Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-17 / 272. szám

KÖRKÉP 1994. november 17., csütörtök Várjuk olvasóinkat! Ahogy azt már tegnapi szá­munkban is jeleztük, ma este hat órakor Dévaványán, a Vadka­csa Étteremben lapunk vezetői, Seleszt Ferenc felelős szerkesz­tő, dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató találkozik ványai ked­ves olvasóinkkal. A fórumon részt vesz a térség újságírója, Gila Károly, a „házigazda” Ko- vácsné Szőke Zita, a független helyi újság készítője lesz. Cabaré Bonbonniére. A századelő kedves, bájos és pikáns dalaival, kupiéival lép a békéscsabai közönség elé Bencze Ilona és Maros Gábor a Jókai Színház Vigadójában, no­vember 17-én, csütörtökön este 7 órakor. A kitűnő zenei kíséret­ről Gyarmathy István gondos­kodik. Fergeteges ritmusú, szó­rakoztató műsort láthatnak mindazok, akik megnézik e szellemes ötletekkel tarkított, látványos előadást. Falugyűlés. Kevermesen november 17-én 18 órai kezdet­tel falufórumot tartanak a mű­velődési központban. A rendez­vényen részt vesz Tóth Sándor országgyűlési képviselő is, aki 16 órától a polgármesteri hiva­talban tart fogadóórát. MSZP-fórum. Szombaton délután négy órakor a szarvasi Vajda Péter Művelődési Ház­ban lakossági fórum keretében mutatják be a szarvasi szocialis­ták a párt polgármesterjelöltjét és a képviselőjelölteket. A ren­dezvény vendégei: Csiha Judit igazságügy-minisztériumi poli­tikai államtitkár és Szöllősi Ist­vánná országgyűlési képviselő. Fogadóóra. Matuska Sán­dor országgyűlési képviselő 1994. november 18-án 15 óra­kor Bucsán, a polgármesteri hi­vatalban, majd esté hatkor a ker­tészszigeti polgármesteri hiva­talban tart fogadóórát. Lakástűz. Tegnapelőtt Csorváson kigyulladt egy lakó­szoba berendezése. A házban egy mozgássérült lakott, akit a csorvási önkéntes tűzoltók ki­mentettek a lakásból, a tüzet a békéscsabai tűzoltók megérke­zéséig eloltották. ♦ Födémtüz. Tegnap éjszaka Orosházán egy családi ház étke­zőhelyiségének födémé gyul­ladt ki, mintegy 25 négyzetmé­teren. A tűz a kémény hibájából keletkezett, a kár 150 ezer forint. „AKI MINDENKIT DICSÉR, SENKIT SEM DICSÉR.” (S. Johnson) Könyvek könyve. Tegnap délután a belvárosi iskola és gimnázium aulájában több száz gyermek megjelenésére számított az a két fiatal szervező, akika Biblia népszerűsítését határozták eí. Nem tartoznak semmilyen felekezethez, nem hitoktatás a céljuk, csak a bibliai értékek, kultúra közvetítését szeretnék játékos, szórakoztató formában elérni. Terveik szerint a közeljövőben a megyei könyvtárban rendszeresen, havi egy alkalommal tartanának hasonló előadást. Fotó: Such Tamás A múlt üzenete a jövőnek Megjelent a A Békéscsaba néprajza'című monográfia — amely sokak szerint máris a hazai néprajz- tudomány egyik legszínvona­lasabb alkotása — megjelené­se alkalmából neves szlovák vendégek jelenlétében tegnap a megyeszékhelyen—Pap Já­nos polgármester, valamint Grin Igor és Krupa András—a könyv két szerkesztője tartott nemzetközi sajtótájékoztatót. Mint hallottuk: a békéscsa­bai monográfiasorozat szük­ségességének igénye 1982- ben merült fel, s az első kötet (Békéscsaba története a kez­detektől 1848-ig) 1991-ben, Haán Lajos halálának 100. év­fordulója alkalmából jelent meg, négyezer példányban. A mostani kötet tizenhat szerző húsz dolgozatát tartalmazza, s Békéscsaba néprajza círr átfogó képet ad az itteni ma­gyarok és szlovákok hajdani életéről, szokásairól, általa fi­gyelemmel követhetjük az úgynevezett csabaiság kiala­kulását. A kiadványból őseik­ről olvashatnak a város mai polgárai, s az ősök felelevení­tése mindig öröm. Ám nem csak a csabaiakat érdekli ez a mű, a monográfia iránt a Békéscsabáról elszár­mazottak, sőt hazai egyete­mek, könyvtárak és más kultu­rális intézmények is érdeklőd­nek. Továbbá elhangzott: csabai vonatkozásban már korábban is több helytörténeti kiadvány látott napvilágot (melyek szer­zői közül Haán Lajos volt a legjelentősebb), de csak 1930- ban jelent meg olyan mono­monográfia gráfia, amelyben a néprajz is helyet kapott. A kötetből megtudhatjuk azt is, hogy habár mára körül­belül 12 százalékra csökkent a békéscsabai szlovák lakosság aránya, a csabai polgárok szo­kásaiban, s a város arculatának formálódásában a magyar túl­súly mellett fennmaradtak a régi szlovák népi életre jellem­ző vonások is. A monográfia második kö­tetének szerkesztői és munka­társai úgy tervezik, hogy a so­rozat legközelebbi kiadványá­ban Békéscsaba művelődés- történetét mutatják be, hisz — mint a tájékoztatón elhangzott — „a jövőnek dolgozunk, amikor a múltról készítünk számadást”. Magyari Barna Miért mondott le Molnár? A rendőrség vizsgál, a pártérdekek tarolnak (Folytatás az 1. oldalról) — Áz OTP-vel, illetve a szentes—makói téglagyárral, a SZEMA Kft.-vel vannak olyan üzleti kapcsolataink, amelyek szóba kerülhetnek. — Volt-e olyan ügyletük, amelynek során pénzintézeti jelzáloggal terhelt ingatlano­kat adtak el? — Tulajdonjogot nem ad­tunk el, hanem használati jogot. A Hargita kétségkívül nehéz helyzetben van, ezért kellett lépnünk. A célunk egy átüteme­zett hitelvisszafizetés volt, ami­re természetesen képes a kft., amint egyenesbejön. Az ügy kapcsán megkér­deztük dr. Szekeres Istvánt, az OTP Rt. igazgatóját és dr. Gál László ezredest, Békés megye rendőr-főkapitányát. Mind­ketten a lehető legrövidebben válaszoltak. Dr. Szekeres István: — Az OTP valóban tett feljelentést a rendőrségen a Hargita Ifjúsági és Lakásépítő Szövetkezet, valamint a Hargita Plusz Kft. ellen. Az ügyről azonban — mivel gazdasági természetű és a banktitok körébe tartozik — nem mondhatok többet. Dr. Gál László: — Hitelsér­tés vétsége miatt indítottunk nyomozást a Hargita Ifjúsági és Lakásépítő Szövetkezet el­len. Az ügyben a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya jár el. Részletesebb tájékoztatást a közeljövőben, a vizsgálat egy későbbi szakaszában adha­tunk. László Erzsébet Horn Gyula interjúja lapunknak Horn Gyula miniszterelnök tegnap délelőtt hivatalában fo­gadta dr. Árpási Zoltánt, la­punk főszerkesztőjét és inter­jút adott a Békés Megyei Hír­lap számára. A kormányfő kérdésekre válaszolva többek között szólt a kormány gazda­sági-pénzügyi politikájáról, a mezőgazdaság támogatásáról és jövőbeni kilátásairól, a kor­rupció elleni harcról, a közal­kalmazottak helyzetéről és az őket érintő intézkedésekről, a vasútvonalak megszüntetésé­ről, a kormány és az egyházak viszonyáról, valamint a megyei sajtó helyzetéről. Horn Gyula a beszélgetés során személyét, il­letve családját érintő kérdésre is válaszolt. Áz interjút hamaro­san olvashatják lapunkban. Nincs döntés adózásügyben Az Országgyűlés folytatta az adózás rendjéről szóló tör­vénymódosítás tárgyalását. A felszólalók valamennyien a ja­vaslatban megfogalmazódó kormányzati szándék mellett szóltak. A vitát az elnöklő G. Nagyné Maczó Ágnes elna­polta, majd a T. Ház áttért a szövetkezeti törvény módosí­tásának megtárgyalására. Miután az előzetes napirend szerint egy óráig tartott volna szerdán a plenáris ülés, az el­nöklő Salamon László nem sokkal negyed 2 után elnapolta a vitát. így az előreláthatólag a jövő héten folytatódik. A szövetkezeti törvényt módosítani kell Sümeghy Csaba (Fidesz) a szövetkezeti törvény módosításáról folyó vitában úgy vélte, hogy a szövetkezeti tagok, az üzletrész-tulajdonosok és a nyugdíja­sok nem azt várják a parlamenttől, hogy mint jó atya gondoskodjék róluk és beleszóljon mindenbe, ami létezik a világon, hanem azt, hogy hagyják őket élni versenysemlegesen és szektorsemlegesen, és ne szenvedjenek hátrányt az élet egyetlen területén sem. A Békés megyei képviselő nem értett egyet azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az 1992. évi szövetkezeti törvény megoldotta a szövetkezetek helyzetét, lehetővé tette az egyéni boldogulást. Nem oldott meg semmit, állította képviselőnk, mert pillanatnyilag nem jó a szövetkezeti tagnak, nem jó a kívülálló üzletrész-tulajdonosnak, s végső soron sikertelenek voltak a kiválások. De nem szolgálta a törvény azt a célt sem, hogy a kivált embereknek a boldogulását elősegítse, mert ezekhez azok az intézmények hiányoztak akkor, amik ma is hiányoznak: a magyar bank- és hitelrendszer, az eszközköl­csönzés, a földhitelintézet, részben rendezetlen volt a földtörvény és általában mindazok az egzisztenciához szükséges anyagi és egyéb feltételek, amelyek nélkül gazdaságot teremteni nem lehet. Sümeghy óva intette képviselőtársait attól, hogy egyes esetekből levont következtetések alapján hozzanak törvé­nyeket. Sümeghy Csaba felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi törvény megakadályozza a tagságot abban, hogy a gazdasági társasági formát vá­lassza, mert a nyilatkozat megtétele semmit nem ér és az azonnali elszámolás módja is kijátszható dolog. (E kérdés egyértelmű rendezése érdekében módo­sítójavaslatot nyújtott be.) Megítélése szerint lényegesen könnyebb helyzetbe kerülne a mindenkori kormány, ha nem a munkanélküli segélyeket fizetné és arra szerezne munkál­tatói befizetéseket, hanem ha szövetkezeteket szervezne és azokat próbálná lábra állítani addig, amik azok nem lesznek értelmes és élelmes vállalkozások. A szövetkezeti törvényt valóban módosítani kell, mondta, de nem a kor­mány által javasolt módon, hanem alapjaiban, mert ami most van, az se nem szövetkezeti törvény, se nem gazdasági társasági törvény. S. A. Újabb márka a megye autópiacán A nagyközönségnek rendezett kétnapos belvárosi, mustrát kö­vetően kedden ünnepélyesen is megnyílt a megyeszékhelyen az Inter-Flott Bt. Chrysler Jeep márkakereskedése. Az ünnep­ségen a meghívottak között ott volt a városban tevékenykedő dílerek többsége is. Perjés Gábor, a Chrysler Jeep Hungary Kft. ügyvezető igazgatója egyebek között el­mondta: az 1925-ben alapított cég ma már a világ egyik legna­gyobb gyára, a folyamatos gyártmányfejlesztés és korsze­rűsítés nyomán tavaly érte el legsikeresebb évét, amikor is 125 ezer alkalmazottat foglal­koztatott, s 88 országban 2,2 millió új gépkocsit értékesített, s 37 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el. Legsikere­sebb termékeik a terepjárók, va­lamint a hétszemélyes kisbu­szok, de az igényes vevőknek sportkocsikat is gyártanak. Fel­méréseik szerint az indulás évé­ben, vagyis jövőre a hazai pia­con kétszáz, a későbbiekben 5—600 új kocsi értékesítésével számolnak. Medgyesi Tibor, az Inter- Flott egyik tulajdonosa kér­désünkre kifejtette, hogy a kö­vetkező évben a Chrysler különféle típusaiból 15—30 ko­csi eladásával számolnak. A társtulajdonostól megtudtuk még, hogy egy szalonban a Nis­san mellett békésen megfér a Chrysler, ugyanis nem konku­rensei egymásnak. —SZEKERES— Rendőrségi felhívás Százmilliós ajándék Sarkadnak A Békéscsabai Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya nyo­mozást folytat ismeretlen tettes ellen, aki 1994. november 16- án 11.30 és 11.45 óra közötti időben a Békéscsaba, Gajdács u. 64/1. szám alatt található Ba- ukó és Társa Kft. irodájába be­ment, ott a kft. ügyvezetőjét gázpisztollyal fenyegetve a na­pi kifizetésre szánt 1 000 045 forint átadására akarta kénysze­ríteni, majd a gázpisztollyal rá­lőtt a kft. ügyvezetőjére, és a helyszínről elmenekült. Áz elkövető a Gajdács utcá­ban az Úttörő utca irányába ha­ladt, majd beugrott egy fehér színű Lada személygépkocsiba, amely a Veress Péter utca irá­nyából kanyarodott a Tavasz ut­cából a Gajdács utcába, majd az Úttörő utca, Báthory utca útvo­nalon kifordult a Franklin utcá­ra és a Kolozsvári utca felé ha­ladt. A fehér színű, Lada típusú személygépkocsi forgalmi rendszáma BZD vagy BDZ be­tűjelű, a száma predig a 4-es és 6- os számokból tevődik össze. Az elkövető személyleírása: 160—170 cm magas, vékony testalkatú. A fején fekete színű sapka, arcán sötét színű sál volt. Sötét színű farmerdzsekit és in­digókék színű farmernadrágot viselt. Kérjük azon személyek je­lentkezését, akik a bűncselek­mény elkövetésének az idején a környéken tartózkodtak, eset­leg felfigyeltek rendkívül gyor­san közlekedő fehér színű Lada személygépkocsira, az elköve­tővel vagy a személygépkocsi­val kapresolatban bármilyen in­formációval rendelkeznek. Bejelentésüket megtehetik sze­mélyesen a Békéscsabai Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályán vagy telefonon, a 444-833, illetve a 07-es számon. A rendőrség a nyomravezetőnek 50 000 Ft jutal­mat ajánl fel. (Folytatás az 1. oldalról) Sajben Pál, a kivitelező Csaba-Ép Kft. ügyvezetője el­mondta, hogy ez már a hetedik benzinkút, amelyet a MÓL Rt. megbízásából építenek. Eddig egyetlen egy kutat sem építet­tek fel 12 hétnél később, ezért úgy remélik, ha az időjárás nem szól közbe, ez Sarkadon sem lesz másképp. Sajben Pál azt is elmondta, hogy számuk­ra attól számít egyedi esetnek a sarkadi kút, mert eddig soha­sem építettek töltőállomást a környező útszintekhez képest egy méteres kiemelkedéssel. Sarkadon szükséges volt a rá- földelés, ami egyúttal sajátos karaktert is ad a benzinkútnak, s ezáltal a városnak is. Az elhangzottak után Bakter András azokról a korszerű szol­gáltatásokról és extrákról be­szélt, amelyek a MÓL 2000-rel járnak: a 70 négyzetméteres shopról, ahol több mint 1200- féle termékkel várják a vásárló­kat, az autómosóról, a prelenká- zóasztallal felszerelt toalettről, a szervizszigetről, a környezet­barát technológiáról. Hangsú­lyozta, hogy a határnyitástól nonstop működő benzinkúton jó néhány sarkadi polgárnak biztosítanak majd munkát. Kérdésünkre Bakter András elmondta még, hogy Békés­csaba és Gyula után ez a har­madik MÓL 2000 benzinkút a megyében, és egyelőre nem terveznek több ilyen szabású építkezést, legfeljebb felújítá­sokat, bővítéseket Mezőhe­gyesen, Szarvason és Oroshá­zán. Tóth Imre kérése annyi volt „mindössze”, hogy jó volna, ha a város karácsonyfája alatt ott „díszeleghetne” a MÓL 2000. —R'A

Next

/
Oldalképek
Tartalom