Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-29 / 177. szám
1994. július 29., péntek MEGYEIKÖRKÉP gKÉS MEGYEI HÍRLAP „I leve Szabó marzipan". Ilyen feliratú jelvényekkel térhettek haza négynapos ausztriai kirándulásukról a sarkadi nyugdíjas egyesület tagjai. Az egyesület az elmúlt napokban egy buszravaló sarkadi nyugdíjas számára újabb kirándulást szervezett, ezúttal az osztrák Puchbergbe, ahol az aradi származású Szabó Károly mestercukrász híres marcipánüzletét és kiállítását tekintették meg. Kari Szabó 1944-ben került először Ausztriába, ahol 1970-ben megalapította Európa egyik leghíresebb marcipánüzemét és kiállítását. A kiállításon 150 féle, neves mesterek által alkotott marcipánkompozíciót csodálhattak meg a látogatók. A sarkadi nyugdíjasok azt is megtudhatták, hogy a híres marcipánkirály jelenleg egy másfél millió forintos marcipántortán dolgozik, amelyet az osztrák miniszterelnök rendelt meg tőle unokája esküvőjére. Új vasmüszaki bolt. Júliusban Füzesgyarmaton, a Széchenyi utcában új vasműszaki bolt nyílt. Az üzlet festék és vegyiárúk értékesítésével is foglalkozik, sőt kaphatóak itt kis- és nagygépekhez alkatrészek is. Miután a tulajdonos a termékek jelentős részét közvetlenül a gyártótól szerzi be, az árak is kedvezőek. A médiakérdés Orosházán is „rázós” téma Lassan az örök témák egyikeként emlegetik Orosházán a helyi televízió ügyét a polgárok. Történt ugyanis, hogy a tévé létét, mint önálló intézményt a városatyák többsége megszavazta. Az alapító okiratot viszont a képviselő-testület tagjai még az előző ülésükön elutasították, mondván, az előterjesztést későn kapták kézhez, az egyébként sem tartalmaz döntő fontosságú információkat. Jött a következő meccs, a pénteki ülés. Természetesen a televízió ismét terítékre került. Az izgalmasnak ígérkező napirendet azonban egyértelműbbé, gördülékeny le-, folyásúvá kívánták tenni városunk vezetői, ezért médiaegyeztetésre hívták össze a pártok helyi vezetőit. Az volt a cél, hogy — a most oly divatos kifejezéssel élve — konszenzus jöjjön létre. Milyen áron? A résztvevők ígéretet tettek, hogy egyezség esetén ráhatnak önkormányzati képviselőikre, fogadják el a televízióra vonatkozó előterjesztést. A megegyezés létre is jött: a jelenlévők abban állapodtak meg, hogy a polgármester határozott időre — 4 hónapra — olyan fő- szerkesztőt nevez ki a média élére, akit a pártok többsége is elfogad. Ekkor még mindenki elégedetten állt fel a tárgyaló asztaltól, de elérkezett a nagy nap! Már jócskán éjfélre járt az idő, ekkorra a városatyák is megfogyatkoztak, éppen 18-an maradtak (ennyi igen szavazat kell a sikeres 2/3- os döntéshez). A remény viszont minden kitartó, ottmaradó képviselőt éltetett, hiszen a megállapodás, az eddigi erőfeszítés nem veszhet kárba! Hiába volt minden! Egy kisgazda képviselő megtorpedózta a televízió ügyének előre haladását. így méga Duna TV adásait sem nézhetik az orosháziak, nemhogy a saját készítésű műsoraikat! (csete) Műtrágya nagyüzemeknek és kisgazdaságoknak Évekkel ezelőtt a Csárdaszállási Agrokémiai Telepet három közös gazdaság, a mai csárdaszállási Petőfi Mező- gazdasági Termelő Szövetkezet, a köröstarcsai Petőfi Termelő Szövetkezet, a körösla- dányi Barátság Szövetkezet és a Békés Megyei AGROKER alapította a térség mezőgazda- sági üzemeinek műtrágyával való ellátására. Az agrokémiai telep forgalma az idén igen jól alakult. Az alapító nagyüzemeken túl mind több magántermelőt, kiskert tulajdonost, újonnan alakult gazdasági egységet és társaságot szolgálnak ki. Az aratás időszakában ismét megindult a nagyüzem a telepen: ötfajta alapműtrágyából ezer tonnás ömlesztett készlettel várják a vevőket. A nagy felhasználók már szállítási igényeiket bejelentették, így ha szükséges, akkor azokat záróra után is kiszolgálják. A fizetéssel nincs gond, mert a vevők készpénzzel fizetnek. Az utánpótlás is folyamatosan érkezik, fele importból — Romániából és Ukrajnából — és a hazai gyárakból. Megtudtuk azt is, hogy az import műtrágya tonnánként 1500 forinttal olcsóbb, mint a hazai. A kiskert tulajdonosokra is gondolnak: részükre 2-10-25 és 50 kilogrammos kiszerelésben árusítanak különféle mű- trágyaféleségeket. —sz— Olvasóink írják ■■■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Mit jelent... Mit jelent a kertészkedés és a helytörténeti kutatás? Tettem fel a kérdést a közelmúltban magamnak! ? Mindent—azt, hogy öregségemre is egész embernek érezhetem magam. Aktív munkás koromban igyekeztem minél értékesebb ember lenni, ma kertészkedéssel és helytörténeti kutatással töltöm ki az életemet. Úgy érzem sokunk tapasztalatát, véleményét tolmácsolom s tanácsolhatom azoknak, akik a nyugdíjazás után „nem találják a helyüket, feleslegesnek érzik magukat"... Én, kérem több évtizeden át „szolgáltam”, képletesen, egy nagy gépezetet (az áramszolgáltatót)—nem is éppen fölösleges, kis csavarként. Ahogy sokszor hallom tréfásan: „szabadon csináltam, amit mondtak, s oda mentem, mehettem, ahova küldtek”. Voltak elképzeléseim amelyek ,,szabad utat" kaptak, voltak amelyekkel zárt kapukat döngettem. Az elismerést sem mindig azért kaptam, amire és amikor rászolgáltam, az elmarasztalás sem veit minden esetben jogos. Most a teljességet a kertészkedésben és a helytörténeti kutatásban találtam meg. Itt én vagyok a főnök és a beosztott egyszemélyben, s az egyértelműen igazságos bíró a kert és a kutatás (21 alkalommal nyertem pályázatokon) eredménye! Ahogy a legkisebb hanyagságot is kézzelfoghatóan tükrözi, éppúgy jutalmazza a szorgalmat és a hozzáértést. A kutatás és a kert szellemi aktivitásra, érdeklődésre „serkent”. A jó kertész, kutató figyelemmel kíséri a tudomány, a kutatás legújabb eredményeit, hogy ezeket hasznosíthassa. A szellemi frissesség ébrentartásán túl az egészség és ellenállóképesség megőrzését is elősegíti. Nem utolsó szempont — különösen nyugdíjasok körében —, hogy az eredményes munka jövedelmező. Ez az őszinte vallomás sok talaját vesztett, útkereső nyugdíjasnak adhat segítséget, iránytűt. A kertben és a helytörténeti kutatásban minden öreg fontossá válhat saját maga, és a családja számára. Borbíró Lajos NYUGDÍJAS PÉNZBESZEDŐ A Szabó család kálváriája Tilalom alatt tehetetlenül A békéscsabai Szabó család kálváriája az építkezéssel kezdődött. Három éve Szabó Lász- lóék úgy döntöttek a mezőmegyeri részen vásárolt telken, az akkori Marx u. 10. szám alatt egy családi házat „húznak fel”. Mint minden építtető ők is az építési engedély beszerzésével kezdték, amit az illetékes hivataltól még 1991. májusában megkaptak. Közben telt (és változott) az idő, a Marx utcából Bibó utca lett, de mindentől függetlenül a ház a megvalósulás útján egy teljes esztendeig könnyedén haladt, a család örömére a falak egyre magasodtak. Aztán 1992.júniusábanaváros- atyák gondoltak egy merészet: — figyelmen kívül hagyva a korábban kiadott építési engedélyt — az épülő ház helyére közutat „álmodtak”. Szabóék készülő házának telkét építési tilalom alá helyezték, amit a földhivatal 1992. szeptember 7- én be is jegyzett. Ám máig rejtély, hogy az erről szóló határozatot, miért csak 1993. július 26-án postázták ki Szabó Lász- lóék címére. A felháborodással fogadott határozat kézhezvételével új fejezet kezdődött a Szabó család (amely időközben — 1993. június 15-én — a főépület földszinti részére a használatbavételi engedélyt is megkapta) életében: minden energiájukat igyekeztek latba vetni, hogy az ingatlanukra elrendelt építési tilalom feloldását elérjék, s a folyamatban lévő tetőtér és melléképület építését befejezhessék. Panaszukkal a polgármesteri hivatal építési csoportját és a városépítészeti irodát is megkeresték, ahol nem zárkóztak el a probléma megoldásától. A városépítészeti iroda az 1994. január 20-i közgyűlés elé terjesztette a tilalom feloldásának javaslatát. Ezt a közgyűlés el is fogadta, így a Bibó u. 10 szám alatti ingatlan lekerült a tilalmi listáról. Szabóék most azt hiányolják, hogy a tilalom feloldásáról eddig semmilyen hivatalos értesítést sem kaptak, így mind a mai napig nem tudják folytatni az építkezést. Ez ügyben megkerestük Vukovich Miklós városi főépítészt, aki arról tájékoztatott bennünket: a Heti Mérleg IV. évfolyamának 4-es (1994. január 27.) számában megjelent a szóban forgó terület tilalmára vonatkozó feloldás ténye, így egyértelmű, hogy a Bibó utca 10. szám alatt folytatható az építkezés. Erről külön értesítést nem küldenek, ezt az említett lapban közzétettek helyettesítik. Tehát az építkezést immár nem korlátozza semmilyen helyi rendelet, csupán az anyagiakat lesz nehéz előteremteni. Szabó Lászlóék ugyanis: a több hónapokig tartó tilalom miatt ötszázezer forint értékű hosszú- lejáratú kamatmentes munkahelyi kölcsöntől estek el. Az ebből eredő kárukat vajon megtéríti-e valaki?. Szabó Lászlóné kérdése nyitott, ám az igenlő válasz maga a csoda volna. Magyarj Barna Téttes vagy áldozat? Ismerősöm mesélte: —A minap a lakásom kapuja előtt parkoltam le. Rossz szokásom szerint nyitva hagytam a kocsi ablakát, hiszen pár perc múlva indultam tovább. Szerencsémre éppen kipillantottam, és mit látok! Valaki derékig behajol a Trabantba, de a következő pillanatban már ki is emelte a fényképezőgépemet. „No megállj csak” — gondoltam és utána eredtem. Mire kiértem a kapun, a tolvaj a gépemet már ledobta a fűbe és elfutott. Személykocsival a nyomába eredtem. A Széchenyi ligetig követtem, itt futottam utána még egy kicsit, aztán abbahagytam az „üldözést”. A fényképezőgépemet épségben visszakaptam, hívatlan vendégem viszont elmenekült. Ezután bármilyen rövid időre hagyom is a Trabantot az utcán, felhúzom az ablakokat, bezárom az ajtókat és nem hagyom az ülésen az értékes tárgyaimat — fejezte be a történetét mesélőm. Kedves Olvasó! Talán Önnel is történt már vagy történhet hasonló epizód. Áz autóban hagyott értékesebb személyes tárgyak szinte kínálják magukat a tolvajoknak, főleg ha még az ablak és az ajtó is nyitva van! Érdemes a fent leírtakon elgondolkodni, és nemcsak elgondolkodni, tenni is azért, hogy ilyen helyzetbe ne kerüljön soha. Takács Marianna Budapest Wastel 900. A GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21., Tel.: (06-60) 384-000 Ofotért üzlet: Békéscsaba, Andrássy u. 10., Tel.: (06-66) 325-383
