Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-01 / 206. szám
| 1994. szeptember 1., csütörtök NAGYVILÁG 1 tsu Jelentse, aki tud az orosz maffiáról! Aki tényeket, vagy akárcsak pletykákat tud az orosz maffiáról, kéretik a New York-i FBI-hoz, az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodához fordulni. Ezzel a szöveggel jelent meg egy hirdetés egy orosz nyelvű amerikai lapban. Az amerikai szövetségi rendőrség mind keményebb küzdelmet vív a szervezett orosz bűnözéssel. A legutóbbi 20 évben csupán New Yorkba 200 ezer orosz emigrált. A Brighton Beach nevű negyed Brooklyn déli részén orosz településnek számít. Legalább 2000-re rúg azoknak a száma, akiket az FBI szeretne rács mögött látni, csupán bizonyíték hiányában nem csukathatja le őket. Az orosz bandák egymással is harcot vívnak. A legújabb áldozat az FBI szerint Naum Raichel volt, akit a nyílt utcán három pisztolylövéssel agyonlőttek. Ugyanazon a napon félholtra verték Raichel fivérét is. Az FBI nehezen jut információkhoz az orosz maffiáról. A Szovjetunióból érkezett régi emigránsok nem mernek tanúnak jelentkezni, bár Amerikában létezik egy úgynevezett tanúvédelmi törvény, amelynek értelmében tanúk más személyazonosságot kaphatnak és más városba költözhetnek. Ez azonban nem működik ebben az ügyben, mert a legtöbb orosz Brighton Beachen kívül nem hajlandó másutt élni — írja a DPA német hírügynökség. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Berlini búcsúztató Helmut Kohl katonai tiszteletadással üdvözölte Jelcint Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár tegnap Berlinben együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét. A majdnem ötven évig tartó korszakot lezáró történelmi nap eseményei Európa egyik legszebb terén, a Gendarmenmarkton kezdődtek. A számos találkozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz elnök és a német kancellár baráti öleléssel köszöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszteletadással üdvözölte az orosz államfőt, aki kedden este érkezett a német fővárosba. A két nemzeti himnusz elhangzása és a Bundeswehr díszegységének tisztelgése után Mat- vej Burlakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomásozott szovjet nyugati hadseregcsoport utolsó főparancsnoka tett jelentést Jelcin elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az államközi szerződésnek megfelelően augusztus 31-éré befejezték az orosz csapatok kivonását Németországból. Három év és nyolc hónap alatt 550 ezer embert, valamint haditechnikát irányítottak vissza Oroszországba, illetve a FÁK tagállamaiba — közölte Burlakov és köszönetét mondott tisztjeinek, katonáinak a feladatok pontos és fegyelmezett végrehajtásáért, az orosz és a hémet kormány Milosevic kész Slobodan Milosevic szerb elnök állítólag mégis kész arra, hogy meghatározott feltételekkel engedélyezze nemzetközi megfigyelők állomásoz- tatását Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina határán. Ezt tegnap jelentette a Borba című jugoszláv napilap orosz diplomatákra való hivatkozással. Milosevic ezzel meghajlott a nemzetközi nyomásnak és Andrej Kozirev támogatásáért, valamint a német hadsereg által nyújtott segítségért. „Az ideiglenes állo- másoztatás befejeztével kivonult csapatoknál az erkölcsi állapot kifogástalan, készek az újabb feladatok teljesítésére” — fejezte be jelentését az orosz főparancsnok. Jelcin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka nyugtázta a jelentést és az előzetes programtól eltérve rövid beszédet rögtönzött. Ebben még egyszer hangsúlyozta, hogy a kivonulást a megállapodásoknak megfelelően pontosan végrehajtották és a bonni kormány is megtartotta szavát, kifizette a kivonuláshoz ígért pénzügyi segítséget. A háború utáni korszak lezárását, a német—orosz kaporosz külügyminiszter követelésének — írja. Milosevic azt a feltételt szabta, hogy megfigyelőknek a Drina folyónál való állomá- soztatásával egy időben ellenőrök tartózkodjanak a bosz- nia-hercegovinai—horvát határon az Una folyónál is. Utóbbiaknak az lenne a feladatuk, hogy ellenőrizzék a boszniai kormánycsapatokkal szemben életbe léptetett fegycsolatok erőteljes fejlesztését szorgalmazta Jelcin orosz elnök és Kohl német kancellár az orosz csapatkivonulás befejezése alkalmából rendezett szerdai ünnepségen. Európa háború utáni történelmének kiemelkedő eseményeként méltatta a csapatkivonulás befejezését Helmut Kohl. Hangsúlyozta, hogy Németország Európa szabad és egyenjogú népei közötti jószomszédi kapcsolatokért száll síkra. Szavai szerint a német— orosz együttműködés kialakítása még csak az elején tart. Európában biztonságot és jólétet csak Oroszországgal szorosan együttműködve lehet biztosítani — jelentette ki a német kancellár. verszállítási tilalom betartását. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter, aki a hét végén Belgrádban tárgyalásokat folytatott Miloseviccsel, állítólag ezt a követelést elfogadta, amennyiben állást foglalt „nemzetközi megfigyelőknek Bosznia belső határain való ál- lomásoztatása mellett” — jelenti a Borba, amelyet a DPA idéz. határmegfigyelők elfogadására Az ElROPA ARCHIV írja Kétféle kapcsolat „A Nyugat” segíthet, és segítsen is valamennyi posztkommunista országnak. De ismernie kell e tevékenység lehetőségeit. És annak következményeit is, amit elmulaszt. Gondolok itt az azt célzó fáradozásokra, hogy a kelet- közép-európaiak visszatérhessenek „Európába”. Kétféle dologról van szó. Az egyik: Oroszország, a kaukázusi és közép-ázsiai köztársaságok, Beloruszia, Ukrajna, Moldávia, valamint a balkáni államok — Románia, Szerbia, Macedónia, Bulgária és Albánia—modernizálása. Ez nagyobb megbízhatóságot teremt, és esélyt nyújt a kiszámítható partneri viszonyra ezen országok mindegyikével. Más dolog azonban Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország, de nemkevésbé a balti államok, Szlovénia és Horvátország „újranyugatosítása”. Nem csak arról van szó, hogy kulturális és történelmi szempontból közel állnak „a Nyugathoz”; ők a Nyugat részeként értelmezik magukat. „Ujranyugatosításuk” logikus összekapcsolása a Nyugat integrációs struktúráival. Éppen azért, mert lényegében a „modernizálás” és a „nyugatosítás” közötti különbségről van szó, kell a Nyugatnak az eddiginél befogadóbban reagálnia a posztkommunista világ „nyugati országainak” törekvéseire. „Visszanyugatosodásuk”, amelynek révén orientációt és biztonságot akarnak találni, nem irányul Oroszország, Ukrajna vagy Beloruszia modernizálása ellen. Nem szabad azonban e modernizálás sikerétől függővé tenni. Ma ténylegesen lehetővé kell tenni az „újranyugatosodást” a lengyeleknek és magyaroknak a cseheknek és szlovákoknak, és ugyanúgy az észteknek, litvánoknak és letteknek, a szlovéneknek és horvátoknak. Ezt fejezi ki az óhajuk, hogy tagjai legyenek a nyugati integrációs közösségeknek. Rögzített menetrend, konkrét további lépések nélkül ez az óhaj könnyen áldozatul eshet annak, hogy a Nyugat az új orosz modernizálás sorsához köti a dolgot. Musza-Rabin találkozó Jeruzsálemben Amr Musza egyiptomi külügyminiszter tegnap nukleáris fegyverektől mentes övezet kialakítását sürgette a Közel- Keleten Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben tartott találkozója után. — Nincs szükségünk tömegpusztító fegyverekre — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szeptember végén egyiptomi küldöttség látogat a zsidó államba a kérdés megvitatására. Nemzetközi fórumokon Egyiptom több ízben is sürgette Izraelt, hogy írja alá az atomsorompó-egyezményt, és tegye lehetővé nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzését. A külföldi sajtóban közölt hírek és nyugati katonai szakértők szerint Izraelnek van nukleáris arzenálja: mintegy 100 atombomba és közepes, valamint hosszú hatótávolságú rakéták, melyek fel- szerelhetők nukleáris töltetekkel. Izraeli vezetők mindig is tagadták, hogy Izrael rendelkezik atomfegyverrel, de hozzáteszik: — Nem Izrael lenne a térségben az egyetlen nukleáris hatalom. Az izraeli álláspont szerint a nem hagyományos fegyverrendszerek korlátozásáról csak azután érdemes beszélni, hogy létrejön megállapodás a hagyományos fegyverek csökkentéséről. Rabinnal tartott találkozója után Musza hivatalos egyiptomi látogatásra hívta meg Ézer Weizman elnököt. Egyetlen utas sem élte túl Moszkva közelében tegnap lezuhant egy amerikai gyártmányú helikopter, fedélzetén hat orosz állampolgárral. A gép egyetlen utasa sem élte túl a balesetet. Az ismeretlen okból bekövetkezett szerencsétlenség a Moszkva melletti Krasz- nogorszk városától három kilométerre történt. A helikopter, amely az orosz légisportszövetség tulajdona volt, a Moszkvában zajló helikopteres világbajnokság színhelyéről, Tusino repülőteréről tartott az orosz fővárostól mintegy 200 kilométerre fekvő Vjazma városába. Felfelé tör az Axel Springer Az Axel Springer Verlag AG nettó nyeresége az első fél évben 63 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eredményt. A legnagyobb német lapkiadó csoport, amely Németországban és Kelet-Európábán 23 napilapot ad ki, az év első hat hónapjában 52 millió márka nettó profitot ért el, szemben a tavalyi első félévi 32 millió márkával. A csoport árbevétele 1,09 milliárd márkáról 1,71 milliárdra emelkedett. A vállalat vezetése arra számít, hogy az első félév kedvező teljesítménye a második hat hónapban is folytatódni fog. Arra számítanak, hogy a teljes évi nyereség meg fogja haladni a tavalyi 71 millió márkát. Áz általános gazdasági javulásnak köszönhetően valamelyest nőni fog a cég forgalma, a költségcsökkentési erőfeszítések pedig további nyereségnövekedést tesznek majd lehetővé. Az Axel Springer 1993-as első félévi nyereségét Németország háború utáni történetének legsúlyosabb recessziója tépázta meg. A lapkiadó nyeresége 58 millió márkáról 32 millióra zuhant. Az idén azonban a forgalom- növekedés, a költségcsökkentési erőfeszítések, valamint a Bild-csoport által elért erőteljes profitnövekedés eredményeként ismét jelentősen emelkedett az Axel Springer profitja. A csoport hirdetési bevételei 2,9 százalékkal emelkedtek. Az élen a Bild című napilap állt, amelyet 4 millió 440 ezer példányban nyomnak. A Springer-részvényeknek körülbelül 15 százaláka forog a tőzsdén. Ötven százalék plusz egy részvény a Springer család kezében van, 35 százalék Leo Kirch médiamágnás kezében. Megérkezett Afrikába a ruandai gyógyszersegély A Ruandával szomszédos Burundiba érkezett az a repülőgép, amely a Magyar Karitász és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat közös gyűjtéséből származó első gyógyszer- segélyt szállította. Erről a két segélyszervezet tegnap tájékoztatta az MTI-t. A Karitász Ruandában dolgozó képviselőjének igénylistája alapján a Magyar Karitász és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat 650 000 forint értékben kizárólag hazai gyártású antibiotikumot, lázcsillapítót és fertőtlenítő tablettákat vásárolt. A szállítmányt a Chinoin gyógyszer- gyár is kiegészítette adományával. A repülőgépet — amelynek fedélzetén összesen 36 tonnányi segély jutott a válságövezetbe — az Osztrák Karitász bérelte. A két segélyszervezet arról is tájékoztatott, hogy akciójukat tovább folytatják. Az itthon gyűjtött pénz legnagyobb részéből ezentúl is gyógyszereket szeretnének vásárolni, amelyek helyszínre juttatását testvérszervezeteik, megfelelő szétosztását pedig a helyszínen dolgozó képviselőik garantálják. Az IRA tűzszünetet hirdetett Az Észak-írország Nagy-Bri- tanniától való elszakításáért küzdő katolikus terrorszervezet, az IRA szerdán kihirdette, hogy éjféltől teljes egészében megszünteti az erőszakcselekményeket. Az IRA közleménye szerint tűzszüneti intézkedése feltétel nélküli és határidő nélküli, azaz állandó jellegűElőző este az észak-írországi Tyrone megyében még egy 200 kilós távirányítású pokolgépet hatástalanítottak a biztonsági erők, egy másik pokolgép pedig Belfastban felrobbant a brit hadsereg egyik laktanyája közelében. Sérülés nem volt. Az IRA közleménye szerint az észak-írországi fejlemények történelmi fordulóponthoz érkeztek, és a helyzet magában hordozza a béke lehetőségét. A szervezet átfogó tárgyalásokat követelt. Tegnap délig egyelőre csak az észak-írországi pártok reagáltak az IRA tűzszünetére. Az IRA fedőpártjának számító Sinn Fein párt vezére, Gerry Adams azt mondta, hogy a fegyveresek elkötelezték magukat a béke mellett és a brit kormány hibázna, ha eltéko- zolná ezt a lehetőséget. Követelte a cenzúra felfüggesztését, a Sinn Fein demokratikus mandátumának elismerését — ezen a párt bekapcsolását értette a rendezésről folytatandó tárgyalásokba —, és Észak-írország demilitarizálását, vagyis a brit katonai jelenlét csökkentését és felszámolását. Az észak-írországi protestáns többség nevében tevékenykedő, a brit koronához hű úgynevezett unionista pártok vezetői tegnap félelmüknek adtak hangot, hogy az IRA becsapja a brit kormányt, és brit—ír—amerikai összeesküvés bontakozik ki a tartomány átjátszására az ír Köztársaságnak. Emlékeztettek, hogy az amerikai kormány kedden 130 millió dolláros, Észak-Irországnak szánt segély ígéretével gyorsította meg az IRA döntését. Figyelmeztettek, hogy az IRA nem teljesítette a brit és az ír kormány tavaly decemberi békekezdeményezésébe foglalt feltételt, amennyiben meghirdetett tűzszünete csupán határidő nélküli, de nem végleges és örökös. A brit kormány szerda déltájt még várt a hiavatalos válasszal. Korábbi álláspontja az volt, hogy a fegyveresek és képviselőik csak akkor vehetnek részt a rendezési tárgyalásokon, ha előzőleg legalább három hónap telik el békében. A brit kormánynak az is hivatalos álláspontja, hogy Északírország státusában semmiféle változás nem lehetséges az ottani többség, vagyis a protestánsok akarata ellenére. Az ír kormány az utóbbi napokban többször jelezte, hogy a rendezés végcéljának hosz- szabb távon az ír sziget egyesítését tartja, de ragaszkodott a decemberi békekezdeményezés betűjéhez, és hasonlóképp elutasítja a tárgyalást a fegyveresekkel, ha a fegyvemyug- vás nem lesz tartós.
