Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-04 / 234. szám
1994. október 4., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Egyetemmé szervezik. Egyetemmé szervezik át a nyíregyházi Szent Áthanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolát — hangzott el hétfőn a nyíregyházi önkormányzat ülésén, ahol a képviselőtestület az átalakulást segítő feladatairól tárgyalt. Az egyetemmé szerveződés első fokozata már meg is történt: az intézmény csatlakozott a Vatikán Római Pápai Keleti Intézetéhez, s az idei új tanévtől annak kihelyezett tagozataként működik. A hallgatók hat évig tanulnak, fél évig papi gyakorlaton vesznek részt, és szakdolgozatot is kell készíteniük. A végzők úgynevezett baccalaureátus tudományos fokozatot kapnak. Az átalakulás második ciklusa további két év tanulást igénylő szakosodásra szolgál. Szállítunk a Suzukinak. Néhány héten belül megkezdődik a Magyarországon gyártott Suzuki autóalkatrészek exportja Japánba. Hosszú előkészületek után ugyanis három magyar cég ötféle alkatrész szállítására kapott megrendelést. így a Turil Gumigyártó és Kereskedelmi Kft. gyújtótrafó-fedeleket, motorháztetőhöz gumialátétet, valamint szélvédőtartó bakot, a tatabányai Rugógyártó Kft. úgynevezett zárütközőt, míg a Salina Kft. fűtéstömítő gyűrűt szállíthat a szigetországba. Valamennyi alkatrészt előzetesen alapos vizsgálatnak és tesztelésnek vetettek alá. Mint kiderült, minőségük megfelelő, és ezzel megkezdődhet a magyar ipar történetében is új fejezetnek számító alkatrész-szállítás. Pártrokonszenvek szeptemberben A Szonda Ipsos szeptemberi felmérése szerint továbbra is az MSZP örvend a legnagyobb népszerűségnek, a megkérdezettek 27%-a tarja a legszimpatikusabb pártnak a szocialistákat (országosan 29%). Második legnagyobb tábora az SZDSZ-nek van, a keleti országrész 11 %-a szavazna rájuk egy esetleges parlamenti választáson (12% a többi országrésszel együtt). Érdekes változás, hogy a Fidesz újra „dobogós”,a Dunától keletre a választópolgárok 6%-ának bizalmát élvezi (országosan 6%). A korábbi harmadik helyezett,az MDF 5%-os táborral a negyedik helyre szorult (országos támogatottsága 7%). Az FKGP-t 4% támogatja (országosan is 4%), a KDNP mögé sorakozik fel a régió lakosságának 2%-a (4% országos szinten). A parlamenten kívüli pártok szavazóbázisa együttesen 3% (4% országosan) ám közülük egyik sem éri el az 1 %-ot. Az elmúlt hónaphoz képest egyedül a Fidesz tudta növelni szimpatizánsainak arányát, igaz ez a növekedés minimális, 1%-os volt. Az MSZP és az MDF 1 -1 %-nyi szavazót veszített, az SZDSZ-től viszont 2%, a KDNP-től 3% „pártolt el”. Miután a valamilyen pártot megnevezők aránya is csökkent — méghozzá 3%- kal —, azt lehet mondani, hogy inkább a pártok iránti bizalom csökkent és nem annyira a pártok „erősorrendje” változott meg. A „Dunán innen” a megkérdezettek 56%-a mondta, hogy mindenféleképpen részt venne az elképzelt hétvégi parlamenti választásokon (országosan 60% válaszolt így). Közülük 79% tudja—vagy akarja—megmondani, melyik pártra szavazna (országosan 82%). Ennek az ún, „biztos szavazói körnek” 48%-a támogatja az MSZP-t (az egész ország területére számítva 46%). 18%-uk az SZDSZ-t (országosan 19%). A politikailag aktív népesség -11 %-a szeretné a hatalomban látni a Fideszt (országosan 8%), 10% segítené ehhez hozzá az MDF-et (11% országos szinten)... E csoport 7%-a szavazna az FKGP-re (országosan 7%) s 3%-a a KDNP-re (6% országosan). A Dunától keletre a legnagyobb ellenszenvet kiváltott párt az MDF, a megkérdezettek 15%-a nem volna hajlandó e pártra szavazni (országosan 16%). Az FKGP-vel kapcsolatban 12% érez ugyanígy (minden megkérdezett tekintetében 12%). Az MSZP-t 8% utasítja el (11% országos szinten). A Fidesztől 4% tartja távol magát (4% a többi régióval együtt). 3% határolódik el a KDNP-től (3% országosan ), míg az SZDSZ-ben 1% nem bízik meg (országosan is 1%). A parlamenten kívüli pártok együttvéve 11% „ellenszavazatot” kaptak (az egész ország területére számítva 16%). "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon'! népesség körében a keleti országrészben illetve az egész országban) A magyarok igent mondtak a Koronára A Kőbányai Sörgyárnak 1993 novemberétől új tulajdonosa van, a SAB-South African Breweires. Hét hónap múlva megjelentek az új sörrel, a Koronával. Két és fél hónappal a nálunk szokatlan agresszív piacépítés után jogos a kérdés, megérte, érdemes volt? Danny Lewis, marketing- és térítési igazgató egyértelműen elégedett: — A magyar sörivók igent mondtak. A Korona vonata 19 városban állt meg, körbejárta az országot. Budapest, Esztergom, Tatabánya, Győr, Székesfehérvár, Siófok, Pécs, Baja, Szeged, Makó, Szentes, Békéscsaba, Kisújszállás, Debrecen, Miskolc, Cegléd, Kecskemét, Monor, Gödöllő, Vác állomásain egyértelmű sikert aratott. Számításaink beváltak, a fogyasztók a minőségi söröket keresik. Az elmúlt két és fél hónapban már kétszáz Korona sörözőben árulják az új italt, és további bővítést tervezünk. — Mik a feltételek, hogyan lehet valaki Korona sör árus, hogyan nyithat Korona sörözőt? — Sörünket nem kell kizárólagosan árusítani, más sörökkel együtt jól megférnek az üzletekben, nem kizáró ok tehát, ha más gyár termékeit is árusítják. — Önök igen rövid idő alatt befutottak, a magyar szakemberek miért nem tudták ezt elérni? Miért kellett a sikerhez a SAB? Mit tudnak Önök, amit a kőbányaiak nem tudtak? — A SAB 1993. december 16-án 1,87 millárd forintról 4 milliárd 50 millió forintra emelte a gyár alaptőkéjét. A tőkeemelés lehetővé tette, hogy a kőbányai cég rendezze pénzügyi helyzetét és megkezdje az évek óta elmaradt beruházások pótlását. Ma Kőbányán üzemel a legkorszerűbb hordófejtő berendezés, korszerűsítették a palackozó üzemet. A SAB 30 millió dollárt kíván fordítani fejlesztésre, 10—15 millió dollárt a kereskedelmi, valamint az elosztó hálózat korszerűsítésére. A SAB a világ hatodik legnagyobb sörgyártója, nagy hagyományokkal, marketingtapasztalatokkal rendelkezik. —A magyar piacon a sörfogyasztás az elmúlt 3 évben drasztikusan csökkent. Van a sörgyártásnak, a Koronának jövője? — Igen. Először a magyar piacon kell megerősödni, meg kell tartani a Kőbányai Sörgyár 33 százalékos részesedését, de ez nem elég, növelni kell. Ez a legfontosabb feladat. Ezután már ki lehet tekinteni a külföldi piacra. Hogy hogyan? Magyarországra jön a turista, s a mi 200 sörkocsmánkban megkóstolja, megszereti a Koronát, a Kőbányai sört és ezután keresi, megveszi otthon is, mert a magyar sörnek jó a híre a külföldi piacon. Mi nem a gyorsan szerzett profitban, hanem a biztos, szilárd piacban vagyunk érdekeltek és ebben hiszünk. —A Korona tehát kész, sikeres? Hogyan tovább? — Az emberek állandóan ugyanazt a minőséget követelik, sőt, egyre jobbat. A piacot megtartani nehéz munka, a gyártó egy percig nem lehet nyugodt. Azon a napon, amikor azt gondolja az ember, minden rendben van, már nincs mit csinálni, akkor hagyják le a többiek. A második világháború hadműveletei Békés megyében 2. A tábori csendőrök minden utcán lévő férfit—lapát, ásó kézbeadásával — kényszerítették a futóárkok ásására. Ezután került nyilvánosságra a HL ügyosztály „HIRDETMÉNY” rendelete a 18 éven felüli férfiak bevonultatására, a hátországba történő szállítására. Adat arról nem áll rendelkezésre, hogy hányán mentek el a megyéből. Viszont volt olyan jelszó, „Pakoljunk és maradjunk”. Ez úgy született meg, hogy összepakolva elmentek és körülnéztek, hogy hogyan zajlik le a névjegyzék nyilvántartásba vétele. És azt is fel kellett deríteni, hogy milyen volt a hangulat. A német hadvezetés gyorsan felismerte a súlyos helyzetet és a délkeleti részen új arcvonal és stratégiai terv kidolgozásához kezdett „Cigánybáró” fedőnévvel, melyet Hitler 1944. szeptember 27-én jpvá is hagyott. A hadműveletre azonban nem kerülhetett sor, mert a támadás idejét október 12-ében határozták meg. A német katonai hadvezetés félve a magyar kormány német szövetségből való kilépésétől, törekedett arra, hogy valamennyi hadsereget német hadsereg irányítása alá vonjon. A magyar kormány ehhez azonban nem járult hozzá. A magyar kormány, hogy bizonyítsa a német szövetséghez való szoros tartozását, az Erdélyben lévő 2. magyar hadsereg átszervezése után — melynek állománya: 25 gyalog hadosztály, 27 könnyű hadosztály, 2 páncélos hadosztály, 7—9 pót tábori hadosztály, 1—2 pót hegyi dandár — Kolozsvár déli területéről szeptember 5-én támadást indított a háborúból kilépett és Németországnak hadat üzent Románia ellen. A magyar hadsereg első és második nap sikeres előnyomulása során mélyen behatolt Románia területére. Malinovszkij marsall a II. ukrán front csapatai részére új feladatot szabott. A 27. összfegy- vememi és a 6. harckocsi parancsnoka egységeit fordítsa északra, és keljen át a Déli-Kárpátokon, s Brassó, Kolozsvár irányokba mért csapásokkal nyújtson segítséget a jobb szárnyon lévő csapatok részére a Keleti-Kárpátok leküzdésére. A magyar hadsereg folyamatos támadásait a román hadsereg nagyobb mérvű ellenállása állította meg. A szovjet hadsereggel való találkozás során a gyors térnyerést és előrehaladást gyors visszavonulás követte. AII. ukrán front csapatai szeptember közepére a Kárpátokon átkelve kijutottak Borsa, Vatra, Döméi, Régen, Marosvásárhely, Torda, Tumu-Szeverin vonalára. A magyar kormány újabb támadásra szánta el magát 1944. szeptember 13-án Románia ellen. A 4. és 7. magyar hadtestekkel, valamint a 4. SS karhatalmi páncélgránátos hadosztállyal általános támadásba ment át a délkeleti fronton Arad, Lippa, Resi- ca és Orsóvá irányába. Alapvető célként a hegyvidékek átjáróinak elérését és birtokbavételét határozták meg. Ezzel egyidejűleg akadályozták meg a szovjet hadsereg Kárpátokon való ke- resztüljutását, a magyar Alföldre való kilépését. A támadás során elfoglalták Aradot, de a mélyre törő térnyerést az első román hadsereg alakulatai megállították. A támadás ütemét lelassították. Malinovszkij marsall felismerte a veszélyt és utasította az 53. hadsereg parancsnokát a támadás Arad—Temesvár irányába történő meggyorsítására, a román—magyar határvonal terep- szakaszának elérésére. A hadsereg előrevetett osztagai már 17-én harcérintkezésbe kerültek a német—magyar alakulatokkal. A támadás gyorsítása érdekében a szovjet csapatok a főerők beérkezése nélkül 19- én megkezdték a német— magyar egységek kiszorítását. Kereki Sándor NYUGALMAZOTT ŐRNAGY (Folytatjuk) A szovjet—román csapatok csoportosítása 1944. 09. 21-től 10. 08-án 02.30 óráig
