Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-14 / 243. szám
a 1994. október 14., péntek OLVASÓINK ÍRJÁK ű Olvasóink írják ■ ■ ■ '■ ■■ ........■ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Szülőföldünk 775 éves Falunk, Füzesgyarmat története 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormotnak írták a Nagyváradi Regestrumában, a tüzesvas ítélet 111. paragrafusában — itt szerepel tehát először községünk neve. Valamikor nagy kiterjedésű mocsári füzeséről, nád erdőségeiről nyerte a , füzes” elnevezést. 1775-ben Mária Terézia királysága alatti okirat 41. oldalán többek között ezt olvashatjuk: ,é..a nád mellett, nagy mértékben található fűzfa. Mivel Nagy Magyarország területén lévő Gyarmat gyakran ad félreértést, Hont Vármegyében is alakuló egy falu azonos néven, így elrendeltetik, hogy a korábban Gyarmat neve légyen Füzes Gyarmat. Kelt. 1776. 1 .januáriusában." Füzesgyarmat a középkorban és a török korban végig a Barsa nemből származó Nadányi-családé volt. 1720fontos évszám Gyarmat történetében, ebben az évben a királyi kincstár átadta a falut Harruckern-családnak, 1798-ban öröklés útján báró Wenckheim, majd 1817-ben báró Blankenstein-családé lett „Füzes Gyarmat”. Ez a család a falu nagy részét a második világháborúig birtokolta. A XV. században kettéosztották a falut, ekkor Gyarmat 20 lakott, és 8 üres telekből, Kis Gyarmat 8 lakott és 8 lakatlan telekből állt. A Nadányiak 1654-ben a gyarmatiakat 5 ezer 500 tallérért fel akarták szabadítani jobbágyságuk alól, ezt azonban a török földesúr, Mahmud szolnoki zain megakadályozta azzal, hogy a jobbágyok felét magának követelte... Mindig éltek itt évszázadokon át olyan emberek, akik átlagnál többet tettek a faluért, s tettükkel, nevükkel elismerést vívtak ki maguknak és a falunak is. Íme egy névsor a teljesség igénye nélkül: itt élt Szűcs (Szőcs?) János mezei kapitány, Gorzsás Máté bíró, ismert papja volt a falunak Diószegi Márton, Nyíregyházi Bálint, az első hazai prédikátor, kit a falu taníttatott: Gacsári István. Az első helybeli születésű tanítói voltak a falunak: Tóth Bálint, Csató Sándor és Szőke István. Az 1848-as szabadságharcban 124 fő vett részt s többen életüket vesztették úgymint: Balázs Sándor, Kis János, Kód Péter, Nagy János, Sütő Péter, G. Szabó Sándor, Széchi Sándor, Molnár Mihály és Tőkés István. Tisztként vettek részt a harcokban: Papp Károly középiskolai tanító, Bonyhai Benjamin, Szőlősi Tóth Zsigmond, ki Bem hadseregében szolgált mint segédtiszt és Sárosi Gyula költő. Meg kell említeni még: Siró Dániel, Bekénét, Gyulai Ilona nőtanítókat, Domonkos Kálmán orvost, Gálfy Kálmán kántortanítót, Jánosi Zoltán papköltőt, Csizmadia Imre zeneszerzőt, Tokaji Gyula lelkészt, helytörténeti kutatót, Kincses Lászlót a Földmunkások Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet alapítóját, Balogh Károly földbirtokost, Illés Mihály néptanítót, az első óvónőt: Sztaricskai Immát, Máté József és Hegyesi János költőket... Efelsorolás nem lehet teljes, idő és hely hiányában. Pedig községünk fennállásának 775. évfordulója alkalmából tisztelettel kell emlékeznünk valamennyi gyarmati lakosra. Elismeréssel kell adózzunk élőknek és holtaknak, alkotóknak és dolgozóknak tevékenységükért. Talán Hegyesi János falunk költőjének Őseink hagyatéka című versének egy-ej>y versrészletével illik emlékezni: Elődeinket tisztelve nézzük! Ók is itt éltek, írtak, dolgoztak S ha tetteiket híven idézzük, A szabadságért haltak, harcoltak. Gondolatokat lúdtollal írtak, Mikor kedvük volt, vígan daloltak Ha bánatuk volt, könnyeket sírtak, Mit mondhatnék még! EMBEREK voltak. (1977) Borbíró Lajos nyugdíjas, HELYTÖRTÉNETI KUTATÓ Kié ez a történelem? Október 6-án az őszi verőfényes időben, ott állt a köztéren a hősi emlékmű női szobra és ,,könyörgött” az arra haladóknak, hogy egy-egy szál virágot tegyenek elé a vértanúk napján. Egész nyáron ugyanis alig-alig jutottak eszébe valakinek is. Elmúlt az októberi nap, s a gyászünnepség jeléül senki, de senki nem emlékezett meg a városban a szabadságharc áldozatairól, a II. Világháborús hősökről, a mintegy 150 elesett mezőkovácsházi katonáról. A szobor ezek után „sírva fakadt” és egész éjjel „sírt” a zuhogó esőben. Siratta a magyar nép hőseit, áldozatait. A város nyugodt volt. Elfelejtette, hogy október 6-a az Aradi Vértanúk gyásznapja. Senkinek sem volt ideje arra, hogy a kertjében kinyílt őszirózsa csokrát elhelyezze a szobor talapzatán. Az önkormányzat nem tudja, hogy a tradíciót ápolni kell? És mit várhatunk az ifjúságtól, ha az iskola vezetése erre a napra szervezi meg a papírhulladék gyűjtést? A gyerekek nagy zsibongásától volt zajos a város a tiszteletadás helyett. A magyarságtudatra nevelés ráér? De akkor kié ez a történelem? Másnap: Az őszi felhős magasságban, valahol a csillagi gyászban: gyászos arccal néztek le a hősök, hol keresték az utódok lelkét a fohászkodó szobor előtt. Én, elhelyeztem ekkor egy csokor piros virágot, hogy a vértanúi lángot lássátok még égve, tovább! Hetényi György HELYTÖRTÉNÉSZ Másmilyen életről álmodtam Tollat ragadtam, hogy világba sírjam a fájdalmamat. Persze manapság mindenki sír, és ez már egy kicsit unalmas is lehet, mert sírnak a nyugdíjasok, sírnak a kismamák, sír a középkorú mester, a lakatos a gyárban. És sírunk mi is. Sok más társammal én is idén érettségiztem, másokhoz hasonlóan nekem sem sikerült a felvételim, maradt tehát a munkavállalás. Természetesen mindenben támogatott mindenki, valahogy mégsem sikerült semmi, így tizennyolc évem minden tetterejével, világot megváltoztató tervével munkanélküliségre kerültem. Micsoda életcél! Igazán csodálatos. Őszintén meg kell mondanom, hogy a padban ülve egészen másmilyen életről álmodoztam. Végül is, mint mindenki, én is kutattam, kerestem. Sok helyen próbálkoztam, sokféle véleménnyel találkoztam. Nekem az tetszett a legjobban, amikor megkérdezték, hogy hol érettségiztem (ami persze alapvető kérdés) és én a legudvariasabb hangomon előadtam, hogy a Sárkadi Ady Endre Kísérleti Középiskolában: a hatás megdöbbentő volt: „Nahát! Pedig egész értelmesnek nézel ki.” Ettől rögtön visszanyertem eltűnőben lévő önbizalmamat. Végre rám mosolygott a szerencse és kiderült az ég, mikor az egyik legkedvesebb ismerősömnek — Berci bácsinak — megakadt a szeme egy hirdetésen. Fiatal, érettségizett lányokat kerestek, gondoltam ezt is megpróbálom, úgysem veszthetek semmit. Sikerült. Felvettek. Délelőtt aláírtam a szerződésemet, délután már dolgoztam egy videotékában. A munka egyáltalán nem volt megerőltető, és hát a beígért bér... Teltek-múltak a napok, átkerültem ugyanazon cég másik boltjába. Az előző helyen hét, itt már tizenkét órát dolgoztam, megismertem és megszerettem a munkatársaimat. Örömömben felujjongtam és úgy éreztem, hogy újra szép az élet, mikor megláttam, hogy itt már WC is van. Milyen kevés is elég az ember boldogságához. Lelkesedésem akkor lohadt le, mikor fizetésre került a sor. A fizetés ugyebár mindenütt nagy gond, de itt minden olyan egyszerű, itt ez sem okozott problémát. Az ügyintézést látva végleg úgy döntöttem, hogy megkímélem a céget egyéniségemtől. A könnyeim itt lassan-lassan felszáradnak, hiszen a történet vége happy and. Csak néha fojtogat ismét az a torokszorító érzés, mikor eszembe jut, hogy az én helyemre is legalább ötvenen fognak jelentkezni, és van, lesz aki végigcsinálja, mert végig kell csinálnia; és eszembe jut az is, hogy ez csak egy eset a sokból: és eszembe jut az is, hogy tovább kell sírniuk a nyugdíjasoknak, a kismamáknak, a középkorú mesternek, a lakatosnak a gyárban, és tovább kell sírnunk nekünk is, mert erre lettünk ítélve, erre ítéltettünk, mert igaz, hogy itt minden változik, a változások korát éljük, de egyre inkább kísért az a rémkép, mely a napról-napra erősödik, hogy talán nem a megfelelő irányba fordul a világ. (Név és cím a szerkesztőségben) MAOTEAR ÁLLAMPAPÍR Kamatozó Kincstárjegy 1995/X.. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/X. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. október 17-21-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. október 21. Évi bruttó kamata 25%. Kivételes lehetőség a korábbi kincstárjegy tulajdonosoknak! Ha Önnek most jár le 1994/ll-es Kamatozó Kincstárjegye, a visszafizetett összeget azonnal befektetheti az új, 1995/X-es Kamatozó Kincstárjegybe. Az egyéves futamidő alatt a Kamátozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F u. 6. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Battonya, Csorvás, Gyomaendrőd, Mezőberény, Sarkad, Tótkomlós • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 6. (a New York Bróker Kft. ügynökeként] • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Békéscsaba, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szeghalom (a K&H Brókerház ügynökeként] » pl ATo> K«y aLLAMPAPÍH
