Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-14 / 243. szám
MEGYEI KÖRKÉP Ma választják meg az orvosi kamara országos elnökségét Sarlatánok pedig vannak? Földink volt. A századfordulón ezen a napon született Békéscsabán Erkel Sándor karmester, zeneszerző, Erkel Ferenc negyedik fia. Atyja, majd Mosonyi Mihály tanítványa volt. 1861—74 között a Nemzeti Színház zenekarának tagja (üstdobos majd korrepetitor). 1875-től a színház első karmestere, 1876-tól 1885-ig operai igazgatója. Haláláig az Operaház első karnagya. Egyike volt a legkiválóbb magyar karmestere- kenk. „Őszi Alkony". Kaszaperen több éve működő Őszi Alkony nyugdíjasklub, mely nevével ellentétben igen tevékeny társadalmi életet folytat. Legutóbb 45-en háromnapos kiránduláson vettek részt Villány—Siklós— Szigetvár útvonalon, amelynek költségét a polgármester és néhány helyi szponzor biztosította. Október 15-ére pedig hét községből hívtak vendégeket a klub 10 éves évfordulójának megünneplésére. Mint hallottuk, ezen rendezvényre a nyugdíjasklubok országos vezetősége is meghívást kapott. Freneit módszerrel. Október 19-én, szerdán 9 órakor a sarkadi 3-as számú óvodában megbeszélést tartanak a sarkadi óvodapedagógusok, az általános iskolák első osztályaiban tanító nevelők és a kistérségi óvodák vezetői. A téma a Freneit módszer lesz, amelynek bevezetéséről már régóta gondolkodnak egyes sarkadi óvodák. A tapasztalatokról Földesi Lajosné mezőberényi vezető óvónő tart előadást, itt ugyanis már negyedik éve dolgoznak a Freneit módszerrel. Jazzbalett. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban a napokban megkezdődött a jazzbalett oktatás. Minthogy a vártnál jóval többen (ötvenen) jelentkeztek a népszerű tanfolyamra, így három csoportban dolgoznak majd a beiratkozottak. Alapvetően megváltozott az orvosi kamara szerepe és helyzete Magyarországon. A keretek nagyjából adottak, ám sok múlik a tagságon, vezetésen, betöl- ti-e meghatározó szerepét e szerveződés vagy sem? Ezt a kérdést igyekeztünk körüljárni a minap, amikor dr. Szabó Mihállyal, a gyulai Pándy kórház I. számú idegosztálya osztályvezető főorvosával, a Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Szervezete újdonsült vezetőjével beszélgettünk. A korábbi értékekre alapoznak — Az a szándékunk, hogy az orvosi kamara éljen a törvény adta lehetőségekkel, s komoly erkölcsi súllyal rendelkező szervezet legyünk — mondta. — Ezt megalapozza az a törvényi feltétel, hogy orvos csak kamarai tagság esetén praktizálhat. Az országos elnökséget október 14-én Budapesten választjuk meg. Megyénkből húsz választott küldött utazik a tanácskozásra. Az országos elnökség létrejötte után válnak igazán tisztázhatóvá az országos kamara szándékai. Megyén belül máris érzékelhető, hogy az önkormányzatok építeni kívánnak a kamara véleményére: jó példa erre a szeghalmi és a mezőkovácsházi orvosigazga- tó-választás. A megyében élő orvosok száma csaknem eléri az ezret, s a kötelező tagság alaposan felduzzasztottá létszámunkat. Korábban könnyen félresöpörtek bennünket: megkérdezték, milyen létszámú tagságot képviselünk? Azért beszélhetek erről, mert a megyei kamara előző elnökségének is tagja voltam. Érdekvédelmi feladataink az orvosra és a betegre terjednek ki. A korábbi kamarai tevékenység értékeit visszük tovább, ám határozottabban kell megfogalmaznunk a szakmai, etikai szabályokat. Lényegesen tágítani szeretnénk a kamara mozgásterét: ott akarunk lenni minden döntésnél. Nem csupán véleményünk megfogalmazásával, hanem a döntéselőkészítésben, a döntés meghozatalában is közre akarunk működni. Párbeszéd, párbeszéd, párbeszéd —Látszanak már ilyen kérdések? — Struktúraváltozás lesz az egészségügyben, módosul az Szülői segítség nélkül nincs óvoda 1994. október 14., péntek Q / Miller-bemutató Újvidéken Színház a frontvonalon innen Az Újvidéki Magyar Színház október 6-án mutatta be Arthur Miller Édes fiaim című drámáját Gergely László rendezésében. A téma, a ma politikája és a rendezés garantálta a sikert. Miller drámája lélekbe- markolóan aktuális. A történet a II. világháború után játszódik egy amerikai kisvárosban. A szereplők a darab folyamán szembesülnek a háború utáni önmagukkal, helyzetükkel, a jövővel, az elkövetett és az el nem követett tetteik felelősségének terhével. A szembesülés fájdalmas, de elkerülhetetlen. Nem lehet egy életet az igazság kimondásának megkerülésével leélni. Tudják. Az előadás igazi csapatmunkát igényel minden szereplő részéről. A színészek állják is a világ és a rendező által rájuk mért próbát. Keményen dolgoznak, játszanak. E maroknyi társulat (mindössze 15 fő, ide számolva végzős főiskolásokat is) mindent elkövet azért, hogy megmutassa, lehet mostoha körülmények között is színházat csinálni, hogy az'embertelen világban maradt még egy maroknyi remény. Küzdenek. S nem csak a fajsúlyos darab által diktált helyzettel, hanem önmagukkal, a háború adta körülményekkel, a hideggel, a kiszolgáltatottsággal, a „mikorleszmárv^- ge" gondolatával. Nehéz sors. Tudják. Eközben a színházban minimális a fizetés (már ha van), nincs fűtés, nincs díszlet- és jelmeztervező, beteg az egyszem ügyelő. Nincs pénz a ruhákra, a díszletet agyonhasznált elemekből, centiméterről centiméterre ácsolják össze. Kevés a néző, mert nem télik a színházjegyre. S mindezek mellett a színház magyar. A kisebbség színháza. Mitől működik mégis? Az itt dolgozó színészek hivatástudatától, felelősség- érzetétől. Attól, hogy csaka- zért is teszik, amit tenniük kell. Mert tudják... Tudják, hogy valahol „ők is a mi fiaink, a mi édes fiaink”. Elődeink hagyatéka Őszbe hajló nyár fogadott bennünket Pusztaföldváron a Dózsa György utcában. A 2. számú óvoda apróságai ugyanis kihasználták a késői meleg napsugarak minden pillanatát, az udvaron lovacskáz- tak, fogócskáztak, hancúroz- tak. Mi a vezető óvónővel ültünk le beszélgetni. Kovács Erika nem panaszkodhatott, a létszám szépen alakult az idén. — Az elmúlt évekhez képest emelkedést tapasztaltunk. Jelenleg 38 beíratott gyermekünk van. A létszám emelkedése nem egyértelműen a földváriaknak köszönhető, hanem a városból ide költöző fiatal családoknak. Többen választják Pusztaföldvárt új lakóhelyüknek. Az óvodások két részben, osztott csoportban (kis-középső, nagy-középső) vannak, délelőtt szakképzett óvónők irányításával, délután pedig összevont csoportban a délutánossal. Kolléganőnk egyébként most kezdte meg a tanulmányait a főiskolán. A két dajka néni nélkül megállna az élet, sokat segítenek nekünk. A vezető óvónőtől azt is megtudtuk, hogy az új ONEP (az óvodák oktatási, nevelési programja) alapján dolgoznak, ami nagy szabadságot biztosít részükre. A földváriak élnek is ezzel a lehetőséggel, alternatív elemeket vezetnek be (a Waldorf és a Freinet pedagógia elemeit) hétköznapjaikba. Különösen szem előtt Dr. Szabó Mihály a kamara megváltozott helyzetét kívánja a betegek és az orvosok, az egészségügy javára kamatoztatni Fotó: Kovács Erzsébet ágyszám, foglalkoztatási gondok jelentkeznek, nyilvánvalóan felszabadul munkaerő. Szeretnénk úgy menedzselni ezt a folyamatot, hogy mindenki jól járjon. A megye kórházai közötti viszonyt — valamennyiük érdekeinek figyelembe vételével — koordinálni szeretnénk. Új típusú párbeszédnek kell kialakulnia az orvosok és a betegek, orvosok és orvosok között. Itt a megyében viszonylag kedvező a helyzetünk, akad olyan megye is, ahol még fel sem állt a kamara. A megyebeli feladatokat nekünk kell megoldanunk, e problémákat nyilván nem az országos elnökség oldja majd meg. Ha a kamara rövid időn belül nem erősödik meg, nem szerez elismertséget, elúszik a lehetőségünk. A megyei elnökségben nagy aktivitás tapasztalható. A képviselő-testületek is nyitottak problémáink iránt, kifejezetten jónéven veszik közreműködésünket. Az operatív jellegű problémák megoldására a megyében szakmai, etikai és jogi bizottságokat hoztunk létre. Ki kell dolgoznunk az általánosan elfogadott szakmai előírásokat is. Javítani szükséges az orvos-beteg kapcsolaton, mely még mindig bizalmatlanságon alapul. Vannak szélhámosok is... — Gyanítom, nem használt ennek az ukrán fantomsebész és sleppjének huszáros gyulai pénzbegyűjtési, az orvoslási lekezelő akciója sem... — A természetgyógyászat ellen az orvosoknak semmi kifogásuk nincs. De ha a természetgyógyászat égisze alatt sartartják a közösségi nevelést. Az óvodában 3 éve idegen nyelvet is elsajátíthatnak a gyerekek, a nagycsoportosok a német nyelvet alapozhatják meg ebben a korban. — Az idén vezettük be az úszásoktatást Barna Miklósnak, a Honvéd Diák SE vezetőjének jóvoltából. Év elején óvodásaink vízhez szoktató programon vettek részt Gyo- párosfürdőn. Ennek eredménye, hogy a középsősök már bátran lubickolnak, a nagyok pedig siklanak, jó a kartempójuk. A testnevelési foglalkozásainkon szeretnénk, ha a gyerekek a kar- és a lábmunkát megtanulnák, havonta egyszer pedig eljutnának Gyopárosra. Egyébként máshová is vilatánság, szélhámosság folyik... Ilyennek tekinthető a fantomsebész szereplése is. Egy betegem hosszas köntörfalazás után kért tanácsot, mit tegyen: egy magát természetgyógyásznak nevező azt ígérte neki, hogy napi tízezer forintért, 7—15 napos kúrával elérik: cukorbeteg gyermekük ne kapjon inzulint... Az a kamara szándéka, hogy létrehoz egy olyan fórumot, melytől a betegek megkérdezhetik, hogy egyes kérdésekről mi a véleményük az orvoslóknak. Ám addig — úgy látszik — kivasalják a pénzt a szerencsétlen sorsú emberekből. Nyilvánvaló, hogy az országos elnökségben is szóba kerül ez a téma. Sajnos, az emberek hiszékenységét teljesen abszurd dolgokkal is ki lehet használni. Az igazi természetgyógyászat természetesen teljesen más dolog: nekik például elismert szakmai kollégiumuk is van. A gyógyítási módok kiegészítik egymást. —Kikből tevődik össze a megyei kamara elnöksége? — Az elnök mellé négy alel- nököt választottunk, egy titkár és egy gazdasági szakember segíti a munkát. A gyulai, békéscsabai, orosházi és békési kamara elnökei, a bizottsági elnökök szintén tagjai az elnökségnek. A megyei kamara székhelye Gyulán, a Hétvezér utcában található, irodánkban egy adminisztrátor tevékenykedik. Bevételünk egyelőre a tagsági díjakból származik, ám ez igen kevés. Ezért azt tervezzük, hogy — nyugati minta alapján -— létrehozunk egy alapítványt. Gondolnunk kell arra is, hogy eljön az idő, amikor segítenünk kell nyugdíjas vagy egzisztenciális gondokkal küzdő kollégá-' inkon. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a különböző helyzetű orvosoknak eltérő érdekeik vannak. Terveink között szerepel a megyei orvosnapok „újraélesztése”. Fontos lenne, hogy a lakosság megismerkedjen az orvosi világkongresszusokon is előadásokat tartó megyebeli kollégák munkásságával. Lehetőséget kívánunk teremteni az orvosok kulturális igényeinek jobb kielégítésére. Ennek — s másoknak—felmérésére megfelelő információs rendszer kialakítása szükségeltetik. Van tehát tennivalónk, s győzni is akarjuk megvalósításukat. Kiss A. János szik a földvári ovisokat az óvónők. Járnak üzemlátogatásokra, valamint Békéscsabára színházba. A szülők nélkül természetesen elképzelhetetlen ma már egy óvoda munkája, így vannak ezzel Pusztaföldváron is. — A nagycsaládos anyukák, apukák úgy járnak hozzánk, mintha hazamennének. Minden évben rendezünk munkaesteket, ami igen népszerű a szülők körében. Ilyenkor barkácsolunk a karácsonyi és a farsangi zsákbamacskára. Egyébként van egy lelkes apukánk, Gyuricza Imre, akinek sokat köszönhet óvodánk. Az ORGLASS Kft. által biztosított faanyagból udvari játékokat készített. Kaptunk tőle egy hajót, négy lovat, de ígéretünk van két valósághű traktorra is. Nagyon nagy segítség ez nekünk. —Csete I. A napokban dr. Bökönyi Sándor akadémikus nyitotta meg a szarvasi Tessedik Múzeumban rendezett régészeti kiállítást, melynek a Körösök vidékén éltek címet adták a rendezők. A kiállított tárgyak közül a legrégibbek immár 6000 évesek. A Körös-kultúra időszakából kézzel formázott, nagyméretű, restaurált tárolóedényeket állítottak ki. Mellettük fényképek a feltárás munkáiról. Az újkőkor végének kultúrájáról a vonaldíszes edények tanúskodnak. Ebből az időből már csont- és kőszerszámok is fennmaradtak. I. e. 500 körül a szkíták lakták ezt a területet. Ok már korongon állították elő akár formatervezettnek is nevezhető edényeiket. Nagyméretű urnáikat is megcsodálhatjuk. Később a népek országútján szarmaták érkeztek a Körösök völgyébe. Ebből a korból már fémből készült tárgyak is fennmaradtak: szerszámok, női ruhák díszei. A régészek rekonstruálták a szarmata nők öltözékét, s egy életnagyságú bábun kiállították. Mit mondjak: csinos. Akár ma is viselhető lenne. Az avarok is évszázadokig lakták ezt a területet. A 6. századi temetőkben több száz sírt tártak fel — gazdag leletanyaggal. Az egykori kovácsok és ötvösök munkáját dicsérik a kiállított tárgyak. Az Örménykút határában feltárt 9—10. századi település leleteit is kiállították. A fényképek sejtetik, milyenek lehettek az egykori falvak. Először kerülnek nagyközönség elé egy múlt évben befejezett ásatás eredményei. Az egykori Décse falu templomának alapjait és temetőjét tárták fel a régészek. A fotók bepillantást engednek a feltárás munkáiba, s a 16. században elpusztult falu életébe is. Bár nem tartozik a régészeti kiállításhoz, a szarvasiakat érdekelheti. A terem közepén áll a csodaszarvas legendája ihlette szobor makettje. Mihály Árpád szobrász- művész alkotása. Ha elfogadják — és lesz rá pénz — ez kerül majd a város Fő terére. Aki sokat akar tudni elődeinkről, hétfő kivételével naponta 10—16 óráig nézheti meg a dr. Juhász Irén rendezte kiállítást. Érdemes! Kutas Ferenc
