Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-17 / 272. szám

Békéscsaba város címere

Hírek

Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Dóczi Magdolna, Laluska Éva, Nyemcsok László. Fotó: Such Tamás.

Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4.

Telefon: (66) 450-450.

A megye többi településén ma ezen az oldalon Gyuláról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt.

Kiállítás zenével. Képek és versk címmel nyílik kiállítása Bádog Gusztávnak és Herczeg Tamásnak november 18-án pénteken 19 órakor a Lenc:ési Közösségi Házban. A megnyitót Zsótér Mária és Herceg Tamás zenés, irodalmi e;tje követi Sóhaj és kiáltás dmmel.

Mit tehetünk közösen a nemzetiségekéit? címmel tartja tanácskozását Békéscsabán, a Fiume Szállóbín szombaton, november 19-én a Békéscsabai Szlovák Szervezet. A bevezető előadást Hevesi József, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság titkára tartja „A kisebbség helyzete Békés megyében” címmel. A békéscsabai szlovákok néphagyományairól és vallási szokásairól dr. Krupa András kandidátus beszél. „Mit tehet az egyház a nemzetiségi hagyományokért? — ez lesz a témája annak a korreferátumnak, amelyet a kondorosi katolikus plébánostól, Petrovszki Györgytől hallhatnak. Nobik Erzsébet szarvasi evangélikus lelkész pedig az egyház és a szlovák szövetség lehetőségeiről beszél az anyanyelvi kultúra és hagyomány ápolásában.

CSABAI NAPLÓ

A leendő édesapák is örömmel tájékozódnak a kisbabák neveléséről

A gyermekvárás tudatos felkészülés a szülésre

Nincs csodálatosabb emberi érzés annál, mikor egy asszony várandós, gyermeke születik. Öröme csak akkor lesz teljes, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy az újszülött egészséges legyen. Békéscsabán a védőnők kezdeményezték a szülésre felkészítő tanfolyamok indítását. Az előadások folyamatosan kezdődnek a központi terhesgondozóban, az Árpád soron és a Lencsési Közösségi Házban.

—Hogyan született a tanfolyam indításának gondolata? — kérdeztük Máténé Bagyinka Katalin városi vezető védőnőt.

— Meghatározott tematika alapján dolgozunk. A tanfolyam szervezésében és lebonyolításában részt vevő kolléganőim, Kotroczóné Antal Teréz területi védőnő, Balogh Edit, Kocsor Katalin, Sicz Judit, Suhajda Ágnes és Szegfű Éva védőnők. A nyolc előadás alatt olyan ismereteket sajátítanak el a leendő anyukák, amelyeknek feltétlenül birtokában kell lenniük a terhesség alatt, valamint a baba megszületése után. A részvételi

díj ötszáz forint, ami jelképes összeg.

— Kik jelentkezhetnek az előadásokra?

— Főként az első babájukat váró kismamákra számítunk, de szívesen fogadjuk azokat is, akik már szültek, mert ők már tudnak beszélni arról a csodálatos érzésről, ami a gyermekvárással kapcsolatos. A terhesség bármely szakában be lehet kapcsolódni a tanfolyamba. Hasznos, ha az apukák is részt vesznek a foglalkozásokon.

— Milyen témákkal ismerkednek meg a résztvevők?

— A védőnők viszik a beszélgetés fonalát — válaszolja —, de mindig van meghívott vendég: fogorvos, gyermekgyógyász, szülésznő és jogász is. A tematika csak keretet ad a foglalkozásoknak, a felmerülő kérdésekre minden esetben megkapják a választ a kismamák. Részletesen foglalkozunk a magzat méhen belüli életével, a terhes életmóddal, a helyes táplálkozással. Szó esik a szakvizsgálatokról és a szülői szerepről.

— Melyik a legfontosabb témakör?

— Külön kiemelt fejezet a szülés. Elmondjuk azt, hogy mikor kell kórházba menni és mit vigyen magával a kismama. Egy alkalommal elmegyünk együtt a szülészeti osztályra, ott a szülésznő felvilágosítást ad arról, hogyan történik a kórházba való felvétel, majd bemutatja a vajúdószobát. A szülészorvos a szülés különböző szakaszait ismerteti. Elmondja, hogy miben és mit tud segíteni az orvos és mi az anya feladata. A szülőszoba látogatásán az apukák is részt vehetnek. A szülésről videofilmét vetítünk. Fontos még, hogy megismerjék a gyermekágy és a szoptatás időszakát. „Gyakorlati bemutatón” babán tanulják meg a gyermek fürdetését, pelenkázását, öltöztetését. Jogász ad felvilágosítást a gyes-ről, gyed-ről és a kismamákat érdeklő egyéb jogi kérdésekről.

— Mivel zárul a tanfolyam?

— Az utolsó foglalkozás játékos vetélkedő a tanultakból. Nincs első és utolsó helyezett, itt mindenki egyformán nyertes.

1994. november 17., csütörtök

Harmincéves a 10-es

A Békéscsabai 10. Számú Általános Iskola fennállásának 30. évfordulóját ünnepli az idén. Ebből az alkalomból háromnapos rendezvénysorozatra kerül sor az intézményben, melynek részleteiről Be- leznai Lászlóné igazgatóhelyettest kérdeztük.

— November 24-én, csütörtökön a gyerekeknek tartunk iskolagyűlést, kihirdetjük a tanulmányi háziversenyek eredményeit — mondta. — Délután sportprogramokat, játszóházat, este diszkót szervezünk részükre és fellép a Balassi Táncegyüttes is. November 25-én, pénteken 17 órakor az évforduló alkalmából képzőművészeti kiállítás nyílik iskolánk egykori és jelenlegi tanárainak, volt diákjainak alkotásaiból. A kiállítók névsora: Berki Zita, Fazekas Attila, Gazsy Endre, Lo- novics László, Prekop János, Scholtz Endre, Szeverényi Mihály, dr. Tóthné Nagy Beatrix, Vidáné Deák Anikó. Ezen kívül iskolatörténeti anyagok, gyermekmunkák is láthatók lesznek. November 26-án, szombaton a 30 évre emlékeznek pedagógusok, meghívott vendégek.

Kiegészítés a gépjárműadóval kapcsolatban

A múlt héten e témában megjelent cikk után a polgármesteri hivatal adócsoportjának vezetője, Baranya Lászlóné (az akkori nyilatkozó) az alábbi kiegészítő információ közlésére kérte szerkesztőségünket:

— Az ott felsorolt szankciók a bevallás késedelmére vonatkoztak. A befizetés elmulasztása esetén pedig késedelmi pótlék kiszabására kerül sor. Ennek mértéke: minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A Tompa hosszú, ezért „kettős”

Tegnapi lapunkban hírt adtunk arról, hogy Békéscsabán némileg módosították a választókerületeket az önkormányzati választásokra. Egyik olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy a jami- nai Tompa utcát is „felszabdalták”, de erről nem szóltunk. A telefonáló szomszédjával beszélgetett és ekkor derült ki: különböző körzetekhez tartozhatnak, hiszen ugyanazon pártnak más-más a jelöltje. A kérdést továbbítottuk Fodomé

dr. Szabó Zsuzsannához, a polgármesteri hivatal választási munkacsoportjának helyettes vezetőjéhez, aki a következőket mondta:

—A Tompa utca nem szerepelt a módosítások között. Négy évvel ezelőtt is a 12-es, valamint a 13-as választó- kerülethez tartozott, éppen amiatt, mert hosszú utca. Ez a „kettősség” egyébként nem egyedi a városban, említhetem példaként a Bartók Béla utat is.

Borzongató az idő, az élet egyre nehezebb, de ha egymáson segítünk talán úgy könnyebb

Békéscsabai anziksz a félmúltból

Ny. Sanyi bácsi az alma materből

Bár nagyon érzékeny volt — kissé talán hiú is, nem vette se magát, se tárgyait komolyan. Valószínű ezért maradhatott meg viszonylag bántatlanul a vad ötvenes években a gimnázium tanári karában. Igazából művésznek készülhetett, de biológiát, rajzot kellett gyilkolni izzadós kezű, lusta kamaszok között. Az én időmben még lányokat nem tanított, velük állítólag régi vágású gáláns úriember volt. No a fiúkkal kevésbé.

Sanyi bácsi tanítási módszere ugyanis igen eredeti volt. Leckét nem magyarázott, feleltetni nem feleltetett. Máig

nem tudom, mivel teltek el az órák. Különböző szemléltető anyagokat időnként behozatott, akik ebben közreműködtek, elkerülhetetlenül ötöst kaptak; ők voltak a pribékek. A többiek jegyét az utolsó előtti órán állapította meg: ránézésből — mármint hogy részben a napló többi jegyei, részben a pofavizit alapján. Időnként kemény alku zajlott (no nem annál, akinek ötöst adott).

— De tanár úr kérem, én szeretem a biológiát (annyira pofátlan senki se volt, hogy azt merte volna állítani, tudja is).

— Az engem nem izgat,

nem elég okos a képed, nem adhatok mindenkinek ötöst.

— Tanár úr kérem, nekem kell a biológiajegy a továbbtanuláshoz. Orvos akarok lenni.

— Na jó, mi a véleményed a halottégetésről.

— Tanár úr kérem, nagyon higiénikus módszer, a civilizáció áldása.

— Az a szerencséd, hogy ezt ki tudtad mondani.

Ezzel az ügy — mint mindig — pozitív fordulatot vett. Négyesnél rosszabb jegyet soha nem adott. Kétszer azonban majdnem ráfázott.

Valami ősi hagyomány alapján minden tantárgyból az

év utolsó óráján ún. összefoglaló órát kellett tartani; ide vendég elnöktanár jött be (vé- gigásítozta az órát), és az éves tananyag fő kérdéseit egyenként ismertetni kellett. Nem volt ennek az egésznek két fillér értelme, de kellett.

Nos, Sanyi bácsi nem jött zavarba. Kiadta, hogy mindenki jelentkezik minden kérdésnél (jelezve az osztály kitűnő felkészültségét), ő pedig a kérdéseket személyekre kiosztotta, és persze így is szólított fel. A mechanizmus példátlanul tökéletes volt. ...Lett volna ... Az ellenség „keze ott tette be a lábát”, hogy Sanyi bácsi több párhuzamos osztályban tanított, és hiába szólított nagyvonalúan bennünket, senki sem jelentkezett, összekevert bennünket a másik osztállyal.

Kissé indignálódva ismétli a nevet... akkor is csönd. Az osztály csöndben izzad. Végül halk hang: Tanár úr kérem, a másik osztályba jár. Sanyi bácsi meghökkent: Hogy hogy?! Hát kijár ide. Erre felpattant a soros felelős — Tanár úr én tudom. — Akkor mire vársz, mond.

Mi tagadás benne, a nagy pedagógiai módszer elvesztette hamvasságát, de a helyzetet megmentette.

Sanyi bácsi az egész gimnáziumi időszakból a végzős éveseket szerette igazán. O csinálta (néha lelkesen, néha kéretve magát) az érettségizők karikatúratablóját. Ezt élvezte, ebben lubickolt, már az első félévben nekifogott órákon a rajzokhoz, és alkotói kínjait hol titkolva, hol kitárva, de véste, véste a pofákat. Valóban tehetséges volt, minden

osztályban volt néhány csodálatos telitalálat.

A leghíresebb tablója politikai botrány lett. Az egyik osztálya tablójára az alábbi, nem éppen építő szocialista igét választotta. A jelszó így hangzott: „Inkább az unalom öljön meg, mint a munka.” Ezen röhögött a fél város, no meg Sanyi bácsi: akkor már nyugdíjban volt.

A vihar a nagyházban (megyei, városi pártbizottság) keletkezett. A telefonvonalak iz- zottak, a gimnázium igazgatója izzadtan rohangászott és magyarázott. Na de humorérzék vagy van, vagy nincs. A tablót hamarosan bevonták.

Sanyi bácsi is kiöregedett a karikatúragyártásból, magányos, kissé kiábrándult lett. Eltűnt a város életéből; aztán még élt néhány évet. V.N.L.