Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-26 / 253. szám

1994. október 26., szerda HAZAI TÜKÖR-----------------------------------------------------------------------------------------------------­Importvám. November 1- jétől átlagosan több mint duplá­jára emelik 280 mezőgazdasági és élelmiszeripari termék im­portvámját. Az ipari és kereske­delmi tárca közleménye szerint a vámemelés célja a hazai ter­melők piaci helyzetének javítá­sa. A vámemelés a múlt évi agrá­rimport 16 százalékát érinti, azaz nem várható az élelmiszerek árá­nak jelentős növekedése. Demonstráció. Jogilag lehetetlent kér a Gyógyszerész Kamara a népjóléti tárcától, amikor garanciákat akar a pa­tikaprivatizációt illetően. Az Országgyűlés ugyanis önkor­mányzati tulajdonba adta a pa- tikavagyont, így a minisztéri­um legfeljebb szakmai aján­lást fogalmazhat meg a tulaj­donosok számára — nyilat­kozta Kovács Pál népjóléti mi­niszter. A kamara november 17-re országos engedetlenségi akciót helyezett kilátásba, ha addig nem kap garanciákat a Népjóléti, illetve a Belügymi­nisztériumtól. A privatizáció alapproblémája azonban to­vábbra is fennáll. A törvény ugyanis nem mondja ki egyér­telműen, hogy a patikavagyon a helyi vagy a megyei önkor­mányzatokat illeti meg. Olvasóink figyelmébe! Lapunk mai számából techni­kai okok miatt kimaradt ezen az oldalon megjelenő soroza­tunk 9.része. Játék egy korszerű katolikus iskoláért A támogatók Fordot nyerhetnek Fél évszázadnyi kény­szerszünet után szeptember elsején ismét megnyithatta kapuit a Békéscsabai Katoli­kus Általános Iskola a volt Szarvasi úti iskolában. A belvárosi egyházközség ko­moly összefogással dolgo­zott a leromlott épület hasz­nálhatóvá tételéért, a beren­dezést külföldi adakozók biztosították. Braunná Fo­dor Zsuzsanna, az iskola igazgatója ideje nagy részé­ben mégis az oktatási, neve­lési feltételek javításán töri a fejét. — Mi hiányzik még az is­kolából? — kérdeztük a nagy feladatra vállalkozott fiatal vezetőtől. — Egyszerűbb elsorol­nom, ami van — válaszolt gondterhelten. — Vannak padok, székek, tábla, tan­könyvek és kréta. Amiről nem beszéltem, az lényegé­ben nincs. Nincsenek térké­pek, földgömbök, diavetí­tők, írásvetítők, magnók, té­vék, video, de hiányoznak a fizika, kémia és technika tárgyak taneszközei is. Tor­naszobánk ugyan van, de be­rendezés nélkül, nincs könyvtárunk, viszont olaj­kályhákkal fűtünk, s előze­tes számításaink szerint két és fél millió forintot fogunk költeni olajra a télen. A fel­soroltakból látszik, hogy a jogos elváráshoz igazodó korszerű oktatással szem­ben a szükségeset sem tud­juk megfelelően biztosítani. A tárgyi feltételek hiányát a tantestület gyerekek iránti fokozott figyelme igyekszik pótolni, s a szülők és tanítvá­nyaink visszajelzéseiből úgy tűnik, nem eredményte­lenül. A jól felszerelt dunán­túli katolikus iskolák hely­zetét látva mégis szomorúak vagyunk, s szeretnénk a fel­tételeinken javítani.-— Manapság roppant ne­héz a „pénzcsinálás", ho­gyan próbálják az igazgató­nő vitathatatlanul jogos ké­réseit teljesíteni? — kér­deztük Guliga György csa­bai plébánostól. — Olyan akciót indítot­tunk útjára, amely nemcsak az iskola gondjainak mér­séklését eredményezheti, de támogatói is nyertesekké válhatnak. A plébánia, a Kolping család, a Szent Gel- lért Kiadó és az Érdemes Bolt adományaiból ugyanis komoly nyereményalapot képeztünk az akcióba be­kapcsolódók számára. A fő­nyeremény egy piros Ford Sierra, de 33 értékes nyere­ményünk között százezer forintos vásárlási utalvány is szerepel. — Gyermekek tanulásá­nak a támogatása a legne­mesebb cselekedetek közé tartozik. Hogyan kapcsolód­hatnak be az akcióba az ér­deklődők? — Ezerforintos csekke­ket hoztunk forgalomba, amelyek egyben sorsjegyek is. Tehát mindenki annyi sorsjeggyel vehet részt a sor­soláson, ahány csekket befi­zet. A csekkek hátoldalán lévő szám és az olvasható név alapján azonosítjuk be majd a nyerteseket. Az önök olvasói egy csekknek, me­lyet a lap mellékleteként megtalálnak, máris a tulaj­donosai. Arra szeretném őket kérni, ha nem kívánják vagy nincs módjuk a csekket felhasználni, ne dobják el, adják oda ismerőseiknek, szomszédaiknak. Akinek vi­szont kevés az egy csekk, Békéscsabán, a belvárosi plébánián és az iskolában kérhet a decemberben meg­rendezésre kerülő sorsolá­sig. A befizetések az iskolát öt évvel ezelőtt megálmodó Kánon Alapítvány számlá­jára futnak be, s az adóalap­ból leírhatók. Az adóalap­csökkentéshez szükséges igazolás is a plébánián kér­hető. Még a sorsolás előtt szeretnénk örömet szerezni mindazoknak, akik legalább öt csekkel vesznek részt ak­ciónkban: ők tízperces séta­kocsikázáson próbálhatják ki a főnyereményt. A sorsolás időpontjáról még nem született döntés, er­ről várhatóan novemberben tájékoztatjuk olvasóinkat. Lenthár Márta Elek—Sarkad Maradnak-e a jelenlegi polgármesterek? Tegnap Gyulán sajtótájékoz­tatót tartottak, ahol Danes László, a Fidesz gyulai polgár­mesterjelöltje köszöntötte a megjelenteket, majd az eleki Kecskeméti János, a megye je­lenlegi egyetlen fideszes pol­gármestere eddigi tevékenysé­géről és jövőbeni terveiről nyi­latkozott. — Nagy eredménynek tar­tom — mondta —, hogy létre­hoztunk egy egészségügyi in­tézményt, egy tornacsarnokot, a közeljövőben pedig átadásra kerül egy szeméttelep és egy bentlakásos öregek otthona, valamint gázprogramunk ese­tében is próbáljuk betartani a határidőt. Nagy előrelépésnek tekinthető egy 10—15 eleki polgárból álló tanácsadó testület megalakítása, akikkel a közügyekről, a település éle­téről havi egy alkalommal gondolatokat cserélünk. A nyilvánosság másik fontos megjelenési formája az, hogy az önkormányzati ülésekről a helyi tévé egyenes adásban közvetít — mondta Kecske­méti János, aki mellett az MSZP és az SZDSZ által tá­mogatott Kerekes Gábor is polgármesterjelölt. A sarkadi fideszes képvise­lőtől, Szalma Istvántól meg­tudtuk, hogy a közelmúltban megalakították a Választási Szövetség Sarkadért nevű ko­alíciót, amelyhez csak az MSZP és a kisgazdapárt nem csatlakozott. A szövetség je­löltje a jelenlegi polgármes­ter, Tóth Imre. Sarkadon még két jelölt ismeretes, Puskás Lajos, akit az MSZP támogat és a független Jakó István. A fiatal demokraták gyulai csoportja felhívta a pártok ve­zetőinek figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a nemzeti­ségek szuverenitását és a ki­sebbségi önkormányzatok megválasztását ne használják fel saját pártcéljaikra. Ormosi Héla Barátság karácsonyra A Magyarok Világszövetsége Karitatív Bizottságának Békés megyei szervezete felhívja az általános és középiskolai tanu­lók figyelmét: tekintettel a kö­zeledő karácsonyra, technika- és kézimunkaórákon készítse­nek kis jelképes ajándékokat a Moldvában élő csángó magyar gyermekek számára. Minden elkészített ajándékon (amit a szervezet visz ki Moldvába) tüntessék fel az alkotó nevét és pontos lakcímét, hogy minél több Békés megyei és csángó magyar gyermek között levele­zési kapcsolat alakulhasson ki. Az elkészített ajándékokat — a karácsonyra szánt többi adomá­nyokkal együtt — a megyei szervezet székhelyén, Békéscsa­bán, a Botyánszky u. 38. alatt várják. Bővebb információért a 325-575-ös telefon hívható. A püspök szerint a boldoggá avatás a katolikus egyház ügye Apor Vilmos érdemei vitathatatlanok (Folytatás az 1. oldalról) Majd Ápor Vilmos báró, győri püspöknek a kikeresztelkedett zsidók körében folytatott élet­mentő tevékenységéről szólt.” A tudósítás szerint a hallgatóság egyre értetlenebbül hallgatta az előadót, majd sokan — kö­zöttük Elio Toaff római főrabbi — elhagyták a termet. A római zsidó közösség laikus vezetője, Gaetano Fano ügyvéd az előa­dást revizionistának és antisze­mitának bélyegezte, mondván: ,„Az előadás azt sugallta, hogy a megkeresztelt zsidók érdemeseb­bek voltak amegmentésre, mint az át nem térők.” A római főrabbi pedig így fogalmazott: „Szégyen­letes és ostoba dolog a holocaust áldozatait »hasznossági címkék« alapján megkülönböztetni”, majd egy másik nyilatkozatában kije­lentette, hogy mindent megtesz­nek a Szentszéknél Apor boldog­gá avatása ellen. Természetesen hallatta véle­ményét a sajnálatos esetről Pá­pai Lajos, aki a néhai Apor Vil­mos utóda a Győri Egyházme­gye püspöki székében. Nyilat­kozatában többek között így fo­galmaz: „megdöbbenéssel ol­vasom az Apor püspök úr sze­mélyét ért méltatlan támadáso­kat. Annak a szent életű, vértanú püspöknek a megtámadásáról van szó, aki életét adta az üldö­zöttek — köztük zsidók — vé­delmében.” Ezután magát Apor püspököt idézi, aki 1944 pün­kösdjén a győri székesegyház szószékén mondta: „Aki a ke­reszténységnek első és legna­gyobb parancsát megtagadja, és azt állítja, hogy vannak embe­rek, csoportok és fajok, ame­lyek gyűlölete és üldözése meg van engedve, aki azt hirdeti, hogy szabad megkínozni embe­reket, legyenek azok négerek vagy zsidók, az bármennyire di­csekszik is kereszténységével, pogánynak kell tekinteni. Min­denki, aki az emberkínzást he­lyesli, vagy abban részt vesz, súlyos bűnt követ el.” Ápor Vilmos neve és mun­kássága Gyula városához is kö­tődik, hiszen innen került Győr­be, így a sajnálatos ügyről meg­kérdeztük Gyulay Endre sze- ged-csanádi megyéspüspök vé­leményét. — Nos, azt hiszem, hogy Gonda Imrének az előadását fordítva kellett volna kezdenie, azzal, amit nem mondott el, te­hát hogy mennyire védte és mennyire megtett mindent Apor püspök a zsidókért, nem csak a megkereszteltekért — kezdte Gyulay Endre. — Utána lehetett volna arra kitérni, hogy eleinte ennek egyik formája volt, hogy keresztlevelet adtak azoknak, akik megkeresztel- kedtek, akár meggyőződésből, akár névleg tértek meg. Később persze már mindegy volt, mert őket is elvitték. Nagyon komo­lyan vette küldetését, felszóla­lásaiban, leveleiben folyamato­san tiltakozott. Ismertem őt, a munkáját gyulai plébános korá­ból. Ha valaki mezítláb ment hozzá, nem egyszer lehúzta a cipőjét, és odaadta, sohasem kérdezve, katolikus, vagy sem, jár templomba, vagy nem. Tel­jes mértékben kiszolgáltatta magát az embereknek. Ha vala­ki a magyar püspökök közül, akkor ő nagyon sokat tett az emberekért, az üldözöttekért. Úgy gondolom, hogy akkor, az adott körülményekhez képest ő mindent megtett a megkeresz­telt zsidókért éppúgy, mint a meg nem kereszteltekért. Visszatérve tehát a Római Akadémián elhangzott Gonda- előadásra, azt hiszem, a monda­nivaló felépítése volt nem elég­gé átgondolt. Ha türelemmel végigvárták volna az előadást, akkor nincs probléma. A másik dolog pedig: akár Róma főrab­bija, vagy bárki más, ha tisztele­tet vár el saját egyháza ügyei­ben, akkor hogyan szólhat bele abba, amihez vajmi kevés köze van, nevezetesen a boldoggá avatásba? Ez egyházunk belső ügye, amibe nem hiszem, hogy bárkinek is beleszólása lehet. Épp a boldoggá avatásba, ami egy „per”, ahol egyik oldalon áll az, aki védi a jelöltet, felsora­koztatja erényeit, jócselekede­teit, a másik oldalon pedig az, aki összeszedi, amit föl lehet hozni a jelölt ellen. Ez a per folyik Rómában, és elég jól áll Apor Vilmos boldoggá avatásá­nak ügye, hiszen a vértanúsága világos, mindenki által ismert. Tóth Ibolya Boldoggá avatás A katolikus egyházban lehetséges a boldoggá avatás és a szentté avatás. Aki boldoggá avattatik, annak abban a körben, ahol ismerik—például saját nemzetében — lehet kultikus tisztelete, például könyörgés, szentmisei megem­lékezés és közbenjárásának kérése. A szentté avatás esetében az egész egyházban a szentek­nek kijáró tisztelet illeti meg a szentté avatottat. Boldoggá-, illetve szentté avatása lehetséges annak, aki életében valamilyen formában hősies fokon gyakorolta a szeretetet, vagy különösképpen kimutatta Istenhez való hűségét, vagy felebaráti szeretetét, olyan cselekedetet vitt véghez, amely példaként szolgál. Kezdeményezheti azon egyházmegye püspöke ahol meghalt. Amikor ezt elfogadja Róma, akkor elkezdődik a tanúk összeírása, meghallgatása pro és kontra. Formális per folyik le Rómában, a Szenttéavatási Bi­zottság előtt, ahol megnézik a tanúkihallgatások jegyző­könyvét, a jelölt írásait. Ezután a bizottság a pápa elé viszi döntését. A végső szót a pápa mondja ki, és ő, a jelölthöz forduló szentmise keretében olvassa fel a boldoggá avatást kihirdető dekrétumot. A magyar származású boldoggá, illetve szentté avatot­tak nevét, képmását a vatikáni Szent Péter Bazilika Ma­gyar Kápolnájában, kőbe vésve örökítették meg. Apor Vilmos mellett most folyik a boldoggá, illetve szentté avatása Kaszap István jezsuita szerzetesnek, Bóg- ner Mária apácának, Márton Áron gyulafehérvári püs­pöknek, Tóth Tihamér püspöknek és Mindszenty József néhai hercegprímásnak. NYERJE MEG ÁLMAi SZÁMÍTÓGÉPÉT! A Békés Megyei Hírlap és a Prakticomp Számítástechnikai Kft. háromfordulós játéka elérkezett a második fordulójához. 4. KÉRDÉS: Mely évben alakult a Prakticomp Számítástechnikai Kft. ? 1 980 1 1 989 X 1 990 2 Olvassa el figyelmesen a kérdést és a helyes válasz melletti tippet (1, X vagy 2) írja be a játékszelvénybe, majd kivágva ragassza be a nyereményszelvény megfelelő helyére. A második forduló végén a nyereményszelvényt az öt játékszelvénnyel borítékban legkésőbb 1994. november 11-éig küldjék be az alábbi címre: Prakticomp Számítástechnikai Kft., 5700 Gyula, Városház u. 23. NE FELEDJE! A játékban részt vevő szerencsés játékosaink megnyerhetik az alábbi nyeremények egyikét: AT 386 DX típusú 40 MHz-es számítógép, színes monitorral Orion CTV 1221 típusú színes televízió floppylemez-tartó Továbbá fordulónként kisorsolnak 3-3 db törzsvásárlói kártyát. A további kérdéseket lapunk következő számaiban közöljük. A játék részletes leírását a Hírlap szeptember 8-ai számában megtalálja. A HÍRLAPBÓL KIVÁGOTT SZELVÉNYEKKEL KORLÁTLAN SZÁMÚ PÁLYÁZATOT KÜLDHET BE! Figyelje a Békés Megyei Hírlapot! JATEKSZELVENY lif> I ^«ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP L _ _ ____________ 4 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom