Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-04 / 182. szám
MKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. augusztus 4., csütörtök A Magyar Vöröskereszt országos ifjúsági tanácsa szervezésében Dánfokon külföldön élő magyar családok gyermekei táboroznak. A fiatalok itt-tartózkodásuk ideje alatt a magyar történelemmel, illetve régi népi mesterségek megismerésével, valamint hagyományok felelevenítésével foglalkoznak. Felvételünkön az elsősegélynyújtás ismereteinek gyakorlati alkalmazása folyik. A táborba huszonöt gyerek érkezett — vannak közöttük Kanadából, Ausztráliából, Brazíliából és Franciaországból—, akik záróprogramként egy vízitúrán vesznek részt Fotó: Lehoczky Péter Klinika Segítenek. Nagy örömmel adhatunk hírt arról, hogy a hétfői számunkban megjelent „Megfogadtam: világra hoztam, életben tartom” című írásunkra több segíteni akaró magánszemély és közösség jelentkezett. Tegnap például egy magát megnevezni nem akaró magánpatikus, aki felajánlotta, hogy gyógyszerrel segít az anyagiakkal küzdő családon. De jelezték mások is, hogy szívesen befizetnének a család számlaszámára valamennyi összeget. Nos, hálás köszönet a jóindulatú adakozóknak. A fiatalember édesapjának vállalata, a Körös Volán augusztus 8-án számlaszámot nyittat. Amikor a szám a tudomásunkra jut, azonnal közzé- tesszük lapunkban. Gábortelep szavaz. A Medgyesbodzástól történő elszakadása érdekében a település lakossága ez évben hivatalosan is kinyilvánította „válási” szándékát. Az önkormányzat és a lakosság képviselőinek többszöri egyeztetése után megszületett a határozat: augusztus 7-én — a reggel 6- tól 18 óráig — megtartandó helyi szavazáson a lakosság maga dönthet az önállóvá válás kérdésében. Ezt megelőzően augusztus 5-én 19 órától az előkészítő bizottság falugyűlést tart a nyugdíjasklubban, ahol részletesen ismertetik az időközben elkészült terveket, illetve a szavazás menetét. Mint megtudtuk, Gábortelep lélekszáma 447 fő, amelyből 378 a szavazásra jogosultak száma. Ahhoz, hogy az eredmény értékelhető legyen, az előírások szerint, 50 százalék plusz egy főnek kell megjelennie az előbbiekben említett helyszínen tartott szavazáson. Gábortelep — mivel még soha nem volt önálló község — most nagy kihívás előtt áll: kezében a sorsa! Dávidka életért kiált! Dömösi Dávidka ötéves kisfiú, nagyon súlyos májelégtelenségben szenved. Egészsége rohamosan, óráról órára romlik. Gyógyulását Angliában remélheti. A rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek külföldi gyógykezelésére és a hazai onkológiai gondozottak támogatására bejegyzett alapítvány kéri Békés megye, Békéscsaba vállalkozóit, magánszemélyeket, szíveskedjenek a gyermek életének megmentésére, gyógykezeléséhez segítséget nyújtani. Az alapítvány számlaszáma: 26 El 0996, melyet a Budapest Bank békéscsabai fiókja vezet. A gyermek nevében köszöni meg a kuratórium mindenki támogatását. Daganatos Gyermekekért Alapítvány kuratóriuma, Gregorits Géza, elnök Nagylélegzetű terv Dévaványán Dévaványa képviselő-testülete legutóbbi ülésén foglalkozott a strandfürdő és környékének fejlesztési tervével, elfogadta azt a beruházási javaslatot, amely egy újabb termálkút fúrását tartalmazza. A részletekről Pap Tibor polgármester tájékoztatta lapunkat: —Miért kell új kutat fúrni? — Az új kút fúrásával több célunk is van. Elsősorban a strand működtetését szeretnénk gazdaságosabbá tenni, megfelelő vízhőmérséklet elérése után nem kellene a fürdéshez használt víz egy részét megvásárolni a Víz- és Csatornamű Vállalattól. Az új kút lehetővé tenné az esetleges téli üzemeltetést is, erre szolgálna terveink szerint a medence befedése is, ami talán már jövőre megvalósulhat. Tulajdonképp minden fejlesztési elképzelésünk az új kút függvénye. Ha reményeink valóra válnak és olyan minőségű vizet találunk, amelyet vegyi összetevői alapján gyógyvízzé lehet minősíteni és ez megfelelő mennyiségben rendelkezésre is áll, akkor érdemes gondolkozni egy tekintélyes terület erre a célra történő hasznosításán is. Ebbe beletartozna néhány faház felállítása, kempingtábor kialakítása, mindez persze üzleti-alapon, vállalkozókat bevonva a fejlesztésbe. — A testületi ülésen szó volt az új általános iskola megépítéséről is, ami kapcsolódik a témához. Mi köze egy termáikénak az új nyolc tantermes iskolához? — A fejlesztési koncepciónk szerint az új iskola a strand mellett épülne meg és amennyiben megoldható és gazdaságos, akkor az új kútból nyert termálvízzel fűtenénk benne. Az iskola egyébként úgy valósul meg, hogy a későbbiekben megfelelő személyi feltételek megléte esetén középiskolai oktatásra is alkalmas lehet. — Mindezek megvalósításához pénz kell, nem is kevés. Mennyire van biztosítva a fedezet ezekhez a nagyszabású tervekhez? — Az új kút fúrása önmagában 15 millió forint körüli összegbe kerül, a strand további fejlesztéséhez még ezen kívül 25 millió forintra lenne szükségünk. Talán mondanom sem kell, hogy az önkormányzatnak ennyi pénze nincs, több, mint húszmilliós kedvezményes hitelt szeretnénk felvenni. Ennek visszafizetése a kút fúrása után keletkező kedvező energiahelyzet és a pluszszolgáltatások árbevételéből származna. Az iskola építéséhez pályázati pénzt remélünk, céltámogatásként. K. Sz. Z. Ifjúsági szekértábor Geszten Ifjúsági szekértábort rendez a geszti kastély parkjában augusztus 5-től 8-ig a Békés Megyei Művelődési Központ és a Békés-Bihar Turizmusáért Egyesület. A szekértábor elnevezés arra utal, hogy Mezőgyán, Körös- nagyharsány, Zsadány, Bihar- ugra és Geszt 25 fiatalja lovas kocsival barangolja be az északbékési falvakat, miközben a táborban szociológusoktól arról hallgatnak előadásokat, hogyan kelthetik fel az érdeklődést lakóhelyük értékei, hagyományai iránt. A 14 és 20 év közötti fiatalok találkoznak a községek polgármestereivel. Ismerkednek a falvak életével, a helyi néprajzi nevezetességekkel, bepillantanak a kihalóban lévő kézműves mesterségek műhelyeibe, föltérképezik a természeti adottságokat, ritkaságokat. Az ingyenes táborozást a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány segítette. Pékség családi vállalkozásban Kaszaperen a közelmúltban nyitották meg a Csanádapáca és Tótkomlós felé vezető út mellett elhelyezkedő magánpékséget, ahol naponta friss, ropogós kenyér és péksütemény várja a vásárlókat. Kérdéseinkre válaszolva a Kovács család elmondta, hogy vállalkozásuk alapját a férj eredeti szakmája kínálta, ő ugyanis pék. Evekig más településen dolgozott, ezért gondolták: miért ne a sajátjában? A lakás bővítésével alakították ki az üzemet, amelybe a berendezést is maguk választották. Természetesen a bemházás nem volt olcsó, ezért igénybe vették a munkaügyi központ, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank támogatását. Az üzemben, miután az mindenben megfelelt a szakmai előírásnak, végre elkezdődhetett a munka. Ezt követően béreltek az önkormányzati hivataltól a falu főutcáján egy faházat, amit élelmiszer jellegű árukkal töltöttek fel. Itt lehet megvásárolni a pékségben sütött finom cipókat is. Az ellátást a két helyszínen 3 alkalmazott és a család biztosítja. Péksüteményt zömében csak bolti megrendelésre készítenek. Bár tapasztalják, hogy a település boltjaiba máshonnan is hozatnak kenyeret, nem paKaszaperen a magánvállalkozásban üzemelő pékségben minden nap friss, meleg kenyér várja a vásárlókat Fotó: Kovács Erzsébet naszkodnak, hisz sokan keresik termékeiket. Kaszaperen kívül igény szerint a környező településekre is vállalnak szállítást. Nagyon nehéz megfelelő és megbízható szakembert találni. A faluban nem is tudnak olyan fiatalról, akinek pék a végzettsége H.M. „AKI TUD: TEREMT. AKI NEM TUD: TANÍT.” (Bernard Shaw) A II. nemzetközi művésztelep, melyet Békésen tartanak a Csuta galéria és alkotóházban, augusztus 14-éig tart nyitva. A napokban a kőfaragók láttak munkához. Képünkön Görgényi Tamás békési szobrász tanulmányozza a követ, amelyből az előtérben látható agyagfigurát fogja kifaragni Fotó: Lehoczky Péter Világtalálkozó a hét végén (Folytatás az 1. oldalról) A mozgolódás 1985 táján kezdődött, s 1990-re érett meg a helyzet, hogy a főként Németországba kerültek tömegesen és szervezett formában hazajöjjenek megkeresni rokonaikat, ismerőseiket, szülőházukat. Az 1990-es találkozónak voltak ugyan visszás vonásai, ám mindenki úgy búcsúzott el egymástól, hogy 1994-ben, Elek újratelepítésének 270. évfordulóján meg kell rendezni a második találkozót. Most még az előzőnél is nagyobb az érdeklődés az esemény iránt. Ez lehetőség Elek számára is, s az elszármazottak szintén igen aktívan vettek részt az előkészületekben. Azóta cserelátogatások voltak, ezek élénkítéséről nemrégen, leimeni és gerolshofeni látogatásom során állapodtunk meg. — Nem túlzottan csak a német elszármazottakra koncentráltak a négynemzetiségű településen? —Nem mondhatnám. A németek adják az elszármazottak többségét. Sőt, a németek sem szeretnék kisajátítani a rendezvényt. Figyeltünk arra is, hogy a német és a román tájszobát egy időben nyissuk meg. Törekvésünk, hogy a falu, s a megye szórakozni vágyó lakosai is jól érezzék magukat. Az első világháborús emlékmű felújítását és a második világháború eleki áldozataira emlékező márványtáblák elkészítését is nagyban az elszármazottak segítségével valósíthattuk meg, 25 ezer márkát utaltak át erre a célra. A községháza földszintjén információs irodát nyitottunk, ahol bármi megtudható a találkozóról. — Tervezték, hogy a találkozóra város lesz Elek. — A község benyújtotta a pályázatot. Nem hivatalosan biztatnak bennünket, ám a Belügyminisztériumban a kormányváltás miatt két hónapja minden ilyen ügyet levettek a napirendről. Tisztán látjuk, hogy Elek még nem mindenben felel meg a feltételeknek, de valamennyien szeretnénk, ha mielőbb város lenne. — A másik ígéret a sport- csarnok elkészülte volt. — Csütörtökön'imegtörté- nik a műszaki átadása, a hivatalos és ünnepélyes megnyitót szeptemberre tervezzük. Áru a pénteki és a szombati bálát már benne tartjuk meg. — A rendezvény meghívója almáskamarási programokat is tartalmaz. — Közösek a gyökereink. Almáskamarás főként eleki németekkel népesült be, onnan is sokakat kitelepítettek, oda, ahová az elekieket. Kapcsolataink . is párhuzamosan alakulnak, természetes hát, hogy méltó helyet kapjanak az ünneplésben. K. A.J.
