Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-16 / 297. szám

gKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. december 16., péntek Hírek Adójogi konferencia. A jövő évi személyi jövede­lemadóról szóló törvény célja a fogyasztás visszafogása, il­letve a befektetések ösztönzé­se. Az adókulcsok ugyan nem változnak, viszont a kisebb jö­vedelműek adóterhe az inflá­ció miatt viszonylag nagyobb lehet. A szociális feszültségek elkerülésére bevezetik az ala­csony jövedelműek kompen­zálására figyelemmel az adó­jóváírás intézményét — mondta el tegnap Vámosi- Nagy Szabolcs. Az APEH fő­osztályvezetője a Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémia által rendezett adójogi konfe­rencián ismertette a jövő évi szja részleteit. Égetőmű. Nagy kapacitású, korhűi veszélyes hulladékot égető művet építenek Debrecen határában, egy már nem üzeme­lő téglagyár területén. Az égető­művet a dán ENVIKRAFT cég építi, a beruházáshoz a dán kör­nyezetvédelmi minisztérium 50 millió forintnak megfelelő dán koronával járul hozzá. A vissza nem térítendő támogatást egy magyar—dán kormányközi megegyezés alapján pályázaton nyerte el a debreceni beruházó és a dán kivitelező cég. Az összességében 190 millió forin­tos beruházás a tervek szerint már márciusban elkészül, s a próbaüzem után megkezdik a környékbeli kórházakban ke­letkező veszélyes hulladékok égetését. A Debreceni Orvos- tudományi Egyetemen (DO­TE) éppen csütörtökön bírál­ták el a HAJDÚKOMM aján­latát, s úgy döntöttek, hogy a cégre bízzák a klinikákon évente képződő 225 tonna ve­szélyes hulladék megsemmi­sítését. Hajdú-Biharban jelen­leg 500 tonna kórházi veszé­lyes hulladék képződik éven­te, a leendő debreceni égető kapacitása viszont — folya­matos üzemelés esetén — 1400 tonna. A berendezés már két műszakban is gazdaságo­san üzemeltethető, de a válla­lat mindent megtesz annak ér­dekében, hogy minél jobban kihasználják az égetőmű ka­pacitását. A tehéntartók nem repesnek az örömtől, noha jóllehet jövőre a garantált árak árnyékában kedvezőbb feltételek között gazdálkodhatnak Archív fotó Növelik a tej felvásárlási árát Meddig ér az ágazati „takaró”? 103 milliárd, ami sok is, kevés is A termelők biztonságát növe­lendő az állam évente meg­hirdeti, hogy egy-egy termék­ből mennyit és milyen áron hajlandó felvásárolni, ezzel próbálja megvédeni a piacot mind a túltermeléstől, mind az áruhiánytól. A tej esetében ez a mennyiségi kvóta jövőre 1,8 milliárd liter lesz. A Földmű­velésügyi Minisztérium Ag­rárrendtartási Hivatalától azt is megtudtuk, hogy 1995-től egy liter extra minőségű tejért 26 forintot, az első osztályú­ért 23 forintot fizet majd az állam a termelőnek. A szak­ember szerint ez a mennyiség még á tejhiányos téli hóna­pokban is ki tudja elégíteni a hazai igényeket, sőt lehetősé­get kínál a fogyasztás növeke­désére is. Másként véleked­nek a Tej Terméktanács szak­emberei. Ok ugyanis szíve­sebben vették volna a 2 milli­árd literre szóló kvótát, az ext­ra tej 28, az első osztályú tej 26 forintos literenkénti garan­tált árát. Ám — a szaktár­ca szerint — a rendelke­zésre álló pénzügyi keretek erre nem adtak módot. A te- 'héntartók nem repesnek az örömtől, noha jóllehet jövőre a garantált árak árnyékában kedvezőbb feltételek között gazdálkodhatnak, mégis elé­gedetlenek, mert a tej felvá­sárlási árának növekedése az elmúlt években jelentősen el­maradt a termelési költségek növekedésétől. Ezen próbál­nak némiképp enyhíteni az­zal, hogy jövőre az állam 1,50, illetve 1 forint támoga­tást ad annak a felvásárlónak, aki az extra tej literét har­minc, az első osztályúét 28 forintért veszi meg a termelő­től. A földművelésügyi tárca ezzel az intézkedéssel a fel­dolgozókat és a felvásárlókat reálisabb felvásárlási árak ki­alakítására próbálja serkente­ni, a termelőket pedig a minő­ség javítására ösztönözni. (újvári) Ferenczy Europress A Földművelésügyi Miniszté­rium, amennyiben a parlament áldását adja az 1995. évi költ­ségvetésre, 103 milliárd fo­rinttal gazdálkodhat. Az agrártámogatásra fordít­ható 75 milliárdból exporttá­mogatásra 35, a termelési költ­ségeket csökkentő támogatás­ra 14, reorganizációra 6,5, in­tervenciós célokra, agrárpiaci támogatásra 7,5 milliárd forint jut. A Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alapba 9, meliorációra és öntözésfejlesztésre 1,6, erdő- telepítésre, fásításra 1, erdő­kár- és mezőgazdasági ka­tasztrófa elhárításra pedig 0,2- 0,2 milliárd forintot tervez a minisztérium. A különféle cél- és szakmai feladatokra több­letként mintegy 3 milliárd fo­rint szerepel a költségvetés tervezetében. Ebből 1,8 milli­árd forint a köztisztviselői tör­vény végrehajtásához nyújt „mankót”, ennyi szükséges ahhoz, hogy az agrárágazat­ban dolgozó köztisztviselők bére elérje a 90 százalékos be­állási szintet. Ugyancsak acél­feladatokra elkülönített összegből kell a minisztérium­nak előteremtenie az erdészeti szakigazgatási feladatok ellá­tására 80, az erdei kisvasutak fenntartására 15, az állatte­nyésztési törvény végrehajtá­sára 60, valamint az állat­egészségügyi és növényegész­ségügyi intézmények műkö­dési költségének fedezetére 270 millió forintot. A pénzügyi megszigorítá­sok a földművelésügyi tárcát sem kímélik. így például a fel­újítással kapcsolatos igénye­iknek, elképzeléseiknek jövő­re a korábbi évekhez képest várhatóan csupán 40 százalék­ban tudnak majd eleget tenni. A korábbihoz képest kevesebb pénz marad beruházásra, a ha­lasztást nem tűrő fejlesztések pedig várhatóan az intézmé­nyek költségvetésének terhére valósíthatók csak meg. Gon­dot okoz a minisztériumnak, hogy a költségvetés a köztiszt­viselői törvény alapján 1995 január 1-vel életbe lépő bérta­rifáknak csak a 90 százalékát biztosítja központi forrásból, a fennmaradó 10 százalékot a minisztériumnak kell kigaz­dálkodnia. Mivel erre megfe­lelő forrás nem álf rendelke­zésre, ezért a létszámcsökken­tések mellett valószínűleg más területekről — a működési­dologi kiadásoktól, a beruhá­zásoktól, a fejlesztéstől — kell elvonni a béremelésekhez szükséges összeget. Hátrányosan érinti az agrár­ágazatot, hogy a költségvetés nem tesz említést az üzem­anyag- és az energiaárak emelé­séhez társuló kompenzációról, így valószínű, hogy az ezzel járó többletterheket is az intéz­ményeknek kell majd viselniük, illetve kigazdálkodniuk. Ellentételezés híján komoly működési gondokkal kerülhet­nek szembejövőre a földhivata­lok is. Már most bizonyosra ve­hető, hogy az FM költségveté­sében elkülönített 1,2 milliárd forint nem lesz elegendő a kár­pótlással kapcsolatos teendők, a földkimérések befejezésére. (újvári) Ferenczy Europress Társasági adó feltöltési kötelezettség Holland—magyar segélyprogram A társasági adóalanyoknak de­cember 20-ig az adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére kell kiegészíteni. Ez a feltöltési kötelezettség a vár­ható éves fizetendő minimum­adóra is vonatkozik. Az adó­zás rendjéről szóló jogsza­bályban meghatározott határ­idő közeledik — hívja fel az adóalanyok figyelmét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal, kérve ügyfeleit az időpont betartására. Az MTI-hez csütörtökön el­juttatott közleményében az APEH emlékeztet arra, hogy minimumadót a társasági adó­törvény szerint azoknak az adóalanyoknak kell fizetniük, akik veszteségesek, vagy adó­alapjuk nem éri el a korrigált árbevétel 2 százalékát. Ez alól kivételt képeznek a társasági adótörvényben meghatározott egyes adóalanyok, és a mező- gazdasági ágazatba sorolt adó­alanyok közül azok, akik az aszálykár miatt mentesítésben részesülnek. Az 1995. évre szóló, mintegy 6 millió gulden értékű hol­land—magyar segélyprogra­mot írt alá tegnap a Külügymi­nisztériumban Szent-Iványi István külügyi politikai állam­titkár, a Segélykoordinációs Tárcaközi Bizottság társelnö­ke és Hans Sondaal holland EU-nagykövet. A program alapvető célja a magyar piacgazdaság kiépíté­sének és megszilárdításának támogatása. Ennek keretében — a magyar szervezetek és intézmények igényeinek megfelelően — a holland fél szakértői segítséget nyújt, technológiát és know how-t ad át. Szeretne újévi üdvözletét küldeni ismerőseinek, rokonainak, barátainak? A Békés» Megyei Hírlap kedvező lehetőséget •• kínál önnek. Lapunk december 31-ei ünnepi számában keretes hirdetésként megjelentetjük legfeljebb 15 szóból álló jókívánságait. Mit kell tennie? Mielőbb fogalmazza meg üdvözletét és az ÍOOO I't befizetését igazoló szelvénnyel együtt december 27-éig küldje el a képújság Kft. címére. (5600 Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4.) ^9^ Pályázat^ Gyula és Környéke ■ J • * Általános Ipartestület A Gyula és Környéke Általános Ipartestület pályázatot ír ki az ipartestület titkárának személyére. A munkakör betölthető 1995. február 1-jétől. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: iskolai végzettség: közép- vagy felsőfokú pénzügyi, adótanácsadói. Férfi munkavállaló jelentkezését várjuk 45 éves életkorig. A pályázathoz kérjük az önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt csatolni. Bérezés: megegyezés szerint. Elsősorban gyulaiak jelentkezését várjuk. A pályázatok benyújtásának határideje: 1995. január 15. Cím: Ipartestület, 5700 Gyula, Dobay u. 4/B. Meghívói A Battonyai Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet igazgató­sága meghívja a T. Címet az 1994. december 22-én 10 órakor tartandó közgyűlésre. A közgyűlés helye: József Attila Művelődési Ház nagyterme. NAPIRENDI PONTOK: 1. Az 1994. évi várható eredmény alakulása, az 1995. évi elképzelések a konszolidációs eljárás keretei között. Előadó: Jócsák István, az igazgatóság elnöke. 2. Felügyelőbizottság beszámolója az 1994. évben végzett munkáról. Előadó: István András, az FB-élnöke. 3. Egyebek. ' Tájékoztatja az igazgatóság a szövetkezet tagságát, hogy amennyiben a fenti idő­pontban összehívott közgyűlés határozatképtelen lesz, úgy az újabb közgyűlést változatlan napirendi pontokkal a meghívóban meghatározott helyre 1994. decem­ber 22-én 11 órára ismételten összehívja. IGAZGATÓSÁG iii í---------------------------------------------------------------------------------------------------\ Nyolcadikosok figyelem! 1995. szeptembertől a Mohácsy M. Kertészeti Szakközépiskola és Elelmi- szer-ipari Szakmunkásképző Iskola (Gyula, Eötvös u. 14.) világbanki modell szerint élel­miszer-ipari szakközépiskolai osztályt indít, mely • 4 év után érettségit ad és lehetőséget bár­mely irányú továbbtanuláshoz 0 5. évben szakmai specializáció két ágon: élelmiszer-ipari technikus (plusz élelmi­szer-ipari menedzser), 0 érettségizett szakmunkás. Akik nem kívánnak érettségizni: 0 2. év után az élelmiszeripar valamenyik ágazatában szakmát választhatnak és továb­bi egy vagy két év tanulással szakmunkás­bizonyítványt szereznek. Érdeklődni személyesen vagy telefonon: (66) 463-726, 463-153. V ________________________________________________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom