Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-03 / 233. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. október 3., hétfő'------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Évforduló. Györffy István néprajztudós, egyetemi tanár, akadémikus 1939-ben ezen a napon halt meg Budapesten. Az anyagi kultúra kutatásával, majd településtörténettel foglalkozott. O fedezte fel a modern kutatás számára az európai környezetben sajátosan magyar kétbeltelkű, szálláskertes településtípust. Kiemelkedő' eredményeket ért el a népviselet és népművészet kutatásában is. Ötven művész. Csorvá- son, az új művelődési ház emeleti galériáján országos képző- művészeti kiállítást nyitott a minap Szelekovszky László, a Békés Megyei Önkormányzat főtanácsosa. A kiállítás témája a vadászat, a halászat, a környezetvédelem a képzőművészetben, s emellett a helyi vadásztársaság is kiállította értékes gyűjteményeit. Közel ötven képzőművész, egy prepa- rátor és egy virágkertész mutatta meg, ők hogyan látják a természetet. A kiállítás megrendezése Ungvári Mihály nevéhez fűződik, a kiállítás fő védnöke pedig dr. Nagy Endre. A felsorakozott művészek között megtaláljuk a szakma nagyjait, de a naiv festészet képviselőjét is, például a csor- vási Csarejs Jánosnét. Hangos éjszakák. Zajosan telnek a hétvégi éjszakák Körösladányban — ez derült ki a legutóbbi képviselő- testület ülésén, ahol többen, változó vérmérséklettel tették szóvá azt az áldatlan állapotot, ami a diszkós napokon uralkodik a faluban. A késő éjjel hazafelé tartó ifjak szinte minden alkalommal randalíroznak, ablakot vernek be, szúnyoghálót gyújtanak meg. A képviselők erélyesebb fellépést kértek a falu vezetőitől, amit a jegyző Fejérné Herbert Ilona meg is ígért, bár elmondása szerint ez önmagában nem vezethet eredményre, feltétlenül szükséges lenne határozottabb rendőri fellépés is. Lotz Károly közlekedési miniszter nyilatkozata lapunknak / Épül az M5-ÖS, jön a déli (Folytatás az I. oldalról) — Miniszter Úr! Kérjük, foglalja össze az autópályaépítés jelenlegi helyzetét. — Az Ml-sei nincs probléma, megígérték, hogy 1995 végéig átadják a forgalomnak, a hozzá kapcsolódó M15-öst pedig legkésőbb 1996 közepén. Jól halad az M5-ös előkészítése, a pénzügyi konstrukció kidolgozása folyik, de a beruházók még egy forgalom- számlálást elvégeztetnek, hogy megbizonyosodjanak arróí, megalapozottak-e számításaik a koncesszió működéséhez. Az építés szakaszolva halad, először Kecskemétig, utána tovább. Az M3-as építésében is részt vesznek a franciák, de a finanszírozási gondok egyelőre késleltetik a munkálatok megkezdését. Az általuk állami garanciának elfogadott útalap—a benzin árából útépítésre elkülönített rész — ugyanis lényegében kimerült. Vagy az útalap felhasználásának belső szerkezetét kellene megváltoztatni, vagy a benzin árát megemelni az útalap növekmény különbségével, de az üzemanyag árak további emelése elfogadhatatlan. Tovább folytatjuk az M7-es építését, bár itt a Balaton melletti önkormányzatok ellenállásába ütközünk, mert ki kell sajátítani területeket. Csakhogy a Balaton mellett lassan már nem lehet közlekedni. Összeállt a déli autópálya pénzügyi konstrukciója, vagyis a vállalkozók megszerezték az építéséhez szükséges összeget. 1996-ban hozzá is lehetne kezdeni, de a minisztérium nem rajong az elképzelésért, mert úgy látjuk, a déli autópálya nem tehermentesítené az Ml-est és az M3-ast. Az autópályák mellett a franciák érdekeltek a szekszárdi Duna-híd építésében is, a munkálatok várhatóan a jövő év első felében megkezdődnek.-— Egyre rémisztőbb híreket kapunk a vasút állapotáról. Tárgyalt-e a francia partnerrel erről a kérdésről? — A MÁV új menedzsmentje elhatározta, hogy a vasút működését ’95-ben is biztosítja, egyidejűleg hozzákezd a vasút szerkezetének átalakításához egy világbanki tanulmány alapján. Ennek keretében szó van a minimális forgalmat lebonyolító vonalak gazdaságossá tételéről. Megoldás lehet a forgalomhoz igazodó egykocsis motorvonatok közlekedtetése, illetve a helyi önkormányzatok bevoA miniszter eléaedetta párizsi tárgyalásokkal nása e vonalak üzemeltetésébe. A franciáknak kedvező tapasztalataik vannak ezen a téren, a közlekedési miniszter úr vállalta, hogy a közeljövőben szemináriumot szerveznek a kérdésről Budapesten, hogy a hazai önkormányzatok szakembereit megismertessék a tapasztalataikkal. Végső megoldásként e vonalak megszüntetése is szóba kerülhet, természetesen kiváltással, a szállítás közútra terelésével. De szeretném hangsúlyozni: vonalak megszüntetésére csak végső esetben gondolunk. Az osztrákokkal kötött korábbi megállapodásunkban szerepel egy Budapestet elkerülő, kelet-nyugat irányú, Komárom—Székesfehérvár—Cegléd—Karcag—Debrecen— Záhony nyomvonalon haladó vasútvonal terve, ennek megépítésére osztrák cégek jelentkeztek. Ezzel kapcsolatban is meg kell oldani néhány problémát, hogy csak a legfontosabbakat említsem: forgalomszámlálást kell végezni, Záhonynál új hidat építeni. De ha az akadályok elhárulnak, az építésbe francia cégek is bekapcsolódnak. —Zavarosnak tűnik a helyzet a telefoniéban. Francia telefon- társaságok is részt vesznek a távközlés privatizációjában. Szóba került-e a kérdés a tárgyalásokon? — A zavar oka az, hogy a Matáv és a koncessziót nyert telefontársaságok között vita folyik a vagyonátadásról. A távközlés privatizációja során az előző miniszter hibát hibára halmozott és szubjektív döntéseket hozott. Nem tisztázták például a vagyonátadás kérdését. A Matáv igazgatótanácsa ragaszkodik a könyv szerinti vagyon megfizetéséhez, amit a koncessziós partnerek nem akarnak elfogadni. Tisztességesebb megoldás lenne a használati érték elismerése. Abszurd dolog, hogy a vagyonátadás a mai napig nem történt meg. Ha nem lesz megállapodás a jövő héten, az kihat a Matávra is, mert nem tud tőzsdére menni. Azt tapasztaltam, hogy a francia cégek készek valamilyen kompromisszumos megoldásra. A te- lefóniában kialakult viszonyokra jellemző, hogy kiutazásunk előtt kaptam meg 99 kistelepülés polgármesterének petícióját. Ebben felpanaszolják, hogy hiába fizették be az állampolgárok a pénzt a telefonra, nem kötik be hozzájuk a készülékeket. Attól tartanak, hogy az önkormányzati választásokon a választók őket fogják büntetni a beváltatlan ígéretek miatt, ezért közbenjárásomat kérik a helyzet rendezésére. —Ha jól értem, akkor összességében kedvező tapasztalatokkal tér haza Párizsból... — Igen, a tárgyalások jó hangulatúak voltak, az érdeklődés nem csökkent Magyarország iránt, tehát nem vesztettünk teret. Jönnek a beruházók, hozzák a pénzt. Árpási Zoltán Vadászati kiállítás Orosházán Amióta ember él a Földön, vadászik — ezzel a megállapítással köszöntik a vadászati kiállítás rendezői Orosházán a Petőfi Művelődési Központ emeleti termében a látogatókat. Kiss Horváth Sándor jóvoltából, immár negyedik alkalommal csodálhatják meg az érdeklődők az Orosházi Széchenyi Vadásztársaság, a Honismereti Csoport és a Petőfi Művelődési Központ közreműködésével létrejött kiállítási anyagot. A régi és az új fegyverek mellett korabeli újságok, festmények árulkodnak a vadászat történetéről. A szárnyas trófeák szomszédságában Gabnai Antal fafaragásai díszelegnek. A kártékony vadakat bemutató rész után a látogatók megismerkedhetnek a szőrmés és az agancsos trófeákkal is. A kiállítás még két napig tekinthető meg. cs. i. Krupa András hatvanéves Október első napján Csanádal- bertiben született Békés megye nemzetközi hírű néprajztudósa, a Szlovák Néprajzi Társaság tiszteleti tagja, a néprajztudományok kandidátusa, aki elsősorban a hazai szlovákság körében végzett folklorisztikai kutatásaival szerzett rangot az itthoni és a nemzetközi tudományos életben. S a születésnapon kívül még egy jubileum ad módot a visszatekintésre: éppen negyven éve annak, hogy — egy nagy hírű pálya kezdeteként — a Szegedi Egyetem című lap közölte első írását. Legutóbbi, szeptember első napjaiban megjelent munkája a Békéscsaba néprajza című, vaskos kötet. Krupa András szerzőként, szerkesztőként egyaránt jelentősen hozzájárult a korszerű szemléletű szintézis létrejöttéhez. Pályáját Szeghalmon kezdte gimnáziumi tanárként, majd három, rendkívül aktív és sikeres évtizedig a TIT Békés megyei titkáraként értő elkötelezettségével erőteljes lendületet adott a megyében folyó tudományos ismeretterjesztésnek. Itt szerzett tapasztalatai alapozták meg későbbi nagyszerű tudományszervezési eredményeit. Egyik elindítója, alapító szerkesztője, majd főszerkesztője volt negyed évszázadon át a megye legfontosabb tudományos folyóiratának, a Békési Életnek. A ma kényszerűen nélkülözött fómm — nem utolsó sorban a főszerkesztőnek köszönhetően — egyik serkentője volt a megyénkben folyó tudományos kutatásoknak. A hazai szlovákság szempontjából nem kevésbé fontos feladatává vált Krupa Andrásnak A magyarországi nemzetiségek néprajzából című, 1975- ben megindított évkönyvsorozat szlovák köteteinek szerkesztése és gondozása. Az újrainduló nemzetiségi kutatásokat támogatandó, a hetvenes évek derekától egyik animátora és vezetője az országos szlovák néprajzi recepciós expedícióknak. Itteni, országjáró tapasztalatait is hasznosítva, vezető magyarországi munkatársa lett annak a nagyléptékű nemzetközi, a Szlovák Tudományos Akadémia által kezdeményzett feltáró munkálatnak, amelynek eredményeképpen hamarosan elkészül a hazai szlovákok etnográfiai atlasza. Tudományszervező munkájának egyik csúcsa a Békéscsabai Nemzetközi Nemzetiségkutató Néprajzi Konferenciának a menedzselése és tanulmányköteteinek szerkesztése. A rangos nemzetközi tudományos fórum mind Békéscsabának, mind pedig a rendezvény főszervezőjének, Krupa Andrásnak nemzetközi elismerést szerzett. A tudományszervező és szerkesztői tevékenység korántsem Éppen negyven éve, hogy közölték első írását Fotó: Lehoczky Péter teljes számbavételét követően szólnunk kell a jubiláns tudományos pályájának mérföldköveiről, a magyarok és szlovákok interetnikus kapcsolataira következetesen és érzékenyen fi- gyelmező önálló könyveiről. A Délkelet-Magyarországon élő szlovákok népi élete tanulmányozásának fontos forrásaivá váltak a Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szolvá- koknál, valamint a Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok című Krupa-kötetek. (Az, hogy a hazai etnikai kisebbségek közül éppen a szlovákok hagyományanyaga vált széles körben ismertté, nem utolsó sorban a népi szövegeket következetesen bi- lingvisen közreadó békéscsabai kutatónak is köszönhető.) A kétnyelvű mesealkotás folyamatának számos finom árnyalatára irányította mind a kutatás, mind az olvasóközönség figyelmét Zsofka néni — Nanicka Zofka két mesekötetének gaz- dágon árnyalt kommentáló tanulmányaival. Életművének bibliográfiai adatai kisebb könyvecskét is megtöltenének; ennek okán befejezésül két fontos munkáját említjük csak meg: a hazai szlovákság tanulmányozásához alapvető fontosságú A délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilága című művét, valamint a kiadásra váró, másfél ezer gépelt oldal terjedelmű nagy monográfiáját, amelyben a hazánkban élő szlovákok jelesnapi népszokásainak térbeli összehasonlító vizsgálatát végezte el. Ma, hatvanévesen Krupa András tudósként, pedagógusként is aktív: 1991-től töretlen lendülettel gyűjtő tudományos főmunkatársa a Békéscsabán működő Szlovák Kutatóintézetnek, s ugyanez időtől néprajzi ismeretekre tanítja a Tanítóképző Főiskola hallgatóit. Szeretettel gratulálunk az ün- nepeltnek, s kívánjuk, hogy már elkészült és készülő munkái további évtizedeken át, folyamatosan gazdagíthassák a magyar és a szlovák néprajztudományt, s valamennyiünket! Grin Igor A munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki CSORVÁSON naponta eljuttatja az újságot az előfizetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. IELENTKEZNI LEHET A Békés Megyei Hírlap ügynökségén Pataki Antal ügynökségvezetőnél, Orosháza, Szabó Dezső u. 4. sz. alatt lehet. Telefon: 06 (60) 388-326. i iy ■ s ■ ■■ ■■■ rg nggrtgrs l.>'l.7í7l.^l.'jV> '.y.V gg ■*.■ v ■ s »v ■■■ ■% ■ % ■1 A Pannónia Szó'rmekikészító', Konfekció és Kereskedelmi Részvénytársaság, Kunszentmárton, Tiszakürti u. 2. sz., felvételt hirdet külkereskedői munkakörbe. A munkakör betöltésének feltétele: szakirányú főiskolai végzettség vagy külkereskedői gyakorlat, valamint angol, olasz, német, francia nyelvek közül legalább kettőből tárgyalási szintű nyelvismeret. BÉR MEGEGYEZÉS SZERINT SZÜKSÉG ESETÉN LAKÁS MEGOLDHATÓ. Jelentkezni lehet: Kunszentmárton, Tiszakürti út 2., Kiszely Gáspárné. Telefon: (56) 461-232. KOROSNAGYHARSANY ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE pályázatot ír ki háziorvosi munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: a 7/1993./ II. 9. NM. rendelettel módosított 6/1992./ III. 31./NM. rendelet 10. szakasza szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1994. október 15. A pályázat benyújtásának címe: Körösnagyharsány község polgármestere, Körösnagyharsány, Kossuth tér 8. juttatások, egyéb információk: bérezés kjt. szerint, lakás a rendelővel egybeépítve, azonnal beköltözhető. AZ ÁLLÁS AZ ELBÍRÁLÁS UTÁN AZONNAL BETÖLTHETŐ.
