Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-15 / 165. szám

1994. július 15., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT-füREKES MEGYEI HÍRLÁP Bánk bánnal nyit. Er­kel: Bánk ván című operájával nyitják pénteken a Szegedi Szabadtéri Játékok 63. évad­ját. Az ország legnagyobb csil­lagtetős színházának történe­tében új korszak kezdetének számít ez a nyár, ugyanis az idei évad nézőtéravató is: elő­ször foglalhat helyet a közön­ség a tavasszal felépített új, korszerű, mobil, négyezer sze­mélyes lelátón. Az új korszak nyitásaként nemzeti operánk, a Bánk bán dallamai csendül­nek fel. A főbb szerepekben Molnár Andrást, Mészöly Ka­talint, Berkes Jánost, Csavlek Etelkát, Gyimesi Kálmánt láthatjuk. Nestlé-ösztöndij. Hét fi­atal muzsikusnak adott át ösz­töndíjat csütörtökön budapes- ten a Nestlé Hungária. A fiatal művészek, akik közül hárman fúvós, négyen pedig vonós hangszeren játszanak, az Atter- gaui Nemzetközi Zenekari Inté­zet háromhetes nyári zenei tá­borában vehetnek részt. Talál­kozhatnak többek között Yehu­di Menuhinnal és a Bécsi Filhar­monikusok tagjaival. Az ösz­töndíj kedvezményezettjei ausztriai tartózkodásuk során egy közös nemzetközi zenekar­ban is játszanak majd. Szennyezett hullám. A Szamos romániai szakaszáról csütörtökön újabb szennyezett hullám érkezett a folyó határszel­vényébe. Vásárosnamény térsé­gében a meder sodorvonalában észlelhető a szennyezett víztömeg levonulása. Az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megállapította: a tiszai szabad- strandokon a vízminőség egyelőre megfelel a közegészségügyi ha­tárértékeknek. A Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség a Szamoson és a Fel- ső-Tiszán a II. fokú vízminő­ségvédelmi készültséget to­vábbra is fenntartja. Kormányprogram a Ház előtt (Folytatás az 1. oldalról) A nemzeti összefogás kap­csán szólt a kormányfő-jelölt a hazánkban élő nemzetiségek jogainak biztosításáról, a lel­kiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartásáról, az egy­házak autonómiájáról és füg­getlenségéről. Az expozé végén Horn Gyu­la részletesen szólt a kormány- program külpolitikai koncep­ciójáról, hangsúlyozva: Ma­gyarország sorsa, a kormány törekvéseinek sikere nagy mértékben függ attól, hogy miként alakulnak a nemzetkö­zi feltételek. A külpolitikánk legsürgősebb feladatának ne­vezte a szomszédos országok­kal fennálló viszonyt terhelő problémák mielőbbi felszá­molását. Majd expozéját zárva a be­terjesztett kormányprogram elfogadását kérte képviselő- társaitól. Ezután a pártok ve­zérszónokai kaptak szót. Szabó Iván, MDF Az MDF nem támogatja az új kormány programját, mivel azzal számos pontban nem ért egyet. A párt vezérszónoka úgy értékelte a koalíciós meg­állapodás programját, hogy az komoly veszélyeket jelent az ország számára. Tételesen bí­rálva a kormányzati terveket, elsőként azt tette szóvá, hogy a jogállamiság jelszava alatt az új kormány minden lényeges rendszerváltoztató törvényt módosítani kíván. A gazdasá­gi elképzeléseket vizsgálva ki­jelentette: a helyzetelemzés vagy tények nem ismeretén vagy egyoldalú csoportosítá­sán alapul. Döbbenetes fenye­getésnek nevezte a 30 napos munkáltatói táppénz tervezett bevezetését. Végezetül úgy foglalt állást, hogy változtatások és módosí­tások nélkül igenis tartható az elmúlt évben elfogadott idei költségvetés. Horn Gyula: Olcsóbb kor­mányzást és olcsóbb parlamen­tet akarunk" Kuncze Gábor, SZDSZ A hivatalba lépő kormányfő koalíciós helyettese kiemelte: a program mindenekelőtt to­vább kíván lépni a piacgazda­ság kiépítésében. ígéretet tett arra is, hogy a koalíció tör­vényjavaslatot terjeszt elő a privatizáció átfogó szabályo­zására. Kitért arra, hogy a gaz­dasági krízisből csak beruhá­zással, felhalmozással, a meg­takarítások ösztönzésével le­het kitörni. Ez viszont a fo­gyasztás kényszerű visszafo­gásával jár, amihez Kuncze Gábor bizalmat, a terhek vise­lését kérte a polgároktól. A kormány vállalkozik arra is, hogy széles nemzeti egyet­értéssel új alkotmányt dolgoz­zon ki. A közigazgatásban pe­dig hatékony, színvonalas, ta­karékos szervezet kialakításá­ra, illetve nyitott, a polgárok ellenőrzése alatt álló önkor­mányzatok ösztönzésére tö­rekszik. Torgyán József, Független Kisgazdapárt A pártelnök a „kívánságok rendszerbe nem foglalt töme­gének” nevezte a koalíció programját. Úgy vélekedett, a gazdasággal foglalkozó feje­zetek elnagyoltak. A program drámai képet fest az ország jelenlegi helyzetéről, de a kiút konkrét lépései helyett csak ígéreteket tartalmaz. Rámuta­tott: a kormányprogramnak már a bevezetése is visszaret­tentő, mert a gazdasági fejlő­dés terheit a polgárokra hárít­ja. A dokumentum a gazdasági nehézségek megoldásában igen előkelő helyre állította a privatizációt, amelyet a kis- és középvállalatok esetében azok vezetőire bízott. A kor­mány ezzel megbízta a gyára­kat tönkretevő „pártapparát- nyikokat” hogy privatizálják az üzemeket. Az eladó és a vevő így ugyanaz lesz; ez pe­dig Torgyán József szerint nem más, mint a nemzet kirab­lása. Az FKGP frakcióvezető­je ezután arra hívta fel a figyel­met, hogy a közeljövőben sor kerül a bankok privatizációjá­ra is. Füzessy Tibor, KDNP A frakcióvezető szerint a prog­ram túl sötéten festi le a ma­gyar gazdaság helyzetét; ez feltehetően a taktikai megfon­tolások miatt van így. A KDNP-t különösen nyugtala­nítja, hogy a kormányprogram szerint a koalíció az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a katonai lelkészi szolgálatról szóló törvények felülvizsgála­tára, illetve a volt Állami Egy­házügyi Hivatal iratainak nyil­vánosságra hozatalára készül. Végül felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a koalíciónak nem Szöllosinét megszólították a vitában Szabó Iván (MDF) beszédében kiemelte az új kormányprogramból azt a megállapítást, hogy szerencsétlen volt a közalkalmazotti tör­vény anyagi vonzata, s ezért a Horn-kormány felül fogja vizsgálni ezt a törvényt is. A lekö­szönő' pénzügyminiszter felidézte, hogy ami­kor ó' ugyanezt (vagyis azt, hogy nincs pénz a bértábla bevezetésére) egy évvel ezeló'tt el­mondta a Parlamentben, még ki sem ment a teremből, a ma kormánypárti padsorokban ülő Szöllősiné képviselőtársa már megszer­vezte a sztrájkbizottságot. Nagyon kíváncsi, hogyan fog reagálni most ugyanő ezekre a kormányzati lépésekre. Lapunk megkérdezte Szöllősi Istvánnét, a szarvasi körzet MSZP-s képviselőjét. —Én azt gondolom, hogy Szabó Iván szelek­tíven olvasta a programot. Én azt a részét idézném, amit ő nem idézett, nevezetesen, hogy az állami költségvetés gondoskodik a pedagó­gusok közalkalmazotti bértáblában rögzített béreiről normatíva formájában. Ezek a nor­matívák garantálják a pedagógusok bérét és járandóságait. Tavaly ez a dolog azért ment el egészen a tüntetésig és a sztrájkig, mert nem­hogy időpontot kívánt csak módosítani a kor­mány, tehát nem 1994-ben, hanem 1995-ben akarta csak bevezetni a bértáblát, hanem az utolsó percig nem tudta pontosan, hogy ez mennyibe kerül, és azt főleg nem akarta ki­mondani, hogy ezt végül is ki fizeti és miből, így aztán az egész rá maradt az önkormányza­tokra. Mi, mint szakszervezet, a hatályos tör­vény végrehajtásához ragaszkodtunk. Ezzel szemben az történt, hogy elmaradtak az idejé­ben elvégzett háttérszámítások, emiatt el akarták halasztani a bértáblát, és amikor, ép­pen a szakszervezet nyomására, mégis be kel­lett vezetni, akkor módosították gyorsan a köz­alkalmazotti törvényt, visszasorolva 30 ezer pedagógust. Ha a Horn-kormány is ezt fogja csinálni, így lép fel, akkor a pedagógusok szak- szervezete ugyanígy fog erre reagálni. Az telje­sen mindegy, hogy én most melyik padsorban ülök. S.Á. szabad elfelejtenie, hogy a parlamenti erőviszonyok nem tükrözik teljesen a szavazó­polgárok megoszlását. Kövér László, Fidesz A Fidesz nemmel fog szavazni mind a kormány programjára, mindpedig a kormányfő sze­mélyére, mert -— mint Kövér László beszédéből kitűnt — nem tartja megalapozottnak az elképzeléseket, s komoly kéte­lyei vannak a program végre­hajthatóságát illetően. A jófor­mán csak kérdéseket megfo­galmazó, bíráló felszólalásban Kövér László megkérdőjelez­te, hogy a program fő célkitű­zései, a megvalósítás eszkö­zei, a választási ígéretek össz­hangban vannak-e. — Nehéz tartalmas bírála­tot mondani a kormányprog­ramról, mert bosszantóan üres — állapította meg a Fidesz frakcióvezetője. ^ gazdasági elképzeléseket érintve elis­merte ugyan, hogy nehéz nem egyetérteni a főbb célkitűzé­sekkel, ám felhívta a figyelmet az ezek között levő ellentmon­dásokra. Szekeres Imre, MSZP — A tét, hogy milyen jellegű piacgazdaság alakul ki, előre­megyünk vagy a végleges le­szakadás felé — hangoztatta Szekeres Imre. Beszédében le­szögezte: sérelmi politizálás helyett a gyakorlatias politiká­val lehet korszerű országot te­remteni. A koalíciót ért észre­vételek kapcsán kifejtette, hogy létrehozásában a hatalmi alkunak, s az ideológiának nem volt szerepe. Kiemelte, hogy a cél a piacgazdaság ki­építése és nem korrigálása, s ilyen feladata nem volt még szociáldemokrata pártnak. Végezetül leszögezte: az MSZP az 1998-as választáso­kon is jól kíván szerepelni, márpedig ennek egyetlen alapja a jó kormányzás lehet. A kormányprogram vitájá­ban minden frakció 60 percet kapott, azzal a megkötéssel, hogy a 15 percet egyetlen fel­szólalás sem léphette túl. Elfogták a láthatatlan gyilkost 5. Mit is mondott a túlélő? / Uj miniszterjelöltek arcképcsarnoka Az előző fejezetben Don Hen­ry tengerészkapitány drámai visszaemlékezéseit közöltük. Érdemes azonban belegon­dolni, mit is mondott? „...A víz közben minden irányból zuhogott a hajóra...” A hajó alá érkező gázok csak a hajó oldalainak mentén léphetnek a légkörbe, így a hajó körül igen intenzív gáz­felszabadulás várható (sokkal erőteljesebb mint környezeté­ben a vízfelszínen), amely a vizet szökőkútszerűen magas­ra löki, és így a víz a hajóra is záporozik. Ugyanekkor a hájó mé­lyebbre is süllyedhetett a ki­sebb sűrűségű vízben, de ezt a hajón tartózkodók nem vehet­ték észre, hiszen a kilátást a vízfüggöny megakadályozta. „...A horizont eltűnt, min­den összefolyt, nem láttunk semmit. Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam. Úgy tűnt felhő fedi be, és a körülötte lévő hullá­mok magasabbak voltak mint másutt...” Természetesen akkor ke­reshette csak tekintetével a kapitány az uszályt, amikor a hajó körül a vízfüggöny meg­szűnt. A vízfüggöny akkor szűnt meg, amikor a hajó to­vább haladt arról a helyről, ahol a gázok távoztak a víz­ből. A kapitány tehát, amikor hátra tekintett, a tenger felszí­nének azt a részét látta, ahol a gázömlés zajlott. Úgy tűnt számára, hogy felhő fedi be az uszályt, mert a gázok által elő­zőleg a légkörbe porlasztóit víz, valamint a gáz és a levegő hőmérsékletének különbsé­géből eredő hőkiegyenlítődé- si folyamat, a csaknem száz százalékos relatív páratartal­mú gázokból párakicsapó­dást, ködképződést eredmé­nyezett. Hogy az uszály körül lévő hullámok miért voltak maga­sabbak, mint máshol, annak magyarázata igen egyszerű. A felfelé áramló, kitáguló gázok térfogatnövekménye a vízfel­színt megemelte, feldomborí­totta. Mindenki tapasztalhatta már fürdőzés közben, hogy a víz alatt kifújt levegő, a fel­színre érkezve feldomborítja azt. A gázömlési teória világos, egyértelmű, tudományos ma­gyarázatot tud adni a kapitány megfigyeléseire. A tengerész­kapitány feltehetően jó megfi­gyelő volt, mert egy előzőleg sohasem tapasztalt, igen ve­szélyes helyzetben volt hig­gadtsága az eseményeket jól megfigyelni, és reális tapasz­talatai világosan körvonalaz­zák egy gázömlési veszély- helyzet kísérőjelenségeit. „...Teljes gőzzel igye­keztünk mielőbb kikerülni erről a helyről, de úgy tűnt, mintha valami erőteljesen vissza akarna húzni bennün­ket...” A gázos vízbe mélyen bele­merült (esetleg teljesen el­merült) uszály csak nagyobb vonóerővel húzható, mivel megnőtt az uszály közegel­lenállása. Ezt a vonóerőtöbb­letet érzékelhették a hajók, ez válthatta ki a visszahúzás ér­zetét. A vontatókötése is na­gyobb távolságban kiemel­kedhetett a vízből mint más­kor. „...Hangsúlyozom, sehol máshol nem volt köd, csak az uszály körül...” A gázömlés tehát a tenger felszínének csak egy viszony­lag kis területére korlátozó­dott. Talán ez tette lehetővé a hajón tartózkodók menekülé­sét, hogy útvonaluk nem in­tenzív, nem nagymérvű gáz­ömlés helyét keresztezte. Az elbeszélésben gázöm­lésről, oxigénhiányról, légzé­si nehézségekről nem esik szó. Ennek magyarázata az le­het, hogy a hajó viszonylag rövid ideig haladhatott gázos vízben. A felfelé áramló gá­zok elől a hajótest leárnyékol­ta a fedélzetet és annak légtere a rövid idő alatt, diffúziós úton nem tudott olyan mérték­ben megváltozni, hogy embe­rek érzékeljék. Lehetséges az is, hogy a feltörő gáz sűrűsége lényegesen kisebb volt a leve­gőénél, és a légtérbe lépve gyorsan felszállt. Ferenczy Europress (Folytatjuk) Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszterjelölt Pál László ipari és kereske­delmi miniszterjelölt Katona Béla nemzetbizton­ságot felügyelő tárca nélküli mi­niszterjelölt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom