Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-12 / 162. szám
iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. július 12., kedd A belvárosi iskola melletti, napokban átadott közparkban még nem ért véget a munka. A kivitelezők terveiben szerepel egy szökőkút és egy nyilvános WC felépítése Fotó: Kovács Erzsébet Az elhanyagolt békéscsabai parkokat már nehéz helyreállítani Ujjé, a ligetben...? Kevés szó esik mostanában Békéscsaba parkjairól, talán azért, mert embertársainknak nincs ideje pihenni, sétálni a friss levegőn. — Milyen az állapota parkjainknak? —kérdeztük Bánfi Ádámot a városüze- meltétési iroda vezetőjét. — Városunkban 3,5 millió négyzetméter a füvesített rész. Természetesen ilyen hatalmas területet gondozni nem tudunk, ezért van gondozott és gondozásra szoruló liget. A nagyon elhanyagolt parkokat nehéz helyreállítani, viszont a jobb állapotban lévőket gondozzuk. — Milyen felújításokat végeztek az elmúlt időszakban ? — A Széchenyi ligetben új fákat telepítettünk, a régieket kivágtuk, padokat, szeméttárolókat építettünk, telepítettünk. A Lencsési lakótelep melletti nagy szabadidőparkban is jelentős munkálatokat végeztünk. —A közelijövő tervei? — Befejeződött a belvárosi általános iskolával szembeni közpark létesítése, amely a Korzó tér „tehermentesítésére” szolgál. A Széchenyi ligetben felújítottuk a játszóteret. —Az Előre pályával szemben, a Jilemniczky utca sarkán levő füves területet rendbe hozzák? — Nem, mivel az gépkocsiparkoló. Az utca másik részén levő területen viszont a Kórház kíván parkosítani. —A lakosság panaszkodik: az illetékesek a házak előtt nem nyírják a füvet, nem gondozzák a bokrokat. Valóban? — Ez nem igaz teljes mértékben, mert a korhadt fákat kivágtuk, helyükre újakat ültettünk- Munkánkat megfelelő anyagi háttér hiányában sajnos csak részben tudjuk elvégezni, de a közeljövőben is mindent megteszünk az utcák, parkok, terek szebbé tétele érdekében. Takács Marianna Róna, ameddig a szem ellát Expo: A kisember nagy lehetőségek?) A sportosztály tanulókra vár. A Békéscsabai 9. Számú Általános Iskola keretében tomaosztály is működik, melybe a beiskolázás határidejét augusztus 15-éig meghosszabbította a város közgyűlése, ugyanakkor tornából sportosztállyá minősítette át. Ä módosítások oka: eddig kilenc tanuló jelentkezett az osztályba, amely csak akkor indítható el, ha legalább 15 diák foglal helyet padjaiban, s éppen a kívánt létszám elérése érdekében nemcsak tornászokat várnak az iskolába, hanem más sportágak kedvelőit is. Nyári szünet. Szarvason a Vajda Péter Művelődési Központ július 11-étől, hétfőtől augusztus 8-áig nyári szünetet tart. Ez alatt az időszak alatt a Turul mozi működése folyamatos. Hús helyben. Kétsop- ronyban hosszú ideig nem lehetett friss húst kapni. Ám ez a kijelentés ma már a múlté. A közelmúltban a helyi és a csa- bacsüdi önkormányzat sikeresen megegyezett: a Gyulai Húskombinát mozgó boltja egyik héten Csabacsüdön a másikon (szerdai napon) Két- sopronyban, a Rákóczi Étterem előtt 9-től 11 óráig árul. A kétsopronyiak legközelebb július 13-án találkozhatnak a mozgó húsbolttal. Pedagóguslakások. A kondorosi önkormányzat a településen tanító, kezdő pedagógusok lakásgondjain enyhíteni kíván. Ezért két pedagógus házaspárnak a Károlyi-féle, valamint az Endrődi úti, úgynevezett Csaba-lakásban alakítanak ki, biztosítanak lakhatási feltételeket. A jövő év elején a központi orvosi rendelő felett is felszabadul egy lakás, ami szintén növeli a lehetőségeket. Egyedülálló pedagógusok elhelyezésére ugyanakkor a kollégium is felmerült. „A TRAGÉDIÁNAK AZ ALAPJA ÉS MINTEGY LELKE A TÖRTÉNET, A JELLEMEK CSAK MÁSODRENDŰ- EK.” (Arisztotelész) (Folytatás az 1. oldalról) —Milyen visszhangja van a kísérleti adásaiknak? — A vártnál is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a Róna rádió műsorai iránt. Ez a hallgatókat és az interjúalanyokat egyaránt jellemezte. Igen rugalmas műsorszerkezetet alakítottunk ki. Vetélkedtek többek között az iskolarádiók, úgynevezett nyitott stúdiót üzemeltettünk, ami annyit jelent, hogy aki saját elhatározásából bejött hozzánk, kedve szerint, szabadon beszélt. Az expo idején napi hat órában, zenefolyamba ágyazva rengeteg színes műsort adtunk. A rádió üzemeltetői — tapasztalataikból kiindulva — eldöntötték: a végleges engedély birtokában továbbra is napi hat órában sugározhatunk műsort. Már csak az adótelepítés és az azt követő utómérések vannak hátra. Várhatóan augusztus első felében indulunk a — kétezer május elsejéig tartó — adássorozatunkkal. —Hol fogható majd a Róna rádió? — A jó minőségű adást azzal is biztosítani kívánjuk, hogy adóantennánkat a megye legmagasabb pontján, a békéscsabai tévétorony tetején helyezzük el, az üzemeltetést pedig az Antenna Hungária végzi majd. Azt ígérik, hogy már a próbaadások alatt is megdübö- rögtetett ötven wattos adóteljesítmény ötszörösével sugározzák majd a közszolgálati rádióként működő Róna rádió műsorát. Keressük a stúdió végleges helyét. Míg rábukkanunk, az Irányi utca 4—6. számú ház második emeletén ütünk tanyát. A műsorban továbbra is a zene dominál majd. Lesznek játékaink, pergő beszélgetések, riportok, meccsközvetítések tarkítják a programot. (Folytatás az 1. oldalról) — Hogy került Ón ebbe a szakmai körbe? — Tavaly az INDUSTORG Bt. szakembereivel találkoztam a KONSTRUMA-kiállítá- son. Több érintett kollégámmal együtt felvetettem azt a kérdést, hogy a vidéki üvegesek mi módon kapcsolódhatnának be a világkiállítás munkálataiba. Ez a szervező cég végigvitte az ügyet és ezt a tanácskozást szervezte meg számunkra. Itt filmekkel illusztrálva én is megismerhettem, hogy az előkészületek, beruházások hol tartanak, milyen konkrét kivitelezési lehetőségeket kínálnak nekünk, üvegeseknek. — Kivel képviselte megyénket? — Mindenkinek alkalma volt bemutatkozni, nem találkoztam más békésivel. Egyébként az üvegesek mellett nagy- kereskedők, acélszerkezeteket gyártó cégek képviselői is részt vettek a tanácskozáson. Jó érzés volt közöttük lenni. Csupán egy kérdés maradt nyitott: hogyan tovább expo? — Ön szíve szerint hogy döntene? — Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy ha Magyarország „visszatáncolna”, komolytalanná válna a befektetők szemében. — Mint vállalkozó milyen esélyeket lát szakterületén? Ott lehet dz expo építkezéseinek valamelyikén? — A pályázatokat nem szakterületekre írják ki, ami azt jelenti, hogy nem lesz pályázat csak üvegezési munkákra. Éppen ezért — ha pályázni akarok — össze kell fogni más vállalkozásokkal, cégekkel, hogy a több feladatot el tudjuk végezni. Az én esetemben például egy acél(Folytatás az 1. oldalról) húskombinát szakszervezeti tanácsa ismételten összeült, s pontosította a béremeléssel és a cég privatizációjával kapcsolatos álláspontját. Bezdán János ennek birtokában utazott a fővárosba. — Kemény tárgyalásra számítok — mondta Bezdán János. — De abban is bízom, hogy a bérvitában megállaposzerkezeteket gyártó cég nélkülözhetetlen. De már tettem lépéseket! — Ezek szerint komoly pályázó? — Azt mondják, aki megvásárolja az 50 ezer forintos „szeretetcsomagot” (a pályázat ívcsomagját), az már nem lehet komolytalan, vele már számolnak a bírálók. — Lát-e arra esélyt, hogy a nyertesek közé kerüljön? — Az ELTE épületeinek kivitelezésére lehet pályázni. Én főleg a belsőépítészeti munkákra specializálódok. A csábítás nagy, a kihívás, a feladat izgat, de nem a mindenáron történő bekerülés motivál. Ha nem sikerül, az sem azért van, mert alkalmatlannak bizonyulok. Lehet, hogy nem tudok megfelelő társat találni, vagy a bírák találnak nálam jobb ajánlattevőt. Egyébként a jó társulás az alapja mindennek. A társ lehet húzóerő, de visszahúzó is. Majd elválik! — Eddig mit tudott meg a pályázati feltételekről? — Az információkért meg kell küzdeni. Amit elárultak: a felhasználásra kerülő anyagoknak csak a 30 százaléka lehet külföldi, csak Magyarországon bejegyzett cég pályázhat, a foglalkoztatott munkaerőnek 80 százaléka legyen hazai. És még valami: a sikerrel pályázók a kivitelezés során kiváltságos helyzetbe kerülnek. Előjogokat élveznek majd. Ezt azzal indokolták, hogy a munkálatokat semmi sem szakíthatja félbe, ezért mindent megtesznek. Szó volt a szponzorálásról is. Itt mi, középvállalkozók nem rúghatunk labdába. Persze tízezer dollárral már lehetne kezdeni valamit... Csete Ilona dásra jutunk. Pénteken, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete elnökségi ülésén Nagy Sándort, az MSZOSZ elnökét is tájékoztatták a kialakult helyzetről. Ezen az ülésen gyulai elfoglaltságaim miatt nem tudtam megjelenni. Holnap úgy megyünk az ÁVÜ-höz, hogy délelőtt még megbeszéléseket folytatunk az MSZOSZ jogi irodájával. Sztrájkhagyó kedd a húsosoknál? Garázda külföldi Nagylakon Hová lett 8-10 vagon árpa? — A jog a ménesbirtok oldalán áll Megelőzték az aratóbrigádot Az Orosházi Határőr Igazgatóság szervezési igazgatóhelyettesétől, Pakli József alezredestől kaptuk a hírt, amely szerint július 10-én hajnali 2 óra 15 perckor Nagylakon az orvosi rendelő' környékén I. D. M. román állampolgár hangoskodott. Erre felfigyelt egy szolgálatát teljesítő' ha- táró'r járó'r. A járó'r parancsnoka igazoltatni akarta a férfit, aki előrántott egy 12 centiméter pengehosszúságú kést és rátámadt a parancsnokra. A parancsnok segítségül hívta járó'rtársát, melynek következtében a garázda elfutott, ám előtte felkapott egy vastag botot, és menekülés közben betörte néhány ház utcára nyíló ablakát. A zajra egy házaspár kiszaladt, őket is megtámadta a férfi. Amikor a járó'r utolérte I. D. M.-et, az idegen kést rántott, amit a határőrök kiütöttek a kezéből és megfékezték a dulakodót, majd előállították a határőrizeti kirendeltségen. I. D. M. ellen az Orosházi Határőr Igazgatóság feljelentést tett a Makói Rendőrkapitányságon hivatalos személy elleni erőszak, valamint garázdaság elkövetésének alapos gyanúja miatt. Stenger József (Folytatás az 1. oldalról) komolyabbnak ígérkezik, a nyomozás jelenleg is folyik. A Mezőkovácsházi Rendőr- kapitányságon dr. Baráth Mihályiéi, a bűnügyi osztály vezetőjétől a következő tájékoztatást kaptuk: — Június 24-ére virradóra a Ménesbirtok Rt.-nek a batto- nyai határban lévő földjéről 19 hektár árpát ismeretlen személyek betakarítottak. Az okozott kár értéke 726 902 forint. Hasonló ügyben Nagykamaráson is nyomozást folytatunk: itt a helyi téesz földjéről takarítottak be 45 mázsa őszi árpát 32 ezer forint értékben. Mezőhegyesen dr. Madarász Lajossal, a ménesbirtok vezető jogászával sikerült beszélnünk. — Összefüggésbe hozha- tók-e a történtek a földkárpótlással? — kérdeztük. — Ezt majd a nyomozás fogja kideríteni, mi nem gyanúsítunk senkit. Tény viszont, hogy a battonyai kárpótoltak szerették volna megváltani a szóban forgó területet — kezdte válaszát Madarász úr. — Közöltük velük, hogy sajnos ez lehetetlen, majd csak a betakarítás után fogjuk nekik átadni a földet. Levelet is váltottunk a földrendező bizottság elnökével, aki a kárpótoltak nevében nyilatkozott. Ezzel az ügyet a magunk részéről lezártnak tekintettük. Most, amikor odaért az aratóbrigádunk, akkor derült ki, hogy 19 hektárnyi területet valaki le- kombájnolt. Kénytelenek voltunk ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni, hiszen majd’ 800 ezer forint a kárunk. Bárki is tulajdonította el az árpánkat, jogtalanul járt el. A törvény szerint ugyanis a gazdálkodó szerv akkor köteles birtokba adni a földet, amikor a termést betakarította róla. Sem a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon, sem a battonyai rendőrőrsön nem kívánták sem cáfolni, sem megerősíteni azt az értesülésünket, hogy a fenti ügyekben mindössze „birtokvitáról” van szó. A rendőrség azonban nem tartja kizártnak, hogy valamennyi ügy polgári peres úton fog befejeződni. Ménesi György A Mezőhegyes! Állami Ménesbirtokon több mint 10 hektár árpánaK „kelt lába". (Archív felvételünk nem a helyszínen készült)
