Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-04 / 234. szám
1RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP• MEGYEIKÖRKÉP 1994. október 4., kedd o Oxford, Budapest, Békéscsaba... Az új békéscsabai „Oxford könyvesbolt" a Gábor közben Az Oxford University Press a napokban a budapesti angol nagykövetségen sajtótájékoztatót tartott, melynek témája a kiadó magyarországi működése volt. Az 500 éves kiadó nem csupán egy sikeres üzleti vállalkozás, hanem az oxfordi egyetem része, és ez a színvonalat is garantálja. Tavalyi forgalmuk meghaladta a 300 millió US dollárt. Mindez azért is érdekes, mert az O. U. P.- nek békéscsabai vonatkozása is van. Az angol egyetemi kiadó magyarországi kapcsolata 30 évre tekint vissza, és ebben jelentős szerepe volt az utóbbi tíz évben Suzanna Harsányinak, a kiadó magyar származású igazgatójának, akinek kezdeményezésére jött létre néhány speciális, a hazai nyelvtanulóknak szánt tankönyv, mint a Chatterbox tanári kézikönyv, a Project English magyar munkafüzete, az angol— magyar képes szótár, illetve legújabban a Televideo által kiadott, a nyelvtanulást segítő, olcsó videofilmek. A tájékoztató másik témája az a tanári munkát segítő tanmenetsorozat volt, amelyet most mutattak be a sajtó képviselőinek. A Magyarországon legnépszerűbb 9 oxfordi tankönyvhöz elkészített sorozat célja az, hogy segítse a tanárt dönteni a tankönyvválasztásban, valamint gyakorlati tanácsot és útmutatást adjon az órai munkához. A tanmenetsorozat elkéFotó: Such Tamás szítésében főszerepet játszott a békéscsabai Interax Nyelviskola, melynek mellesleg képviselője, Pete István is részt vett a sajtótájékoztatón. Az már csak véletlen, de jól illeszkedik a szóban forgó programokba, hogy az országban a legújabb Oxford könyvesbolt éppen néhány napja nyílt meg Békéscsabán, a Gábor közben, mi több, ők látták el döntően a megyei iskolákat a tanévkezdéskor idegen nyelvű tankönyvekkel és más kiadványokkal. További megyei vonatkozású az az elképzelés, miszerint szó lehet néhány oxfordi tankönyv Békés megyében történő nyomtatásáról a magyarországi és kelet-európai piac számára. Összefogás Gyomaendrődért Földink volt. Márki István sakkozó, népmesegyűjtő', aki 1842-ben Sarkadon született, 1885-ben ezen a napon halt meg Budapesten. Jogi tanulmányait Pesten végezte. 1867-ben Bihar vármegye esküdtje, 1871-ben a gyulai törvényszék bírája lett. 1881-ben Budapestre költözött, ahol kisegítő' bíró, majd pótbírónak nevezték ki. írt verseket, Corneille darabjait fordította magyarra, számos népmesét gyűjtött, sakk-kört alapított, az elsó'magyar sakktankönyv szerzője. A pályamunkákról. A nagy érdeklődésre való tekintettel és a színvonalasabb pályamunkák érdekében a „Nézz körül! — ismerkedés a természettel” című pályázat beérkezésének határideje megváltozott. Orosházán a Természet Ébredése Társulat, a Dl. számú általános iskola és a Viharos Zöldek október 7- éig várják a pályázók munkáit. Nyugdíjasok napja. Tapstól és nevetéstől volt hangos a Petőfi Művelődési Központ Orosházán, ahol a Szu- perinfó és a Nyugdíjasok Orosházi Városi Érdekvédelmi Szövetsége az idősek világnapja alkalmából nyugdíjasnapot rendezett. A 14 órási megnyitó után a Ki mit tud? szereplői léptek színpadra a közönség legnagyobb örömére. Dér Józsefné, Margitka néni produkciójánál a hangulat olyannyira fokozódott, hogy a nézők is bekapcsolódtak a nótázásba. A programot egyébként táncbemutatók, vérnyomásmérés és gyógynövényvá- sár egészítette ki. 18 órakor Kabos László színművész tréfáival ért véget a vasárnapi nyugdíjasnap. Konzerv-tanmühely. Nagy napra készülnek Szabadkígyóson. Október 12-én ugyanis konzerv-tanműhelyt avatnak a Szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet és Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Az eseményen Kósáné dr. Kovács Magda munkaügyi miniszter mond avatóbeszédet. Nem mindennapi eseményre került sor a közelmúltban Gyomaendrődön, ahol a Gyónta Kör Egyesület meghívására összejöttek a városban működő politikai szervezetek képviselői. A helyi székhelyű pártok vezetői az önkormányzati képviselők és a polgármester-választással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Határozott céljuk a választási kampány tisztességének megteremtése. A megbeszélésre az MSZP kivételével minden párt elküldte képviselőit. így a Független Kisgazdapárt, a Munkáspárt, az MDF, a Fidesz, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ, ezenkívül a Szülőföld Baráti Kör és a nyugdíjasklub. Megállapodtak abban, hogy egyeztetik választási lépéseiket, ezen belül a jelöltek névsorát is. Meghatározták a kiválasztás fő szempontjait, elsősorban a gyomai városrészen és megegyezésre törekszenek a polgármesterjelöltek tekintetében is. Mindenekelőtt a városhoz és a városrészhez kötődő képviselőjelölteket szándékoznak indítani. Olyanokat, akik mentesek a szélsőségektől. A résztvevők hangsúlyozták, hogy nem az endrődiek ellen szervezkednek, hanem a város és a gyomai városrész érdekeinek számarányához mérten igyekszenek elképzeléseiket egyeztetni. A tanácskozás résztvevői alapelvként fogadták el, hogy a cél egyértelműen gyomai polgármester és endrődi származású alpolgármester megválasztása az elkövetkezendő négy évre. Törekszenek -arra továbbá, hogy tisztázzák a gyomaiság fogalmát, reális tartalmat adva e kifejezésnek. A többség egyetértett abban is, hogy közös választási híradót adnak ki, s itt mutatják be jelöltjeiket. Egyetértés született abban, hogy a Gyoma Kör Egyesület az első kiadványban kérdőívet küld a választóknak, s begyűjtésével véleményt kémek a lakosságtól a személyekre, illetve a választási munkával kapcsolatban. A költségeket a gyomai gazdálkodó szervezetek, vállalkozók finanszírozzák. Az együttműködést szorgalmazó szervezetek szinte mindegyike elmondta, hogy hasonló kezdeményezést fontolgatott az összefogás érdekében, s így örömmel fogadták el a Gyoma Kör Egyesület kezdeményezését. P. J. Új igazgató Békésen, új elképzelésekkel A nyárón pályázat útján Almást Gábor személyében új igazgató állt a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium élére, aki ismerősként került az intézménybe. — A békési gimnáziumban érettségiztem ’62-ben, innen jutottam egyetemre, ahol matematika—fizika szakos középiskolai tanári diplomát szereztem. Egyetlen munkahelyem volt, a megyeszékhelyen a vízműben tanítottam — sorolja Almási Gábor. —Néhány éves megszakítása volt a tanári pályán... — Családi vállalkozásban dolgoztam a feleségemmel együtt. — Mi motiválta, amikor megpályázta az igazgatói széket? — Két dolog: az, egyik, hogy volt iskolámról, szülővárosom gimnáziumáról volt szó. A másik pedig, hogy a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium élére szólt a pályázati kiírás. Vallásos neveltetésben részesültem, s ugyanakkor a feladatok is csábítottak. Köztudott, hogy a református gimnázium és az általános iskola közös igazgatás alá tartozik. Ez pedagógiailag érdekes feladat: 6—18 éves korig egy teljesen új nevelési programot feltételez. Kimondva-kimondatla- nul vonzott ez a szakmai kihívás is. — Milyen elképzelésekkel kezdte igazgatói ténykedését? — Iskolánk egyházi iskola, de ez nem jelenti azt, hogy csak református diákjaink vannak. Iskolánkba minden arra érdemes, felkészült nyolcadikos, felekezeti hovatartozás nélkül felvételt nyerhet. A városnak erre az iskolára szüksége van, s ennek az iskolának a tanári kara igen jelentős pedagógiai erőt képvisel. A református tanulóknak kötelező a hittan, a katolikus tanulóknak is megszerveztük. Akik nem akarnak hittant tanulni, azok a vallástörténettel ismerkedhetnek. A tanároktól az elvárásunk az, hogy saját szakmai felkészültségükből a maximumot nyújtsák. — Ez azt jelenti, hogy bizonyos területeken speciális tagozatnak számít iskolájuk? — Pontosan így van. Egyik ilyen speciális területünk a nyelvoktatás. Néhány idegen nyelvet anyanyelvi tanárok oktatnak, s nagyon szeretnénk elérni azt, hogy az érettségiző diákjaink legalább egy nyelvből nyelvvizsgával rendelkezzenek majd. Másik ilyen kiemelt területünk a számítás- technikai képzés és közgazdaságtani ismeretek oktatása. Szeretnénk megvalósítani a városban — a helyi zeneiskolára, s kicsit a zenei múltra építve — a zenei képzést. S feltétlenül szólnom kell a sporttagozat indításáról is. A célok között szerepel még, hogy a végzőseink gyors- és gépírást is tanuljanak. A felsoroltakhoz a személyi feltételek adottak. Szekeres András Nem etnikumi alapokon A cigányság népzenei problémájával kapcsolatban keresett meg bennünket a minap Szilveszter Ödön, a békési Rőzse- tűz együttes alapítója, aki augusztus 31-én mondott le ezen együttes művészeti vezetői és menedzseri státuszáról. Azóta a békéscsabai Románé Biszo- rá művészeti vezetőjeként tevékenykedik. Szilveszter Ödön kifejtette: a megyében az a hír járja, hogy a békési együttes éléről azért távozott, mert tönkretette azt, holott a Rőzsetűzön belüli működése anyagilag vált lehetetlenné. Szerinte az együttes erkölcsi hitele mások felelőtlensége miatt kopott meg. Békéscsabán nagy lelkesedéssel, duzzadó munkakedvvel látott hozzá a Románé Biszorá együttes vezetéséhez. De — mint mondta — a megyeszékhelyen is jelentős ellenállással találta magát szembe. Szerinte teljesen jogtalan, hogy a cigány együttest próbálni a Békési Úti Közösségi Házakba nem engedik be. Továbbá ő személy szerint azt is kifogásolja, hogy a Békési úti intézmény az ott tevékenykedő csoportokról szóló plakátokon sem tüntette fel a Románé Biszorá nevét. Ó úgy látja, ez a magatartás a cigányság megvetését, lenézését tükrözi. Az ügyben megkerestük Tőkés Gyulát, a Békési Úti Közösségi Házak igazgatóját, akitől megtudtuk: nem etnikumi hovatartozás alapján válogatják ki, hogy kit engednek be a közösségi házakba, és kit nem. Egyszerűen — a korábban tapasztaltak miatt — egyetlen együttes számára sem biztosítanak próbalehetőséget. Ez a megkötés minden együttesre vonatkozik. Például a pedagógus együttes ugyanúgy nem próbálhat náluk, mint a Románé Biszorá. (Különben az igazgató tudomása szerint: korábban Szilveszter úr jónak találta azt a kompromisszumos megoldást, hogy egy önként ajánlkozó cigány család lakásán próbáljon az együttes.) Szilveszter Ödön második kifogására vonatkozóan pedig azt a választ kaptuk: az említett plakátokon egyetlen náluk működő együttest sem tüntettek fel, csupán az újonnan induló csoportokat hirdették meg. Tehát a közösségi házak ezen lépése sem a kisebbségi etnikum ellen irányult. Magyari Barna Ev(tized)könyv a csabai főiskoláról Nyolc évvel ezelőtt 53 hallgatóval indult a Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Kihelyezett Tagozata, ma több mint 400 hallgatója van az azóta már önállóvá vált Körösi Csorna Sándor Főiskola néven ismert csabai felsőoktatási intézménynek. Akkoriban mindössze nyolc oktató tanított az iskolában, ma több mint negyven. Tavaly olyan híres egyéniségek látogattak el a intézménybe, mint Matej Kuce- ra szlovák kultuszminiszter, Mádl Ferenc, az akkori magyar művelődési miniszter, Jim Sátor a kanadai Douglas College-ból, Nicölae Jósán, a nagyváradi egyetem tudományos titkára, hogy csak néhányat említsünk. A csabai főiskola szinte mindegyik oktatója járt külföldön tanulmányúton. Volt aki Romániában, volt aki Görögországban, Portugáliában, Németországban vagy éppen Angliában töltött el néhány napot vagy hetet. A létszámok alakulásáról, a hírneves külföldi vendégekről vagy arról, hogy melyik oktató milyen országban mennyi időt töltött (és még sok másról) a főiskola nemrég kiadott évkönyvében olvashatnak az érdeklődők. A dr. Micheller Az évkönyv címlapja Magdolna főiskolai docens és a dr. Virágné dr. Horváth Erzsébet adjunktus által szerkesztett évkönyv (évtizedkönyv) a főiskola megalakulása óta eltelt időszak legfontosabb adatait, történéseit dolgozza fel 125 oldalon. Mint a szerkesztők elmondták, ezentúl minden tanévben szeretnék megjelentetni az iskolai évkönyvet, hiszen egyre nagyobb az érdeklődés a csabai főiskola iránt, egyre többen kerülnek kapcsolatba az intézménnyel, s mindez indokolttá, „megtisztelő kötelezettséggé” teszi egy ilyen kiadványnak a létezését.----RIA B ÉKÉS MEGYÉÉRT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI A LAPÍTVA n y I SaaBBÜStaaba. KtnbslTi. SÚÁT6l^66)442-52& Faegfli&BiB 1 FELHÍVÁSI A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy 1994. október 13—15-e között Szegeden BUSINESS ’94. címmel nemzetközi találkozóra kerül sor, amelynek fő témája az innováció. A találkozó célja általános tájékozódás a dél-alföldi régióban és Nyugat-Európában működő innovációs vállalkozások együttműködésének fettételeiről. Emellett lehetőség nyílik know-how cserére és kereskedelmi és befektetési információcserére elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a turizmus területein. Alapítványunk a találkozón részt venni szándékozó Békés megyei kis- és középvállalkozások részvételét támogatja. Felvilágosítást a (66) 442-520 vagy 445-520-as telefonon kaphatnak az érdeklődők.
