Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-15 / 165. szám
MS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. július 15., péntek Elkótyavetyélik a lakásvagyont? Táncvizsga Sarkadon. Július 16-án, szombaton 18 órától vizsgáznak a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban Felczánné Nyíri Mária tánctanfolyamos tanulói. A kezdők részére szervezett tanfolyamot májusban indították, ahová több mint 60 sarkadi és kötegyáni fiatal jelentkezett. Rendőrségi felhívás. Az Orosházi Rendőrkapitányság előzetes letartóztatás mellett folytat eljárást több fiatalkorú ellen, akik 1993-ban és 1994- ben rendszeresen megjelentek az országúti diszkóban (a Vén Pecásban), ahonnan farmer- dzsekiket, kerékpárokat tulajdonítottak el, több személyt tettleg bántalmaztak, esetenként értéktárgyaikat is elvették. A rendőrség azok jelentkezését kéri, akiknek innen dzsekijét, kerékpárját, illetve egyéb értéktárgyát ellopták, elvették, vagy őket bántalmazták. Az eltulajdonított tárgyak egy része a rendőrségen megtekinthető. Halálos baleset. Békéscsaba külterületén, a Csabasza- badi felé vezető közút 7-es kilométerszelvényénél történt halálos baleset szerdán 23 órakor. K. J. békéscsabai lakos nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette Mercedes típusú személygépkocsiját és elütötte az út szélétől 1,2 méterre, vele azonos irányba haladó W. D. 71 éves, ideiglenes tartózkodási engedéllyel Békéscsabán lakó német állampolgárt, aki életét vesztette. W. D. mellett haladt, szintén gyalogosan, T. A. 55 éves, almáskamarási lakos, aki a baleset során súlyos sérülést szenvedett és őt agyrázkódással kórházba szállították. Összeütköztek. Békéscsaba külterületén, a 44-es számú főúton tegnap reggel A. S. gyulai lakos Kawasaki motor- kerékpáijával figyelmetlenül közlekedett és nekiütközött az előtte haladó Wartburg személygépkocsi utánfutójának. A baleset következtében A. S. súlyos sérülést szenvedett. A becsült anyagi kár 70 ezer forint „SZOLGASORSODÉRT SOHA EL NEM CSERÉLEM GYÖTRELMES BALSORSOMAT.” (Aiszkhülosz) (Folytatás az 1. oldalról) azt jelenti, hogy a benne lakó bérlő ha akarja, kedvező feltételekkel megveheti a lakást! A törvény szerint a határozott időre szóló bérlettel rendelkező lakóknak — a volt szolgálati lakásokban lakók ilyenek, hiszen bérleti viszonyuk a munkaviszonyuktól függ — nincs jogi lehetőségük arra, hogy a tulajdonost, az önkormányzatot a lakások eladására késztessék. Ezek a lakások is a város tulajdonát képezik, így rájuk is vonatkozik az a rendelet, amely szerint városunkban senkinek sincs bérleti lakására vételi joga. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden egyes lakás eladásáról a testületnek kell döntenie. Ennek a lebonyolítására a legutóbbi ülésen létrehoztak a testület mellett működő bizottságok vezetőiből álló ad hoc bizottságot Vékony Ferenc alpolgármester vezetésével. — Azt is szemére vetik a (Folytatás az 1. oldalról) Mielőtt Páskuj József rendőr századossal kiálltunk volna Békéscsabán, a Mezőberényi úton lévő Ferroglobus elé, hogy a közlekedőket figyeljük, telefonon hívtak, nézzünk már utána, mi ez a rendőri piros pont rendszer? „Mert nagy disznóság, hogy a rendőröket érdekeltté teszik arra, hogy minél többet zaklassanak minket...” — sorolta a szavakat nagy felháborodva a telefonáló. Szóval ő úgy értelmezte az országos rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesének kezdeményezését, mintha az nem is nekünk közlekedőknek, hanem a rendőröknek szólna. Pedig ennek az akciónak az a célja, hogy a közlekedés résztvevőit ösztönözze a szabályok betartására, a közlekedési fegyelem megszilárdítására, az előzékeny, udvarias magatartásformák népszerűsítésére, a közlekedésbiztonsági helyzetben elért eredmények megtartására, a rendőrség és a lakosság közötti kapcsolatok erősítésére, hogy csak a lényegesebbeket soroljuk. így tehát 1994. június 1. és október 31. közötti időszakban a közúti közlekedésben részt vevő gépjárművezetők és kerékpárosok pozitív magaképviselőknek, hogy nagyon olcsón és kedvező feltételekkel lehet megvenni a lakásokat. — Még egyetlen lakásnak sincs az eladási ára meghatározva, ez a testület hatáskörébe tartozik. A szakértői team pályázaton nyerte el a lehetőséget, hogy a lakásértékesítés előkészítésében részt vegyen, de ők csak javaslatot tesznek az eladási árra. Hogy kedvező- ek-e a feltételek, ez megítélés kérdése. A tömblakásoknál a jóváhagyott eladási ár 50 százalékát, családi háznál hatvan százalékát kell kifizetni. A törvény előírása szerint ezen összeg tíz százalékát kell vételkor kifizetni, a vételár-hát- rálékot 12 százalék kamattal kell havonta visszafizetni. —Nemrég volt egy bizottsági ülés, ahol keményen egymásnak támadtak a képviselők, amikor arról volt szó, mely lakások kerüljenek értékesítésre. — Ez valóban így történt, tartásának az elismerésére a rendőrség munkatársai piros pontot osztogathatnak. A piros pont tulajdonosai egy területi és egy országos sorsoláson vehetnek részt, amennyiben a jelzett időszakban velük szemben közlekedési szabálysértési eljárás nem történik. A régiók sorsolása november 12-én, míg az országos sorsolás december 10-én lesz. A fődíj a Hungária Biztosító Rt. és az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által felajánlott személy- gépkocsi, a regionális sorsolásokon a fődíj egy-egy segédmotorkerékpár és természetesen sok más értékes tárgyjutalom lesz majd. * A húszéves Mercedes gépkocsi tulajdonosa, Somogyvári Antal jó humorával nevettette meg azokat, akik körbefogták. A mezőmegyeri illetőségű vállalkozó — ha kissé nehezére is esett — komolyra fogta mondanivalóját: — Nem hallottam ám ezek a viták nem azt jelentik, hogy a testület által elfogadott rendelet nem megfelelő, hanem azt, hogy az egyéni érdekek a végrehajtás során ütköznek. A végső szót ebben az esetben is a testület fogja kimondani. —Ha elvileg minden önkormányzati lakás értékesíthető, akkor előfordulhat, hogy lakás nélkül marad az önkormányzat, nem lesz lehetősége az idetelepülő szakembereknek lakást biztosítani. — A lakások egy bizonyos részét eleve nem kívánja eladni az önkormányzat. Az pedig, hogy a régi szolgálati lakások közül hányat ad el és hányat tart meg a város, a képviselők döntésétől függ. Egyébként pedig az eladásokból befolyó összeg egy elkülönített számlára kerül, ezt csak a megmaradó lakások állagának javítására, illetve újak építésére lehet felhasználni. (Gila) a piros pontról, de örömmel üdvözölhetjük, mert végre nemcsak fegyelmeznek minket, hanem dicsérnek is. Tudja ez a kocsi nekem a munkaeszközöm, s ebben az évben már 40 ezer kilométert futottam vele, így elsősorban az én érdekem, hogy minden rendben legyen rajta. Sohasem volt semmi bajom a rendőrökkel, így aztán ez a gesztus igazán jólesik. B.V. Somogyvári Antalnak soha semmi baja nem volt még a rendőrökkel. így még nagyobb volt az öröme, amikor Kovács László „piros ponttal" jutalmazta a közlekedési szabályok maradéktalan betartásáért A szerző felvétele Piros pontból nyeremény Egyetlen napon több mint 2700 fácánt lőnek Megyei rekordot dönt a Mavad-csoport? A Mavad Rt. tenyésztési hitelei nélkül több vadásztársaságnak egyszerűen nem lett volna pénze mesterséges fácán nevelésére, ami nélkül pedig elképzelhetetlen külföldiek bérvadásztatása, a működéshez szüksége források előteremtése. Felvételünk a gyulai Váralja Vadásztársaság területén készült, ahol — két turnusban — 19 ezer darab naposfácán felnevelésével alapozzák meg a sikeres őszi-téli fácánvadászatokat Fotó: Such Tamás Ha a gyomaendrődi vadászok felkészülését a szerencse is segíti, akkor november 27-én megyei rekordot dönt meg egy — külföldi bérvadászokból álló — tíztagú Mavad-csoport. A Széchenyi Vt. területén ugyanis egyetlen nap alatt több mint 2700 darab fácánt szeretnének elejteni, amire még sohasem volt példa szűkebb hazánkban. Mindezt Csontos Jánostól, a megye vadkereskedelmének 40 százalékát realizáló Mavad Rt. irodavezetőjétől tudtuk meg. A nyári őzbak- vadászat tapasztalatairól és a további terveikről a következőket mőhdta: — Kezdem azzal, hogy a napokban irodánk átköltözött a Bajza utcába, a megyei vadászszövetség székházába, hogy még inkább elérhetőek legyünk a vadászok számára. Az őzbakvadászat eredményére nem panaszkodhatunk. A teríték minősége javult, az érmes trófeák aránya meghaladta a 20 százalékot, ami kifejezetten jónak minősíthető, fémjelzi a Békés megyei vadászati szakemberek hozzáértését. A 20-25 százalékos menynyiségi visszaesés országosan tapasztalt jelenség, ellene nem sokat tehetünk. S ha az üzekedési időszakban értékesíteni tudnánk további 50-60 felajánlott őzbakot, akkor ilyen szempontból sem panaszkodhatnánk. Ami pedig a meghatározó apróvad-terveinket illeti: A vadásztársaságoknak 125 ezer darab naposfácáncsibét és 20 ezer darab előnevelt fácánt adtunk, tenyésztési hitelként. A madarak ellenértékét majd csak levadász- tatáskor kell kiegyenlíteniük, ami nem lebecsülendő segítséget jelen a mai pénzhiányos időkben. Ha a vadászatok a szerződésekben foglaltak szerint realizálódnak, akkor a tenyésztési hitelekre kamatot sem számítunk fel! A másik meghatározó apróvadunk a mezei nyúl. Július 29-én, délelőtt 10 órakor a dobozi Vadászpanziónkban harminc társasággal tartunk megbeszélést a vadásztatás, az élőnyúl- befogás gyakorlati kérdéseiről. Ismerve a felajánlásokat és a külföldi bérvadászok érdeklődését, összességében jó őszi-téli apró- vad-vadászati szezonra számítunk az idén. (Lovász) Kurzuszáró Tarhoson Meccs közben „megszólalt” a Duna Stílszerűen egy dallal zárult tegnap délben Tarhoson, a zenei napok részeként megrendezett, a „Szép magyar beszéd” nevet viselő egyhetes nyelvi kurzus. A harminc résztvevő többsége Erdélyből, pontosabban Kézdivásárhely- ről, Székelyudvarhelyről, Igazfalváról és Aradról érkezett, a megye városainak testvérvárosaiból. A kurzust a megyei önkormányzat segítségével a Békés-Tarhosi Baráti Kör szervezte, s a pályázatokból befolyt pénzből a költségek egy részét finanszírozta. A megnyitót követően Szo- kolay Sándor zeneszerző a nyelv és a zene kapcsolatáról beszélt, majd minden napra jutott egy fajsúlyosabb nyelvészeti téma. Az előadók között volt a hazai nyelvészek közül Deme László, Wacha Imre, Pintér István, dr. Szathmári István, Szende Aladár és Benczédy József, a külföldiek közül a Svédországban élő Szente Imre és a kolozsvári Péntek János. Horváth Tünde, az Aradi 1. Számú Általános Iskola énekzene tanára így foglalta össze azt, hogy számára mit jelentett a kurzus. — Érdekes volt a zene és az anyanyelv kapcsolata, a szép magyar beszédre való törekvés. Aradon már csak vegyes iskolák vannak, a magyarok közül aki igazán szükségét érzi az anyanyelvnek, az magyar tagozaton tanul. Csökkent a nemzetiségi iskolák száma, nekünk legfontosabb az, hogy megmaradjunk, ugyanis a magyaroknak különösen nem könnyű a kisebbségi sors — mondotta Horváth Tünde. A résztvavők úgy búcsúztak: „Viszontlátásra jövőre ugyanitt”. —sz— Negyven esztendővel ezelőtt így július közepén a családommal Gyulán tartózkodtam. Éppen az emlékezetes 1954-es labdarúgó-világbajnokság magyar—Uruguay mérkőzését hallgattuk a rádión, amikor távirat érkezett: azonnal menjek vissza munkahelyemre, mert a Szigetközben, a Dunán hatalmas áradás tombol — indította beszélgetésünket dr. Baranyó Géza nyugalmazott főmérnök, aki akkortájt a Győri Vízügyi Igazgatóság fiatal mérnökeként tevékenykedett. — Visszaérve a Dunántúlra mit tapasztalt? — kérdeztük Baranyó urat. — Az addig észlelt legmagasabb vízállással találkoztam. Számtalan helyen mértek rekordértékeket. Egyes körzetekben több mint fél évszázados adatok dőltek meg. A Duna hatalmas terhelésnek vetette alá a gátakat, melyek, ahol nem bírták ezt, átszakadtak. Az első két szakadás 1954. július 15-én következett be: előbb Ásványrárónál, majd Kisbodakon. Másnap újabb két helyen történt hasonló: Dunakilitinél és Ásványráró-Alsón. Összesen mintegy húszezer hektár földterületet öntött el a víz. — Ön hol segítkezett a természeti katasztrófa megfékezésében, az adott problémák mérséklésében? — Előbb Komáromba kerültem, ahol három hetet töltöttem. Az ott húzódó vasút a parton kívül egy fallal is el volt választva a folyótól. Ezt a falat kellett megerősíttetnem, majd néhány nap után a szőnyi zsilip irányítását is rám bízták. Komáromból Kisbodakra Dr. Bárányé Géza negyven éve éppen a magyar— uruguay meccset hallgatta, amikor távirat érkezett: a Dunán hatalmas áradás tombol Fotó: Such Tamás helyeztek. Ott a hatalmas gátszakadás miatt ötezer köbméternyi kőgátat építettünk, amivel szeptemberre készültünk el. — Mi okozta az 1954-es hatalmas dunai árvizet? — Előre senki sem számított rá, olyan hirtelen jött. Július elején vagy három napon át jelentős csapadék hullott, így a Dunába torkolló folyók rengeteg vízmennyiséget szedtek össze. Ezt a Duna nem tudta hasonló gyorsasággal „elnyelni”. Ez az árvíz tipikusan bizonyítja, érdemes folyamatosan áldozni az árvédelemre, felkészülni az árvízre, mert bármikor — akár szárazság után is — bekövetkezhet. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott információink szerint: az 1954. évi szigetközi árvíz 40. évfordulója alkalmából ma Ásványrárón emlékülést tart a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete, ahová az ezelőtt negyven éve árvízi emlékéremmel kitüntetett dr. Baranyó Géza is meghívást kapott. Magyari Barna
