Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-17 / 272. szám

1994. november 17., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP Az Agrobank teljesíti kifizetéseit Választási információ. A november 9-ei tájékoztatás óta az alábbi szervezetek je­lentkeztek a megyei listát kez­deményező ajánlóív megnyi­tására: 11-es sorszámmal az I. választási körzetben (10 ezer lélekszám alatti települések) Magyarországi Szociálde­mokrata Párt; 12-es sorszám­mal a II. választási körzetben (10 ezer lélekszám feletti te­lepülések) Összefogás Gyo- maendrődért (ezt a listát hét egyesület állította közösen). Új tanácsadók. Meg­szüntette tanácsadó testületét a miniszterelnök. Döntését Horn Gyula azzal indokolta, hogy nem sikerült megnyugató mó­don tisztázni azokat a félreérté­seket és látszólagos összeférhe­tetlenségi problémákat, melyek a testület működésével voltak kapcsolatosak. A miniszterel­nök november 16-ai hatállyal Tóth András államtitkárt, a szo­cialista párt országgyűlési kév- piselőjét nevezte ki kabinetfő­nökének, ezzel egyidejűleg fel­mentette Apró Piroska címzetes államtitkár, kabinetfőnököt, akit más tisztség betöltésére kért fel. A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára Fo­dor Istvánt november 17-ei ha­tállyal kinevezte a Honvédelmi Minisztérium politikai államtit­kárává. Elmaradt bevétel. Jelen­tősen elmarad az Állami Va- gyonkelező Rt. idei bevétele a tervezett 175 milliárd forint­tól. Szeptember végéig mind­össze 19 milliárd forint folyt be a kasszába és ebből is 7 milli­árd forint a készpénz. Az Országos Rendőr-főkapi­tány üzletszerűen elkövetett be­folyással üzérkedés, hűtlen ke­zelés bűntette miatt nyomozást indított az Agrobank Rt. veze­tői, dr. Kunos Péter vezérigaz­gató és Kovács Mihály elnök ellen. A vizsgálat eddigi megál­lapításai szerint az elkövetők több mint 2 milliárd forintos fiktív alaptőke-emelést hajtot­tak végre pénzintézetüknél, amellyel lehetőséget teremtet­tek nagy összegű E-hitelelek fo­lyósítására. Alapos a gyanú, hogy a hitelek kihelyezésekor a hitelfolyósítás szabályait meg­szegték. Martényi Csabáné, az Agro­bank általános vezérigazgató­helyettesének szerdai nyilat­kozatából kiderül, sokkal keve­sebb ügyfél jelentkezett az Ag- robanknál, mint amennyire a pénzintézet két vezetője őrizet­be vételének bejelentése után számított. Az Agrobank műkö­dik, a pénzforgalmat a megszo­kott ütemben bonyolítja. Szer­dára háromszoros pénzállo­mánnyal látták el az egyes fió­kokat, és az MNB ígéretet tett arra, ha elfogy a pénz, igény szerint újabb összegeket bizto­sít az Agrobanknak. Egyelőre azonban csupán néhány fióknál jelentkezett a megszokottnál több ügyfél. Az Agrobank pesti, illetve vidéki fiókjainak többsé­génél nyugodt mederben zajlik a munka. ^ Perjési Mártonná az Agro­bank Békés megyei fiókjának vezetője szerint őket nem érin­tette a két vezető letartóztatá­sa. Ez a hír nem jelenti azt, hogy az Agrobanknak likvidi­tási gondjai lennének, vagy bármilyen módon veszélyez­tetve lenné a betétesek pénze. Erről az Országos Betétvédel­mi Alap is adott ki nyilatkoza­tot, és nyugalomra intette a bank ügyfeleit. Békéscsabán nem is tapasztaltak a szokott­nál nagyobb forgalmat, teljes a csend és nyugalom. 25 éves az Omnia Az Omnia receptjét 1969-ben fejlesztették ki, és a gyártás ugyanebben az évben el is kez­dődött. A márka néhány éven belül olyan népszerűvé vált, hogy minden harmadik csa­ládban ezt fogyasztották. Az Omnia aromáját kifejezetten a magyar ízlésnek megfelelően alakították ki. Mind a hagyo­mányos „kotyogós” kávéfő­zővel, mind az espresso, illet­ve filteres kávéfőzővel lehet belőle kávét főzni. Huszonöt éves történelme folyamán az Omnia csomagolása több íz­ben változott, míg végül mára kialakult a legmodernebb vá­kuumos csomagolás. Az egy kilós csomagolású Omnia első díjat nyert a Hugaropack ’94 kiállításon. Az elmúlt huszon­öt évben az Omnia titkos re­ceptje változatlan maradt. Az elmúlt három évben két új ter­mék piacra dobásával az Om­nia temékcsaláddá bővült: megjelent a koffeinmentes, il­letve az instant változat. Az Omnia kávé teljes 1993. évi forgalma mintegy 3500 tonna volt, amely 538 millió csésze kávénak felel meg. Az elmúlt huszonöt év alatt az Omnia változatlanul Magyarország legkedveltebb kávéja maradt. Méltó helyen áll a színház elolt a múlt század klasszikusa Szigligeti-szobor Szolnokon A napokban avatták fel Szolnokon a színház impo­záns épülete előtt Sziglige­ti Ede szobrát, Pogány Be­nő Gábor alkotását, melyet Kállai Ferenc színművész leplezett le. Lovas Károly, a Szigli­geti Színház főtitkára meg­köszönte a Szemafor Ala­pítvány, a Mól Rt., a Buda­pest Bank Rt., a Nefag Rt., dr. Bódy Sándor, a Pannon GSM, a Pharmasol Rt., a szolnoki Szigligeti Szín­ház, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Pogány Gábor Benő, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyű­lés, a Művészetért Alapít­vány és a Szolkom Rt.-nek a műalkotás elkészítéséhez nyújtott erkölcsi és anyagi támogatást. A rivális nélküli jelölt Dévaványán a decemberi hely- hatósági választásokra eddig egyetlen polgármesterjelölt van, a tisztséget ma is betöltő Pap Tibor, aki 1990 óta köz- megelégedésre végzi munkáját. — Talán furcsának tűnik ez ma, de én optimistán, tervekkel tele nézek a jövőbe. Mindenek­előtt folytami szeretném a meg­kezdett nagyarányú fejlesztése­ket, a földgázprogramot, a szennyvíz-csatornázást, az utak építését. Nem is titkolt célom, hogy Dévaványából belátható időn belül város legyen, megfe­lelő színvonalú szolgáltatások­kal. Nagyon fontos egy önálló középfokú tanintézet megépíté­se, ennek tervei már készen is vannak. — Ma mindenki azt mondja, hogy milyen nehezek lesznek a következő évek, Ön pedig nagy­szabású tervekről beszél. Nincs ebben némi ellentmondás? —Bízom benne, hogy a mos­tani rossz helyzet csak átmeneti, lesz lehetőség mind az ország, mind Dévaványa előrelépésé­re. Úgy gondolom, amit nehéz helyzetben elérünk, az duplán számít, így lehet lemaradásunk­ból minél többet behozni. —Mire alapozza reményeit? — Ami a falut illeti, ott első­sorban arra, hogy értelmes célo­kért mindig meg lehetett moz­gatni a ványaikat, az önszerve­ződő közösségekkel együttmű­ködve, összefogva sikerre vi­szik elképzeléseinket. — Hogyan látja a mostani választásokat? — Megmondom őszintén, nem örülök, hogy nincs vetély- társam. A választásokat illetően biztos vagyok a lakosság böl­csességében és abban, hogy olyan új testületet fog megvá­lasztani, amely akar és tud is Dévaványáért tevékenykedni. A választópolgárok a jelöltek esetén nem pártszimpátiák, ha­nem egyéni tulajdonságok alap­ján fognak dönteni. —A hét végén Erdélyben járt a képviselő-testület. Megtud­hatnánk erről valamit? — A látogatás célja az volt, hogy az erdélyi Székelykeresz- túr városával a korábbi tárgya­lások eredményeként meg­kössük a testvértelepülési meg­állapodást, melynek elsőrendű célja további baráti kapcsolatok kiépítése. K.Sz. Z. 1 Zsíró rendszer péntektói A Magyar Nemzeti Bank fel­hívja a számlatulajdonosok fi­gyelmét, hogy több éves terve­zés, fejlesztés után 1994. no­vember 18-ától a magyarorszá­gi pénzátutalásokat gyökeresen megváltoztató elektronikus zsí­ró rendszer kerül bevezetésre, amelyen az átutalási megbízási, valamint a beszedési megbízá­sok teljesítési forgalmát bonyo­lítják le a pénzintézetek. Az új rendszerben az átutalásra meg­bízást adó ügyfél által kitöltött papírbizonylatot sem a címzett ügyfél bankja, sem a címzett ügyfél nem kapja meg. A meg­bízási nyomtatványról a bankok az adatokat számítógépen rög­zítik és egymásnak elektroniku­san továbbítják. Az átutalási bizonylatok pontos, jól olvasható kitöltésén túl különösen fontos, hogy: a partnere bankszámlaszámát pontosan szerepeltesse. A cím­zett ügyfél bankja az érkezett átutalásokat az azon szereplő bankszámlaszám alapján írja jóvá, így az átutalási megbízá­sok aláíróira az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb felelősség hárul; a kedvezményezett számláján történő (címzett) könyveléshez szükséges infor­mációk (szállítói számla száma, gépjármű rendszáma, vízóra száma, adószám, biztosítási kötvény száma, telefonszám stb.) csak a Közlemény rovatból és legfeljebb 54 karakter hosszon kerülnek továbbításra. A máshova írt adatok továbbítá­sa nem biztosított. MNB A békéscsabai katolikus ősök nyomában 2. Pázmány Péter szellemiségét követve Nem csak István és László, hanem valamennyi Árpád-há­zi királyunk emlékét őrzi több helyen a hagyomány. Hozzá­járult ehhez, hogy a mohácsi vész után az Alföldről sok ma­gyar menekült föl északra a hegyek közé, erősebbé téve ezáltal a vérségi kapcsolatot. A törökvész idején — Erdély mellett — a mai Szlovákia területére összpontosult to­vábbá a magyar kultúra is. A központ Nagyszombat (ma: Tmava) lett, oda menekült az esztergomi érsekség központ­ja. Ám nemcsak a magyarság kulturális központja lett Nagy­szombat, hanem a szlovákságé is. Itt van az Esterházy Miklós nádor által 1629-től épített templom, amely a történelmi Magyarország első és talán legnagyobb barokk templo­ma. Ma a trnavai érseki egyházmegye székesegyháza. Ebben a városban működött az első katolikus magyar nyom­da, amelyben Pázmány Péter bíboros érsek kinyomtatta az első szlovák nyelvű könyve­ket. Ezt a tényt örökíti meg Békéscsabán az erzsébethelyi templom egyik seccorészlete. Nagyszombatban működött 1635-től a szintén Pázmány Péter által alapított egyetem is, amely a kor egyetlen ilyen in­tézménye volt hazánkban. Ez a mai budapesti Eötvös Loránd Tudományetem jogelődje. A nagyszombati egyetemen a né­pességen belüli számarányukat messze meghaladva nagyon sok szlovák diák tanult. Az 1543 és 1828 évek kö­zött Nagyszombatban székelő érsekek páratlan buzgósággal építették ki az iskolahálózatot, amely sűrűbb volt, mint az al­földi területeké. (Az alföldi területek iskolai sűrűsége csu­pán a XX. században érte el a „Felvidék” iskolai szervezett­ségét.) A jezsuita és a piarista rend segítségével kialakult a középfokú iskolahálózat. A török hódoltság csak részben terjedt ki erre a területre, ezért folyamatos lehetett az iskolák fejlesztése és a kultúra terjesz­tése. A sűrű iskolarendszer eredményeként az első világ­háborúig a történelmi Magyar- ország értelmiségében feltű­nően sok szlovák hangzású névvel találkozunk. Különö­sen igaz ez a XIX. század dere­kától Budapestre. Hazánk leg­magasabb közjogi méltóságai­tól nemzeti hőseinkig, az iro­dalom, a képzőművészetek és a tudományok képviselői, az egyházi élet jeles személyisé­gei között sok szlovák hangzá­sú nevet találunk. Még egy okot említhetünk az iskolák eredményességével kapcsolatban: a harmonikus kapcsolatot a nép és egyházai között; szerzetestanárt vagy vi­lágit, papot és tanítót sokat adott a nép, katolikust és evangélikust egyaránt. A sokszor rendkívüli szegénység—ami miatt vándo­rolt a nép az Alföldre, Budapest­re, máshová, egészen az első világháborúig — nem akadá­lyozta az iskolák fennmaradá­sát és fejlődését. Amikor szlovák szentmisén vagy litánián veszünk részt, sokszor meglepődve halljuk ugyanazokat a dallamokat, amelyeket mi magunk is éneklünk. A szövegek is né­melykor hasonlítanak egy­máshoz. Érdemes lenne ava­tott szakértőknek kutatniuk: melyek magyar és melyek szlovák eredetűek? Milyen kapcsolat mutatható ki az er­délyi kájoni egyházi gyűjte­ménnyel? Már csak az említett székely határőr-kapcsolat mi­att is. De akármelyik nemzet adta is az éneket és annak szö­vegét, a másik lelkét gazdagí­totta vele. A fentiekben vázolt törté­nelmi közösségből és kultúrá­ból származnak a békéscsabai katolikusok is. Az egyházkö­zséget 1750-en alapították. A község lélekszáma akkor 6 ezer körül lehetett, a katoliku­sok száma 60 fő, az összlakos­ság egy százaléka. Első önálló lelkésze, nem plébánosi, ha­nem csupán helyi kápláni rangban a ferencrendi Gorlicz- ki Simon lett. O gyulai káplán­ból lett csabai lelkész s 1753- ban halt meg. Gyulán temették el, bizonyára azért, mert Csa­bán akkor még nem volt kato­likus temető. A ferences rend segítette az akkor paphiánnyal küszködő nagyváradi egyházmegyét — amelyhez Csaba is tartozott — lelkipásztorokkal, különös­képp káplánokkal. Munkájuk eredményeként e vidék katoli­kusai a XVIII. század elejétől a ferencesek által vezetett Mári- aradna kegyhelyre zarándo­koltak búcsúra, egészen a tria­noni határ meghúzásáig. Rad- nán akkor nagy létszámú fe­rences kolostor is volt. Mária- radna egyébként máig nemze­tiségi búcsújáróhely; magya­rok, németek, bosnyákok, bol­gárok, románok és szlovákok jártak és járnak oda. Az endrő- di búcsúsok már a XVIII. szá­zadban Csabán keresztül vo­nultak Radnára. „Ok mindig pünkösdre mentek. Az előző kedden indultak el. Első nap a 40 km-re lévő Békéscsabáig jutottak el. Itt mindegyik ko­csisnak megvolt a hagyomá­nyos régi ismerőse, akinek ud­varára éjszakára beállt. Uta­sai pedig a tornácon, a kony­hában, rossz idő esetén a szo­bában aludtak. Másnap reggel az iskola előtti keresztnél gyülekeztek és a templomba vonultak szentmisére. A pap és a kántor hosszú darabon elkí­sérte őket. Békéscsabáról kiin­dulva az akkori városi bikais­tállónál reggeliztek. Itt volt a kút. Délben Kétegyházára ér­tek. ” — írja krónikásuk. A csa­bai éjszakázás érthető, a közös valláson kívül a részben közös nyelv (Endrődön sok szlovák ajkú élt) összekötötte őket, rá­adásul több endrődi család Csabáról származott el. A Csa­ba—Endrőd vonzalmat mutat­ja az is, hogy az endrődiek a Radnáig vezető úton már seho­vá nem tértek be, az éjszakákat inkább a szabadban, legelőkön töltötték. A plébániák, lelkészségek alapítása abban az időben — bármely felekezetről volt is szó — nem csupán az ott élő hívek lelki gondozását szol­gálta, hanem segítette áj csalá­dok tervszerű befogadását, sokszor tömeges, szervezett betelepítését. Az 1750-ben alapított katolikus plébánia létrejötte a katolikus hívek számának fokozatos növeke­dését és a hívek érdekvédel­mét jelentette. Gorliczki lelkészsége alatt már érzékelhető a lélekszám növekedése, de a betelepülés még szórványjellegű. Ekkor még nem domborodott ki egy­értelműen a közösség szlovák jellege, az anyakönyvekben is nagyobb részt magyar neveket olvasni. Határozottabban bontako­zott ki viszont az egyházköz­ség származási jellege Bu- dinszky György plébánossága alatt (1753—1792). Az egyhá­zi bejegyzés őt a „csabaiak igaz apostola és a katolikus egyház alapítójaként” jelöli. Ezt a minősítést az evangéli­kus Haán Lajos lelkész és tör­ténész is átveszi írásába. Az alkatában is vonzó megjelené­sű plébános ismeretségeivel és kompromisszumkészségével elérte a katolikusság növeke­dését mind lélekszámát, mind arányát tekintve. A katoliku­sok 1774-ben a lakosságnak még csak 7,18, 1804-ben már 11,64 százalékát alkották. A növekedés üteme a XIX. szá­zad első felében ugyan lelas­sult, de az arány így is 13 szá­zalék fölé emelkedett. (Folytatjuk) Bielek Gábor APÁTPLÉBÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom