Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-06 / 157. szám

© t 1994. július 6., szerda CSALÁDI OLDAL 9 iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Táncos kislány a nagymamánál Békéscsabán, a Lencsési- lakótelepen találkoztam egy kedves, szép kis­lánnyal, Móricz Sándor- né unokájával, Fürst Ág­nessel. Ági minden nyá­ron a nagyinál nyaral. Bu­dapesten lakik szüleivel és Ádám bátyjával. 12 éves, öltözete tinis, sport­cipő, farmernadrág. A nagymama invitál, van néhány videokazettája, néz­zem meg. A képernyőn Ágit láttam táncruhában, egy ver­senyen készült a felvétel. Őszintén bevallom, szokvá­nyos tánciskolái „élmény­re” számítottam. Legna­gyobb meglepetésemre ki­derült, Ági igazi versenytán­cos. Három éve táncol, párja a 15 éves Papp Zoltán, a Feeling Táncklub tagja. Ági és Zoli „A” kategóriások a latin táncokban, „B”-sek a standard táncokban. _ — Hogy kezdtél táncolni Ági? — A véletlenen múlott — feleli. — Apuval gyakran sétálunk, s utunk a táncisko­la előtt vezetett. Sokszor néztük az ablakon keresztül a táncosokat. Akkor 9 éves voltam és beiratkoztam a Kőbányai Művelődési Köz­pont Pataki Táncklubjába. A tánctanámőm rövid időn belül áttett a haladó csoport­ba. Hetente öt órát táncolok. — Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb? — Tavaly egy napon két kupát is nyertünk, a Valentin és a Kispesti kupát. Leg­utóbb junior I. kategóriában elsők lettünk. A rumbát sze­retem a legjobban táncolni. —Szoktál izgulni a verse­nyek előtt? — Általában nem, de volt egy olyan eset, amikor tánc közben a cipőm pántja meg­lazult, így végig feszíteni kellett a lábamat, hogy le ne essen mégis táncoltam és nyertünk. —Hobbid? — Szeretem a zenét és lovagolni is járok. Nagyi azt mondja, egy fiú veszett el bennem. —Tanulás? — Jó tanuló vagyok. Ha felnőtt leszek, a jogi pályát választom. Dóczi Magdolna Veszélyes a vadkender! Hírlap-kukta Vöröshagyma A vöröshagyma a magyar konyha kedvelt fűszere. A leg­több főzelék, hús és leves to­vábbá egyes saláták ízesítésé­re használjuk. Előre készít­hetünk hagymát, egy kg-nyi tisztított reszelt vöröshagymát megsózunk, majd jól zárható üvegekbe rakjuk vagy kis ada­gokba akár jégkockatartóban lefagyasztva 8 hónapig is eláll. Az ecetben vagy vörösborban főtt hagyma ízletes és könnyen emészthető. A vöröshagymát mindig jól megmosva, de hé­jastól tegyük a húslevesbe, így szép színe lesz a levesnek. Ä hagymakarika ropogós lesz, ha sütés előtt kevés lisztbe megforgatjuk. A zöldhagyma C-vitamin tartalmú, tavaszi csemege. A zöldhagyma szá­rát sohase dobjuk ki, mert sok­féle tápanyagot és vitamint tartalmaz, apróra vágva remek ízesítő körözöttekhez, külön­féle szendvicskrémekhez, sőt hagyma helyett egyéb ételfé­lékhez is használhatjuk. A fokhagyma erősen átható, csípős ízű fűszer. Kolbászfé­lék, sült húsok ízesítésére, to­vábbá egyes főzelékek, salá­ták fűszerezésére használják, baktériumölő hatása is ismert. Ha a fokhagymagerezdeket szétmorzsoljuk, kevés sóval megszórjuk, összedörzsöljük, nagyobb ízhatása lesz. A fok­hagyma szaga csökken, ha pár percig sós vízbe áztatjuk, ez­után tesszük az ételbe. Aki az orrát dörgöli... Az egyes kézmozdulatok gyorsasága és azok láthatósá­ga az ember korától függ. Pél­dául, ha egy 5 éves gyermek nem mond igazat szüleinek, akkorezután egyik vagy mind­két kezével eltakarja száját. Egész élete folyamán az em­ber ehhez a gesztushoz folya­modik, ha hazudik. Általában csak a kézmozdulatok gyorsa­sága változik. Amikor a ka­masz füllent, szinte ugyanúgy, mint az 5 éves gyermek, elta­karja száját, csak eközben ke­zével megdörgöli az orrát is. A korral az emberek kézmozdu­latai jóval ámyaltabbakká vál­nak. Utak és dűlők mentén, de saj­nos a kertekben is gyakori gyomnövényünk a vadken­der vagy parlagfű — tudo­mányos nevén Ambrosia ela­tion Hazánkban évről évre súlyosbodó problémát okoz e növény elterjedése. Virágpo­ra okozza a közismert néven elterjedt szénanáthát. A túlérzékeny embereken allergiás tünetek is jelentkez­nek, irritálja a szem és az ón- nyálkahártyáját, viszketést, váladékképzést, asztmás roha­mokat okoz. Hazánkban az el­múlt évtizedekben negyven- szeresére nőtt az asztmás bete­gek száma, ennek oka a leve­gőszennyezettség mellett a parlagfű virágporának anya­gai. Ez a gyomfaj néhány évti­zede került hazánkba, különö­sen az utóbbi években terjedt el, ezt segíti, hogy sok a műve­letlen parcella, gondozatlanok az árokpartok, az útszéli területek. A növény veszé­lyességét fokozzá, hogy má­justól augusztusig hosszasan virágzik, és rengeteg virágport termel. A május elején meg­kezdett irtást egész nyáron folytatni kell! A vadkendert lehetőleg tövestől húzzuk ki! Összegyűjtve komposztálha­tó, megszárítva mulcsozásra, talajtakarásra is alkalmas. Né­hány évi módszeres munkával visszaszorítható ez a káros gyomnövény. Tusjak Jánosné Megosztott magány... Mit nyújt az önkormányzatok családpótló szolgálata? A szociológiai felmérések ta­núsága szerint az életkörülmé­nyek nehezedése, a különféle juttatások fokozatos érték- csökkenése elsősorban az egyedül élőket, köztük is a ma­gukra maradt idős, beteg em­bereket érinti érzékenyen. Gondjaik enyhítését — s ezt kevesen tudják — a szociális törvény az önkormányzatok kötelező feladatává tette. Kötelező szolgáltatás pél­dául a magányos, betegeskedő öregek napi egyszeri meleg étellel való ellátása. Ezért ugyan fizetni kell, de a térítési díj nem lehet magasabb, mint a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmé­nek, nyugdíjának 25 százalé­ka. Az ételt szükség esetén házhoz is szállítják; ilyen eset­ben a tarifa felső határa 25 helyett 30 százalék. A bevásárlást, takarítást, a hivatalos ügyek intézését, gyógyszerek kiváltását a tör­vényi előírások alapján szin­tén segítik az önkormányza­tok. Az ilyen, úgynevezett csa­ládpótló szolgáltatások téríté­si díja legfeljebb az érintettek rendszeres havi jövedelmének 20 százaléka lehet. A jogszabályok rendelkez­nek arról is, hogy a kétezernél nagyobb lélekszámú települé­seken önkormányzati kötele­zettség az idősek klubjának ki­alakítása. Ez a közösségi in­tézmény — rendeltetése sze­rint — napközben a nyugdíja­sok találkozóhelye, ahol ma­gányukat megoszthatják má­sokkal, s kulturált körülmé­nyek között étkezhetnek. Az ételszolgáltatás díja itt is a jö­vedelemhez igazodik: annak maximum 20 százaléka lehet. A bentlakásos szociális in­tézmények az önmaguk ellátá­sára képtelen, tartós segítségre szorulókat fogadják. A fölvétel­re vonatkozó kérelmet min­denütt az illetékes polgármeste­ri hivatalhoz kell benyújtani. A hivatalok részletes felvilágosí­tást adnak arról, milyen iratok, igazolások kellenek a fölvétel­hez, mennyi a térítési díj, s a környéken hol működnek ha­sonlójellegű intézmények. A szociális otthonokban egyébként a teljes ellátásért fi­zetni kell, de a díjak a komfort- fokozattól függően eltérőek. Általános szabály, hogy a fize­tendő összeg nem lehet maga­sabb a havi jövedelem 80 szá­zalékánál. Akik teljesen tá­masz nélkül maradtak, semmi­lyen jövedelmük nincs, azok­nak természetesen ingyenes az ellátás. Nekik a bentlakásos szociális otthonban zsebpénzt is adnak: a mindenkori öregsé­gi nyugdíj 20 százalékát.- szóma - Ferenczy Europress Á kapcsolat megmaradt, csak átalakult A svájci Zyma gyógyszergyár és a Biogal között régóta áll fent jó viszony. Nehéz ponto­san megállapítani, hogy ennek az „együttélésnek” a gyökerei honnan erednek, annyi viszont biztos, hogy a szálak több, mint 20 évvel ezelőttre nyúl­nak vissza. A .Zyma termékeit az 1970- es évektől 1994. január 1-ig a Biogal licenctermékként gyártotta, s saját termékként forgalmazta. A Magyarorszá­gon leggyakrabban forgalma­zott gyógyszerek sorában az így gyártott Venoruton a 9., a Sinecod a 26. a Fenistil pedig a 46. helyen áll. Ebben a tevékenységben 1990-től jelentős segítséget nyújtott a képviseleti iroda­ként működő Zyma, amely el­sősorban vásárlói informáci­ókkal, tájékoztató anyagokkal látta el a Biogalt. Á licenc- gyártást 1994. január 1-jétől felváltotta a bérmunkában tör­ténő gyártás. Ennek értelmé­ben az 1993-ban megalakult Ciba Hungária Kft-hez csatla­kozott Zyma SM Divízió sze­rezte meg a jogot a svájci Zyma készítmények magyar- országi forgalmazására is. A Zyma SM Divízió elsőd­leges célkitűzései között sze­repel, hogy termékeit Magyar- országon gyártassa, s így eny­hítsen az országot sújtó mun­kanélküliségen. Az alap­anyaggyártással foglalkozó B+Z Kft.-ben a Biogalnak 51%, a Zymanak 49%, a Me- dimpexnek pedig 1% részese­dése van. Nagymamák öröme A mezőhegyes! Terényi Erzsébet fotóalbumából a 8 éves Dere Mel i nda és a 3 és fél éves Zsófia Enyhülés sehol, még a strandon sincs. Tömeg a vízben, hőség a fák alatt. Pihegő társaságok erre-arra, csak a gyerekek rajcsúroznak rá se rántva a melegre. Most épp kettő szalad a kártyázó nagymamához, a csupa élet kislány és kisfiú. — Csak őket irigylem tőled — szól halkan a szép barna asszony, amikor elmentek —, ne­kem egy sincs és már nem is lesz. Az én lányom nem ment férjhez. — És még hányán — állapítják meg a többiek, egy hajadon is, aki így folytatja: — Na és? Van rendes állásom, divatos ruháim, és ami a fő, békében élek magammal. A férfimércém alá nem megyek és kész. — Ez a te védőpáncél szöveged, holott az isten is anyának és feleségnek teremtett, akárcsak engem — mondja hirtelen őszin- teségi rohamában a másik, egy középkorú lány. — Tudjátok, mi az érdekes ebben a témában? Ae, hogy vannak akiket mindenki feleségül akar venni, s vannak akiket senki sem. És ez nem szépség, csúnyaság, okosság, butaság, jóság, rosszaság dolga... Megmondaná valamelyikőtök, miért többszörösen férjezett az egyik nő, s a másiknak mért nem sikerül egyszer sem? — Nagy baj, hogy annyi lány pártában marad—jegyzi meg a legidősebb —, mert lehet ugyan minden szempontból ideális egy kapcsolat, de akkor sincsen családi élet, sem gyerekek. Ezeket pedig soha sem pótolja semmi. Se pénz, se jó mód, se rang. Én most várom a dédunokámat. S hinnétek, hogy a drága Gyurimat a család kommendálta, ajánlotta? Csak néznek rá a többiek, még a kártyát is leteszik. O meg mesél... A kis, alföldi faluban, ahol laktak, sehol egy nőtlen fiatalember, az idő meg vészesen telt. Majd egy nyárelején az egyik nagynéni ifjú vendéggel állított be a Dunántúlról. Az anya és nővére többszöri tanakodás után megállapodott: jöhet a bemutatkozás. És mit ad Isten, a két fiatal azonnal megtetszik egymásnak. Hogy többet találkozzanak, job­ban megismerkedjenek ő a nyarat a roko­noknál töltötte, ősszel lánykérés, tavasszal lakodalom. S tavaly lettek volna ötven éves házasok, ha meg nem hal az ura. — így bizony, én kommendálva mentem férjhez, mint akkoriban nem kevesen. És ezek a házasságok sem lettek rosszabbak a többinél. Sőt. Sokszor jobbak, mint a mienk. Szóval, ma sem ártana... — De Bori néni, mit képzelsz? A mai világban kommendál- ni? — Miért ne! Az ajánlat még nem kötelez semmire. A szimpátia azonban jó alap egy házassághoz, szerelem is lehet belőle, de megbecsülés mindenképp. Ha megmaradt volna a családi, rokoni segítség a további időkben is, ti is mindketten, meg a Mari lánya, talán már az érettségiző gyerekeitekért izgulhattatok volna az idén. Hát nem jobb lenne...? Jobb- e vagy sem, valóság ez vagy álom? Négyőjük közt sokáig tartó, parázs vitát váltott ki, döntetlen eredménnyel. Vass Márta Útközben

Next

/
Oldalképek
Tartalom