Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-24 / 147. szám

1994. június 24., péntek HAZAI TÜKÖR Mári Lajos: Remetei tanya Az alkotónak ez az egyik legkedvesebb képe A hónap végéig várja látoga­tóit a békéscsabai Lencsési Közösségi Házban Mári La­jos tárlata. A művész egykori „vízműs” diákként kóstolt bele először a városi levegő­be, legifjabb kora Sarkadhoz kötődött. Dolgozott a vízügyi igazgatóságnál, az építőipar­ban, majd az olajiparban. Két éve telepedett le a megye- székhelyen. „Nem régtől kö­tődöm a képzőművészethez, bár a rajzolásban, festésben mindig találtam örömöt — vallja az alkotó —, talán a legendás Lázár tanár úr hatá­sára is, aki a középiskolában ábrázoló geometriát tanított. Autodidakta módon próbál­tam előrelépni, melyhez lel­kesítést adott, hogy 1989-ben több képemet kiállították Szolnokon, a bányász-festők országos tárlatán. Aztán Lo- sonczy Miklós művészettör­ténész biztatására más kiállí­tásokra is jelentkeztem. Ta­valy például az orosházi me­gyei, majd az országos ama­tőr képzőművészeti kiállítás­ra. Az itt látható „Remetei tanya” című képem az egyik ‘ legkedvesebb, talán azért, mert sok-sok évig naponta ta­lálkoztam vele, amint reggel és estefelé kinéztem a vonat­ablakból...” F. I. Segély helyén „sózott” nyúlszőr Patika a tv-ben. A na­pokban írták alá a Patika című tizenhárom részes tv-filmsoro- zat vetítéséről szóló szerződést, így július közepén megkezdőd­het a forgatás. A Patika első epizódját várhatóan idén ősszel vetítik a Magyar Tele­vízió egyes csatornáján, főmű­soridőben — jelentették be az alkotók tegnapi budapesti saj­tótájékoztatójukon. (Mint ar­ról a sajtó korábban beszá­molt: az alkotás szponzorálá­sát egy évvel ezelőtt gyógy­szergyártó és -forgalmazó cé­gek vállalták, és a gyakorlati­lag „ingyen” felajánlott pro­dukció sugárzását utasította vissza egy évvel ezelőtt a Ma­gyar Televízió). Pályázat a Citadellára. Még ez év végéig hasznosítási nemzetközi versenytárgyalást ír ki a Gellért-hegyi Citadellá­ra a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. A Fővárosi Va­gyonátadó Bizottság a napok­ban döntött arról, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet kezelésébe adja a Cita­dellát a hozzá tartozó közpark­kal együtt. Az előzetes elkép­zelések szerint a versenytár­gyalás nyertese végzi majd el a Citadella szükséges felújítá­sát, és ennek ellenértékeként kapja meg az objektum bérleti jogát meghatározott időre. Pécs Expo. Megnyílt teg­nap a Pécs Expo, az alapításá­nak negyedszázados jubileu­mát ünneplő, tizenötödik pécsi ipari vásár. A vidék-Magyar- ország legnagyobb nemzetkö­zi általános kiállításán az idén százhúsz külföldi, valamint csaknem háromszáz hazai cég mutatja be legújabb termékeit és szolgáltatásait. A csempészek kitartóan próbál­koznak, kiváltképp kőolajszár­mazékokat — zömmel tüzelő­olajat — és szeszt átvinni az államhatáron, pedig rendre raj­tavesztenek. a Vám- és Pénz­ügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának tá­jékoztatása szerint az elmúlt hé­ten a működési területükhöz tar­tozó határátkelőhelyeken összesen húsz devizaszabály­sértőt, nyolc vámszabálysértőt füleltek le, továbbá egy esetben devizavétség, egyszer pedig a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése miatt indítottak el­járást. Röszkénél június 13 és 19-e között összesen több mint 11 ezer liter kőolajszármazékot — ebből 10 ezer liter háztartá­si tüzelőolaj — foglaltak le a pénzügyőrök. Június 14-én egy jugoszláv állampolgár 500 liter tiszta szeszt próbált be­csempészni Magyarországra — sikertelenül. A nagylaki ha­tárátkelőhelyen egy kilépő ro­mán állampolgártól négy FU­NAI típusú színes tévét foglal­tak le, amikoris hamis beváltá­si bizonylatokkal próbálta a vásárlás jogosságát igazolni. A szegedi pénzügyőrök egy fővárosi kft. által szállított se­gélyrakományt vizsgáltak át. A két konténerben jelzett 20 ezer kilogramm só helyett 2500 kiló bálás nyúlszőrt találtak, és csu­pán 3900 kiló sót. A hivatalos és érvényes ENSZ-engedélytől el­térő szállítmányt több, mint négy és fél millió forint érték­ben a vámosok lefoglalták. A gyularemetei tájtanítóképző egykori hallgatói Találkozó negyvennyolc év után Gyulán Gyulán 1946-ban kezdődött a népi kollégium szervezése. Ebben a munkában az akkori haladó pártok és a megyei tan­felügyelőség vállalt szerepet. A fő szervezője dr. Varga Fe­renc, az akkori tanfelügyelő helyettese volt. A megyei és városi vezetők megállapod­tak, hogy az Almássy-kastélyt adják a kollégium céljára. Ez meg is történt. 1946 novem­berében benépesült a kollégi­um. A megnyitót megelőzte a szervezők munkája, akik jár­ták a megyét, szervezték az akkori parasztifjúságot a népi kollégiumba. Polgári iskolai tanulókat, gimnáziumi tanuló­kat és a szervezés alatt álló tájtanítóképző hallgatóit tobo­rozták. Ezek a tanulók kaptak elhelyezést a kollégiumban. 1947. január 1-jén 30 Békés megyei diákkal együtt dr. Var­ga Ferenc a megyei főispáni hivatal, valamint a tanfelügye­lőség jóváhagyásával átvették a Gyula Remetei Gyógypeda­gógiai Intézetet. Az egész épületet elfoglalta az iskola. A tanítóképző kezdetben — mivel önálló intézményként nem működhetettt — a szarvasi tanítóképző kihelye­zett osztálya volt. Igazgatója Farsang Árpád főiskolai tanár volt. Dr. Varga Ferenc a Tesse- dik Sámuel Népi Kollégium igazgatója és a parasztdolgo­zók táj tanítóképző vezetője lett. Ekkor vált ketté a népi kollégium, benn a városban működött a Dózsa kollégium, Remetén pedig a Tessedik né­pi kollégium. Öntözésre alkalmas 30 hold föld állt rendelkezésre, ahol a tanítóképző hallgatói szakta­nár irányításával termeltek. A NÉKOSZ Országos Központ­ja egy meghatározott összeg­gel támogatta a kollégiumot, ami nagyon szerény ellátást biztosított. A második évtől folyamatosan a gazdálkodás bevétele is hozzájárult az inté­zet fenntartásához. A tanári kar részben a gyulai gimnáziumból és különböző városokból átirányítás útján jött tanítani. Dr. Varga Ferenc igazgató Gyuláról, Lázár Já­nos, Pecz Irén, Molnár Judit, Bálint Mihály, dr. Kátai Fe­renc szintén Gyuláról, vala­mint a gimnáziumból dr. Tár­nái László, Christián László, Szerdahelyi István, Csemus Erzsébet Debrecenből, Újvári Terézia Budapestről, Árva Gi­zella Makóról, Starcz Rezső Szegedről, Köröndi Endre Marosvásárhelyről jöttek taní­tani. A régi tanítóképző szak­mai könyveit, valamint gim­náziumi tankönyveket hasz­nált az iskola. Majd az iskolák államosítása után kapott na­gyobb támogatást tankönyvek és taneszközök beszerzésére. A cél tehát az volt, hogy azokat a fiatal parasztgyereke­ket kell tanítani, akik falvak­ban és tanyákon élnek. Megta­nítani őket azokra az ismere­tekre, amelyekre a felszaba­dult Magyarországnak na­gyobb szüksége volt. Meg­szűnt az iskolák zsákutca jelle­ge, és különböző általános is­kolákból, tanyáról, faluról, vá­rosról egyaránt lehetett to­vábbtanulásra jelentkezni. Az általános ismeret mellett nö­vénytermesztést, állattenyész­tést, kertészetet tanultak, majd tanítottak. Ezért kellett az is­kolában a tanulmányok folyta­tása közben az értékek előállí­tása mellett megtanítani a gaz­dálkodást is. Rendkívül jó volt a kapcsolat a környékbeli pa­rasztsággal is. Ők támogatták az intézetet még szükséges mezőgazdasági gépekkel is. Az intézet növendékei téli es­téken és ünnepnapokon a kör­nyékbeli lakosságot kultúrmű­sorokkal szórakoztatták. Fia­talok, idősek egyaránt látogat­ták a rendezvényeket. Volt színjátszókor, népitánc-cso­port, jól működő énekkar, ze­nekar és természetesen élénk, eleven sportélet folyt. A tájtanítóképző címet fel­váltotta a „Pedagógiai Gimná­zium”. A későbbi évfolyamok már ezen a címen szereztek érettségi bizonyítványt. Az in­tézet átélte ennek az időszaknak minden viharát, míg 1950-ben beszüntették az iskolát a kollégi­ummal együtt. Azok a tanulók, akik még nem végeztek, az or­szág különböző tanítóképző in­tézeteiben helyezkedtek el, és ott tanultak. Ezzel lényegében a remetei tanítóképző megszűnt, jogutódja a gyulai tanítóképző lett, majd később a gyulai óvó­nőképző és ezek is megszűntek. A gyularemetei épület ezt köve­tően nehezen nevelhető fiatalok iskolája lett. A gyularemetei tájtanító­képző intézetnek volt hallga­tói találkoznak 48 év után Gyulán, és emlékeznek a kez­detleges, de nagyon emlékeze­tes diákévekre és a közös él­ményekre, most már mint nyugdíjas tanárok. Mi, akik Gyulán élünk, ez­zel a vázlatos visszaemléke­zéssel köszöntjük a volt hall­gatókat 1994. június 25-én, kí­vánunk mindenkinek hosszú, boldog életet. Banadics Márton ny. tanár Támogatókat keres a Vöröskereszt A szervezet békéscsabai veze­tőségének tegnap délutáni ér­tekezletén legalább annyi szó esett a létezés és a támogatás megteremtésének feltételei­ről, mint a tartalmi munkáról. Szabó Sándorné városi titkár örömmel jelentette be, hogy a korábbi évek tendenciájához képest az idén megállni látszik az alapszervezetek megszűné­se, sőt a visszaáramlás jelei is tapasztalhatók. A rászorultak száma azonban egyre nő, s csökkenő létszámmal is elvé­gezték az első félévre beterve­zett feladatokat: az adomá­nyokat eljuttatták a nélkülö­zőkhöz, a kiszállásos véradá­sokkal elérték azt, hogy a vá­rosban biztonságos volt a vér­ellátás, a fiatalok körében ver­senyeket szerveztek (a Hugon- nai Vilma Egészségügyi Szak- középiskola diákjai még az or­szágos első helyezést is elhoz­Afavisszatérítés Július 1-jétől valamennyi Centrum Áruházban vissza­igényelhetik a külföldi turis­ták 25 ezer forint feletti vásár­lásnál az átlagosan 20 százalé­kos áfát—jelentette be tegnap a kispesti Centrum Áruházban tartott sajtótájékoztatón Sán- tha László, a cég kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: az ország vala­mennyi Centrum Áruházában vásárolt termék értéke össze­adható az áfa visszaigénylése­kor. Szólt arról, hogy az év ták), s pályázatok útján próbál­tak további forrásokat terem­teni a segítségnyújtáshoz. A vezetőségi tagok megfogal­mazták, hogy munkahelye­ken, lakókerületekben támo­gatják a szociálisan rászoruló­kat, a beteg embereket, ezért érthetetlen számukra, hogy miközben gondot vesznek le a polgármesteri hivatal szociá­lis irodájának a válláról, a me­gyében Békéscsaba az egyet­len település, ahol az önkor­mányzat nem engedi el irodáik bérleti díját, de a kórház vagy a véradó állomás sem nyújt évek óta segítséget a véradások megszervezéséhez. A pénzte­lenség lassan oda vezet, hogy nem tudják megszervezni élet­mentő akcióikat. Egyetlen bizlamuk azokban a vállalko­zókban van, akik szívesen szánnak pénzt karitatív szer­vezetek támogatására. a Centrumban első öt hónapjában az előzetes adatok szerint a részvénytársa­ság 25 áruháza hétmilliárd fo­rintos forgalmat bonyolított le, ez 6 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Ebben az esztendőben 180 millió forintot szánnak felújí­tásra, ebből eddig körülbelül 120-130 millió forintot költöt­tek el. Két budapesti és hat vidéki áruház alakult újjá az utóbbi hónapokban, s a közel­jövőben a Corvin és a Divat­csarnok kerül sorra. • Bajban a németországi magyar építők? • Viselhetnek-e a nők reverendát? • Drámai-e a népesség fogyatkozása? • Ügyfelek a bankok ellen? Ha talált a fenti cikkek egyike felkeltette érdeklődését, vegye meg az e heti HVG-t. Olvassa el és vágja ki az Önnek legjobban tetsző cikket, és küldje el nekünk nevével és címével! A beküldők között előfizetéseket és pólókat sorsolunk ki! Címünk: 1300 Budapest 3., Pf. 20. Fax: 188-7101 Nyerjen a ifi-vei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom