Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-24-25 / 226. szám
i^HÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM 1994. szeptember 24-25., szombat-vasárnap 97 éve született a Fekete bojtár Sinka István „Keletről hozott fényt, hangot, csillagot, formát..." (Archív fotó) Elvarázsolt élet Rontó asszony szeme vert meg, így lettem jiagyálmú gyermek, kinek másokat kell szánni. Almom mellé mást is kaptam, egy villámló libatollal megtanultam citerázni, s tudok vitázni a holddal. Rontó asszony nem jó asszony, rontó asszony elvarázsol: mécsvilágnál kínnal, könnyel mindig tele volt a jászol, s tamburámon sírt a kotta. Pitarból ki—kijött anyám s két szeme könnyivei mosta gyönge ágú kis nótafám. Mert tudta, hogy szenvednem kell, s tudta, hogy árva küszöbön néz át a tejszagú udvar, hogyha fia majd elköszön. Uj tanya Sárból épült, sár a fala kicsi még most, mégis tanya. Van már előtte kapu is, s ott a tövén a lapu is. Fönn a kurta tető végén négy cserép áll. Az a kémény. Benne fut a katlan üszke, s égbe füstölög a füstje. Égbe, föl a csillagokra, föl a leghidegebb fokra. Föl a tiszta magasságba, a végtelen szabadságba. Új a tanya, tiszta a füstje gazdájának nincs ezüstje. Gondja van csak a pitarban, s ökle minden zivatarban. Új tanya, de óhajtották, rá a grófi földre rakták. Grófi földre ... Addig álljon, míg csak sár lesz a világon. Új földek követe Csillag a két szemem, tiszta a homlokom s aranyból van verve sarum. Eküldött követnek a por, a fa, a bérc s a — szent falum, hogy szóljak egy szót értük a napnak a kőmellű, új dombokon. Igyál hát drága bort Árkádia fia s nevess a tűzszemű lányra... Lásd már szétterül fehér palástom és delejes kezemmel megásom sírját a gyásznak. // Budapesti Őszi Fesztivál Trencséni találkozások Kultúrák a Vág és a Körösök mentén Közeledik egy újabb évforduló, hamarosan 97 éves lenne a magyar puszta lobogó lelkű költője, Sinka István, a Fekete bojtár. Mivel nem kerek évfordulóról van szó, nem várhatóak nagyszabású ünnepségek szerte az országban. Mégis illő, hogy az egykori szőkébb pátria megemlékezzen róla, hiszen talán legszebb balladái a Vésztő környéki puszták világát éneklik meg. A megemlékezésben nagy segítséget jelent az a tanulmány, amely a Literátor irodalmi folyóirat ez évi ötödik számában jelent meg, Medvigy Endre avatott tollából. A költő nagy tisztelője ebben a publikációjában jó néhány, eddig kevéssé ismert Sinka-verset is közread. Ezek közül az egyik az „Elvarázsolt élet” című költemény, melynek külön története van. A versről, amelyet Sinka István ez idáig közreadott köteteiben ebben a formában nem található, így ír Medvigy Endre: „ A vers — Rontó asszony címmel — a Kelet népe 1936. márciusi számában jelent meg először, így keletkezési ideje és első közlése alapján a VádA Budapesti Őszi Fesztivál gazdag színházi programkínálatában szerepel táncszínházi ősbemutató, oratóriumest és kanadai vendégművészek vendégjátéka is. A magyar nyelvterület legjellegzetesebb tánctípusait reprezentálja a Nagyapáék tánca című produkció. Porteleki László és Román Sándor művének ősbemutatóját ma rendezik a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Az est második részében Kiss Ferenc-Foltin JoA geológusok megtalálták a magyarázatot a zsidó történelem két eseményére, amelyekre a történészek eddig nem tudtak választ adni: hogyan foglalta el Dávid király Jeruzsálemet, és miért nem sikerült ez később az asszíroknak? A tudósok szerint Dávid király katonái 3000 évvel ezelőtt egy olyan föld alatti alag- úton jutottak a városba, amely a Gihon-forrás fölött kezdődött és elvezetett a város központjába. Az asszírok Krisztus előtt 701-ben ostromolták Jeruzsálemet és ugyancsak egy alagú- ton akartak behatolni a városba. Tudták ugyanis, hogy az versek közé tartozna. A költő kiválasztottságát, küldetéstudatát és a szenvedés tudatos vállalását kifejező ének szür- realisztikus, mitologikus... Ián: Asszonyok könyve című műsorát mutatja be a Honvéd Táncszínház. Közreműködik a Hegedős együttes. Pilinszky oratóriumestnek ad otthont a Várszínház Refektóriuma holnap. Az Urbi et orbi szereplői Kőmíves Sándor, Szakácsi Sándor, Zolnay Zsuzsa, Mihály Pál és Izsóf Vilmos. A KZ oratóriumot Csemus Mariann, Gregor Bemadet főiskolai hallgató és Kovács Máté tolmácsolja. izraeliek Ezekiás uralkodása idején is építettek egy alagutat, de nem jutottak a nyomára. Valószínűleg azért, mert a 600 méter hosszú alagút nagyon tekervényesen húzódott a Gihon-forrástól a mai Templomhegy déli részéig. Ezt azért építették így, hogy a forrás vize lassan, de egyenletesen csorogjon a városba. A két ostrom kimenetele közti különbséget végső soron az döntötte el — állítják a geológusok —, hogy az izraeliták Dávid idejében jól ismerték a karsztvizek geológiai sajátosságait, amelyekkel az asszírok nem voltak tisztában. Ferenczy Europress A szerző később átírta versét, 1940. augusztus harmadikén a »Református élet«- ben már „Elvarázsolt élet” címmel tette közzé. A vers a korábbi tagolást őrzi: két versszakos maradt, de ritmusképlete, szótagszáma szabályosabbá vált... A harmadik változat 1941. július 25-én az Új Magyarságban jelenik meg, »Átnéz a tejszagú udvar« címmel. Ekkor már négy ötsoros versszakra tagolódik és a sorok egy kivételével nyolc szótagosak.” A gondos szemléző más típusú kevéssé ismert Sinka- verset is talál, melyet először A kisgazdapárti hetilap, az „Igazság” közöl 1948. szeptemberében és melyről Medvigy Endre így ír bevezetőjében: „Az Új tanya bátran a jövőbe tekintő, bizakodó ének. Sinka István örül, hogy a szegényparasztság földhöz jutott Krisztus előtt körülbelül 1700 évvel már emberek telepedtek meg a Vág völgyében, a Brezi- na-dombok mellett. A római korban is volt szerepe a településnek, később Csák Máté kiskirályságának központja lett, legutóbb középről egy új ország nyugati peremére került. A szlovákiai Trencsénről van szó, amely Békéscsaba testvér- városa, lévén sokan költöztek át a mi vidékünkre ebből az északi régióból a törökök utáni időben. A közelmúltban a vándorlás visszirányba fordult, nem újra- településről van szó ebben az esetben, hanem a kultúra követei keltek útra, akik személyiségük súlyával kívántak szólni az ott élőkhöz. A városatyák hivatalos eszmecseréjén nem lehetett kikerülni a magától értetődő témát: háromszintű választás ott, helyhatósági megméretés nálunk. A kulturális mecenatúra elemzésére nem tudtak túl sok időt szánni, ugyanis olyan nagyvonalúan támogatják északi szomszédaink a művészeti csoportokat és az egyéni alkotókat, amiről nálunk — e nehéz időben — álmodni sem lehet. A városi művelődési ház közel egy tucat kiállítóhelyet működtet, négy fúvószenekar, több, mint tíz táncegyüttes működik a körülbelül Békéscsaba méretű városban. A képzőműés az egykori grófi földön házat építhet magának. Reménykedik, jóllehet a ház fala nem éppen a legtartósabb építőanyagból készült. Kitarthat- e a sárfal és a negyvenötben frissen szerzett paraszti magántulajdon az idők végezetéig? Tudjuk, hogy a sárkunyhók lakóit hamar kolhozokba kényszerítette a Rákosi-féle »népi« demokrácia.” Ezek után lássuk a verset! Sinka Istvánról beszélve nem lehet szót nem ejteni a Szeghalmi Református Péter András Reálgimnáziumról, amely a vésztői juhászbojtár első verseskötetét kiadta 1933-ban, „Himnuszok Kelet kapujában” címmel. Talán nem érdektelen, ha a Fekete bojtár egyik első kritikusát, a gimnázium akkori tanárát, Csaba Józsefet szólaltatjuk meg, aki az iskola 1933—34- es évkönyvében így írt Sinká- ról: „Sinka István, a Kelet felé néző költő, akinek paraszti vérében ezer év előtti homályos emlékezések viliództak föl, amikor ösztönösen, először, minden előzmény nélkül írni kezdett. Keletről hozott fényt, hangot, csillagot és formát... Magányosan, csendesen, egyszerű szíve alatt hordva rejtett küldetését, bukkant föl a sárréti pusztán, mint őszi éjben fellobbanó rőzse- láng.” így érkezett meg-Sinka István, a pornak, a fának, a bércnek követeként elsüllyedt faluja elé, hogy népe érdekében szóljon egy szót a Naphoz, amelyben a költő a megváltás Keletről jövő fényét, a Nyugattal átélt ezer év rabsága után, a felszabadulást látja...” Végezetül még egy vers, a már előbb is említett Himnuszok Kelet kapujában című kötetből. Gila Károly vészek számára már-már optimálisnak tűnő feltételek találhatók. A szecesszió jegyeit magán viselő zsinagóga állandó kortárs tárlatok helye. Magdaléna Sevcsiková havonta szervez vemiszázsokat. Nemrég zárult a legutóbbi, amelyen tizenhárom ország negyvenöt művészének az alkotását láthatta a közönség. E patinás épületben mutatkozott be tizenhárom Békéscsabán élő képzőművész. A közel félszáz alkotás mellett jelen volt az ünnepnek felérő tárlatnyitón Lonovics László, Molnár Antal és Slezák Lajos festőművész. A kultúra más területeinek képviselői is bemutatkoztak Békéscsabáról. Megyénk élő népművészetének anyagából (hímzések, szőttesek, fafaragások stb.) rendezett látványos kiállítást két népi iparművész, Le- dzényi Pálné és dr. Illés Károly- né. Áz elbűvölően szép és jellegzetes csabai népi építészet motívumait dolgozta fel és prezentálta színes dokumentációs rajzokon Békefalvi András építész. jelinek Lajos eme öreg házakról szerzett benyomásait rögzítette papírra tussal, amit ugyancsak láthatott a trencséni érdeklődők serege. Miközben az egymásba nyíló három tárlat termei megteltek, csabai kenyérrel és kolbásszal is megismerkedhetett a publikum. Megyeszékhelyünk nemzetiségi táncegyüttese már a hadsereg modem székházában szórakoztatta a szakmainak is nevezhető közönséget, ugyanis egy területi verseny díszvendégeiként léptek fel az említett lengyel város fiataljaival. Sor került még könyvtárosok hatékony eszmecseréjére és természetesen számos baráti beszélgetésre. Cs. Tóth János Molnár Antal: Fák (olajkép) Dávid király alagútja A geológusok megoldották a Biblia két rejtélyét
