Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-03 / 233. szám

1994. október 3., hétfő' Államkötvény-akciók. Több értékpapír-forgalmazó lezárta a hitellel egybekötött államkötvény-értékesítési ak­cióját. Az adóalapjukat csök­kenteni kívánók azonban még a héten is vásárolhatnak hitel segítségével államkötvényt, mivel a Parlament még nem módosította az adótörvénye­ket. A jogszabály szerint a be­fektető az államkötvény-vá­sárlásra fordított összeget — melyet a hitel is növel — le­vonhatja adóalapjából, annak 30 százalékáig. Ufó-kongresszus. A Föl­dönkívüli lényekkel: az ufókkal való hivatalos, békés és közvet­len kapcsolatfelvételre felszólí­tó nyilatkozatot fogadtak el teg­nap Debrecenben a nemzetközi ufó-kongresszus résztvevői. A nyilatkozatot előterjesztő Re­viczky Kálmán nyugalmazott honvéd ezredes, USA-ban élő ufó-kutató a kongresszuson írá­sos dokumentumokkal támasz­totta alá, miszerint az elmúlt években az Amerikai Egyesült Államok és a volt Szovjetunió, illetve azóta az USA és Orosz­ország titkos megállapodásokat kötött. Ennek alapján „egy esetleges támadás esetén a Földön kívüli erőkkel szem­ben a nagyhatalmak egyesítik haderejüket és egységesen lépnek föl”. Ezen együttmű­ködés keretében döntöttek egy Föld körüli atompajzs létreho­zásáról is. Az ufó-kutatók sze­rint a földi haderőknek nem lenne esélye egy külső táma­dással szemben, ezért megen­gedhetetlen, hogy összecsa­pásra készüljenek. Az egyedüli járható útnak a békés és azonnali kapcsolatfelvételt tekintik. MEGYEI KÖRKÉP/SOROZAT Megható pillanatok: íme a zászló! Fotó: Lehoczky Péter „Szülőföldem szép határa...” Népünnepély Gádoroson Darák, Dóczi, Kifor, Kiss, Já­vor esik, Lénárt, Lipták, Or­bán, Paulik, Páli, Smla és Vas... Egy-egy név a falut ala­pító 30 családé közül. Az újra­telepítés dátuma 1826. szep­tember 29-e, vagyis Szentmi- hály napja, ekkor jöttek a Bán- falvának keresztelt helyre Rudnyánszki báró szerződte­tett emberei. Majd 1901-ben a már közel háromezres lélek­számú község neve Gádoros lett. Most a 168. évforduló fa ­lunapján a faluzászlót avató településnek 4458 lakosa van. Ez a szombati jeles nap ze­nés ébresztővel köszöntött be. Két nyalka lovas huszár vezet­te a hét hintós menetet, mind­egyiken felnőttek, gyerekek ültek. És a zenekar. Mellettem az ötödik osztályos Puskás Ti­bi, előttem a bakon a két gyö­nyörű ló gazdája, Pukánszki János, a folyvást fotózó Len­gyelvári Viktor társaságában. Az iskolától indultunk, s egy jó óra alatt bejártuk a fa­lut, olyanok voltunk, mint a lakodalmasok. A muzsika­szóra kiszaladtak a népek az utcára, a gyerekek már az ár­kokban vártak, integettünk, kiabáltunk egymásnak. Kö- vesutat köves út követett, a házak szebbnél szebbek, s nem egy az emeletes. A két háború közti időszakban lé­tesült Újportán 222 telket épí­tettek be, az 1945 utáni két új falurészen, a Keleti és Nyuga­ti Portán 143, illetve 130 ház épült pár évtized alatt. Tíz órára már karéjban áll­nak az iskolások, meg a fel­nőttek a Hidasi kertben. Pár pillanat múlva megkezdődik az önkormányzat és a hagyo­mányőrző egyesület közös rendezésű zászlóavató ünne­pélye. Köszöntő és beszéd: Gádoros történetét, a falu­zászló és falunap jelentőségét ismerteti röviden Fábri István polgármester. Aztán a csúcs: dobpergésre az iskola felől két huszár lovagol be a kék-fehér faluzászlóval, másodmagával dr. Prozlik László fogadja és adja is át mindjárt a polgármes­ternek. Majd a falu első zászlaját a református, evangélikus és ka­tolikus lelkészek áldják meg. Az első szalagot az erdélyi testvérközség, Torja nevében Bodó Melinda köti a zászlóra, utána Orosháza, Nagyszénás, Csorvás, Eperjes, Csanádapá- ca és Gerendás polgármesterei vagy jegyzői ékesítik városuk, községük szalagjával. Az ün­nepély végeztével pedig bevo­nul a zászló új otthonába, a községházára. Már 12 órától egymást érik a szórakoztató programok: nép- művészeti vásár, bemutatók, labdarúgó-mérkőzések, sétalo­vaglás-, kocsikázás, este zenés műsor és tűzijáték. Vass Márta A privatizáció áldozata lesz 64 tótkomlósi dolgozó Lakat kerül a tótkomlósi sörpa­lackozó ajtajára ma reggel. A 64 dolgozó október 3-ától nem dol­gozni, hanem munkanélküli se­gélyért jár majd. A kisváros éle­tében ez a szám nagyon nagy, nem beszélve az Agro-Pils Szö­vetkezetről, ahol az aktív dolgo­zói létszám ezzel a felére csök­ken. A komlósiak és a Kőbányai Sörgyár Rt. kapcsolata 14 esz­tendőre nyúlik vissza. 1980-ban az alföldi településen — az akkor még nagyközségben — a sörösök a BF-20-as technológi­át telepítették le. A komlósiak alaposan kitettek magukért, mert néhány év múlva már az orosházi palackozót is átvehet­ték üzemeljtésre, ahol bérpa­lackozást végeztek. Az egy mű­szakos munkát felváltotta a két műszakos palackozás, amit tót­komlósi munkaerővel oldottak meg. A kőbányaiak — látva a felfutó termelést — felvetették egy nagyobb, korszerűbb tech­nológia megvalósításának gon­dolatát. 1986-ban az orosházi palackozót bezárták és Komló- son — a szövetkezet — felépí­tette 65 milliós beruházását, a sörpalackozó új épületét a Ko­vácsházi úton. A sörgyár BF- 40-es géppel szerelte fel az üze­met, majd 1988. decemberében megindult a palackozás. Akkor a faluban még két he­lyen történt a fejtés —1991 -ben viszont a kőbányaiak leállítot­ták a kispalackozót, mondván, a sör minőségét nézve az új tech­nológia biztonságosabb. (Eb­ben az időben — évente — Komlóson 220 ezer hektoliter sört palackoztak. Tavaly már csak 170 ezret.) — Az idén 115 ezer körül alakult termelésünk — tájékoz­tatott Mezei János, az Agro-Pils Szövetkezet főkönyvelője, aki két okra vezette vissza a magyar sör iránti kereslet visszaesését. — Csökkent a fizetőképes kereslet, de a sörpiac is telítő­dött. Sajnos rengeteg az import sör Magyarországon, csak szét kell nézni az üzletekben.!. S hogy mikor és miként tud­ták meg a tótkomlósiak a Kőbá­nyai Sörgyár Rt. által kimon­dott végítéletet? íme: — Kaptunk egy levelet szep­tember 8-i dátumozással. Ebből értesültünk a rossz hírről. Ekkor munkásgyűlést hívtunk össze, ahol tájékoztattuk a dolgozókat a történtekről. Elmondtuk, hogy a kőbányaiaknak sem mi­nőségi, sem egyéb kifogásuk nem volt a munkánkkal kapcso­latban. Gyakorlatilag a privati­záció áldozatai leszünk októ­bertől. (A Kőbányai Sörgyár Rt. egy Dél-Afrikai Köztársa­ságba való cég tulajdonába került.) Egyébként az az érde­kes a dologban, hogy a télen még közösen fejlesztettünk — ekkor indítottuk be a szénsavval történő fejtést. A levél ezért is döbbentett meg mindannyiunkat. A napokban ismét munkás­gyűlést tartottak a komlósi sör­palackozóban. — Itt elmondtuk az emberek­nek, hogy a sörgyár által kért kölcsönös szerződésbontáshoz nem járultunk hozzá. Az 1998. november elsejéig szóló együtt­működési szerződésünket ezu­tán a gyár egyoldalúan mondta fel. Abban viszont sikerült meg­állapodnunk a vezérigazgató­val, hogy a dolgozóknak a fel­mondás idejére járó összeget októberben utalja át a mi szám­lánkra utólagos elszámolással — tájékoztatta lapunkat a leg­frissebb információkról a fő­könyvelő, akitől még azt is megtudtuk, hogy a megüresedő épület (október 4-én a sörgyár leltároz, majd mindent leszerel) hasznosítására ugyan lennének ötletek, csak a piac hiányzik. Az első próbálkozások egyenlőre nem vezettek eredményre. Csete Ilona A második világháború hadműveletei Békés megyében 1. A második világháború had­műveleteivel, így Békés me­gye harcával is több történész, hadtörténész (Korom Mihály, Pulya Frigyes, Ölvedi Ignác, Tóth Sándor, dr. Ziebauer György stb.) írása, tanulmá­nya jelent meg. Néhány törté­nész a második világháború helyszínén végzett elbeszélé­sek — legendák — és saját érzései alapján írta meg mun­káit. Mások mind a német, mind a szovjet hadműveleti naplók jelentésének felhasz­nálásával írták meg tudomá­nyos munkáikat. Én arra törek­szem, hogy felidézzem, illetve bemutassam a második világ­háború Békés megyei harcait a maga valóságában. Bemutas­sam azt a 46 órát, melyet Bé­kés megye lakossága 1994. ok­tóber 6. és 7-én élt át. Már öt éve folyt a második világháború 1944 őszén. Ek­korra több olyan következte­tést lehetett levonni, amely a hadviselő felek hadműveleté­nek kimeneteléről tanúskod­tak. Melyek ezek a legfonto­sabb következtetések? 1. Az 1941—42-es téli moszkvai sikeres hadművelet bemutatta, a német hadvezetés villámháborús elmélete nem törvényszerű, a valóságban csődöt mondott. 2. Az 1942—43-as sztálin­grádi szovjet győzelem a Paulus tábornok által legjobban felsze­relt német hadsereg bekerítése és elvesztése alapvetően meg­rázta a német hadvezetést. 3. A Kurksznál végbement szovjet győzelem, amely a vi­lág legnagyobb páncélos csa­tája volt, már kétségessé tette a német oldalról nézve a máso­dik világháború kimenetelét. 4. Az isai—kisinyovi had­műveletekben sikeres szovjet győzelem, valamint az 1944 júniusában az angol— amerikai hadvezetés seregei­nek normandiai partraszállása után már biztossá vált, hogy Hitler a második világháborút elvesztette. Ami 1944-et illeti, a keleti hadszíntéren a szovjet fegyve­res erők több egymást követő győzelmes hadműveletet vív­tak. Majdnem felszabadították a Szovjetunió németek által megszállt egész területeit. Ro­mánia kiválásával megkez­dődhetett Bulgária, Magyar- ország, Jugoszlávia területéről a német hadsereg kiűzése. Bulgária, Románia és Ma­gyarország második világhá­borús történetének volt egy alapvető közös sajátossága; önerőből egyik ország sem tu­dott kiszakadni a fasiszta szö­vetségből. Ez csak a délkeleti hadszíntért védő német­román csoportosítás szétzúzá­sának következményeként jö­hetett létre. Románia haladó erői felis­merték a kedvező feltételeket és 1944. augusztus 23-án eljutot­tak a német szövetségből törté­nő kilépéshez. Ez a hadászati helyzetet Délkelet-Európában gyökeresen megváltoztatta. Ek­kor a német hadvezetés a balká­ni és magyarországi hadászati irányok lezárására tartalékok­kal nem rendelkezett. Még arra sem volt ereje, hogy lefékezze a szovjet csapatok lendületét. A magyar kormánynak is meg lett volna a lehetősége a német szövetségből való kilé­pésre, ha az 1. és 2. magyar hadsereg utasítást kap a hegyvi­dék útvonalainak megnyitására és az ország területén lévő, vi­szonylag kevés német alakulat lefegyverzésére. Horthy kor­mánya a háborúból való kilépés elvetése mellett döntött, így a háború tovább folytatása hazán­kat, annak is a délkeleti részét, így megyénket is 1944. szep­tember l-jétől a hadszíntér elő­terévé, szeptember 20-ától had­színtérré alakította. (Ezután kezdődtek meg a településeken, illetve azok külterületén, a te­lepülések megvédése érdeké­ben a futóárkok kiépítése). Kereki Sándor NYUGALMAZOTT ŐRNAGY (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom