Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-11 / 240. szám
Um MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. október 11., kedd Pál Tamás szociológus megyénkben / Éljenek a diákönkormányzatok! Lassan megszokott vendéggé válik Békés megyében Pál Tamás szociológus, aki a nyolcvanas évek végétől rendszeresen jár hozzánk, okítja — egyesek szerint lázítja — a diákokat. Az „Oskola-program” keretében a megyei művelődési központ szervezésében az elmúlt napokban ellátogatott a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolába, a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskolába, a Tevan Andor Gimnáziumba, a speciális szakiskolába, és a Jókai kollégium jóvoltából találkozhatott a város kollégiumainak diákön-, kormányzati képviselőivel is. Előadásaiban igyekezett rávezetni hallgatóságát arra, hogy miként tudná egy-egy problémáját megoldani, hogy tölthetne be valódi szerepet egy diákönkormányzat. — Ahhoz, hogy egy diákönkormányzat működjön — és ne csak névleg létezzen — hét fontos tényezőnek kell együtt léteznie. Szükség van többek között az autonóm működéshez saját pénzre, egy segítő szervezetre, vagy legalább egy felnőtt segítségére, és valóságos, tétremenő terepre. Kell, hogy legyen a diákönkormányzatnak petíciós joga, ön-,hely-,és társadalomismerete. Ez utóbbit például az országban gyakorlatilag sehol sem tanítják. Végül, de nem utolsósorban a diákoknak mintát kell felkínálni, és persze az sem árt, ha a gyerekek is motiválva vannak, és tenni is akarnak valamit. Amennyiben ezek közül a tényezők közül valamelyik hiányzik, az az önkormányzat nem működik, csak van. Békéscsabán — de az ország többi részén is — az a tapasztalatom, hogy a hét feltételből legalább öt hiányzik. Nincs aki megtanítsa sem a diákokat*, sem a tanárokat arra, hogyan kellene ezt csinálni. — A következő napokban tartják Békéscsabán a már hagyománnyá váló,,Garabonciás napokat”. Mennyiben csatlakozik ez az előadássorozat a közelgődiákpolgármester- választáshoz? A diákönkormányzat nem játék, komolyan kell venni, komoly célokkal, felelősséggel, feladatokkal... Fotó: Such Tamás — Semmiben. Nem tartom jónak, hogy ezen a rendezvényen olyan kifejezéseket használnak, hogy képviselők, polgármester és egyebek. A felnőtt választások paródiájának tartom ezt, játéknak, „bolondkirály-vá- lasztásnak”, ami nem rossz, de akkor annak kellene hívni. Ha már diákpolgármestert választanak, azt komolyan kellene tenni. Komoly célokkal, komoly felelősséggel és komoly lehetőségekkel. —Milyen tervei vannak a továbbiakban? — Szívesen folytatnám a diákokkal való találkozást. Meghirdettünk egy intenzív pedagógusképzést is ebben a témában. Szeretném, ha az itt végzett tanárok képesek lennének a saját iskolájukban a diákönkormányzat átfogó diagnózisát elvégezni. A.Gy. Újabb fellépésre készült Gyémántgyűrű Földink volt. Százkilenc évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Mezőberényben Bonyhay Benjamin író, ügyvéd. Pályáját joggyakornokként kezdte Békés vármegyében, majd 1845-ig mezőberé- nyi jegyző volt. Kerületi református iskolaifelügyelő, 1848- tól vármegyei árvaügyi számvevő, később főszám vevő volt. Több népies, népoktató jellegű szépirodalmi, ismeretterjesztő munkája és a korabeli lapokban számos hasonló célzatú cikke jelent meg. Nyári élmények. Kaszaperen az általános iskolából — az önkormányzat támogatásával — több mint 140 gyermek élvezhette a nyári kirándulás örömeit. Ezek között az egynapos túrától a 3 napos kirándulásig többféle lehetőség is szerepelt. Többek között emlékezetes volt a Pécs és környékére szervezett több napos út, valamint a Gyulára és Szegedre szervezett programok. Az iskolai önkéntes tűzoltó csapat egyhetes táborban, míg egy tanuló a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság közreműködésével KRESZ-táborban vett részt. A lehetőségek igénybevételével a tanulólétszám 70 százaléka vehetett részt valamilyen nyári élményt adó programban. Triatlon. Nemrégiben rendezték meg Füzesgyarmaton a helyi általános iskolások hárompróbáját. A 36 kisdiák úszással kezdte a versenyt, majd az olajosok útjain kerékpározva értek el a sportpályára, ahol nyolcszáz méter lefutása várt még rájuk. A verseny szervezője a helyi iskola volt, a jutalmazásba a polgármesteri hivatal is besegített, így egyetlen induló sem ment haza üres kézzel. A kicsik, az ötödik— hatodikosok között Molnár Csaba és Turbucz Ágnes, a nagyoknál Bánsághy Jenő, Molnár Botond és Sári Márta diadalmaskodott. A verseny szervezői az ősszel hasonló, az egész községet megmozgató verseny megrendezését is tervezik. A szeghalmi Gyémántgyűrű Szabadidős Klub jól ismert a megye cigány lakosai körében, hiszen akár táncosként, akár versenyzőként állandó résztvevői a megyei cigány vetélkedőknek. Vezetőjüket, Vadász Lászlónét kértük egy kis beszélgetésre. Megtudtuk tőle, hogy a klub 1987-ben alakult és azóta minden cigány kulturális bemutatón sikerrel szerepeltek, háromszor értek el első helyezést. Gyakori fellépői a térség kulturális megmozdulásainak is. 1993 őszén beléptek a Békés megyei Cigányok Egyesületébe, melynek titkára, Hevesi József kezdettől figyelemmel kíséri a csoport tevékenységét. Az idén nagy esemény volt a kis csapat életében, hogy közülük tízen egy hétig részt vettek a Nyíregyháza-sóstói nemzetközi cigány tánctáborban. A táborozás költségeihez a szeghalmi polgármesteri hivatal tízezer forinttal járult hozzá. Ugyancsak eljutottak arra a baranyai kirándulásra, amelyet az egyesület szervezett. Pénzük kevés van, állandó támogatójuk a szeghalmi művelődési ház, amely nemcsak lehetőséget biztosít a csoport próbáira, de segít a pályázatok előkészítésében is. Jelenleg az októberi, Mezőberényben megrendezésre kerülő kulturális napokra készülnek, ahol szeretnének hagyományaikhoz méltóan szerepelni. „Üdvözöljük Önt a Party-vonalon!” Emelt díjas telefonszolgáltatások Hazánkban 1991-ben jelentek meg az első hirdetések, amelyek külföldi telefonszámokat közöltek. Ezek percenként 150- 180 forintért horoszkópot, egészségügyi tanácsadást, nyereményeket és erotikus élvezeteket kínáltak. Nemrég felbukkantak az első ilyen szolgáltatások a magyar távközlésben is. A mára már több vonallal rendelkező, emelt díjas szolgáltatásokat az Info-Line Kft. üzemelteti. Munkájukról Széplaki László ügyvezető igazgatóval beszélgettünk, aki készségesen tájékoztatott az üzleti titkokat nem sértő kérdésekben. Az Info-Line Kft. vegyesvállalat, a Matáv csoport tagja, az emelt díjas telefonok piacán nagy hagyományokkal rendelkező amerikai és angol cégek ötletével és tőkéjével alakult. Tavaly június vége óta telefonos hangszolgáltatás igénybevételére csábít ez a cég. Itt a percdíj nem olyan nagy, mint a külföldieknél, de még így is az ötforintos tarifa közel 16-szorosa. Különböző jellegű vonalaik léteznek, így például a horoszkópok és a Hahota-vonal, a kvízjátékok. A Randevú-vonal egyfajta hangpostaként működik, társkeresésre találták ki. A Party- vonal lényege, hogy a megfelelő szabályok betartásával több telefonáló élő beszélgetést folytathat egymással. A Meteorológiai Intézettel közösen üzemeltetik az időjárás-előrejelzést adó számokat. Ezek a telefonok különböző időszakra vonatkozó, területi tagolás szerinti, vízhőmérsékletekről, hójelentést, illetve újdonságként polleninformációkat tartalmazó tájékoztatást adnak. Az üzemeltetés tisztességéről szólva az ügyvezető igazgató elmondta, jogszabályok híján saját etikai szabályozásuk van. Ebben legfontosabb alapelv, hogy trágár, megbotránkozást keltő és obszcén kifejezéseket a hanganyagok nem tartalmazhatnak. Ezért a külföldről beáramló kínálattal nem képesek, de nem is akarják felvenni a versenyt. Másik fontos előírás: ha a szolgáltatás kifejezetten fiataloknak szól, akkor külön fel kell hívni a figyelmet, hogy csak olyan személy engedélyével hívhatják fel a telefonvonalat, aki felel a számla kiegyenlítéséért Igény mutatkozik a pénzügyi, banki információkat adó vonalakra, amelyek szintén emelt díjasak lennének, hiszen ez a jellegű tájékoztatás „megéri a pénzét”. Az emelt díjas telefonok kérdésében Búzás Zoltánt, a Matáv Rt. békéscsabai üzemvezetőjét is megkérdeztük. Mint elmondta, a számlapanaszok döntő többsége ezen telefonok igény- bevétele miatt keletkezik. Amennyiben az előfizető kéri, megvizsgálják, nem történt-e vonallopás, a készülék és a központ közötti beavatkozás. Ilyen eset többször is előfordult már, s megtették a rendőrség felé a feljelentést. SzaT „Hozzám beszél a lelked” „arcok mögött falak és börtönök festmény-tusája mögött éveim előtt és mögött a Nap piros szalaggal átkötött jonatán almája mögött gyerekfoggal még át nem ötvözött a sínekre még oda nem lökött reggelem-északáim kinek adjam” E kérdést teszi fel a költő Paris monológja című kötetének címadó versében a megyénkhez is több szállal kötődő poéta, Bornemisza Attila. A költőnek — aki jelenleg a Tinódi Klub Cserhát Művész Körének vezetője és a Délibáb című lap fő- szerkesztője — ez immár a harmadik önálló verseskötete. Első könyve (melyet Ihász-Kovács Évával közösen adott ki) AmuBornemisza Attila PARIS MONOLÓGJA versek lett címmel éppen Békéscsabán jelent meg. Bornemisza Attila sajátos szemlélettel figyeli környezetét, s lírai lelkülettel mereng a világ dolgain. Bornemisza szerelmi líráját az érzelem mellett az eredetiség jellemzi. A Malomrét-körösszegi holtág és a történelem A napokban Körösnagyharsány határában élővé tettünk egy holtágat, amelynek szép neve a Malomrét-körösszegi. Kissé elmélyülve a név eredetében, érdekes történelmi összefüggések rajzolódnak ki a dél-bihari tájhoz, a Sebes- Körös Sárrétjének peremvidékéhez kötődően. Ez év június 30-án volt 750 éve annak, hogy IV. Béla királyunk Velencében békét kötött a mindenható dózséval. A tatárvészt követő újjáépítés áldozatokkal járt, a magyar király lemondott Velence javára a tengermelléki Záráról, ugyanakkor a városállam elállt II. Endre utószülött fia trónkövetelésének támogatásától. Ez a történet egyike annak a szövevényes históriának, ami az Árpád-háziak utódlása körül kialakult azzal, ami számunkra különös jelentőséggel bír, nevezetesen, hogy az első magyar uralkodóház kihalásával és Körösszeggel — ezzel az alig ismert bihari falucskával — is összefügg. A velenceiek a magyar trón befolyásolásához jól értettek, ezért IV. Béla diplomáciai sikerként könyvelhette el az 1244. évi tárgyalásokat. Nézzük a legfontosabb adatokat. II. Endrének (akinek az isztriai és krajnai származású Bánk bánban főszerepet játszó Gertrudisztól) az első házasságából született Béla fián kívül volt egy vitatott származású A vártorony Körösszegen, ahol az utolsóelőtti Árpád-házi király élete bevégeztetett Fotó: Lehoczky Péter utószülötte: István herceg. Aldobrandin anco- nai őrgróf Beatrix nevű leányát — jog szerint vitatható módon — 1234-ben feleségül vette az agg király, nem minden politikai hátsó szándék nélkül. Fia megszületése előtt, 1235-ben II. Endre meghalt. Az özvegyet áldott állapotban — féltve az elsőszülött és a trónra került IV. Bélától — II. Frigyes német—római császár 1236 tavaszán megszökteti. Az ifjú István herceg Velencében nő föl. Feleségül adják hozzá az egyik legtekintélyesebb családnak, a Moro- soniaknak egyik lányát, Thomasinát. O ad életet az utolsó Árpád-házinak (a későbbi III.) Andrásnak. Tehát ezt az örökösödési vonalat vágta el, ha időlegesen is IV. Béla, amikor Jacopo Tiepolóval szerződést kötött. A békeszerződéstől ugorjunk néhány évtizedet. Megtörtént a második honfoglalás, Magyarország visszanyerte erejének nagy részét a tatárdúlás után. Az apja aggastyánkorát megélő IV. Béla halálát, fia, V. István alig várja, de csak két év jut neki a trónon. V. István és Kun Erzsébet fia, IV. (Kun) László 1272-ben trónra kerül. Felesége, Anjou Isabelle. Évek tellenek, fiúgyermekük nem születik, nincs trónörökös, aki mögé felsorakozhatna a király országtékoz- ló életmódjával elégedetlen főpapság és főúri réteg. Ekkor merül föl, több mint negyven évvel később az ötlet: fel kell rúgni a velencei békét, hiszen András trónra segítése egyaránt érdeke a nagyhatalmú Hédereknek, az esztergomi érseknek és mindenekelőtt Velencének. Az utódlásnak útjában álló IV. Lászlót kedvenceivel, a kunokkal szembe kell fordítani, azok tudják a dolgukat: a kun Árboc, Törtei és Kemence vezetésével 1290. július 10-én Körösszegvára mellett meggyilkoják a királyt. A gyilkosokkal és rokonaikkal Mizse nádor végzett ezután. IV. (Kun) Lászlót Csanádon temették el, a Maros menti püspöki székhelyen. Valószínű, hogy szorgos kutatómunka árán ki lehetne deríteni, hogy a Dózse palota melyik helyiségében írták alá 750 éve a velencei békét. Az építészeti remekmű kistestvére az a történelem homályából származó, rendkívül erős falakkal megépített zömök vártorony Körösszegen, ahol az utolsó előtti Árpád-házi király élete bevégeztetett. A torony falai még állnak. Az egykori vár évszázadokon keresztül apátsági, majd káptalansági földeket védett a Szent István által alapított bihari egyházmegyében, Várad (Nagyvárad) közelében, a Sebes-Körös mocsárvilágának szélén. A Habsburg-ellenes háborúk idején Bocskai hajdúinak szegődött kö- rösnagyharsányiak hősiesen harcoltak a tövében. A torony látképe és egy ágaskodó oroszlán ma is az egykori kis hajdúváros címerét díszíti. Dr. God a Péter
