Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-15-16 / 244. szám
1994. október 15-16., szombat-vasarnap HAZAI TÜKÖR ß Telefonok jövőre. Békéscsaba, Orosháza körzetek területén előreláthatólag jövőre kezdik meg az új vonalak bekötését — adja hírül a Magyar Hírlap tegnapi száma —, s ha minden terv szerint halad, a szolgáltatásokat már december elsején átveheti a C. E. T. többségi tulajdonú telefontársaság. Orosházán majdnem. 16 ezer, Békéscsabán több mint 37 ezer a tervezett fővonalak száma. A koncessziós pályázatban 25 ezer forintos csatlakozási díj szerepel. A Matávval való szerződés létrejöttének lehetősége itt is—hasonlóan a többi körzet koncessziós társaságához — igen csekély. A Matáv vagyonfelmérése és elkészített értékelése komolyan eltér a Hungaro- tel Rt. álláspontjától. Körösnogyharsóny önkormányzati képviselőtestületének legutóbbi ülésén elsőként a szociális kérelmek ügyében határoztak, majd Máté József polgármester arról számolt be, hogy a meghirdetett orvosi állásra, melynek jelentkezési határideje a héten lejár, eddig még nincs írásban benyújtott pályázat, mindössze két érdeklődő akadt. Egyetértett a testület abban, hogy a korábbi döntésüknek megfelelően az egyháznak két szolgálati lakást vissza kell adni. Iskolai számítógép. A medgyesbodzási általános iskolában a meglevő Commodore és Videoton számítógéphez végre vásárolhattak két új IBM típusú gépet. Ezzel a gépparkkal az eddig szakkörként működő oktatást szeptembertől szervezett órai keretbe vonták. A munkát 20 felső tagozatos tanulóval két csoportban végzik, az úgynevezett „cserés” módszerrel. A csoportokban 10—10 gyermek dolgozik az öt gépen kettesével. Amíg az egyik csoport az órán tanul, addig a másik a házikertben tevékenykedik, s így váltják a tanulók hetente egymást. Patikaprivatizáció, engedetlenségi mozgalommal? November 17-éré országos engedetlenségi mozgalmat helyezett kilátásba a Magyar Gyógyszerész Kamara, amennyiben az illetékes tárcáktól, illetve a kormánytól nem kap garanciákat az egységes szakmai elvekre épülő' patikaprivatizáció bevezetésére—-adta hírül a minap az MTI. — Szabó Sándor, a gyógyszerész kamara elnöke elmondta: a szervezet egyelőre csak szűk szakmai körben terjesztette a felhívást, bízva abban, hogy november közepéig sikerül megállapodásra jutni a Népjóléti, illetve a Belügyminisztériummal. Ezért kellemetlenül érintette őket, hogy terveikről elsőként a népjóléti politikai államtitkártól értesült a nyilvánosság. Szabó Sándor ugyanakkor elismerte: november 17- én valóban engedetlenségi mozgalmat tartanak a gyógyszertárakban, vagyis lassítják a gyógyszerkiadást, ha a privatizációt érintő két fontos kérdésben nem kapnak garanciát. Annak érdekében, hogy a patikaprivatizáció az egész országban egységes szakmai elvek alapján történjen meg, a kamara azt kívánja, hogy a magánosítást—az önkormányzati törvény szerint — az alapítók, vagyis a megyei önkormányzatok irányítsák. Jelenleg úgy tűnik: a privatizáció lebonyolításában aTelepülési Ónkormányzatok Országos Szövetségén keresztül a helyi önkormányzatok játszanak majd vezető szerepet. Másrészt a kamara arra nézve is garanciát kér, hogy a patikatörvénynek megfelelően 1995. december 31-éig lezárul a privatizáció. Kökény Mihály népjóléti államtitkár rámutatott: a tárca értetlenül áll a tervezett akció előtt, hiszen a kormány sem akar mást, mint a kamara. Láttam a szűk körben terjesztett kamarai felhívást, amely november 17-étől szólítja fel a polgári engedetlenségre a gyógyszerészeket. Megkerestem a Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat (volt megyei gyógyszertári központ) igazgatóját, Dariday Róbertnét és gazdasági igazgatóhelyettesét, Kisházi Sándort, mondanák el, hol tart a hosszú ideje húzódó, sok vihart megélt patikaprivatizáció ügye? —A gyógyszerész kamara felhívását nem tartom jónak — mondja az igazgatónő. — Én még emlékszem, amikor a gyógyszertárban láttam el a betegeket, ez a lassítás pedig őket sújtja, rajtunk pedig nem hiszem, hogy segít. A legutóbbi álláspont szerint mi dolgozunk, fejlesztünk, gondoskodunk a folyamatos gyógyszerellátásról. A gyógyszertári vagyon nem került megosztásra, a megyei önkormányzat vállalata vagyunk a tervek szerint 1995. december 31-ig. Tudomásom szerint kérdőívet juttattak el a helyi önkormányzatokhoz a települések gyógyszertárainak működtetésére vonatkozó kérdésekkel. Kívánják-e saját tulajdonba venni, tisztában vannak-e a működtetés költségvetésével, a nyereségesen vagy veszteségesen üzemelő gyógyszertár összes gondjával, bajával? — A legjobb megoldásnak a részvénytársasággá alakítás látszik — veszi át a szót Kisházi Sándor. — A települések tulajdona legyen a gyógyszertár, de az rt. része. így tudjuk kiegyenlíteni a 40 százalékában veszteségesen, 60 százalékában nyereségesen működő patikák működtetését. A nagyvállalat nyereséges a gyógyszergyártás és a nagykereskedelmi forgalmazás miatt is. Az 50 település 71 gyógyszertárát úgy tudná egy-egy helyi önkormányzat működtetni, ha a ma még valószínűtlennek tűnő, gyors fellendülés bekövetkezne a piacgazdaságban. — Bennünket gyógyszerészeket és vezetőket nyugtalanít az önkormányzati törvényt módosító rendelkezés — folytatja Daridayné. — A lényege, hogy a tanácsok által alapított, felügyeletük alatt álló közüzemi gazdálkodó szervezetek (mi is) az állam tulajdonából a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek. A tulajdoni igényt a vagyonátadó bizottságnál 1995. március 31-ig terjeszthetik elő. Mi lesz akkor a korábbi elképzeléssel? A gyógyszerellátásnál nem lehet csak a haszonszerzésre törekedni. — Valóban előfordulhat, hogy a jól menő, nyereséges gyógyszertárakat kiveszik a helyi önkormányzatok és a jövendő rt.-ben csak a veszteségesek maradnak. A kistelepülések lakóinak is szüksége van gyógyszerre és a napi 2-3 órában nyitva tartó patikákkal nem lesznek kisegítve — magyarázza Kisházi Sándor. — A kormánynak nem lehet érdeke, hogy a gyógyszerellátás színvonalát csökkentse — tájékoztat az igazgató asszony. — Mi a beteg ember szempontjait nézzük. A patikusok pedig tisztességes bérért, maximális körülmények között, biztonságban szeretnének jó gyógyszerellátást nyújtani a betegeknek. Csökkenteni kellett nálunk is a létszámot a gazdaságos működtetés miatt. Elsősorban az asszisztensektől kellett megválnunk, 145 távozó közül többen nyugdíjba, korengedményes nyugdíjba, más állásba vagy munka- nélküli ellátásra mentek. így 694-en maradtunk a megyei hálózatban. Az idén nem lesz gyógyszeráremelés, sajnos január 1-től igen. A különböző kedvezmények, kompenzációk tervein még dolgoznak az országos irányítók. Bede Zsóka / Újabb rekord: csaknem hetvenezren voksoltak az idénl Két Békés megyei nyertes az Erzsébet-díj szavazói között Olvasóink tudják, hogy augusztus végétől több alkalommal közöltük az Erzsébet-díj szavazólapját, melyen tizenegy kategóriában a szakzsűrik által javasolt művészek neve szerepelt, s közülük a közönség szavazatai alapján dől el, kik kapják az idén a „magyar Oscar”-t. A szavazólapokat október 8- áig kellett postára adni és a beküldők között 25 darab ötezer forintos vásárlási utalványt sorsolnak ki. Finiséhez érkezett az Erzsébet-díj előkészülete, tegnap este a televízió egyes csatornáján láthattuk a közjegyző jelenlétében megtartott számítógépes sorsolást. A műsort Sas József, a Mikroszkóp Színpad igazgatója és Mohai Gábor vezette, aki bejelentette, hogy a nyertesek névsorát az országban négy újság, a Békés Megyei Hírlap, a Kurír, a Pesti Riport és a Vasárnapi Hírek közli. A sorsolásnak több izgalmas pillanata volt, mindenekelőtt az, hogy mennyien szavaztak az idén, megmaradt-e az évek óta növekvő érdeklődés az Erzsébet-díj iránt vagy alábbhagyott. Nos, az előbbi történt, a közönség változatlanul kitüntető figyelemmel kísérte az ügyet. Emlékeztetőül annyit, hogy tavaly 64513 szavazat futott be, ami akkor igencsak rekordnak számított. A rekordok sorsa, hogy meg- döntik azokat, miként most is: az idén harmickettő híján 70 ezer szavazat érkezett! „Csak így tovább” — mondta boldogan Speter Erzsébet, amikor telefonon gratuláltunk az eredményhez, hozzátéve, hogy jövőre is ugyanezt szeretnénk hallani tőle, mert ez azt jelentené, nem hagyja abba!... A sorsolás másik izgalmas kérdése az volt, hogy az Erzsébet-díj szavazólapját beküldők közül vajon kik nyerik az ötezer forintos vásárlási utalványt és lesz-e Békés megyei? Lett, kettő is: Megyeri Ferenc- né, Gyula Béke sugárút 33. és Krucsai Jánosné, Medgyes- egyháza, Kiss E. u. 5. szám alatti olvasónk. íme a teljes névsor: Sáfrány Lászlóné, Tatabánya, Komáromi u. 54. I. 4., Radnics Istvánná, Budapest, Egressy u. 73/B, Kovács Tamás, Budapest, Köztársaság tér 17. fszt. 14., Molnár Sándor, Budapest, Zuhatag sor 12., Rapi Dezső, Budapest, Úttörő u. 15., Kovács Sándorné, Budaörs, Szivárvány u. 7., Tóth Dezső, Vác, Zöldfa u. 19., II. 7., Karli Imréné, Kápolnásnyék, Petőfi u. 28., Besze József, Nógrád- megyer, Malom u. 5., Megyeri Ferencné, Gyula, Béke sugárút. 33. fszt. 2., Fritz Mihály né, Budapest, Kölcsey u. 32/A, Kovács Mária, Sopron, Kossuth Lajos u. 16., Ferencz Lászlóné, Pörböly, Bajai út 80., dr. Márton Bálintné, Balassagyarmat, Rákóczi u. 44., Papp Géza, Kecskemét, Nagykőrösi u. 24. fszt. L, Tóth József né, Budapest, Kassák Lajos u. 87. VIII/3., Farkas Istvánná, Szolnok, Puskás T. krt. 29.11/3., Kaszás József né, Tapolca, Kazinczy tér 15. C/2L, Plávics József, Komló, Kossuth Lajos u. 99., Krucsai Jánosné, Medgyesegyháza, Kiss E. u. 5., Knézy Péterné, Baja, Gárdonyi u. 3. II/9., Köteles István, Kalocsa, Kunszt J. u. 2/ 3., Papp Józsefné, Derecske, Keskeny u. 2., Tímár Margit, Mátraverebély, Dózsa György u. 65., Som Imréné, Budapest, Lakner György u. 2/BII. 9. A szavazólapok értékelése folyik, és a díjkiosztó gálán — ami ezúttal Szolnokon jeles művészek közreműködésével lesz és november 19-én közvetíti a televízió — megtudjuk, kik az idei Erzsébet-díjasok. A mi nyerteseinknek minden esetre máris gratulálunk! Seleszt Ferenc A Magyarbánhegyesi Általános Iskola és Diákotthon épületének belső udvarán a játékba feledkeznek a diákok Fotó: Kovács Erzsébet Parlament elolt: a jövedéki törvény módosítása Hamarosan ismét jövedéki terméknek minősítik a fűszer- paprikát és a paprikaőrleményt. Amennyiben a parlament megszavazza a jövedéki törvény e héten benyújtott módosítását, úgy jogszabályi keretek közé szorítják a fűszer- paprika teljes „termékpályáját” a termeléstől a raktározáson, a tároláson és a kereskedelmi forgalmazáson át egészen az exportig. A javaslat szerint a jövőben csak jövedéki engedély birtokában lehet majd pirospaprikát őrölni, forgalmazni, illetve árusítani. Az engedélyeket a megyei vámhivataloknál, egyéni vállalkozók esetében a polgármesteri hivataloknál kell majd igényelni. A fogyasztásra üzletekbe kerülő csomagokat a törvény hatálybalépését követően zárjeggyel látják el. E zárjegy tanúsítja, hogy az áru a minőségi követelményeknek megfelel és a törvény előírásai szerint hozták kereskedelmi forgalomba. A csomagolásra ragasztott „bélyeget” az állam állíttatja elő és szigorú elszámolási kötelezettség mellett bocsátja a gyártók, illetve az importőrök rendelkezésére. Újdonságnak számít az is, hogy a fűszerpaprika-terme- Tőknek a jövőben naprakész nyilvántartást kell vezetniük az általuk belföldön értékesített árumennyiségről, de nyilvántartási kötelezettség terheli majd a paprikaőrlemény gyártóit is. Várhatóan véglegesen száműzik a piacok szabad standjairól a pirospaprika árusítását. A törvény szerint ugyanis fűszerpaprika-őrleményt kiskereskedelmi forgalomban csak élelmiszer-áruházakban, * szaküzletekben, valamint élelmiszerárusítással is foglalkozó vegyes üzletekben lehet majd árusítani. A zárjegy nélkül, vagy hamis zárjeggyel forgalmazott termékeket — szigorú büntetés kirovása mellett — elkobozzák és hivatalos körülmények között megsemmisítik. (ÚJVÁRI) Ferenczy Europress
