Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-24 / 278. szám

Békéscsaba város címere Hírek Az oldalt írta és szerkesztette: László Erzsébet. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Bede Zsóka, Béla Vali, Magyari Bar­na. Olvasóink leveleit, vélemé­nyét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztó'sége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Tótkomlós­ról és környékéről olvashat­nak. A megyeszékhelyen bé­késcsabai olvasóinknak szer­kesztettünk különoldalt. Lámpacsere. Panaszosunk a Szabó Pál térről telefonált, el­mondta, hogy lépcsőházukban két hete nem cserélték ki a ki­égett izzzókat, azóta botorkál­nak esténként haza. Havonta ezer forintot fizetnek a lakás- szövetkezetnek, nem értik, hogy ebből miért nem futja né­hány 25 wattos izzóra. Szlota József, a lakásszövetkezet ve­zetője elmondta, fogy a ház képviselője bármikor megkap­hatja az izzókat a lakásszövet­kezet központjából, ennek fi­gyelése és cseréje az ő feladata lenne. Kárpótlási jefyek. Az ön­kormányzathoz beérkező kár­pótlási jegyek folyamatos érté­kesítését támogatja a képviselő- testület, de a lakáseladásokból vételárként beérkező kárpótlási jegyeket külön kell kezelni. Linder Lászlé-emléktábla. Vasárnap délelőtt 10 órakor Bé­késcsabán a Jaminai Evangéli­kus Templomban istentisztelet keretében avatják fel Linder László evangélikus lelkész, néprajzkutató emléktábláját. Gratulálunk! Lonovics Pál és felesége november 20-án ünnepelte 60. házassági évfor­dulóját Békéscsabán, az Achim lakó­telep 2-ben. Az ünnepeiteknek gratu­lálunk, és jó egészséget kívánunk! ECOS-tanácskozás Békéscsaba az olasz Treviso megyével és a spanyol Sala­manca városával együtt az Eu­rópai Közösség Tanácsa által meghirdetett ECOS (Európai Városok Együttműködése) programban működik közre. A program célja a tapasztala­tok gyarapítása és átadása a vá­rosfejlesztés és a regionális gaz­dasági fejlesztés területén, vala­mint vállalkozások alapításá­nak elősegítése, az Európai Kö­zösség és egyéb nemzeti alapok finanszírozásán keresztül szá­mos nemzetközi együttműkö­dés megtervezése. A program első tanácskozá­sát Trevisóban tartották októ­ber 13—15. között. A követ­kező hasonló rendezvényre Békéscsabán kerül sor novem­ber 24—26-án. E találkozó révén városunk nemzetközi kapcsolatai és lehe­tőségei kiszélesednek, a prog­ramban részt vevő országoknak és irányító szervezeteinek figyel­me Békéscsabára irányulhat. CSABAI NAPLÓ 1994. november 24., csütörtök Poncsók és pelerinek Nyílt nap a ruhaipari szakközépiskolában Már a jövő évi beiskolázásra gondolnak a Békéscsabai Ru­haipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégi­um vezetői. Ennek jegyében rendeztek nyílt napot tegnap az iskolában, ahol a pályavá­lasztás volt a fő téma. Gyeraj Jánosné, az iskola helyettes igazgatója adott tájé­koztatást a lehetőségekről. El­mondta, hogy az 1995—96-os tanévben három osztály ré­szesül szakközépiskolai kép­zésben. Két osztály négyéves képzésben a nőiruha-készítést tanulja, egy osztály pedig ru­haipari technikusi képesítést kap az öt év elvégzése után. A szakmunkásképzés há­roméves lesz. A nőiruha-ké­szítő szakmában három osz­tályt iskoláznak be. Két osz­tály az UNICON Rt. tanműhe­lyében kap gyakorlati kép­zést, míg egy osztály a RU­TEX Szövetkezet tanműhe­lyében tanulja a szakmát. Ide érettségivel rendelkező tanu­lókat is felvesznek, akiket két év alatt tanítanak meg a szak­mára. A szakmai tájékoztató után az iskola tanulói által tervezett és készített modelleket mutat­ták be. A négy évszakban használatos, divatos ruhákban az alkalmi manökenek nagy sikerrel szerepeltek. A lányok több mint száz ruhát mutattak be a nyílt napon. Nagy sikert arattak a mostanában divatos poncsók és pelerinek (is) Fotó: tehoczky Péter Ditro a Wlassics sétányon Kis helyen, ízléses fodrászüzletet nyitottak a Wlassics sétányon. Fotó: Lehoczky Péter Úgy nyílnak egymásután a pedig Róza. Gondolkodtunk, fodrászüzletek a megyeszék- milyen fantázianevet adjunk, helyen, mint zápor után a gom- Játszottunk a betűkkel és az bák. Hétfőn délután nyitott a enyém utolsó három, Róza el- Wlassics sétány 10. szám alatt ső két betűjéből végül is a a Ditro női férfi fodrászat. Vi- Ditroban maradtunk. Egyéb- déki Józsefné fodrászt arról ként a második érv az volt, kérdeztük, honnan az üzlet ne- hogy tudomásunk szerint Er­ve? délyben létezik ilyen nevű te­— Edit vagyok, a társam lepülés. Hová kerüljön a lottózó antennája? Jogtalanul járt el az üzemeltető' A Szerencsejáték Rt. sorra épí­ti parabolaantennáit a megyé­ben és az egész országban, ezek segítségével lassan min­denhol lehetőség nyűik a gépi lottózás beindítására. így kezdődött ez Békéscsa­bán az Illésházi úton is, ahol a Szerencsejáték Rt. dolgozói már félig felszerelték az anten­nát, amikor a lakók tudomást szereztek a munkálatokról. Kiderült, hogy ehhez a szárító­nak használt közös helyiség tetejét kell megbontani most is, és a karbantartások alkal­mával is. Ezzel gyakorlatilag a helyiség alkalmatlanná válik eddigi funkciójára. A lakók a munkákat azonnal leállíttat­ták, és a helyszínre hívták a lakásszövetkezet és a Szeren­csejáték Rt. képviselőit. Kiderült, a ház közös képvi­selője a lakók megkérdezése nélkül adta a hozzájárulását az antenna felszereléséhez, ez alapján kerülhetett sor az enge­délyeztetésekre. A Szerencse- játék Rt. dolgozói viszont a ki vi- telezést előzetes bejelentés nélkül, az engedély jogerőre emelkedése előtt kezdték meg. A lakók nem engedik meg a jelenlegi helyen a szerelés folytatását, ezért az alábbi ajánlattal keresték meg a Sze­rencsejáték Rt. vezetőit: az an­tennát helyezzék olyan helyre, ahol a lépcsőház felől saját költségén kialakított külön ki­búvón és feljárón át közelíthe­tő meg és a szerelés során nem érintik a szárítóhelyiséget. „Ezenkívül kérik, hogy az an­tenna elhelyezéséért a Szeren­csejáték Rt. bérleti díjat fizes­sen az Illésházi út 4. elkülöní­tett számlájára. Amennyiben a fenti feltételek után új bérleti szerződést kötnek, a lakókö­zösség hozzájárul ahhoz, hogy a telepítést a módosított helyre a szárító igénybevételével te­gyék meg. A Szerencsejáték Rt. vezetői remélhetőleg elfo­gadják a fenti feltételeket és hamarosan a Illésházi úti lottó­zóban is lehetőség nyílik a gé­pi lottózásra. A városi sportcsarnok üzemel­tetésének jogát a közgyűlés még tavaly az EXPO TEAM Kft.-nek ítélte oda. Az utóbbi időben a békéscsabai sport­egyesületek folyamatosan pa­nasszal élnek a fizetendő költ­ségeket és egyéb — a műkö­désüket akadályozó hiányos­ságok miatt. Az üzemeltető rendezési költségek megfizetésére köte­lezi a sportegyesületeket, holott azok a mérkőzésekkel kapcso­latos rendezési költségeiket fi­zetik. Jogászok állásfoglalása alapján az EXPO TEAM Kft. eljá­rása nem jogszerű, azaz a kézilab­da-egyesületektől 380 ezer fo­rintot jogtalanul szedett be. A városi sportbizottság fel­kérte az üzemeltetőt és a sport­egyesületeket, rendezzék a vitás kérdést, ám ez nem történt meg. Ezt figyelembe véve a sportbi­zottság úgy foglalt állást: az EXPO TEAM Kft. az 1993-ban megkötött vállalkozási szerző­dés értelmében a Békéscsabai Női Kézilabda Club részére 220 ezer, míg a Csaba-Előre Férfi Kézilabda Club részére 160 ezer forintot fizessen meg. Ezt az állásfoglalást a köz­gyűlés az elmúlt héten elfo­gadta, és felkérte a polgármes­tert, hogy járjon el az ügyben. Ha ez nem hoz eredményt, a további jogi lehetőségeket a jegyző készíti elő. 1981-ben a városháza udvarán állították fel Kiss Nagy András két egész alakos bronzszobrát, a Magvetőt... Köztéri szobrok Kiss Nagy András: Magvető; Kenyérvivő Gyakran megyünk el köztéri szobraink mellett anélkül, hogy akár csak egy pillantást vetnénk rájuk. Nem szabad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készül­tek. Sorozatunkban Flender Mariann főiskolai hallgató szak- dolgozata nyomán látogatjuk végig köztéri műalkotásainkat. A Magvető és a Kenyérvivő című köztéri plasztikák alko­tója Kiss Nagy András, aki Bé­kés megyében, Pusztaföldvá­ron született 1930-ban. Kis­plasztikákat és köztéri szobro­kat készít, érmei pedig a műfaj legkiválóbb hazai darabjai kö­zé tartoznak. 1981-ben, a városháza udva­rán állították fel Kiss Nagy And­rás két egész alakos bronzszob­rát, a Magvetőt és a Kenyérvi­vőt. A művész saját élményei, az Alföld közege, a szülőföld hatása, a gyermekkor emlékei adnak finom pátoszt, népi jelle­get a tömör felépítésű művek­nek. Egyszerűsített, összefogla­ló formákat, s a tömegek dina­mikus elosztását keresi az alko­tó, s a lényegre koncentrálva kerül mindenféle részletezést. Az emberfigurák arcát sem jele­níti meg, hiszen nem az ábrázolt személy, hanem a szimbólum, az egyetemességre törő kifeje­zés a lényeges. A főbejárat felől haladva az udvar bal oldalán láthatjuk a Magvető című plasztikát. Az erőteljes férfialak egyenes de­rékkal áll a felszántott földön. Mozdulata, testtartása cselek­vőerőt, helytállást jelöl. A lendületes, dinamikus jellegű kompozíció mondanivalója az emberi méltóság, a nehézsé­gek leküzdése, a munka fon­tossága, s a jövőbe vetett hit. A Magvetővel szemben he­lyezték el a Kenyérvivő című szobrot, mely egy kendőbe burkolt álló női figurát jelenít meg. Fokozott jelntőséget kap a drapéria, melyben szinte el­vész az emberi test. Az árkolt formákon csupán a fej és a kar jelzése maradt meg. A políro­zott bronz fényei, az erőteljes fény-árnyék játék magához vonzza tekintetünket, s a ke­nyér derűs tömbje — melyben a föld, a napfény, a nyár sűrű­södik — nyugalmat, biztonsá­got áraszt. A városházán lévő két alko­tást nemcsak elhelyezésük, de tartalmuk is összekapcsolja. Az életet teremtő emberi tevé­kenység és a létfontosságú ke­nyér jelképei, s egyben lakó­helyünk szimbólumai. A népi hagyomány, a munka, az egy­szerű ember, az élet, a lét fen­ségét fejezik ki. ...és a Kenyérvivőt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom