Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-22 / 302. szám

1994. december 22., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Karácsonyi szimbólumok Karácsony ünnepéhez gazdag szimbólumrendszer kapcsolódik az őskeresztény időktől napjainkig. A legendateremtő képzelet, Krisztus születésének bibliai történetéhez az evangéliumból merített, hogy az eseményeket apró részletekkel, csodás ele­mekkel és mozzanatokkal kiegészítse. A hosszú, írástudatlan évszázadokban képi és nyelvi tömörí­tések segítettek elképzelni, látni, értelmezni a szent történet eseményeit es mondanivalóit. A betlehemi jelenet. A szim­bólumrendszer központjában a betlehemi jelenet áll, amely­nek központi alakja a kis Jé­zus. Jézust a keleti ábrázoláso­kon többnyire pólyában, nyu­gati ábrázolásokon mezte­lenül, kis lepellel, jászolban, Mária ölében ábrázolták. A bárány Jézussal szimbo­likusan azonos: az áldozat, aki magára vette a világ bűneit. A dió az anyja méhében rej­tőző és barlangsírjában elte­metett Krisztus szimbóluma. A betlehemi csillag több­szörös és gazdag jelentésvál­tozásai a csillag hírt mondó, hírt hozó, útmutató eredeti je­lentéséhez képest korábbi és későbbi újabb jelentésekkel gazdagodott. A betlehemi csil­lag ötágú csillagként való áb­rázolása viszonylag késői: elő­fordul hatágú csillagként, mint Dávid király csillaga, hétágú csillagként az egyház jelképe, a nyolcágú csillag — amely a sumér írásjelek között az Isten jele, Vénusz csillagaként a születést szimbolizálja, a kö­zépkortól a hegyi beszéd nyolc boldogságát jelentette. A bet­lehemi csillaghoz kötődik az a ül megjegyezni tartalmi szokás is, hogy karácsony es­téjén csak akkor ülnek asztal­hoz, ha az első csillag feltűnik az égen. Érthető, hogy a kará­csonyfát díszítő sütemények, üveg és egyéb díszítmények között a csillag a legjellegze­tesebb forma. Az angyalka hírt mondó, üzenethozó és dicsőítő, hálát adó, éneklő szerepben jelenik meg. A népi hiedelemben az angyal a házakban karácsony­kor megjelenik és ajándékot hoz. A pásztorok a szegények hódolatának szimbólumai, mind betlehemes játékban, mind különféle népies ábrázo­lásokon. A népi színjátékok kétféle pásztort ismernek, a bőgatyás, lajbis, kerek kala­post, és a bundás pásztort. A magyar nyelvű betlehemes já­tékok valójában pásztorjáté­kok. A mágus jelenete külön szokásként él, a csillaggal já­ró, beköszöntő, papi öltözet­hez hasonló jelmezű, koronás vagy süveges alakoskodók, vízkeresztkor a vízkereszti éneket énekelve, gyertyával kivilágított csillag alatt járnak köszönteni házról házra. Há­Betlehemezés. A karácsonyt közvetlenül megelőző dramati- kus, színjátékszerű szokásaink: a betlehemezés és a kántálás misztériumjátékok maradványai, melyek egyházi és iskolai kezde­ményezésre házaló szokásként terjedtek el. romkirályoknak nevezzük őket: magyar hagyománya­inkban nincs szerepük a mágu­soknak vagy keleti bölcsek­nek. Az alma uralkodói jel a kis Jézus kezében, de felidézi a paradicsomi fát és gyümölcsöt is: almaként történő ábrázolá­sa a reneszánsz óta ismert, az Adonisz-kert — szerelem­kert, Párizs almája antik előz­ményeinek hatására válik a pa­radicsomi kert gyümölcsévé, és a szerelem szimbólumává. Piros színe a karácsonyi litur­gia piros színéhez kapcsoló­dik, a néphitben egészségvé­dő, óvó szerepe által kerül az ünnepi ételek és szokások kö­rébe: éjfélkor azzal kerítették meg arcukat a-lányok, hogy szépek legyenek, arról mos­dottak, arról itatták meg az ál­latokat. A böjtös vacsora kellékei között is szerepel: egy almát annyi cikkelyre vág fel a gaz­da, ahányan az asztalnál ülnek, azzal a céllal, hogy jövőre is annyian üljenek az asztalnál. A karácsonyfa története mindössze kétszáz éves, El­zász és Felső-Rajna vidékéről terjedt el. Kapcsolata az évzá­ró-évkezdő ünnepek zöldágá­val, kultuszával nyilvánvaló, előzményei a különböző ter­mőágak voltak. Általános el­terjedésük idején a díszekhez a betlehemi történetből és a ka­rácsonyi szimbólumok széles arzenáljából választottak min­tákat. Jászolkák, kis Jézusok, angyalkák, bárányok, szama­rak, angyalhaj, csillagok a ka­rácsonyfán a karácsony össze­tett gazdag szimbolikáját hor­dozzák. (A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjtése És Szacsvay Éva munkája nyomán) Olvasóink írják A legnagyobb frakció — és ami mögötte van Az önkormányzati választások eredményeiről közreadott kimutatá­sokból látható, hogy minden száz érvényesen szavazó választópolgár közül csak tizenöt szavazott a pártok jelöltjeire, 85 a független jelöltekre adta voksát. Békés megyében az adatközölt 66 önkormány­zat (Békés Megyei Hírlap, december 14.) közül 23-ban csak egy frakció van: minden képviselőfüggetlen. További 7-ben van egy-egy , .egyszemélyes” frakciója valamelyik pátinak. Újabb 27 önkormányzat­ban is legnagyobb a független képviselők csoportja, csak 9 olyan önkor­mányzatvan, ahol afiiggetlenekfrakciója a második helyet foglalja el. Gondolhatná bárki, hogy ez az eredmény a jelöltállító pártok számára figyelmeztető vereség. Jelzi, hogy az első önkormányzati választást követő négy évben az önkormányzatokat érintő politiká­jukkal csak tizenöt százaléknyi bizalmat tudtak szerezni. Egyszer s mindenkorra intő példa lehet minden párt számára, elsősorban a Magyar Demokrata Fórum és a Keresztény Demokrata Néppárt bukása. Azt példázza, hogy a választópolgárok számon tartják a választáskor meghirdetett programot, annak megvalósítását. Az MDF és KDNP az első szabad választáskor meghirdetett program­jukban azt ígérték az önkormányzatoknak, hogy a közigazgatási területükön lévő állami tulajdonból létrehozandó önkormányzati vagyon biztosítani fogja az önkormányzatok gazdálkodási és vállal­kozási szabadságát, visszafogják állítani a települések egykori köztu­lajdonát, közbirtokait. Amikor ennek törvénybe foglalásáról kellett dönteni, mindkét párt képviselői ellene szavaztak. Egy éven belül kétszer is leszavazták választási ígéretük megvalósítását. A következ­ménye az önkormányzatok, elsősorban több mint kétezer községi önkormányzat teljes kisemmizése lett a forgalomképes, jövedelmező állami vagyonból, és az, hogy most a tizenötezer önkormányzati képviselői mandátum 2,8%-át,'együtt 474 mandátumot kaptak. Csak az nem látja, aki nem akarja, hogy a választópolgárok nagy többségében a választáskor meghirdetett program és a választás utáni valóság ellentmondása fokozódó bizalmatlanságot keltett a pártok­kal szemben. A gyanú árnyéka vetül a „még nem bizonyított” páilokra is, vajon ők is „olyanok” lesznek? Ez is oka lehet annak, hogy az összes képviselői mandátum 85%-át ner/fa pártok jelöltjei kapták. Elgondol­kodtató, hogy a tévé választási műsorában a maradék 15 százalékon osztozó pártok vezérei nem ennek a bizalomhiánynak az okait keres­ték, hanem a választáson elért „sikereik” felett örvendeztek. A négy ellenzéki párt vezetői egymást túllicitálva a választási szövetségüket méltatták, mint „legnagyobb eredményt”, melynek révén az MDF 142, a KDNP 332, a Fidesz 338 mandátumot nyert. Torgyán úr azon örvendezett, hogy „a kisgazdapárt a választáson elért sikerével — 349 mandátummal—a jelenlegi hatalom alternatívájaként átvette a keresztény-konzervatív erők körében a vezető szerepet. ” Bosszankodhatott Orbán Viktor: ha a Fidesz 12 mandátummal többet nyert volna, övé lenne a vezető szerep. Vigasztalhatja, hogy négy év múlva ismét lesz választás, és akkor majd a Fidesz-nek lehet 349 mandátuma, az FKGP-nak meg 338. 7 r A kukakirály felégetett mindent maga mögött? Nemrégiben sorozatot kö­zöltünk a békéscsabai kukaki­rályról, Faragó Péterről és do- bozkunyhós társairól, Glück Károlynéról, valamint Medo- varszki Andrásról. Az akkor beígért személyi igazolvány fotókkal indultunk tegnap hozzájuk, a Békéscsaba— Gyula—Újkígyós határvona­lán lévő fakeretes, fólia-lakó­házba, de a helyszínen meg­döbbentő kép fogadott. A bun­galó porig égett, az emberek­nek, az öt kutyának, harminc macskának nyoma veszett. A trió keresését folytatva, Zsuzsára és Andrásra régi szál­lásukon, a kutyakiképző mö­götti bokrokban bukkantunk. A mínusz 10 fokos hidegben át­fagyva gubbasztottak egy rossz fólia alatt maradék ruháikban, fekhely és takarók nélkül. Állí­tásuk szerint Péter gyújtotta fel néhány napja kunyhóját, így számolta fel ötéves lakhelyét, mely az utóbbi időben nekik is menedéket nyújtott az időjárás viszontagságai elől. Zsuzsáék élelemért és ruhá­kért a családsegítő szolgálathoz fordultak, ugyanakkor Faragó Pétert nem találtuk meg. Egye­lőre tehát rejtély, valóban szán­dékos gyújtogatás, vagy vélet­len szerencsétlenség pusztította el a bungalót. Ny. L. Zsuzsa és András a szabad ég alatt gubbasztott napokat Fotó: Such Tamás KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓJÁNAK AZ ^ KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom