Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-11 / 240. szám

1994. október 11., kedd MEGYEI KÖRKÉP gKÉS MEGYEI HÍRLAP Hulladékgyűjtés. A kö­rösladányi Tüköry Lajos Álta­lános Iskola tanulói a múlt hé­ten kétnapos hulladékgyűjtési akciót szerveztek. Bár az ak­ció elsősorban papírgyűjtésre vonatkozott, a szorgalmas kis lurkók 12 513 kilogramm fé­met is begyűjtötték a 7219 kg papír mellé. Az osztályok közül a legtöbb papírt a 8/a. szedte össze, ez 695 kilo­gramm volt. A vasgyűjtőver- seny élén az 5/c. végzett, 1818 kg-os teljesítménnyel. A mos­tani akcó része a Dunapack Papír és Csomagoló Rt, a MÉH és a Társadalmi Kör­nyezetvédő Szervezetek hul­ladékgazdálkodási munka- csoportja által meghirdetett versenynek, melynek kereté­ben a telepek felemelt áron vették át a papírt, sőt a leg­szorgalmasabb iskolák sorsje­gyet kaptak, mellyel értékes nyereményeket lehet nyerni. A MIÉP hírei. A MIÉP 3. országos gyűlésén módosítot­ták az alapszabályt, majd az elnöki beszámolót a tisztújítás követte. A 14 tagú országos elnökségbe beválasztották a párt megyei elnökét, az oros­házi Földesi Jánost. Mint megtudtuk, Deme Zoltánt még csak nem is jelölték. Eletető a ravatalozóhoz. Magyarbánhegyesen, a lakos­ság kérését is figyelembe vé­ve, a nyár folyamán előtetőt építettek a köztemető ravata­lozójához. A tető elkészítésé­vel egyidőben lebetonozták az immár fedetté vált előteret. A beruházás saját kivitelezés­ben, 120 ezer forintos költség­gel valósult meg. Tagintézmények. Vég­egyházán tavaly óta összevont irányítás alá tartoznak az ok­tatási és közművelődési intéz­mények. Az eddigi tapasztala­tokra építve, a közelmúltban a vezetés módszeres ellenőrzést végzett a tagintézményeknél, melyek közül már csak a könyvtár maradt hátra. A vizs­gálat eredményeként több munkakört átszerveztek és pontosították a feladatkörö­ket. A napjainkban végelszámolását élő Medgyesegyházi Vas- és Faipari Kisszövetkezet üzemcsarnokaiban végleg szögre került a munkaruha és fiókba a védőkesztyű. Az eszközöket eladták, s mostantól egy komoly értéket képviselő ingatlan várja a vállalkozó szellemű befektetőket Fotó: Lehoczky Péter Hogyan tovább, vasipar? Végelszámolás a medgyesegyházi vasipari szövetkezetben Az 1992. évi II. szövetkezeti törvény értelmében a Med­gyesegyházi Vas- és Faipari Kisszövetkezetben is sor került a vagyonnevesítésre. Az 52 szövetkezeti tagból 14- en jelentettek be kiválási szándékot. A közgyűlést 1992. december elejére hív­ták össze, ahol fő napirend a kiválás jóváhagyása, vala­mint a szövetkezeti vagyon sorsának meghatározása volt. A tagság ekkor a felszámolás helyett a végelszámolás mel­lett döntött, amely úgy tűnik — az ingatlanpiac stagnálása miatt —, most holt vágányon vesztegel. Erről kérdeztük meg Sajben Mihály és Takács Lajos végelszámolókat. — A törvény megjelenése és a közgyűlés összehívása közötti 9 hónapban már köz­tudott volt: itt komoly válto­zásra lesz szükség. A vezető- váltások körülményeire, a több éves problémákra nem érdemes visszatérni, hisz a múlton nem változtathatunk. A jelen helyzet megoldása sokkal fontosabb — hangsú­lyozták. Annyit azért megje­gyeztek, hogy az utóbbi évek­ben erőteljesen csökkent a termelés, akadozott a munka­ellátottság, s ennek eredmé­nyeként az átszervezésekkel mind többen munkanélkülivé váltak. Ennek fő oka a keleti piac összeomlása volt. A köz­gyűlésen, bár voltak viták, de a kiválással kapcsolatos kér­dések rendeződtek. Ajegyző­könyv szerint, ezután került szóba a szövetkezet jogutód nélküli megszüntetése, ahol a megmaradt 35 szövetkezeti tag egyhangúlag a végelszá­molást választotta. Ezen fel­adattal — mint az később a cégbíróság jelzéséből ki­derült — jóhiszeműen egy kívülálló személyt bíztak meg. Az újra összeülő köz­gyűlés végül, a korábbi hatá­rozat módosításával, a jelen­legi végelszámolók mellett tetteleavoksát. —Hogyan történt a végel­számolás? — A cégbírósági végzés után gyakorlatilag tavaly áp­rilis óta végezzük ezt a mun­kát — emlékeznek az elszá­molok, amit az éppen a hely­színre érkező felügyelő bi­zottság elnöke, Rálik Pál is megerősít. — Meghirdettük a gépeket, eszközöket, amely­re két hét gondolkodási időt adtunk a dolgozóknak. A ta­gok közben lemondtak az elő­vásárlási jogukról annak ér­dekében, hogy a kedvezőt­lenül alacsonyra megállapí­tott árak helyett piaci áron értékesíthessünk. Fennállt a veszély, ha nem folyik be ele­gendő pénz, akkor a tartozá­sokat és a végkielégítéseket sem tudtuk volna rendezni, ígéretet tettünk ugyanis a dol­gozóknak arra, hogy elsőnek őket fizetjük ki. A kifizetés április 16-án megtörtént. Hogy a kapott összegekkel ki mennyire elégedett azon le­het vitatkozni, de a lehetősé­gek adottak voltak. —Mi a helyzet most? — A közel 9 millió forin­tos adósságállomány, az eszközök eladása és a tagok kifizetése után, az idén már­ciusáig lecsökkent 2,4 mil­lióra. A legutóbbi elszámo­lásunk 1,7 millió forint adósságot mutat és egyedül a Kereskedelmi és Hitel­banknak tartozunk. Jelen­leg van egy nem számottevő raktárkészletünk és egy 33 milliós értéket képviselő in­gatlanunk. A gond az, hogy letelt a végelszámolás egy­éves hivatalos ideje, és mégsem tudunk zárni. Ismét összehívtuk az embereket, ahol szó volt a végelszámo­lás folytatásáról, vagy a fel­számolás elindításáról. Mi ez utóbbit indítványoztuk, mert bizonytalan az ingat­lan eladása. A tagság azon­ban a végelszámolás folyta­tása mellett döntött. Itt tar­tunk most. Országos, me­gyei és területi lapokban meghirdettük az épületet, de még alkudni sem jelent­kezett senki. Az ingatlan ér­téke magas, de sajnos a va­gyonrészek is ennek megfe­lelően lettek megállapítva. Ha tehát 10 millióért adjuk el, akkor nem tudjuk a fennál­ló tartozást és a tagokat kifi­zetni. A 11 ezer négyzetmé­ter alapterületű telek a 4000 négyzetméternyi épít­ménnyel együtt közművesí­tett, központi fűtéssel, tele­fonnal, telexvonallal ellá­tott. Ideális több kisebb üzem önálló működtetésére, sőt az iroda és a szociális he­lyiségek az utcafronton kivá­ló üzletnyitási lehetőséget kí­nálnak. Nagy hátrány — hangsúlyozták —, hogy mindez Dél-Békésben van. Elhangzott az is, hogy a tarto­zás fejében vegyék meg az üzemet az üzletrésztulajdo­nosok, de a nagy létszám mi­att (220 az üzletrészes) ez nem kivitelezhető. Elszomo­rító, hogy Medgyesegyházán van egy sokféle termelési fo­lyamatra alkalmas üzem, ami kong az ürességtől, miközben az emberek jövedelempótló támogatást kapnak. A megol­dás? Egy jó befektető kellene. Halasi Mária Olvasóink írják ------------------= = —.........=...........= • A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Uraim, nem tartunk ott! Szent meggyőződésem, hogy hazánkban soha nem alakulhatnak ki olyan viszonyok, hogy ne mondhassa ki bárki bátran, következ­mények nélkül véleményét, akár tetszik ez a hatalomnak, akár nem. Mondom ezt annak kapcsán, hogy amikor néhány garázda ember szétdúlta az Új Demokrata hetilap szerkesztőségét, Ben- csik úrfasizmust emlegetett és Horn Gyulapufajkúját tette szóvá. Bencsik úr! Egy rendőri vizsgálat befejezése előtt nem illik farkast kiáltani, mert farkas egyáltalán nincs. Cenzúra lenne? Ha ez igaz, akkor Bencsik úrnak egyáltalán nem lett volna lehetősége szent felháborodását a Magyar Televí­zióban világgá kiáltani! Ha nem mondhatná el bárki a hatalom­mal ellentétes véleményét, akkor mivel lehetne magyarázni a minapi tv-riportot, amelyben mártíromságát kiálthatta világgá Várkonyi Balázs, a tévé volt belpolitikai főszerkesztője, a Pálfy- gé-féle Híradó szőke ciklonja és a Brezsnyev-sirató Sugár úr alkotta triumvirátus. Hogy nyomatékot adjanak kétségbeesésük­nek, szamizdat irodalom szerkesztésére adták a fejüket. Ugyan mire jó ez, amikor biztosítva van a legális megjelenés lehetősége is? Uraim, a koalíció van olyan okos, hogy történelmi tapasztala­tuk alapján nem esnek még egyszer abba a hibába, hogy elnyom­ják az ellentétes véleményeket. Nagy árat fizettek ezért a tapasz­talatért. Viszont az is igaz, hogy a tulipános világban is volt szabad véleménynyilvánítás. Saját tapasztalataim is ezt igazol­ják. Abban- azonban már nem vagyok biztos, hogy a sajtóban publikált ellenvéleményekről nem vezettek illetékes helyen csi­nos kis dossziékat. Uraim! Vegyük számba a vitathatatlan tényeket, itt már az ötödik éve sajtó- és véleménynyilvánítás van, és az is marad, mert a társadalom már nem tűrné el a diktatúrát. Metlicsák István Békéscsaba Visszhang Behajtás vagy udvarias felszólítás Aggodalommal olvastam a Hírlap azon cikkét, mely arról tudó­sít, hogy a jogosult (nevezhetjük kárvallottnak is) a neki járó pénzösszeg behajtását azElit-őr Vagyonvédelmi Kft-re bízta, s az serény munkába fogott. . Illetve bocsánat! A kft. munkatársa leszögezi, behajtásról szó sincs, őcsak kimegy a címre, s elmondja az ügyfélnek, hogy tartozik, s fizessen. A félreértések elkerülése végett tudni kell, ezt annak az embernek mondja el — minden bizonnyal szelíden, kérő, netán könyörgő hangnemben —, akivel ezen tényt az áruház már több felszólításban is közölte. Arra már gondolni sem merek, hogy az adós netán eleve tud is róla. És ezt az udvarias felszólítást nem egy nyugdíjas adóvégrehajtóra bízzák, hanem harcművészetekre kikép­zett, netán fegyverhasználati joggal bíró,,szakemberre”. A szakembertől azt is megtudhatjuk, hogy,,. ..a vételi szerződés tartalmazza azt is, hogy a tartozás utolsó részletének befizetési időpontjáig az áru az Elektroház tulajdonát képezi és annak elidegenítése a fennálló hátralék megfizetése előtt a Btk. szerint sikkasztásnak minősül.” Egy jogállamban mégiscsak kívánato­sabb lenne, ha a közállapotok kényszeréből létrejött vagyon- és egyéb védelmi kft.-ék, társaságok valóban a dolgok, személyek őrzésével, védelmével foglalkoznának, s ha lelkiismeretes, hoz­záértő tevékenységük ellenére mégis bekövetkezik a lopás, vagy sikkasztás, illetve személyi sérelem, a továbbiakat az illetékes bíróságra bíznák. Egyáltalán nem tartom megnyugtatónak, ha különböző (jogos vagy kevésbé jogos) igények érvényesítését legalizált magántár­saságok, magánszemélyek végeznék, ezenkívül pedig jó lenne biztosnak lenni abban, hogy például az Elit-őr a szakma elitjét jelenti, nem pedig a társadalom elitjének kiszolgálóját. Tisztelet az Élektroháznak az akcióért — bár egy ősrégi kereskedelmi fogást mégsem kellene szociális adományként feltüntetni —, össznépi utálat és megvetés a nemfizetőknek, a másokét eltulajdonítóknak, de azt azért nem engedhetjük meg (magunknak), hogy „puskás emberek” úgy sétálgassanak ottho­nunkban, mint bizonyos rosszemlékű időkben. Bár tudomásom szerint „azok” hatezerért nem kergettek... Kovács András, Békéscsaba Fiatalok figyelmébe Eladtuk a lakást a fejünk felől! A nagy sikerre való tekintettel a Magyarországi Ifjúsági Szál­lások Szövetsége (MISZSZ) harmadszor is megrendezi az ifjúsági szálláshelyek börzé­jét, melyen koncentráltan kí­vánja bemutatni a Magyaror­szágon és külföldön fellelhető ifjúsági szálláshelyek kínála­tát. A rendezvényen várhatóan ötven belföldi és több, mint hat külföldi kiállító mutatja be ajánlatát. A tapasztalatok sze­rint a börzét az olcsó árkategó­riájú szálláslehetőségek iránt érdeklődők keresik fel, mind a szakma és a nagyközönség köreiből. A hazai ifjúsági szálláshelyek, illetve az ifjú­sági színvonalú vendéglátó- egységek (szállodák, panzi­ók), továbbá utazási irodák ajánlatai mellett a börzén töb­bek között az osztrák, a német és a francia ifjúsági szerveze­tek széles körű lehetőségeivel ismerkedhetnek meg a látoga­tók. A rendezők várják mind­azokat, akik az ifjúsági turiz­mus sokoldalú kínálatát sze­retnék megismertetni a hazai ifjúsággal. A börze helyszíne: Petőfi Csarnok, Fővárosi Ifjú­sági Szabadidő Központ, 1146 Budapest, Zichy Mihály út 14. Időpontja: 1994. november 6- án 10.00 óra. Jelentkezési ha­táridő: 1994. október 15. Megkeseredett ember Déva- ványán Cseh János, akinek cí­me a közelmúltban még Jéggyár út 1. sz. volt. S hogy miért különös? Lássuk a törté­netét! 1987-ben 200 ezer forint hi­telt vett fel a helyi OTP-fiók- tól lakásbővítésre. A törlesz­tést 1987 novemberében kezdte meg és az emlékezetes kamatrendezésig nem is volt gondja. Ekkor azonban a havi törlesztőrészlete plusz ezeröt­száz forinttal lett több, amit már nem tudtak megfizetni. Az OTP, látva a helyzetet, a havi részletet 2160 forintra módosította, ám Csehék meg­nehezedett anyagi körülmé­nyeik miatt már ezt sem tudták törleszteni, így a hátralék egy­re nőtt. Nemrég úgy döntöt­tek, eladják a házat, hogy az adósságuktól megszabadulja­nak. Az adásvételhez szükség volt egy igazolásra a jelenlegi adósságról, amely legna­gyobb megdöbbenésükre kö­zel kétszázezer forint volt, vagyis annyi, amennyit hét éve felvettek. Hát hol itt az igazság, kér­dezhetnénk. Hiszen mindenki a jogszabályok szerint járt el, ám jó néhány kispénzű ember még mindig nyögi az egykori „állami kamatrendezés” ter­hét. Különleges ruhaszárító Érdekes ajánlatokkal bombázzák újabban Békéscsaba bel­városának lakóit. Nemrégiben a következő különlegességet ajánlották egy postaládába dobott cédulán: „Most csak500forint egy energiatakarékos, környezetba­rát, hosszú élettartamú ruhaszárító. Garanciával! Küldje el a pénzt és postafordultával már használhatja is! Evergreen” —ezek után egy budapesti postafiók száma. A dolog megra­gadott, el nem tudtam képzelni, milyen egy energiatakarékos, környezetbarát ruhaszárító, elkezdtem hát a nyomozást. A tudakozó szerint Evergreen néven egy budapesti cég telefon- száma szerepel, aminek az üzlete a Párizsi úton van. Meg­örültem , hisz már csak egy gyors telefon és máris megoldódik a rejtély. Ám nem így lett: a hívott szám egy régiségbolté, a tulajdonos goromba viccnek véli érdeklődésemet. A posta nem ad ki információt postafiókbérlőkről, így még mindig nem tudom, létezik-e energiatakarékos ruhaszárító. Valamiért úgy érzem, hogy nem. Természetesen ha az, aki a cédulát a postaládákba juttatta, tud pontosabb információt szolgáltatni, szívesen látjuk szerkesztőségünkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom