Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

tBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az oldalt írta Papp János és Bíró Károly. Szerkesz­tette Papp János. A képe­ket Lehoczky Péter készí­tette. Telefon: (66) 450- 450 Hírek Választási bizottság. Gyomaendrődnek a követke­ző önkormányzati testületé 18 tagbői áll majd, melynek a pol­gármester is tagja lesz, akit a lakosság közvetlenül választ. November 6-ától december 9- ig tart a kampány, s tegnaptól lehet jelöltet állítani. Ezt kö­vetően a választási bizottság november 22-én dönt a képvi­selőjelöltek személyéről. A választási bizottság titkára Gyetvai Miklósné, tagjai: Csá- nyi István, Balog Károlyné, Homok Béláné és Koloh Imre. Kisebbségi önkormányzat. A gyomaendrődi cigányok szervezete élt a kisebbségi ön- kormányzat megalakításának igényével. Kezdeménye­zésüket hivatalosan is bejelen­tették, így december 11-én az ő jelöltjükből 5 tagú cigány- szervezet alakul, amely sorai­ból választ majd elnököt. A kisebbségi önkományzat véle­ményeivel, javaslatával a vá­rosi önkormányzati testület munkáját hivatott segíteni. Halásztanulók. Új típusú szakoktatással bővül a gyoma­endrődi Bethlen Gábor Mező- gazdasági Szakközépiskola. A következő tanévtől kezdve be­vezetik a halász szakma tanítá­sát. A hároméves képzés során a tanulók a haltenyésztésen kívül megismerhetik a halfeldolgo­zás technológiáját. Szakmai gyakorlatot a Körösi Halász Szövetkezet és a HAKI biztosít. A szarvasi intézet részt vállal az elméleti képzésből is. Új üzlet. Gyomaendrőd Fő ut­cáján Kalamáris névvel új pa­pír-, irodaszer- és nyomtatvány- bolt nyílt. Az üzlet széles vá­lasztékkal, bőséges árukínálat­tal várja vásárlóit, megrendelő­it. A viszonteladóknak 15 szá­zalék árkedvezményt adnak. Juhászoknak A földművelésügyi miniszter 50/1994. VIII. 19. számú rendelete az anyajuhállomány jelölésének agrárpiaci támo­gatásáról szól. Eszerint az Euró­pai Unió tagországaiba irányuló exportkontingens elosztásához szükséges az anyajuhállomány nyilvántartásba vétele. Erre ez év december 31-éig sort kell keríteni. Elkerülhetetlen a mun­ka elvégzése, mert január l-jé- től az exportkontingensből csak az a Juh Terméktanács-tag ré­szesülhet, aki anyajuhállomá­nyát nyilvántartásba vetette. A nyilvántartásba vételt települé­senként a falugazdászok szer­vezik. Tehát fontos, hogy min­den gyomaendrődi juhtartó gaz­da Várfi Andrásnak bejelentse állományát. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 8., kedd Polgármesterjelöltek Hibás tankönyvek Bár szeptember nem most volt, s a tanévkezdés is elmúlt, ennek ellenére még mindig vissza-visszatér a tan­könyvekkel kapcsolatos panasz. A szülők első felháborodásukból fel­ocsúdva, s megemésztve a magas árak okozta kellemetlen helyzetet, újabb bosszúságot kaptak osztály­részül. Az első osztályosok borsos árú olvasókönyvei, munkafüzetei nemegy esetben laphiányo­sak, sérültek, az összeragasztásnál szétesnek, szétpotyog­nak, s olykor egy-egy oldal üresen, csupaszon tárul a kisdiák szeme elé. A jelenség gyakori, számtalan alsó tagozatos osztály­ban előfordul, megkeserítve ezzel a gyermek mindennap­jait. A könyvek, amelyek egyben munkafüzetek is, gyári hibájukkal lehetetlenné teszik az órai munkát, s olykor sírásra késztetik a hatéves apróságokat. Munkafüzetről lévén szó, még a felsőbb osztályosok már letett könyvei sem adhatnak segítséget az alsóbb tagozatosoknak, mert a benne lévőfeladatokat értelemszerűen iskolatársaik meg­oldották. A pedagógusok és a szülők összefogása a terjesz­tőknél talált támogatást, az elosztóben igyekeztek gyorsan kicserélni a nyomdahibás tankönyveket hibátlanra. így az üröm nem volt oly keserű, s ezért köszönet illeti meg az ügyben részt vevők mindegyikét. Ennél már csak az lett volna jobb, ha arról kell írni, hogy az új nemzeti tanterv szelleméhez igazodó tankönyvkiadás erősebb kivitelű, sta­bilabb fűzési, kötési módszerrel, olvasható oldalakkal, az ábrákat jól felismerhető könyvet ad az első osztályosok kezébe. Talán majd így lesz jövőre, addig is reménykedjünk abban, hogy a gyerekek tanulmányi eredményét, iskola- szeretetét, órai aktivitását nem befolyásolja a tankönyvki­adó sajnos nem ritkán előforduló gyártási hibája. Mert ők viszont ötös helyett éppen csak elégségesre vizsgáztak a kisdiákok előtt. n j i A Gyomakör október utolsó munkanapján találkozót szer­vezett, hogy meghallgassa a város polgármesterjelöltjeit. Dr. Frankó Károly és Jenei Bá­lint a helyi párt- és társadalmi szervezetek, valamint a vi­szonylag kevés számú érdek­lődő előtt vázolta fel program­ját. Jenei Bálintot a szociálde­mokraták, a Gyomakör, a rok­kantak és a mozgáskorlátozot­tak szervezete támogatja. O bevezetőjében mint az önkor­mányzat tagja a testületi mun­kát értékelve arról beszélt, hogy szerinte nem egy társa­dalmi bázison kidolgozott program mentén haladtak. En­nek hiányában nemegyszer spontaneitás jellemezte a testületi munkát. Úgy látja, hogy pénzügyi vonatkozásban a város a csőd irányába sodró­dik. Érzése szerint ő jobban ellátná a polgármesteri felada­tokat, mint a város jelenlegi első embere. Korábban volt módja szélesebb államigazga­tási tapasztalatra szert tenni, hiszen tizennégy évig volt a város vezetője. A jövő felada­tai közül az önkormányzati A galambtenyésztők városi szervezete először kapott arra lehetőséget, hogy megrendez­ze a Magyar Galamb és Kisál­lat Tenyésztők Országos Szö­vetségének kiállítását. A tag­ság örömmel vállalta a meg­tisztelő, de felelősségteljes feladatot. A gyomaendrődi egyesület történetét 1953-ig vezeti vissza, amikor is Gyo- mán megalakult a postaga- lamb-egyesület. Majd 1957- ben szintén Gyomán a 47. szá­mú Galambegyesület, később, éppen 10 év múlva a 177. szá­mú Galambegyesület, utána 1970-ben Endrődön a 199. számú Galambegyesület jött létre. Később, 1982-ben a 47. számú és a 199. számú egyesületekből jött létre a je­A tizenhétezres lélekszámú Gyomaendrőd alapvetően me­zőgazdasági város. A lakosság döntő többsége korábban is ebből az ágazatból élt, s itt dolgozott. A város közigazga­tási területéből 30 400 hektár termőterület művelhető. A legutóbbi időkig négy tsz és egy állami gazdaság jelentette az agrárágazatot. Most hatezer különálló termelő gazdálko­dik ugyanezen a területen. A város környéke magán viseli az egész megye szinte minden mezőgazdasági problémáját, ezért dr. Frankó Károly kezde­ményezésére a közelmúltban agrárfórumot tartottak, ahol dr. Mészáros Gyula, az Orszá­munka hatékonyságát kívánja fejleszteni a bizottságok tevé­kenységén keresztül, melyhez külső szakemberek bevonását és albizottságok megalakítá­sát tartja szükségesnek. A testületi munkát négy-öt évre szóló, szakmailag megalapo­zott program mentén képzeli el. Fontosnak tartja a mező- gazdaság kitörésének feltárá­sát. Közép- és hosszú távon úgy látja, hogy a helyi vállal­kozások jelenthetik a fejlődés kulcsát. Ehhez megfelelő ön- kormányzati támogatást kell kidolgozni. Dr. Frankó Károly polgár- mester széles társadalmi bá­zist tudhat maga mögött. Eddi­gi információink szerint egy­öntetűen támogatja őt a helyi MDF, a kereszténydemokra­ták és a szocialisták. Beveze­tőjében arról szólt, hogy a kép­viselő-testület a rendszervál­tás időszakától a mai napig amatőrökből áll. Az önkor­mányzás feladatát, az új típusú parlamentáris vezetési mód­szert mindenkinek menet köz­ben kellett megtanulnia. En­nek ellenére a testület komoly eredményeket mondhat magá­lenlegi 243. számú egyesület, melynek tagsága harminchét galambászból áll. Ok minden évben részt vesznek kiállításo­kon. Bíznak abban, hogy az I. Fiatal Számyasállat Kiállítás ezt követően hagyománnyá válik, s legalább évente egy­szer újra megrendezik. Az első gyomaendrődi „vizsgamun­ka” jól sikerült, ezért köszöne­tét mondanak a segítőknek: a művelődési központnak, a Bethlen szakközépiskolának, a Thermix Építőipari Szövet­kezetnek, a bútoripari szövet­kezetnek, az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnek, a Kö­rös Bútoripari Kft.-nek, a Raichle Sport Cipőipari és Ke­reskedelmi Kft.-nek és sok más szponzornak. gos Agrárkamara igazgatója és dr. Orosz Sándor, az Or­szággyűlés Mezőgazdasági Bizottságának vezetője is részt vett. Dr. Mészáros Gyula beve­zető előadásában az ágazat nyomorúságos helyzetét ecse­telte. Említést tett a vagyonfel- élési folyamatról, a tenyészál- lomány nagyarányú csökke­néséről, a mezőgazdaságban tapasztalható nagyarányú munkanélküliségről, s az aktív dolgozók alacsony jövedel­méről. Az előző években a tár­ca nem vállalta fel az Európá­ban jól bevált agrárpolitikát, melynek lényege, hogy elér­hető áron kell színvonalas énak, munkáját tervszerűség jellemezte, sok mindent meg­oldottak, és sok terv végrehaj­tása a kezdeti időszakban van. A hosszú távú elgondolásokat nemegyszer akadályozták a menet közben felmerülő fel­adatok, amelyek elvitték az ön- kormányzat pénzét. A polgár- mester a lakosság és a testület közötti kapcsolatot jónak ítél­te. Neki személy szerint az MSZP-vel és a KDNP-vel volt folyamatos munkakapcsolata. A többi párt és társadalmi szer­vezet gyakorlatilag nem vett részt véleményével, javaslata­ival az önkormányzati munká­ban. Dr. Frankó Károly a jövő­re nézve a városiasodás folya­matának elősegítését, a város­kép alakítását tartotta legfon­tosabbnak. Egyben hiányolta az igazi szellemi élet megjele­nését. Kívánatosnak tartotta az endrődi és a gyomai városrész közötti torzsalkodás megszün­tetését. A rendezvény végén a hall­gatóság soraiból többnyire a polgármestert kérdezték. A felszólalások homlokterében a város előtt álló feladatok és a mindennapi gondok álltak. A kamarákról A mezőgazdasági kamarák szervezőmunkáját alapvetően a gazdálkodással, a piacszer­vezéssel és az információ- áramlással összefüggő közfel­adatok megoldására rendelte el az országgyűlés. Kötelező­en kamarai tag minden adó­számmal rendelkező gazdál­kodó szervezet. A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező me­zőgazdasági termelők és a vál­lalkozói igazolványt nem ki­váltó, de adószámot kért kis­termelő szavazati jogával a he­lyi mezőgazdasági bizottság­ban élhet. A mezőgazdasági bizottság gyomaendrődi tiszt­ségviselői a következők: elnök Várfi András, alelnök Hunya Elek és Amótszki György, valamint Búza Mi­hály. Ajándék Kárpátaljának Segélykiáltás érkezett Kárpátaljá­ról, mely arról szólt, hogy hetven magyar anyanyelvű iskola nem jut anyanyelvi tankönyvhöz. A Máltai Szeretetszolgálat ezért tankönyv­gyűjtési akciót szervezett, s ehhez a KDNP Gyomaendró'di Alapszerve­zete is kapcsolódott. Az akció jól si­került, és a segítőkészség meghozta gyümölcsét. Több mint háromezer tankönyvet sikerült összegyűjteni, s ezeket már el is juttatták Kárpátal­jára, sok ezer magyar kisdiák örö­mére. Vaszkó András, a KDNP elnö­ke ezúton is köszönetét mond mind­azoknak, akik e nemes munkából ki­vették részüket. Elsősorban dr. Frankó Károly polgármester úrnak. élelmiszereket biztosítani a la­kosságnak, ugyanakkor álla­milag kell garantálni a mező- gazdasági termelők jövedel­mét és a termelés biztonságát. Az előadó ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra is, hogy hiba lenne csak a támogatásra alapozni, mert ez egyenesen a bukáshoz vezet. — 1991 -ben a termelői árak 30 százalékkal emelkedtek, miközben a mezőgazdasági termelői árakat állami eszkö­zökkel az 1991-es szint alá nyomták. Az ágazat országos szinten 100 milliárdos jövede­lemhiányt cipelt magával. Az agrárvagy on négy évvel ez­előtt mintegy 400 milliárd fo­Különdíjat kapott Fehér Anikó, a gyomaendrődi 617. számú Ipari Szakmunkás- képző és Cipőipari Szakközé­piskola 3. osztályos tanulója az Édes anyanyelvűnk megyei versenyén a szakmunkástanu­lók kategóriájában első helye­zést ért el, így a Sátoraljaújhe­lyen megtartott országos ver­senyen képviselhette megyén­ket, ahol jól szerepelt és a győztesnek kijáró elismerést mondhatja magáénak. A versenyen 120 résztvevő jelent meg az ország minden tájáról. Közülük 20-an kaptak Kazinczy-díjat, s ugyancsak ennyien Anikóval együtt különdíjat. Hajdú László tanár úr a versenyt komolynak és nehéznek ítélte. A felkészítő nevelő úgy látta, a részt vevő gyerekek tudása között haj­szálnyi különbségek voltak. A verseny első fele írásbeli, a másik része szóbeli felada­tokból állt. A szóbelin négy téma közül lehetett választani. Fehér Anikó az ember és kör­nyezete tárgykört választotta, ahol a káros szenvedélyekről és a környezetvédelemről be­rint volt. Mára a vagyonból szinte semmi nem lenne, ha nem történnének komoly erő­feszítések a vagyonfelélési fo­lyamat visszafordítására. Az elmúlt évek felértékelő árfo­lyampolitikája az exportorien­tált ágazatokat sújtotta — idézte fel a mezőgazdaság gondjainak egy részét dr. Mé­száros Gyula. Dr. Orosz Sándor a kor­mány agrárpolitikai célkitűzé­seit elemezve párhuzamot vont az EGK és a hazai agrár- politikai célok között. Mint mondotta, a kormány bizton­ságos és megfizethető hazai ellátást kíván megteremteni, kiszámítható jövedelmekkel. — A földosztási folyama­tokkal az ország nagy részén ma gazdátlanabbak a föld­Fehér Anikó, a 617. szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet és Cipőipari Szakközépis­kola tanulója országos anya­nyelvi versenyen különdíjat ka­pott szélt, s mint ahogy az ered­ményből kiderült, nem is akár­hogyan. Gratulálunk az elért eredményhez. területek, mint ezelőtt bármi­kor. Elengedhetetlenül szük­séges a mezőgazdasági terme­lés rendszerének törvényi sza­bályozását felülvizsgálni. A mezőgazdasági bizottság szükségesnek tartja egy jól működő agrárkamara szerve­ződését, amelyben helyt kell adni az élelmiszerágazatnak is. Olyan szakmai vezetésre van szükség, amellyel értel­mes párbeszédet lehet folytat­ni — mondta dr. Orosz Sán­dor. A fórumon lehetőség nyílt arra, hogy kérdezzenek a ven­dégektől. Központi témaként jelent meg a nézőtérről a föld­adó bevezetésének rémképe, valamint a föld adásvételének gyorsítása, s ügyviteli egysze­rűsítése. Szárnyaló hírek Agrárfórum Gyomaendró'dön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom