Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-01 / 206. szám
1994. szeptember 1., csütörtök HAZAI TÜKÖR feREKES MEGYEI HÍRLAP Az energiaár-emelésről. A Társadalmi Kamara javasolja: az energia árának emelése előtt kötelezzék a szolgáltató vállalatokat arra, hogy elhelyezett, illetve befektetett pénzeszközeikről nyilatkozzanak, és ezt hozzák nyilvánosságra. A kamara, amely a legnagyobb civil tömörülés, nyilatkozatba foglalta álláspontját, amelyet eljuttat a kormányzó pártok frakcióvezetőinek, az ipari és a népjóléti miniszternek, valamint az érintett államtitkároknak. Az MTI-hez szerdán elküldött nyilatkozatában a Társadalmi Kamara tiltakozik a Magyar Energia Hivatal javaslata ellen. Mezőgazdasági gépek. Nagy az érdeklődés a pénteken kezdődő háromnapos mező- gazdasági gép- és eszközkiállítás iránt, amelyet Agri-Mech ’94 cmmel a gödöllői agráregyetem és az Agri-Expo beruházási iroda szervez Gödöllőn. A bemutatón 60 hazai és külföldi cég kínálja legmodernebb termékeit, amelyek igencsak kapóra jöhetnek a megújulás előtt álló, átalakuló mezőgazdaságnak. A kiállítás ideje alatt pénteken európai agrár-felsőoktatási konferenciát is rendeznek, gyakorlati gépbemutatókat tartanak, szaktanácsadással szolgálnak és különféle programok teszik vonzóbbá a nagy mezőgazdaságigép-seregszemlét. Csorvási tanévnyitó Emlékezés a protestáns évfordulókra A csorvási önkormányzat és az általános művelődési központ (ÁMK) az 1994— 95-ös tanévnyitóját összekapcsolta a protestáns iskolák megalakulásának évfordulóival. A református egyház 135 évvel ezelőtt, az evangélikus í 20 éve indította el a szervezett oktatást a faluban. Ebből az alkalomból tegnap megkoszorúzták Freitag alapító lelkésztanító emlékoszlopát az evangélikus templomkertben. Ezt követően az ünnepélyes tanévnyitóra került sor az István király úti iskola udvarán, ahol a tanulókon és pedagógusokon kívül sok szülő és hozzátartozó is megjelent. Kiss István, az ÁMK igazgatója tanévnyitó beszédében külön köszöntötte azokat a kicsinyeket, akik most kezdik el tanulmányaikat az általános iskola első osztályában. Ebben az oktatási évben 4 első osztályt tudtak indítani, közöttük egy keresztény osztályt is. Az iskolaigazgató kitért a jelenlegi helyzetre, amely nem mondható könnyűnek, sem az iskola, sem a szülők számára. Beszélt a drága könyvekről, oktatási segédeszközökről és szólt arról, hogy a szülők az önkormányzattól tankönyvvásárlásra több mint 1 millió forintot kaptak. Az önkományzat és az ÁMK a nehézségek ellenére olyan feltételeket teremtett, amelyek alkalmasak a zökkenő- mentes oktató-nevelő munkához. Felújították a tantermeket, ahol kellett, kicserélték az olajos padlót és új sportpályát is birtokukba vehetnek a gyerekek. A tanévnyitót követően az új művelődési ház emeleti galériáján iskolatörténeti kiállítás és E. Szabó Zoltán főiskolai tanár festményeiből válogatott tárlat várta a csorvásiakat. A kettős kiállítás megnyitóbeszédét dr. Táborszky László evangélikus esperes, püspökhelyettes mondta el. — Az iskolatörténeti kiállítás hitelesen mutatja be a protestáns oktatás kezdetét és folyamatát. Az egyház mindig kiemelt feladatának tekintette, hogy olyan embereket formáljon, akik tudják honnan jöttek és hová mennek. A keresztény erkölcsön alapuló oktatás méltó útra- valóul szolgált minden tanulónak. Tisztelettel emlékezünk azokra a tanítókra, akik tisztességre, becsületes életre nevelték az ifjúságot — mondotta az esperes. Szilágyi Menyhért polgár- mester E. Szabó Zoltán életpályáját méltatta és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi és jövőbeli tanulók közül bárki hasonló sikeres életpályát járhat be. E. Szabó Zoltán a csorvá- sihoz hasonló iskolából indult, s ma a kortárs művészet kiemelkedő alakja. Papp János Az ipari termelés több a tavalyinál A gazdálkodó szervezetek száma júniusban 1305-tel, júliusban 1126-tal gyarapodott; az ipari termelés 2,7 százalékkal csökkent egy hónap alatt, a külkereskedelmi eladások mennyisége 3,4 százalékkal emelkedett. A munkanélküliek száma júniusban 21 ezerrel mérséklődött, júliusban azonban már mintegy 7 000-rel növekedett. Alközponti költség- vetés hiánya 49 milliárd forinttal emelkedett a második félév első hónapjában — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi értékeléséből a gazdasági folyamatok alakulásáról. A KSH összesítése szerint az ipari termelés ebben az évben eddig minden hónapban meghaladta az egy évvel korábbi értékeket, az első félévi termelés volumene összességében 8 százalékkal több a tavalyinál. A bruttó átlagkeresetek 25,4 százalékkal haladták meg a múlt évit, a nettó keresetek 27,7 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelem eladása mennyiségében 7 százalékkal elmaradt a múlt évitől. Várszínházi levelek A Gyulai Várszínház igazgatói tisztére kiírt pályázathoz számos jeles személyiség — drámaíró, színművész — fűzött ajánló sorokat. A választás előtt ezeket nem közöltük, mivel nem szerettük volna befolyásolni az eredményt, az illetékesek azonban bizonyára ismerték a leveleket. A döntés azóta, mint ismert, megszületett, így most tesszük közzé elsőként Sütő András, a jeles erdélyi magyar író és Gyurkovics Tibor, a Magyar Irókamara alelnökének levelét: „Ablonczy Lászlónak, a Nemzeti Színház igazgatójának, Budapest. Sajtóból meg más úton is arról értesülök, hogy a Gyulai Várszínház jelenlegi vezetőinek helyére újak, mások igyekeznek, minek folytán az is bekövetkezhet, hogy a színház eddigi működtetésének össznemzeti színházi értékeinket felkaroló koncepciója gyökeresen megváltozhat, netán kísérleti jellegűvé módosulhat stb. Mármost: jómagam, aki még a felejthetetlen Havasi Istvánnal együttműködve lehettem tanúja, részben munkatársa is a Gyulai Várszínháznak, azt kérném tőled: tegyetek meg mindent azért, hogy ennek az intézménynek említett szellemiségét, meg azt a határozott törekvését is, hogy a határon túli magyarság színházi művészetének ügyét felkarolja, az illetékesek, tehát örkormány- zati felelős férfiak megőrizzék; tegyetek meg mindent annak érdekében, hogy a mindenkor, mindenütt kötelező művészeti megújulás követelménye ne torzuljon esztétikai divatmajomkodássá; hogy az ezreket vonzó és befogadó játéktérből senki ne teremtsen magának öncélú, zsebszínházi, pincemélyi, anacioná- lis, klasszikus magyar értékeinket és mai közösségi szellemben- féltésben fogant színpadi munkáinkat fumigáló nemtudom-mi- csodát; olyasvalamit, midőn a rendezők arra büszkék, hogy műveiket családtagjaikon és néhány barátjukon kívül senki nem tekinti meg. Ezek azt üres házak héroszai. Nem folytatom. Érted, miről van szó. Ölel Sütő András” „Pocsai Gábor polgármester, Gyula Tisztelt Polgármester Úr! Engedje meg, hogy a Gyulai Várszínház vezetésével kapcsolatban előterjesszük véleményünket. Irókamaránk számos kitűnő drámaírót, drámaköltőt tömörít soraiba. Meggyőződésünk, hogy a Gyulai Várszínház kulturális szerepe országunkban kiemelkedőjelentőségű. Magyarországon a színház ügye szorosan összefügg a kortársi és klasszikus magyar drámairodalommal. Az a tapasztalatunk, hogy ezt az ügyet — s a Várszínház egész ügyét—Sík Ferenc Kossuth-díjasfőrendező az elmúlt évtizedekben egyedülállóan alkotó módon vitte, képviselte, mondhatni teremtette. Úgy gondoljuk, a Gyulai Várszínház művészeti és általános vezetésére jelenleg is ő a legalkalmasabb tehetségű ember. Üdvözlettel: Gyurkovics Tibor alelnök” Befejeződött a nyomozás az autópályán autókra lövöldöző ügyében Mint arról június elején—és azt követően több alkalommal is— beszámoltunk, 1994. június 4- én 01 óra körüli időben Elbert Attila 21 éves pázmándi lakos egy lefűrészelt csövű vadász- puskával két'autóra is rálőtt és a két autó megrongálódott. Az egyik autóban helyet foglaló dr. Kamarás Géza súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A rendőrség a gyanúsítottat rövid időn belül elfogta, ellene a nyomozást — előzetes letartóztatás foganatosítása mellett — a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya folytatta és az eljárás során röviden az alábbiakat állapította meg: Dr. Kamarás Géza és két orvostársa — Békés megyeiek — spanyolországi orvoskongresszusról igyekeztek haza, Gyulára. Dr. Kamarás Géza a kérdéses időben Nagykanizsa irányából Budapestre közlekedett a Volkswagen Vento típusú gépkocsijával, melyben még két orvostársa foglalt helyet, dr. Csomós Imre ült a jobb első ülésen, míg dr. Garay Erzsébet a hátsó ülésen. Az utasok közül dr. Csomós Imre arra lett figyelmes, hogy az M7-es autópálya 41-es kilométerkő közelében a jobb első ablak üvege az ölébe hullik, a gépkocsi pedig a leállósáv felé tart. Mivel észlelte, hogy dr. Kamarás Géza eszméletlen állapotba került, a kormányt megpróbálta balra húzni, hogy a gépkocsi az autópályán haladjon tovább, azonban az eszméletlen ember azt erősen fogta, így a gépkocsi a két autópálya közötti műszaki zárnak ütközött, azt átszakította, a szembejövő sávon áthaladva, a leállósáv szalagkorlátjának csapódva még rövidebb ideig gurult a forgalommal szemben. Látva, hogy a gépkocsi vezetője fejsérülést szenvedett, elsősegélyben részesítették, majd a mentő a sérültet a székesfehérvári Szent György Kórházba szállította. A kórházban az orvos olyan tájékoztatást adott, hogy dr. Kamarás Géza azért szenvedett súlyos fejsérülést, mert sörétes puskával fejbe lőtték. E bejelentés után a főkapitányság forrónyomos csoportja azonnal megkezdte intézkedéseit az elkövető elfogása végett. Az összehangolt munka hamar eredményre vezetett, már 1994. június 5-én gyanúsítottként hallgatták ki Elbert Attilát, aki beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy 1994. május elején eltervezte, Pázmándon, a helyi szövetkezeti irodába betörést követ el, melyet végre is hajtott. E betörés során egy lezárt helyről eltúlajdonított kevés készpénzt, egy darab vadászpuskát és ahhoz való lőszereket. Az eltulajdonított puska ISZ típusú, 16/70 kaliberű, dupla csövű. A puskát a lakására vitte, nézegette, próbálgatta, az egy esetben még véletlenül el is sült, majd a fegyvert elrejtette. Egy hét elteltével olyan elhatározásra jutott, hogy a puskának a csőrészéből és a tusának a részéből is egy darabot levág. A filmekben látott ilyen rövidebb puskákat, ezért gondolta, hogy ő is ilyet készít magának. Továbbá elgondolta azt is, hogy kimegy a lakóhelyétől pár kilométerre lévő M7-es autópályára, ott lámpával leállít egy arra haladó gépkocsit, és a puskával fenyegetve elveszi az utasok pénzét. Hogy gondolatait valóra váltsa, 1994. június 3-án — pénteki napon — éjfél körül elindult lakásáról a 3—4 kilométerre lévő autópályára. Vitt magával zseblámpát, puskát és vagy 20 darab lőszert. Az autópálya mellett kiválasztott egy bokros helyet, amely a Budapest felé vezető út mellett volt. Mintegy fél órát várt, illetve ennyi kellett neki, hogy bátorságát összeszedje és tettét végrehajtsa. Látta, hogy érkezik felé egy gépkocsi, s amikor az vele egy vonalba érkezett, elsütötte a fegyvert. Elmondása szerint a gépkocsi kerekére célzott. Miután a fegyver elsült, nem történt semmi, mert a gépkocsi továbbhaladt a sötétben. Ezt követően ismét megtöltötte a fegyvert és várta a következő autót. Néhány perc múlva meg is érkezett ez a gépkocsi is, amelyre oldalról rálőtt. Egyszer csak olyan hangot és csörömpölést hallott, mintha a dísztárcsa leesett volna. Ezután figyelte az utat, hogy mi történt, de mivel ez az autó is továbbment a sötétben és különösebbet nem vett észre, eltávozott a lakására. Mint a nyomozás megállapította, az első autót M. Cs. solymári lakos vezette. Szerencsére ő nem sérült meg, csupán a Ford Escort típusú gépkocsi, amelynek a jobb első ajtaja, sárvédője, doblemeze, keréktárcsája és két gépkocsigumija sérült meg. Az 1 600 000 forint értékű gépkocsiban 321000 forint kár keletkezett a műszaki szakértő szerint A másik gépkocsi, a dr. Kamarás Géza által vezetett Volkswagen Vento volt, amely a lövés következtében elől is és oldalán is sérüléseket szenvedett, a gépkocsiban 586 000 forint kár keletkezett, a gépkocsi értéke a sérülés előtt 1 800 000 forint körül volt. Sajnos dr. Kamarás Géza a lövés következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A nyomozás során Elbert Attilát igazságügyi elmeorvosszakértők is megvizsgálták és megállapították, hogy nevezett alacsony iskolázottságé — öt osztályt végzett —, azonban a cselekmény elkövetésekor nem szenvedett olyan betegségben, amely büntetőjogi szempontból korlátozást jelentene. A szakértők megállapították, hogy a terhére rótt cselekmény veszélyességének felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására képes volt. Elbert Attila ellen a nyomozási iratokat több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének alapos gyanúja miatt, illetve még egy sor más bűncselekmény alapos gyanúja miatt — visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel, lopás stb.—vádemelési javaslattal a Fejér Megyei Főügyészséghez küldte meg a nyomozóhatóság. Elbert Attila előzetes letartóztatásban van továbbra is. J.L. NYERJE MEG ÁLMAI SZÁMÍTÓGÉPÉT! A Békés Megyei Hírlap és a Prakticomp Számítástechnikai Kft. szeptember 10. és december 10. között háromfordulós játékot hirdet a lap olvasóinak. A játékban részt vevő és szerencsés játékosaink megnyerhetik az alábbi nyeremények egyikét: • AT 386 DX típusú 40 MHz-es számítógép színes monitorral • Orion CTV 1221 típusú színes televízió • floppylemez-tartó. Továbbá fordulónként kisorsolunk 3-3 db törzsvásárlói kártyát. Részleteket a játékkal kapcsolatosan a Hírlap következő számaiban olvashatnak. FIGYELJE A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPOT! #BÉKES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI HÍRLAP #BEIiES MEGYEI HÍRLAP #BÉKES MEGYEI HÍRLAP ff* Prakticomp Számítástechnikai Kft., 5700 Gyula, Városház u. 23. Telefon: (66> 463-448, (66) 463-181. Telefax: (66) 463-181. Telex: 83-732.
