Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-16 / 192. szám
------------------------------------------------- MEGYEIKÖRKÉP -----------M edgyesbodzáson is befektetőkre várnak éÜRÉKfo MÉM HÍRLAPFöldink Volt. Eleken született és itt is hunyt el 17 évvel ezelőtt Mester György tanár, néprajzkutató. Szegeden a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán magyar—német—történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Eleken az általános iskolában és gimnáziumban tanított. Közben a debreceni tudományegyetemen etnográfiából és folklórból doktorátust szerzett. Behatóan foglalkozott az eleki népszokásokkal, a falu német népi kultúrájával. Vállalkozói aliroda Szeghalmon. A Békés Megyéért Település és Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Békés megyei vállalkozói központja alirodát nyitott Szeghalmon. A Mak- ler-Stúdió Bt. vállalkozás formájában üzemelteti az új irodát, melynek főbb célkitűzései, hogy ösztönözze a vállalkozó kedvet a térségben, megőrizze és bővítse a meglévő vállalkozói kört. Ezt a célt különféle szolgáltatások biztosításával igyekszik elérni, például oktatással, szaktanácsadással, adatbázissal és céginformációval. Az iroda két munkatársa, Török Emőné üzletvezető és Velicsek Gusztáv tanácsadó a városi művelődési központban várja az érdeklődő vállalkozókat. Hídavató. Békésszentand- ráson augusztus 17-én 16.00 órakor avatják az új kerékpárút megépült szakaszát és a kerékpáros hidat. E kis ünnepség keretén belül, amelyet erre az alkalomra szerveztek, fellép a helyi majorette csoport, valamint a Szarvasi Önténtes Tűzoltó Fúvószenekar. Agykontrollosoknak. Továbbképző tanfolyam indul a békéscsabai ifiházban október 8-án. Előadónak Elizabeth Jahshan agy kontrolioktatót kérték fel, aki Ausztráliából érkezik városunkba. A programra elsősorban azokat várják, akik elvégezték már a 40 órás tanfolyamot, ám elfogadják teljesen kezdő hallgatók jelentkezését is. Egyre gyakrabban olvashatunk arról, hogy nem kell a könyv az embereknek, és lassanként lehúzhatják a rolót a könyvárusok, főleg a könyvesboltok. Sokat lehetne erről beszélni, azonban régi elvem az, hogy az olvasó türelmét a mai világban nem illik túlságosan igénybe venni, mert nagyon könnyen félreteszi az olvasnivalót (ha egyáltalán kézbe veszi) és egy-két üveg sörre cseréli fel a „könnyed szórakozásban rejlő örömöket”. És máris elérkeztünk egy lényeges kérdéshez: egy-egy könyv terjedelme elriasztó hatással lehet az olvasóra, aminél már csak a könyv ára lehet még riasztóbb! Érthetetlen, hogy is gondolják a mai könyvkiadók, amikor 400—500 forintos könyvárakkal tökéletesen sikerül kiábrándítani az amúgy sem tolakodó vásárlóközönséget! Már az 1930-as években rá— Milyen a település kereskedelmi ellátottsága, illetve milyen lehetőségek kínálkoznak a szolgáltatások terén? — kérdeztük Farkas Józsefné jegyzőt. — Medgyesbodzáson 3 áfész- és egy magántulajdonú üzlet látja el a lakosságot. Az eddig hozzánk tartozó Gábor- telepen két vegyesbolt működik. Az áruellátás színvonala megfelelő, a kínálat többségében a helyi igényekhez igazodik. Tapasztalat, hogy a magánüzletekben igyekeznek szélesebb és színesebb áruváIdén negyedik alkalommal szerepelt az Orosházi Fúvószenekari Egyesület a Szigligeti Nyár elnevezésű, évenként ismétlődő ünnepi rendezvénysorozaton. Ott már régi jó ismerősként, mi több: barátként fogadják a csoportot, ők pedig úgy érzik, hogy szinte hazamennek. K. Tóth László karnaggyal idei vendégszereplésükről beszélgetünk. —Milyen volt a mostani szigligeti nyár? — Zsúfolt, mint mindig. És most nem egyszerűen csak meleg volt, hanem szinte elviselhetetlen hőség, 35—38 fok, ami igencsak próbára tette a zenekart, de azért derekasan helytállt mindenki. A legváltozatosabb helyszíneken léptünk fel: kisvonaton, templomkertben, várban, kastélyban, strandon, sőt, a Balatonban is. Az öltözékünk természetesen mindig a helyszínhez igazodott: az Ester- házy-kasélyban szmoking, fehér ing, csokomyakkendő, a strandon és a Balaton vizében fürdőruha, fürdőnadrág. —Valóban olyan szívesen látott vendégek Szigligeten? — Igen, már ismerősként üdvüzölnek bennünket, sokunkat név szerint. Mezey Artúr polgármester meghívásának teszünk ilyenkor eleget; a fellépésünkért cserébe teljes ellátást kapunk. így a zenekar nemcsak dolgozik, hanem nyaral is. Lelkes közönségre találunk, akárhol lépünk is fel. Szigliget lakóinak száma nem sok, kb. hatezer, de nyáron a turistákkal megduplázódik. Ilyenkor újabb ismeretségek is kötfetnek. Most például ottlétünk alatt jött egy felkérés, hogy játszunk a Nagyvázsonyi Várjátékok egy-egy helyszínén, Pulán és Mencshe- lyen. Mindkét helyen nagy sijöttek arra — amit napjainkban sehogyan sem akarnak tudomásul venni —, hogy felgyorsult világunkban rövid, olcsó, úgynevezett „füzetes” regényekre van a legnagyobb igény. 1935-től éppen ezért volt sikersorozat a Friss Újság Színes Regénytára, a Közművelődési Kft., a Tarka Regénytár stb. (A Tarka Regény tár füzetenként előbb 12 fillér, majd 10 fillér lett, tehát lefele mentek az árak, nem úgy mint ma, hogy a „csillagos ég” sem bizonyul határnak!) Köztudott, hogy ezért a két világháború között megjelent szórakoztató irodalomért (ne használjuk azt a szót, hogy „ponyva”, mert ez ma már idejét múlta kifejezés!) az 1960-as, sőt 70-es években horribilis árakat kértek a budapesti „Ecseriken”, és egyéb hasz- náltcikkpiacokon. lasztékot biztosítani, másrészt megpróbálnak „alámenni” a szövetkezeti boltok árainak, ami a lakosság jobb ellátását szolgálja. Egyedül az egészségügyi ellátsában nincs gond, egyébként a szolgáltatások terén bizony volna mit fejleszteni. A meglevő férfi- és női fodrász mellett például az iparosok területén — főként a hiányszakmákban — elkelne pár vállalkozás. Korábban volt itt egy tésztaüzem, de sajnos bezárt, és valójában nincs iparunk, nincs olyan üzemágunk, amihez kapcsolódhatnának az kérünk volt. Elképzelhető, hogy ezért a várjátékokra is meghívnak bennünket jövőre. De van más is: két budapesti meghívást kaptunk, ami azért — pestiesen szólva — nem semmi! Mint kiderült, az újpesti alpolgármester régebb óta „figyel” bennünket, és most meghívott szeptember elejére Újpestre. Ugyancsak Szigjigeten nyaralt a Külkereskedelmi Főiskola főtitkára, aki pedig a tavaszi diáknapokra hívta meg a zenekart. A felkéréseknek örömmel eleget teszünk. Bár ilyen jó dolgunk lenne itthon is! —Miért? Talán nem az van? — Az az igazság, ha bárhol a megyében vagy az ország bármely pontján fellépünk, mi mindig úgy érezzük, a városnak is dicsőséget szerzünk. Ennek ellenére néha mintha mostoha- gyerekek lennénk itthon... Tavasszal, amikor a városalapítási évforduló ünneplésekor vendégül láttuk a finn Kuusankoski város fúvószenekarát, a csekély anyagi támogatás következtében kis híján a csőd szélére kerültünk. 1994-re mindössze 60 000 Ft támogatásban részesültünk az önkormányzattól. Csak azért nem vallottunk szégyent, mert a zenekar (köszönet a családi háttérnek) egy emberként fogott össze a finn barátok színvonalas fogadása érdekében. A tagdíjak mellett alig van bevételünk, a hangszerek pedig erre nincsenek tekintettel, egyre drágábbak azok is. Márpedig jól muzsikálni csak jó hangszerekkel lehet. — Úgy tudom, nem sokat pihentek, továbbra is próbálnak a megszokott heti két alkalommal. Most mire készülnek? — Legközelebb augusztus 20-án lépünk fel, akkor azonban egész nap programunk van. ZeMa elérkeztünk oda, hogy ezeket nem lehet kiadni, mert kell a hely a nyugatról tonnaszámra beáramló — hasonló célzattal íródott — terméknek. Kétségbeejtően és kegyetlenül rossz könyveket veszünk meg —jó drágán, dollárért! — , a régi magyar filléres irodalmat — „filléresként” — pedig nem lehet kiadni, mert magyar írók írták?. Ráadásul a 30-as évek magyar írói jól csengő írói álneveken adták el kisregényeiket, mert akkor is volt már „nyugatmajmolás”, de ha a magyar író Daliásról írt cow- boy-regényt, azt ugyanúgy megvették, mint Forró Pál Budapesten játszódó regényeit. Ma pedig magyar írótól a kiadók álnéven sem igen adnak ki semmit! A nyugatról beáramló, és hétről hétre utántöltődő mai „humbug”-irodalom sajnos itt élő emberek. Tudjuk, hogy a változáshoz több vállalkozó szellemű befektető kellene — mondta —, de akinek komoly tőkéje van az sajnos nem ilyen kis faluban keresi a boldogulást. Ameddig a téesz jól prosperált, a lakosság közel 70 százalékának nyújtott munkalehetőséget. A társadalmi változásokkal azonban ez is megszűnt. Aki pedig nem jutott földhöz, annak nehéz a megélhetés. Talán ezért is kilátástalan a munkanélküliek ellátása a településen — hangsúlyozta végül. H. M. nés ébresztővel köszöntjük Orosháza polgárait, délelőtt Bogárzón a lovasnapok megnyitóján, majd Székkutason szereplünk. Délután Tótkomlóson egy fúvószenekari fesztiválon veszünk részt. Az év utolsó szereplése az immár hagyományosnak mondható szilveszteri hangversenyünk lesz, mely az idén egybeesik a zenekar megalakulásának 65. évfordulójával. És hogy még előrébb tekintsünk: jövőre újra minősítés előtt állunk, ahol szeretnénk ismét az arany fokozatot elérni. Ezenkívül jövő nyárra van egy érvényes meghívásunk Kuu- sankoskiba. —Karnagy úr! Ón alapjában véve elégedett ember, mégis, mintha egy csöpp keserűség is vegyülne a hangjába... — Igen, ez így van. Mert fontos a sok fellépés szerte a megyében, sőt az ország különböző pontjain, mi azonban mégis elsősorban orosháziak vagyunk, itt szeretnénk a szépet és a jót szolgáltatni. Szilveszteri hangversenyeinken, nemzeti és városi ünnepeinken nem szedünk belépődíjat, örömmel szolgáljuk városunkat. Egyéb rendezvényeinken azonban kénytelenek vagyunk belépődíjat kérni, hisz gyakorlatilag majdnem önfenntartók vagyunk. Kereken kimondom, több anyagi támogatásra volna szükségünk, mert a zenekar fenntartása, működtetése, utaztatása, a hangszerek javítása, cseréje igen költséges. Sokfelé jártunk, és hányszor hallottuk már, hogy meghívóink vagy vendéglátóink fel-felsóhajta- nak: bárcsak nekik is lenne egy ilyen zenakaruk! A csillagot is lehoznák az égről! Nos, mi itt vagyunk Orosházán hatvanöt éve... Somi Éva romboló és degeneráló hatással van az olvasóra. (Pl. egy Stephen King regényt az első 4—5 oldal után kénytelen vagyok félretenni, mert olvasói igényem végleges kisiklását veszem észre pillanatok alatt. Ugyanakkor egy régi W. Parker regényt kezembe véve, nem tudom letenni, mert nemcsak jó írás, de az izgalomnak célja, és ezzel egyidőben humora is van. (Humora nemcsak Rejtőnek, hanem Rejtő kortársainak is bőven volt!) W. Parker (azaz Ákos Miklós) pl. „Száguldó ördög” két világháború között megjelent „sikerregényét” mégsem lehet ma kiadni, mert az elmúlt négy év a könyvterjesztésben is meghozta a maga „szépen kiépített zsákutcáját”! Pedig W. Parkért divatba lehetne hozni, méghozzá olyannyira, hogy attól tartok, elhódítaná az emberek egy részét még a televíziótól is! Szász Mihály Orosházi fúvósok Szigligeten A könyvterjesztés zsákutcája 1994. augusztus 16., kedd Virágcsendélet? Igazán ne vegyék az illetékesek okve- tetlenkedésnek, de ha már Gyula benevezett a „Virágos Magyarországért" mozgalomba, talán megoldást kellene találni a város kellős közepét évek óta elcsúfító háztámasz felszámolására is. Ha erre egyelőre nincs is mód, talán valamilyen eljárással kiirtható fenne a Béke sugárút elején burjánzó gaztenger. Vagy lehet, hogy a „mezei virágok" kategóriába neveztek be? Fotó: Kovács Erzsébet Metál + rapp = Bőregér? Békéscsabán, az Andrássy úton egy kapualjban hirdeti a tábla: Bőregér, metál, rock és rapp cuccok. A bolt megbújik a kapun belül. Lukács János két hónapja nyitotta meg üzletét: — Működik még egy babakocsi-, csecsemőholmi nagykereskedésünk, emellett próbálunk zenével kapcsolatos dolgokat árulni. Egy kicsit eldugott a bolt, de figyelembe kellett vennünk a költségeket. Azért vállaltuk a rapp és metál stílusokat, mert ezeknek széles a rajongótábora. Próbálunk újdonságokkal szolgálni, és kizárólag minőségi árukat szerzünk be. Számítunk a diákokra, akik elmondják egymásnak, ha rálelnek a boltunkra. A tanév kezdetével talán a forgalmunk is megnő. Fél-háromnegyed év múltával tudjuk majd értékelni, hogy érdemes volt-e megnyitni a boltot- Mitykó Mónika Méghogy a regény? De a telefonkönyv is széthull! — Telefonált indulatosan egy úr és megértem felháborodását. Igaza van, lett légyen szépirodalom, krimi vagy más hasonló csacskaság az a könyv, általában egyszer olvassák el az emberek. Bezzeg a telefonkönyvet! Naponta hányszor forgatjuk? Még otthon is, a munkahelyen meg szinte percenként. És bizony a laphullás nem tesz különbséget, hogy itt igen, amott nem. Ha rájön, hát hull, nem válogat lakás és iroda között. Jómagam is pont a telefonáló úr után, amint kézbe vettem a telefonkönyvet, hogy egy bé betűs nevet kikeresek: csak nem találom. A nagy keresés során végül rájöttem, hogy apé betűsöknél kell kutatni, odakeveredett az elszabadult lap. Pedig apéésa bé csak kiejtve téveszthető össze. írásban még véletlenül sem. Mindez a telefonkönyv lapjainak felülvizsgálatára indított és meg kell mondjam, több hullásra készülő lapot találtam, csak idő kérdése mikor szánják rá magukat. Gondolom nemsokára, hisz végül is augusztus van, a csillaghullás ideje...Most igazán stílusos. Vass Márta Szemét pedig van! Békésről, a Szélső utcából keresett meg panaszával egy indulatos telefonáló: — Bemegyünk az önkormányzathoz és rájuk gyújtjuk az épületet — mondta fenyegetve. Aztán amikor kiadta a mérgét, arra kértem, mondja el mi tulajdonképpen a baja. — Éetiltották tőlem a szemétszállítás díját, pedig ebben az utcában jó, ha három kuka található. —És maga hova teszi a szemetét? — Elégetem... —Mindent? A vasat is? — Ami nem ég el, azt elássuk. Ebben az utcában rengeteg a nyugdíjas. Nem vesszük igénybe a szemétszállítást. így nem is vagyunk hajlandóak fizetni. * Kökéndi József polgármesternek ismerős a téma. — A szemétszállítás súlyos gond nemcsak nálunk, más településeken is. A letiltások, amelyeket kiküldtünk, még az elmúlt évre vonatkoznak. A testület megállapította és bevezette a szemétszállítás díját minden portára. —Igen, de a Szélső utcában azt állítják, nem hordják a szemetet sehová, megoldják,,kertes házon belül”. — Ugye azt Ön is tudja, hogy nem a legegészségesebb megoldás, hogy elássák a szemetet. Egyébként akár igénybe veszik a konténert, akár nem, fizetni kell. Mert olyan háztartás nem létezik, ahol szemét ne lenne... — Jelentős összeg, amit a szemétszállításért fizetni kell? — Lassan ebből a pénzből már csak egy liter tejre futja. Egy évre ugyanis körülbelül 1300 forintot kell fizetni az elszállításért. BÉ
