Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-02-03 / 154. szám
1994. július 2-3., szombat-vasárnap € A gfeRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP hétvégi magazinja Vizek vonzásában Slezák Lajos alkotása Halló! Beszélgessünk! Földink volt. Zatykó Ferenc orosházi születésű kertészeti szakember 1960-ban ezen a napon halt meg. 1919- ben szerezte meg a műkertészi diplomát, utána a földművelésügyi minisztérium kalocsai paprikakísérleti állomásán dolgozott. Később Bajára, onnan Budaörsre, majd Kecskemétre került. 1940-től a szakminisztériumban előadó, 1950-től haláláig a Kertészeti Kutatóintézet tudományos osztályvezetője volt. Kutatómunkája során sikeresen oldotta meg a zöldségfélék nagyüzemi öntözésének és tápanyagvisszapótlásának kérdéseit. Mondták Mállás a Fidesznek. A politikában nem lehet nagy ugrásokat végrehajtani. Még akkor sem, ha az elmúlt egy év sajtója másról sem szólt a Fidesszel kapcsolatban, mint hogy mindenféle nagy ugrásokat végez — ami persze mindaddig nem érdekes, míg az ember meg tudja őrizni a tartását és nem gondolja azt, hogy azonos lenne azzal a képpel, ami róla kialakult. (...) Ha egy párt egységesen végigcsinált egy ilyen négy évet, és ekkora marha nagy maflást kapott érte, akkor semmije sem maradt, csak az, hogy azonos azzal, amit csinált. (Kövér László, a Fidesz frakcióvezetője) Esélylatolgatás. Ha az ígéretekhez híven a szaktárcák élére tényleges szakértők kerülnek, s ha a kormány döntéseit a politikai megfontolások háttérbe szorításával a tényleges szakmai szükség- szerűség motiválja, akkor a gazdaságnak vannak esélyei. Am e realista gazdasági szemlélettel bíró kormányzat nem biztos, hogy könnyebben ér el népszerűséget, mint egy demagógiára építő. (Parragh László, a Parragh Rt. elnökvezérigazgatója) Pápább a pápánál. Most, a választások eredményének ismeretében nyilvánvaló lett a tény: a lakosság jelentős hányadából nemcsak furcsállkodást, erős visszatetszést váltott ki az, hogy a menesztett kurzus gyakran katoli- kusabbnak mutatkozott a pápánál — például amikor a szakrális jegyek, üzenetek tömegét tukmálta ránk. (Szabó Sándor újságíró) Békési tallózó Az érem egyik oldaláról szól Gyulay Endre szeged-csanádi püspök nyilatkozata: „A szocialisták között elég sok az ateista és a nem éppen keresztény erkölcsöket valló ember.” Igen Püspök Uram, sok a gyarló ember valóban... És sajnos nemcsak a szocialistákra jellemző a gyarlóság. Tessék csak megnézni a magukat nagy hangon másmilyennek hirdetőket, hogyan is állnak a tízparancsolat betartásával? Közülük is — mondjuk — a nyoldacikkal? Rövid parancsolat. Ne lopj! (Elet és Irodalom) —Halló! Tótkomlós, Forró lakás? —Tessék, itt Forró Péternél —Jó napot kívánok! Nyem- csok László vagyok, a Békés Megyei Hírlap munkatársa és azért éppen önt választottam beszélgetőtársul, mert a neve utal az elmúlt napok kánikulai időjárására. Ha teheti, hova menekül a nagy hőség elől? — A hűvös szobába vagy víz mellé. A városban igen jó a strand, van egy 33 méteres nagymedence, két pancsoló, egy kis- és egy gyógymedence is. A kislányom, aki négyéves és Erikának hívják, ide jár majd hétfőtől úszótanfolyamra. — A hűvös szobában mivel tölti szabadidejét? — Tévézek, videózok, olvasok. A televízió műsorai közül a Dallast rendszeresen megnézem, de szeretem a vetélkedőműsorokat is, például a Mindent vagy semmit. A videofilmek közül az utóbbi időben a Farkasokkal táncoló, a Vörös és fekete, a Pretty woman és a Több, mint testőr ragadott meg leginkább, de „fogyasztója” vagyok az akció- és természetfilmeknek is. Az újságok közül a Kiskegye- det forgatom legtöbbször és regényeket is szívesen kézbe veszek. —A kislányával közösen mi a kedvenc időtöltésük? — Most többet vagyunk együtt, hiszen nem jár óvodába. A legtöbb időt játékra szenteljük. — Most zajlik a futball-vi- lágbajnokság. Miként viseli ezt egy hölgy? —Nálam hangulat kérdése, hogy belenézek egy meccsbe vagy sem. Magát a játékot szeretem, kimondottan kedvenc csapatom azonban nincs. Persze más lenne, ha a magyarok is szerepelnének Amerikában. — Munkájáról még nem is ejtettünk szót. — Középfokú kereskedelmi végzettséggel rendelkezem és a közelmúltban fejeztem be egy alapfokú angol tanfolyamot. Olyan helyen szeretnék dolgozni, ahol emberekkel lehet foglalkozni, de nincs egész napra íróasztalhoz kötve az ember. Talán egy utazási iroda lenne a legmegfelelőbb. — Gondolom, Tótkomlóson szeretne elhelyezkedni. — Helyben nehéz munkahelyet találni, de még Orosházán sem túl nagyok a lehetőségek. Mindenesetre bízom abban, hogy mielőbb a képességeimnek megfelelő álláshoz jutok. —Mi a hobbija? — Öt éve méhészkedem, ha nem lenne ilyen nagy hőség, most is ott ténykednék. — Nem veszélyes foglalatosság ez egy hölgy számára? — Ha a csípésekre gondol, már megszoktam, hozzáedződtem. —Nyaralni készülnek valahova? — Van egy meghívásunk a Szelidi-tóhoz, remélem, kellemes egy hetet töltünk majd ott. — Köszönöm a beszélgetést! Száztizenöt éve született Móricz Zsigmond A XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja, Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő 1879. július 2-án Tiszacsécsen született, és 1942. szeptember 4- én Budapesten halt meg. Első elbeszélése Debrecenben jelent meg, 1900-ban költözött Budapestre. Újságíró lett, s a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár című elbeszélésével tűnt fel, amellyel országos ismertséget szerzett, s elnyerte általa Ady barátságát. Ezután a Nyugat munkatársa lett, sőt, egy ideig ő volt Babits Mihállyal a lap főszerkesztője is. 1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Kiváló életművéből is kiemelkedik az Erdély-trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska. Czine Mihály irodalomtörténész Móriczról szóló könyvéből való a következő részlet: „...Németh László szavával: az igazi házasságszenvedők közé tartozott, „akiknek az élet a házasságban kezdődik, s ott is lesz haláltusává”. A férfi és a nő kapcsolatát csak a házásságban tudta mélynek és életre szólónak elfogadni; nála a szerelem a házasságot jelentette, a házasság az élet egyetlen lehetőségét. Az a házasság azonban, amelyikre vágyott — „a teljes független, egymásnak, lelki és testi tartalmaiknak egészen megfelelő, különnemű két egyénnek a személyes szövetsége” — még nagyon is a „távoli jövő zenéje” volt akkor. Abban kellett hát élnie, szenvednie, amelyet kötött. Amelyet pedig egyre jobban börtönnek érzett, s amely egyre elviselhetetlenebb lett a feleségnek is. Akit Móricz Zsigmond mindenkinél értékesebbnek tartott, és aki — Móricz Virág megírja — egyre inkább azonosította magát mindennel, ami ellen az ura harcolt. Az író Móricz Zsigmond a fejedelem Bethlen lehetetlen helyzetébe került: választania kellett Erdély és a feleség, illetve az írás és a feleség között: vagy pedig naponta megvívni a lélekemésztő küzdelmet, hogy mindkettőt megtarthassa...” A Gyulai Munkácsy Mg. Szövetkezet — tagi kezdeményezésre — tisztelettel meghívja tagjait és külső üzletrész-tulajdonosait az 1994. augusztus 2-án; de. 10 órakor tartandó, a szövetkezet szétválásával kapcsolatos közgyűlésre. H A közgyűlés helye: Erkel Művelődési Ház, Gyula. 3 Napirendi pont: a szövetkezet szétválásának előkészítése. I _________________________________________IGAZGATÓSÁG Á tettek minősítenek! Az utóbbi időben egyre gyakrabban jut eszembe a televízió A Hét című műsorának csokornyakkendős műsorvezetője. Egy hónapokkal ezelőtti bombasztikus kijelentésével „lopta be magát a szívembe”. Közismert kormánypártisága okán valami egészen nagy dolgot akart mondani az akkori, konzervatív többségű parlamentről. „Ennél rosszabb parlamentünk soha ne legyen!” — búgta a képernyőre a Hét-ideológus. A mondat persze önmagában véve igaz is lehet, hiszen az ember mindig többre vágyik, lett légyen szó egyéni boldogulásáról, vagy az ország ügyeit intéző képviselők képességeiről. Csakhogy addigra az ország többsége már tudta, nem az álmai országgyűlése ül Pesten, a Kossuth téren, Steindl Imre igényesen megtervezett Parlamentjében. Vagyis akkor már nyilvánvaló volt: foghíjas padsoraival, öncélú hozzászólások sorozatával, az alpári stílus megengedésével a parlament hitelét vesztette. A közvélemény mást, méltóbbat, a nemzet lelkűidéhez és állapotához illőbb ország- gyűlést óhajtott. Ezért volt hát visszatetsző a kamerák előtt megfogalmazott óhaj. Okkal tehetik fel persze most a kérdést: mit feszegetem a múltat, amikor időközben új parlamentje lett az országnak. Nos épp ezért. Figyelmeztetésül, hogy sem a jószándék, sem az akarat, de még a kormánypárti propaganda — tévés, rádiós vagy sajtos „benyali” szöveg — sem elegendő ahhoz, hogy az ország elhiggye: a parlament jó, az Országházban komoly emberek ülnek és felelősen döntenek. Mert — mint köztudott — a parlamentet is a tettek minősítik, a képviselők jelenléte, a vita hangneme és az elfogadott törvények színvonala. Az állampolgárokat ugyanis nem lehet becsapni, látnak amit látnak. És ítélnek. Naponta a családban és baráti társaságban, négy esztendő múlva pedig a szavazófülkékben. Az első napok varázsának elmúltával talán nem árt erre is gondolnia a héten felesküdött új parlamentnek. Árpási Zoltán
