Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

1994. július 12., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT m Gabonafelvásárlás feltételekkel A földművelésügyi tárca szakemberei kedden dél­előtt folytatják a tárgyaláso­kat az állami gabonafelvá­sárlás részleteiről. A megbe­szélésen annak a \2 gabona­forgalmi cégnek a képvise­lője vesz részt, mely — a meghívott 15 közül — vál­lalta, hogy a meghatározott feltételek szerint vásárolja meg a terményt a termelők­től. Mindezt Szerdahelyi Pé­ter, a tárca helyettes állam­titkára mondta el hétfőn az MTI-nek. A társaságoknak megkö­zelítően 500-600 ezer tonna gabona megvételére lesz le­hetőségük. A vásárláshoz fel­vett hiteleik 60 százalékára kormánygaranciát kaphat­nak, 5 milliárd forint erejéig. A benyújtott vállalati igé­nyeket elbírálják és kedden határozzák meg, hogy me­lyik gabonaforgalmi cég mennyi gabonát vásárolhat az intervenció keretében. Az eredeti elképzelések szerint rögzítették volna azt is, hogy melyik társaság melyik bank­tól, milyen feltételekkel igé­nyelhet kölcsönt erre a célra. Ehelyett azonban várhatóan a gabonaforgalmi cégekre bíz­zák majd, hogy a kiválasztott pénzintézetek közül melyik­hez forduljanak. Növényi stresszkutatás földművelési miniszterjelölt Francia segélyszállítmány Készülődés az expóra Kiadó az elnöki rezidencia? küldte a francia humanitárius szervezet. Az adományból két kamionnyit a nagyatádi me­nekülttábor lakóinak visznek, míg a szállítmány nagy részé­nek szétosztásáról az elkövet­kező napokban közösen dön­tenek a francia és a magyar Vöröskereszt képviselői. lyázott helyi rendezvények részeként 1996 nyarán a fa­megmunkáló művészet ezen ágának alkotóházi munkáiból állandó nemzetközi tárlatot nyitnak. A tervek szerint a gazdag faplasztikai kollekciót a város középkori várából kia­lakítandó idegenforgalmi központban kívánják elhe­lyezni. Jánosi György vállalja. Jánosi György, az MSZP alel- nöke módosította korábbi el­határozását, mégis vállalja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai állam- titkári posztját. A politikus, aki hétfőn délben nyilatkozott az MTI munaktársának, az ál­tala még megnevezni nem kí­vánt szakmai államtitkár-je­lölt és helyettes államtitkár­jelölt személyében -most már biztosítva látja azt a garanciát, amelyet eddig hiányolt. E je­löltek ugyanis jelentős köz* igazgatási szakmai gyakorlat­tal rendelkeznek — mondta Jánosi György. Bécsben is használható. Bécsben is használható hétfő­től a1 Westel 900, s így már 6 európai országban telefonál­hatnak a Westel 900 GSM elő­fizetői saját mobil telefonjaik­kal — tájékoztatta Pete József, a Westel 900GSM Mobil Táv­közlési Rt. műszaki igazgatója az MTI-t. A magyar GSM szolgáltató hatodik külföldi partnere Ausztria, ahol egye­lőre csak Bécsben működnek a mobil telefonok, de az év vé­gére már mindegyik osztrák nagyváros bekerül a rendszer­be. A magyar GSM telefono­kat már eddig is lehetett hasz­nálni Svájcban, Németország­ban, Dániában, Finnországban és Svédországban. Magyaror­szágon is tovább bővül a Westel 900 hálózata, a hét vége óta már a Velencei-tó környéke is elér­hető az előfizetők számára. Dízel szí vattyúzás. Megkezdték a dízelszivattyúk telepítését hétfőn a Szigetköz­ben, a vonatkozó kormányha­tározat értelmében ugyanis a térség ideiglenes vízpótlását dízelszivattyúzással kell meg­oldani. Jakus György, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a győri, a gyulai székhelyű vízü­gyi szervezetek, továbbá a fő­városi árvízvédelmi készenlé­ti szervezet dolgozói a szüksé­ges vízjogi engedély birtoká­ban 30 szivattyút telepítenek Dunaremete, Dunasziget és Dunakiliti térségébe. A beren­dezések másodpercenként 15 köbméternyi vizet szivattyúz­nak át az Öreg-Dunából a hul­lámtéri mellékágakba. A növényi stresszkutatás ered­ményeiről kezdődött kétnapos konferencia hétfőn Szegeden, az MTA Biológiai Központjá­ban. A Magyar Növényéletta­ni Társaság rendezvénye szer­dán növényélettani konferen­ciával folytatódik, amelyen a terület legújabb kutatási ered­ményeiről számolnak be az előadók. ABiostress ’94 tudományos műhely keretében hazai és külföldi kutatók kifejezetten a növényeket érő stresszekről tanácskoznak. A növényekkel kapcsolatban kétféle csoport­ba sorolható stresszről lehet beszélni. Az egyikbe a környe­zetben bekövetkezett változá­sokból adódó, károsan ható té­nyezők tartoznak, a másik pe­dig az úgynevezett antropogén stresszek, vagyis az ember ál­tal okozott káros hatások. Stresszt okozhat a növénynek az extrém hőmérséklet, a túl-' zott szárazság vagy nedves­ség, s létezik só okozta stressz is. Az antropogén csoportba Több mint egy esztendeje vé­geznek ásatásokat a régészek az M3-as autópálya nyomvo­nalán, hogy ne maradjon sem­milyen értékes régészeti lelet a területen. A miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei je­lenleg Mezőkövesd—Szent- istván térségében kutatnak, ahol egy 7 ezer évvel ezelőtti kora újkőkori falucska és egy részben erre épült népvándor­lás korabeli szarmata, illetve későbbi hun település nyomai­ra bukkantak, igen gazdag le­letanyaggal. A feltárás során talált két hunkori sír egyikében — tartozó stresszt elsősorban a környezetszennyezésből ke­letkező gázok idézhetnek elő, de ismert az ózon-, illetve az ultraibolyafény-stressz, to­vábbá okozó lehet a gyomirtó szerek alkalmazása. Szigeti Zoltán, a Magyar Növényélettani Társaság tit­kára az MTI tudósítójának el­mondta: a kutatók első felada­ta megismerni, milyen válto­zás ment végbe az élő szerve­zetben a stressz hatására. Kö­vetkező tudományos kérdés, hogyan lehet a stresszt kivéde­ni? Miután a Szegeden tanács­kozó szakemberek növények­kel foglalkoznak, kutatásaik arra irányulnak, hogy egy adott területen a leggyakrabban elő­forduló stresszre rezisztens nö­vényeket termesszenek, példá­ul, hogy az Alföldön ne nevelje­nek olyan növényt, amely sok csapadékot igényel. Egy másik kutatási irány azzal foglalkozik, hogy nedvességkedvelő nö­vényből szárazságtűrőt alakít­son ki. amelybe egy kisgyereket te­mettek el — olyan ezüst öv­csatot találtak, amely tipikus hun leletnek tekinthető, de a gepidák között i* népszerű volt. A másik sírban — amely­ben egy nő feküdt — két darab 20 centiméter hosszúságú ezüst fibulát, korabeli biztosí­tótűt találtak. A sírban fekvő hölgy jellegzetes, V. századi ékszereket viselt, melyek közül rendkívül értékes lelet egy kosaras arany fülbevaló­pár, továbbá találtak még két ezüst karperecét, gyűrűket és egy ezüst övcsatot is. Az el­A -pályázat nyertese Az olasz CO.GE.CO cég nyer­te meg a MÁV Rt. hat vonal- szakaszának villamosítására kiírt koncessziós pályázatot. A május 4-ei határidőig hat kül­földi pályázó nyújtotta be ajánlatát. Az előzetes feltételek sze­rint az olasz cég Magyarorszá­gon koncessziós társaságot je­gyeztet be, amelyik saját hitel- felvétellel 1997-ig valósítja meg az érintett pályák villa­mosítását és a MÁV közremű­ködésével üzemelteti a villa­mosvontatási hálózatot. A beruházás összköltsége 190 millió svájci frank, melyet a MÁV 17 év alatt fizet vissza. A kivitelezésben legalább 60 százalékban magyar vállala­tok vesznek részt. Az eredményhirdetés alap­ján megkötendő koncessziós szerződés létrejötte még to­vábbi banki megállapodások­tól és az új kormány jóváha­gyásától függ. hunyt ruhájának jobb oldalát üveggyöngyök díszítették. A régészek szerint nemcsu- pán Magyarországon, de Eu­rópában is kevés a mostanihoz hasonlóan, hiteles körülmé­nyek között, érintetlen sírból feltárt lelet. A temetkezési he­lyek többségét ugyanis a teme­tés után néhány nappal kifosz­tották a sírrablók. A kutatók szinte biztosak abban, hogy a leendő autópálya nyomvona­lát követve ebben a térségben még múltunk igen gazdag kin­cseire bukkannak az ásatások őszi befejezéséig. Nyolc kamionnyi, mintegy 20 millió forint értékű segély- szállítmány érkezett hétfőn Budapestre a Francia Vörös- kereszttől. A segélyszállít­mányt — amely élelmiszerek­ből és tisztálkodási szerekből áll — a hazai szegények, vala­mint a menekültek számára Amerikai, kanadai, olasz és hazai résztvevőkkel nemzet­közi faszobrász alkotótábor nyílt tegnap Lentiben. A mű­vészgárda célja olyan belsőté­ri faplasztikák készítése, ame­lyek — önálló esztétikai sze­repükön túl — egy nagyobb gyűjteményt alapoznak meg. Ugyanis a világkiállításhoz kapcsolódó és sikerrel megpá­Hom Gyula kijelölt miniszter- elnöktől olyan jelzés érkezett, hogy eskütétele után nem kíván beköltözni a miniszterelnöki re­zidenciába. Szilvásy György el­mondta, hogy ebben az esetben a Belügyminisztérium feladata az ingatlan hasznosítása, így az sem kizárt, hogy átmenetileg más célra használják a repre­zentatív épületet. A miniszterelnöki reziden­ciát négy éve alakították ki, s abba később Antall József kor­mányfő beköltözött. A néhai miniszterelnök tavaly decem­beri halála után özvegye ma­radt az épületben, miután Bo- ross Péter nem kívánta igény­be venni a rezidenciát. Antall Józsefné nemrég kiköltözött, így a ház most lakatlan. / Értékes régészeti leletek az M3-as autópálya nyomvonalán Népvándorlás korabeli település Elfogták a láthatatlan gyilkost 2. Víz alatti lávaömlés? Mélytengeri árkok az óceán mélyén A Föld különböző óceánjai­nak, tengereinek aljzatát több tízezer kilométeres hosszú­ságban repedésvölgyek, pél­dául az Atlanti-hátság közép­vonala, mélytengeri árkok, például a Puerto Rico-árok ta­golják. (ábra) Ézek mentén az izzó mag­ma a szilárd kérget áttörve az óceán aljzatára ömlik, és ilyenkor az óceán vízével köz­vetlenül érintkezésbe kerül. Hasonlóan a felszíni vulkánki­töréseknél tapasztalható — olykor óriási mérvű — gázki­áramlásokhoz, az óceán fene­kére ömlő láva gyakran nagy gáztömeggel érkezik. Ezek a gázok a határos tengervízbe kerülnek, keverednek. A víz alatti lávaömlést, kitö­rést követően az odakerült gá­zok a tengervíz áramlása foly­tán elszakadhatnak, eltávolod­hatnak attól a helytől, ahol a vízbe jutottak; hasonlattal élve, úgy mozoghatnak az óceán vi­zében, mint a légtérben a fel­hők. Ezek a gázdús víztömegek hosszú vízfelszín alatti mozgás, cirkulálás, bolyongás után előre meghatározhatatlan helyen és időpontban bukkanhatnak a fel­színre. Felszínre való érkezésük azonban a víz alatti útjuk végét is jelenti. A gázok a folyadéktól elkülönülnek, intenzív pezsgés kíséretében, a szódavíz buboré- kaihoz hasonlóan a légtérbe lép­nek. A levegőbe került gázok a víz felszínén, esetleg a felszín felett bizonyos magasságban, réteges vagy amorf formában felhal­mozódnak, és különböző fizikai és kémiai hatásokon alapuló rendellenességeket okozhat­nak. Ez a teória a vízből kilépő gázok járművekre (hajókra, repülőgépekre) kifejtett hatá­sával, mint elsődleges hatással számol, és a gázok emberekre gyakorolt hatását csak másod­lagos, de mindenképpen ható tényezőként veszi figyelembe. Vagyis nem azért süllyed el a hajó, zuhan le a repülő­gép, mert gázmérgezésben elpusztul a személyzet és képtelen a gépek irányításá­ra, hanem fordít va: a gázöm­lés miatt elsüllyed a hajó, le­zuhan a repülőgép, és közben a személyzet vagy a tenger­vízbe fullad, vagy gázmér­gezés végez vele, és a holt­teste a víz alá kerül. Ferenczy Europress (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom