Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

KÖRKÉP 1994. szeptember L, csütörtök © Református iskola. Negyvenhat évi kényszerű szünet után Gyulán újraindul az önálló református iskolában a tanítás: a Magvető Reformá­tus Általános Iskola tegnapi tanévnyitó ünnepélyén mint­egy száz 1-5. osztályos diák vett részt. Gyulán két éve kezdte meg tevékenységét a katolikusok és a reformátusok közös egyházi általános isko­lája, amelyből jogilag már ta­valy különvált a református is­kola. Az idei év szeptemberére elkészült az Árpád utcai régi egyházi iskolaépület felújítá­sa. Az öt tantermes épület ép­pen megfelel a most öt osztály­ból álló iskola igényeinek. Ingyen tankönyvek. Ezzel a címmel adtunk hírt teg­napi lapunk 7. oldalán. Itt azt írtuk, hogy az Újkígyósi Polgár- mesteri Hivatal jóvoltából min­den iskolás kérelem nélkül in­gyen kapja meg a tankönyveket. A polgármesteri hivatal arra kért, hogy pontosítsuk a hírt. Eszerint az újkígyósi képviselő- testület egészségügyi bizottsá­gának köszönhetően kapnak az újkígyósi gyerekek ingyen tan­könyvet. Róna rádió. Mától Békés­csabán az FM 88,9 mHz-es URH-sávban délután 3/4 2-től este 3/4 8-ig megszólal a Róna rádió, amelyet a Körös-menti Telegráf Kft. működtet. Kő­halmi Endre stúdióvezető ter­veikről szólva elmondta, hogy a maroknyi, fiatalokból álló stáb lendületes, friss, modem rádiózással szeretné megnyerni a hallgatóságot. A folyamatos zene mellett óránként monda­nak híreket és minden napnak lesz egy vezető témája is. Ma az aratásról, a gabonákról és a min­dennapi kenyérről hangzanak el riportok a Róna rádióban. Baleset. Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Luther utca és Gyóni Géza utca keresztező­désében haladt motorkerék­párjával Gy. Gy. békéscsabai lakos. Forgalmi okokból mo­torkerékpárjával megállt, amikor B. L. hátulról belero­hant Lada gépkocsijával. En­nek során a motoros súlyos sérüléseket szenvedett. „NE AZT TANÁ­CSOLD, AMI A LEG­KELLEMESEBB, HA­NEM AMI A LEG­JOBB.” (Szolón) / Óvodát adtak át tegnap Biharugrán Tegnap délután régen várt, örömteli eseményre került sor Biharugrán. A faluban lévő régi óvoda épülete tel­jesen elavult, feltétlenül szükségessé vált egy új léte­sítmény megépítése. Az ön- kormányzat megpróbált ál­lami pénzt szerezni a meg­valósításhoz, ám pályázatu­kat elutasították. Mivel azonban az új óvoda meg­építése nem tűrt halasztást, az önkormányzat saját ere­jéből fogott hozzá a munká­latokhoz. A falu lakói, üze­mei nyújtottak segítséget, igen sokan dolgoztak sza­badidejüket feláldozva az alapozásnál, a betonozás­nál, az épület szépítésénél. Avatóbeszédében nekik mondott köszönetét és adott át emléklapot Makra Győző polgármester, majd Vagyon Lászlóné vezető óvónő em­lékezett meg köszönettel a falu összefogásáról, mely lehetővé tette, hogy az apró­ságok kulturált, egészséges helyre kerülhessenek. A kicsinyek boldogan vették birtokba az új óvodát Fotó: Kovács Erzsébet • • __ U zemavatás a Hunguard Floatnál (Folytatás az 1. oldalról) A Guardian 1932-ben Det- roitban alakult meg egy gép­járművet gyártó és egy fényké­pészeti cég felvásárlásával. Újabbkori története 1968-ban kezdődött, amikor az elnök­cégtulajdonos, William Da­vidson világcéggé alakította a Guardiant. Jelenleg a float­üveggyártás mellett gépgyár­tással, fényképészeti kidolgo­zással, üvegfeldolgozással és üveggyapot előállításával fog­lalkozik. A Guardian jelenleg több mint 7 ezer 500 embernek ad munkát a világ különböző részein működő 21 üveggyár­tó és -feldolgozó üzemében. A Hunguard Float-Üveg Kft. a Guardian Europe leányválla­lata, mely 1990 óta üzemel Orosházán. Terfhékeinek 25 százalékát belföldön értékesí­ti, a többit 25 országba expor­tálja. Jelenleg 1,7—12 milli­méter vastagságban színtelen floatüveget gyárt, elsősorban a képkeretező és járműipar ré­szére. (V)ehetjük az import sertést? (Folytatás az 1. oldalról) A kisüzemet a tótkomlósi Dobsányi Józsefék képviselik. A férj bevásárlókörúton volt, amikor kerestem. Dobsányi Józsefné azonban készségesen állt rendelkezésünkre. El­mondta, hogy egyre kevesebb a termelő, s azok is Szegedre, a Pick-gyárba szállítják a serté­seket, mert ott azonnal kifize­tik őket. Hiába ígérnek már lassan ők is azonnali fizetést, egyre kevesebb helyen talál­nak eladó disznót. Azt mond­ja, tapasztalataik szerint elvet­ték a termelők kedvét. Volt időszak, amikor a bejelentett disznót csak három hét eltelté­vel tudták elszállítani, most meg már egyáltalán nem jut­nak vágnivalóhoz. Legalábbis Tótkomlóson. A közeli falu­ban, Nagyéren még éppen-ép- pen találnak egy-egy termelőt, aki hajlandó eladni a sertést. Valamikor Dobsányiék disz­nósajtot is gyártottak. így, múlt időben. Mert már „pro­tekcióval” sem tudnak sertés­fejhez, belsőséghez jutni. Pár héttel ezelőtt még 83 forintért vették a sertés kilóját, mostan­ra Nagyéren már 145 forint plusz áfáért jutnak a disznó­hoz. Nátor János újkígyósi ser­téstenyésztő. Alapos vélemé­nye van sertésügyben. Te­nyésztők százai éjt nappallá téve dolgoztak évtizedeken keresztül. Aztán nyereség he­lyett csak a gond maradt. Mert a sertéséket nem vitték el idő­ben, hónapokig arra vártak, hogy kifizessék őket, ha egyáltalán átvették a négylá- búakat. A csillagos égig nőt­tek a takarmányárak, az em­berek elbizonytalanodtak, so­kan úgy döntöttek, hogy fel­számolják a jószágtartást. Új­kígyóson egyébként is több­ször volt pestis, mint amennyit elhittek. így aztán bizalmatlanná váltak. A Központi Statisztikai Hi­vatal legfrissebb adatai sze­rint tovább folytatódott az el­ső félévben az ország sertésál­lományának csökkenése. El­sősorban a szövetkezeteknél tapasztalható jelentős vissza­esés. A sertések száma alig haladja meg az ötmilliót, 17 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évben volt. Az egyéni gazdálkodók becslések sze­rint legalább 20 százalékkal kevesebb sertést tartanak, mint egy évvel korábban. Az anyakoca-állomány ^száza­lékkal kevesebb. Elkeserítő adatok... Béla Vali Csiszár Imre Kecskeméten is igazgat? Könnyen lehet, hogy Csiszár Imre, akit a gyulai képviselő- testület a napokban a várszín­ház igazgatójává nevezett ki, a kecskeméti Katona József színháznak is direktora lesz. A hírt Bács-Kiskun megyei lap­társunk, a Petőfi Népe tegnapi számában olvastuk. Az újság szerint Csiszár Imrét a kecske­méti önkormányzat frakcióve­zetőinek felhatalmazásával Hideg Antal alpolgármester felkérte, hogy pályázza meg a kecskeméti Katona József Színház igazgatói állását. A felkérésre a Gyulai Várszín­ház hétfőn kinevezett igazga­tója — nyilván még a gyulai döntés előtt — igent mondott. A hírhez a Bács megyei lap munkatársa a következőket fűzte: „A kecskeméti társulat tagjainak vélhetően jó lehető­séget teremtene a gyulai nyári színházban való fellépési le­hetőség, ha Qiszár Imre lenne az 1995/96-os évadtól a kecs­keméti direktor is. Ugyanak­kor nem tudni, hogy a kecske­méti városatyák miként véle­kednek majd arról, hogy a di­rektorjelölt máshol is igazga­tó.” Holdbéli kőzetek Gyulán Csillagászatot is tanulhatnak a gimnazisták Különleges évnyitója volt teg­nap a Bay Zoltán Gimnázium Egészségügyi Szakközépisko­la és Szakiskola diákjainak. Ettől az évtől kezdve — az átmenetileg egy régi bölcsőde épületébe szorult gimnázium — főiskolai képzést is indít: a Gábor Dénes Műszaki Infor­matikai Főiskolával született megegyezés szerint, államilag elismert informatikus mérnöki diplomát lehet itt szerezni. Dr Zárda Sarolta, a főiskola oktatási igazgatója elmondta, hogy az országban mindössze három olyan alapítványi ma­gánfőiskolát engedélyeztek, mint amilyen az övék. Műkö­désük két éve alatt kiépített országos hálózatukban össze­sen 3500 diákot tanítanak, de sehol az országban nincs a gyulaihoz hasonló képzés kö­zépiskolai keretek között. Erre az itteni szakmai, emberi és technikai feltételek magas színvonalának köszönhetően kerülhetett sor. Szintén ennek az évnek az újdonsága lesz, hogy most már hivatalosan is, kísérletképpen csillagászatot is tanulhatnak a gimnázium ta­nulói. Az igazi meglepetés azon­ban a tanévnyitó végén érte a diákokat: tekintettel Bay Zol­tán nevére — akinek személye szorosan kapcsolódik a Hold­kutatások kezdeteihez —, és mintegy a csillagászati tan­tárgy bevezetőjeként kivételes kincset tekinthettek meg a résztvevők: az Eötvös Loránd Tudományegyetem két pro­fesszora Gyulára • szállította azokat a jelenleg hazánkban őrzött holdkőzeteket, vala­mint az Antarktiszon fellelt meteorit csiszolatokat, amiket az országban vidéken még se­hol sem mutattak be. Mindkét gyűjtemény olyan szakmai és eszmei értéket képvisel, amit pénzben nem lehet kifejezni. Antal Gyöngyi Felbecsülhetetlen értéket képvisel az a holdkőzet-gyűjte- mény, amit tegnap a Bay Zoltán Gimnázium tanulói láthattak a tonévnyitó után. Fotó: Lehoczky Péter Uj iskola Szeghalmon A város színfoltja az Új iskolaépület Fotó: Lehoczky Péter (Folytatás az 1. oldalról) nőifehémemű-készítőit és nőiru­ha-készítőit, ezek adják a jelenle­gi felsős osztályokat. Az elsősök beiskolázása is ugyanezekre a sza­kokra történt. Az iskolában 12tan- terem és egy tornaszoba van. —Hogyan sikerült a „leválás” a két iskoláról? Egyesek szerint ez nem volt egy egyszerű ügy. — Nem tudom, kinek lehet jó, ha megpróbálnak viszályt szítani a tanintézetek között ilyen pletykákkal. Minden hí­reszteléssel szemben mindkét iskolával korrekten, zökkenő- mentesen sikerült meg­egyeznünk a legfontosabb dol­gokban, sőt a gimnázium azóta is sokféleképpen segít bennün­ket. Például nekünk nincs torna­termünk, ezért a gimnázium tornatermét fogjuk majd hasz­nálni a testnevelésórákon. —Minden feltétel biztosítva van-e a tanévkezdéshez? — Azt kell hogy mondjam, igen. A tantermek, azok beren­dezései, a gyakorlati oktatásra szolgáló foglalkoztatók rendel­kezésre állnak, a 18 pedagógus ugrásra készen, a diákjaink kol­légiumi elhelyezése megoldott: Ami az anyagiakat illeti, úgy tűnik, az iskola idei működteté­séhez szükséges pénzeszközök biztosítva vannak. — Ön a közelmúltban egy alapítványt hozott létre. Mi­lyen célt szolgálna ez? — Az „Alapítvány a Sárrét szakképzéséért” elsőrendű cél­ja, hogy az itt végzett diákok magasabb szintű továbbtanulá­sát segíti majd. Egyelőre a tér­ségből négy önkormányzat csatlakozott az alapítványhoz, Vésztő százezer forinttal, Füzesgyarmat 20 ezer forinttal, Körösladány 50 ezer forinttal, Szeghalom város ötezer forint­tal járult hozzá a forrás növelé­séhez. Az alapítvány jogi be­jegyzése folyamatban van. —Állítólag kisebb botrány volt az iskolabüfé odaítélésénél? — Az eljárás teljesen kor­rekt módon folyt le, a három pályázó közül Kovács József­né nyerte el az üzemeltetés jo­gát, aki saját pénzén alakította ki a jelenlegi büféhelyiséget. Sok sikert kívánunk az új iskolában! A bizalom hiánya Ismét tárgyalta Orosháza kép- viselő-testülete a városi televí­zió alapító okiratának sorsát. (A nyári ülésen azért nem született döntés, mert hiány­zott a kétharmados egyetértés. Ha akkor elfogadja a testület a dokumentumot, már nézhetné minden városi polgár a Duna Televízió műsorait.) A legutóbbi ülésen Németh Béla alpolgármester tájékoz­tatta képviselőtársait a leg­újabb fejleményről: Orosháza megkapta a .frekvencia-kijelö­lési határozatot. A téma ismét heves vitát váltott ki, mert a képviselők emlékeztettek egy korábbi egyeztetés lényegére: a polgármester azt nevezheti ki átmeneti időre főszerkesz­tőnek, aki élvezi az orosházi pártok kétharmados többségé­nek bizalmát. — Biztosítékot kérünk, mert oda a bizalom! — mondta Kiss Sándor képviselő, ki­emelve a média szerepét az önkormányzati választások idején. — Jogos az aggoda­lom, mert félünk, nem szenved- e hátrányt valamelyik párt, ha a nem megfelelő ember kerül ve­zető pozícióba a televíziónál. Dr. Gulyás Mihály polgár- mester — az aggodalmasko­dókat hallgatva — kijelentet­te: minden képviselőt megke­res, mielőtt döntését meghoz­ná, figyelembe veszi a többség akaratát. A televízió működé­sével kapcsolatos ügyeket pe­dig a kulturális osztály végzi majd. Ezzel a kiegészítéssel együtt a képviselők egyhangú­lag elfogadták az alapító ok­iratot. cs. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom