Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-24 / 147. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. június 24., péntek Ronyecz Mária Jászai-dí- jas színésznő 50 évvel ezelőtt ezen a napon született Kunágo- tán, és 1989 novemberében halt meg. Pályafutását Pécsett kezd­te, majd a Nemzeti Színházban, később a Katona József Szín­házban játszott. Sikereit főként drámai szerepekben aratta, em­lékezetes alakításokat nyújtott Brecht és Shakespeare darabjai­ban. Filmjei közül a Változó felhőzet, a Szemüvegesek, a Szeressétek Odor Emíliát és A legszebb férfikor emelkedik ki. Kábel-tv. Magyarbánhe- gyesen tavaly ősszel kezdték el a kábel-televízió hálózatának kiépítését. A több mint 200 igénylőből eddig 50-60 között van azoknak a lakásoknak a szá­ma, ahol már élvezhetik e szol­gáltatás előnyeit. A kivitelező, a békéscsabai SAT-Elektronik Kft. ez évben is folytatni kívánja a munkát, de ehhez szükségük van a lakásonkénti 12 ezer fo­rintos bekerülési költség folya­matos befizetéseire. Az összeg előteremtéséhez a helyi taka­rékszövetkezet is szívesen nyújt segítséget. A 140 forintos üze­meltetési díj mellett, új szolgál­tatásként, már a helyi stúdió is üzemel a polgármesteri hivatal udvarán, amely 18 órától 22 óráig sugároz adást. A stúdió vezetője: Pusztai Andrea, Hu­nyadi utcai lakos. Legyőzve győz. Ezzel a címmel készíti legújabb filmjét az „Indul a bakterház” című népszerű vígjáték rendezője, Mihályfy Sándor. Az ő neve ismerős lehet a Jókai Színház látogatói számára, hiszen a munkáját dicséri a nagy sikerű Bástyasétány 77 című előadás is, melyet 1984-ben mutatott be a színház. A Nemeskürty István forgatókönyve alapján készülő tévéfilm forgatása a napokban folyik, munkát adva több békés­csabai színésznek. így többek között Jancsik Ferenc, Hodu Jó­zsef, Kalapos László, és Toma- nek Gábor kapott kisebb szere­peket benne. Hímzésbemutató. Déva- ványán a héten Papp Tibor pol­gármester nyitotta meg az ü- gyes kezű helybeli lányok— asszonyok a hímzőszakköri ki­állítását. A szép bemutató egy hétig tekinthető meg művelődé­si központ kiállítótermében. Dankó Jánosné az alapítás óta a Rózsa Pávakörvezetője Kiváló kórus címek, aranyérmek és nívódíjak is fűződnek az együttes nevéhez Fotó: Kovács Erzsébet Húsz éves a menyecskekórusként alakult kondorosi Rózsa Pávakör A szívük benne van a dalban A kondorosi Rózsa Pávakört 1974-ben alapították és kez­detben menyecskekórusként működött. Később citerások és férfi dalosok csatlakoztak a csoporthoz. Az aranykor­ban, a 80-as években 44 tagú kórus, 7 citerás, egy köcsögdu­dás és egy táncos alkotta a társulatot. Az országos minősítő- kön többször kiváló kórus címet szereztek, három arany­érem is fűződik a nevükhöz. Két nívódíjat kaptak, egyiket a szlovák hagyományok ápolásáért, a másikat Egerben, egy gálaműsor után érdemelték ki. A pávakör a rádióban is többször hallatta hangját. Dankó Jánosnét — aki az alaku­lás óta az együttes vezetője — arról kérdeztük, miként sikerült ezt a szép születésnapot megérnie a csoportnak. — Olyanok járnak ide, akik szeretnek és tudnak is énekel­ni — mondta. — Mindig az az érzésem, hogy a szívük benne van a dalban. Jó „gazdánk”, a helyi termelőszövetkezet ameddig lehetett erkölcsileg és anyagilag támogatott bennünket, még kirándulni is eljárhattunk. Most egyre ne­hezebb a ruhák beszerzése, a fellépésekre való eljutás is, de a takarékszövetkezet, a szlovák szövetség és a kon­dorosi magánvállalkozók se­gítik a pávakört. Évente így 15—20 alkalommal szere­pelünk az országban. Próbá­inkat minden hétfőn a helyi, idősek klubjában tartjuk. Je­lenleg 28—30 tagú az együt­tes, amely kiegészül három citerással és egy köcsögdu­dással. — Az alapítók közül ma- radtak-e még a dalkörben? — Gyöngyösi Pálné, Su- tyinszki Mátyásné, Dobrotka Pálné és Brusznyiczki Mihály kezdettől tagja a csoportnak. — Miként ünnepük a 20. születésnapot? — Július 2-án a kamuti étte­rembe négy olyan pávakört — a szeghalmit, a nagyszénásit, az öcsödit és a mezőtúrit — hívtunk meg, akikkel nagyon szoros a kapcsolatunk. Azért visszük a rendezvényt Kamui­ra, mert Kondoroson sajnos a művelődési ház bezárt és nem találtunk olyan helyiséget, ahol 200 embert vendégül lát­hatnánk, a fellépéseknek meg­felelő keretet biztosíthatnánk. Ny. L. i Az orosházi vasúti tiszt unokája Ó, a Türay! Diszkózás, mint szakma Hányán és hányán kiáltunk föl így a képernyő előtt, ha egy- egy régi magyar filmben meg­jelenik ez a különös bájú szí­nésznő, aki még most, túl a nyolcvanon is vidám, jó hu­morú. És elmesélte életét Pár­kány Lászlónak a Turay Ida egyes szám első személyben cí­mű könyvhöz, melynek olva­sása olyan élmény, mintha egy jó csomó régi Színházi Élet, vagy a Délibáb hosszas lapoz­gatása. Szóval könnyed és szó­rakoztató, s nem nélkülözi a kisebb- nagyobb korabeli pletykákat sem, amiket a nagyérdemű publikum mindig élvezett. Igazán azonban két lénye­ges dolog érvényesül a könyv­ben: Turay emberi és színészi egyénisége, valamint a legen­dás szerelem és házasság Bé­keffi Istvánnal. A nagysikerű és számtalan színdarab- és filmforgatókönyv szerzőjé­vel, akit mindenki csak Pistu- kának hívott, s a jobbnál jobb szerepek özönét írta a felesé­gének is többek között. A töb­bek között Fedák Sári, Honthy Hanna, Csikós Rózsi, Rökk Marika és még más magyar és külföldi operettcsillag és film­sztár szerepelt. Turay Idára a magyar kö­zönség úgy emlékszik vissza, mint a naivák között is egy ritkaságra. Hangszíne, hang­hordozása, mosolya, egész lé­nye valami ártatlan bájt sugár­zott ennivaló ügyefogyottság- gal olykor, máskor meg célra­törő kamaszos kópésággal. El sem hinné az ember, hogy ját­szott Moliere-szerepeket is, sőt a Makrancos hölgy Katája Turay, az örökifjú művésznő is volt Jávor Pál partnereként. Sikeresen mégpedig. Művészi pályafutását, csa­ládja és házassága történetét, valójában egy egészen kitelje­sedett életet ismerhet meg a könyv nyomán az olvasó. És a magyar színpadi, s színház körüli élet nem egy érdekes és jellemző figuráját. Vass Márta Bizonyára csak kevesen tud­ják, hogy a komoly tradícióval rendelkező szakmákon kívül olyan új lehetőségek is várják a mai pályaválasztókat, mint a fiatalok körében közkedvelt diszkóztatás. Akik véglegesí­tett szakvizsgát tesznek, azok működési engedélyt kapnak, s a diszkók világában biztosít­hatják megélhetésüket. A diszkósok számára né­hány éve az országban kötele­zővé tették a szakvizsgái vég­zettséget, így megyénkben is többen szeretnének eredmé­nyes vizsgát tenni. Ennek fel­tételeit a Magyar Zeneművé­szek és Táncművészek Orszá­gos Szórakoztatózenei Köz­pontjának Békés Megyei Ki- rendeltsége teremtette meg. A kirendeltség szervezésé­ben hétfő óta Békéscsabán, a Fregatt bárban tizennyolc diszkós (melyeknek többsége megyénkbeli, de Fejér megye­it is találni köztük) háromna­pos tanfolyam keretében is­merkedett a szakvizsga-köve­telményekkel, majd ezt köve­tően a vizsákra kerül sor. Erről Hölzer Tamás, a tan­folyam vezetője, a vizsgabi­zottság elnöke tájékoztatott bennünket. Mint mondta: a szakvizsga elméleti és gyakor­lati részből áll. Az elméleti megmérettetés írásban törté­nik, zenei, angol nyelvi és mű­szaki-technikai ismeretekből kell megfelelni. Ezekre szer­dán délután került sor. Azon a diszkósok számára, akik ma eredményes szakvizs­gát tesznek, lehetőség nyílik, hogy a továbbiakban akár hi­vatásos előadói képesítést is szerezzenek. Persze ehhez majd újabb vizsgái megméret­tetésen kell túljutniuk. M agy ári Barna Technika helyett számítástechnika A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium alapfelada­tán túl, több fakultációs lehe­tőséget biztosít a tanulók ma­gasabb szintű képzésére. A számítástechnikai oktatást például —- eltérően más isko­láktól — már első osztálytól beépítik a tantárgyi órarendbe. — Ez úgy történik, hogy a gyerekek a technika tantárgy helyett eleve a számítógép ke­zelői ismereteket tanulják egy korszerűen felszerelt szaktan- teremben — mondta Németh István, a gimnázium igazgató­ja. — Erre a célra a régi pince 48 négyzetméteres alapterülete bizonyult alkalmasnak, amit 1990-ben pályázati pénzből és saját erőből alakítottunk át. Tapasztalatunk, hogy a számí­tógépes oktatás, a munkaerőpi­ac változásával összhangban, igen vonzó. Különösen a fiú ta­nulók részéről nőtt meg az ér­deklődés. Egyébként e tárgyból is érettségizni kell, amely ope­rátori végminősítést jelent. — Hogy mennyire komo­lyan veszik a gyerekek ezt a fakultációt azt bizonyítja, hogy ebből a tárgyból érettsé­gizők közül mindössze két né­gyes, a többi jeles lett— veszi át a szót Sallai István, a számí­tástechnika tanára. — Jó len­ne, ha iskolánk is megkaphat­ná a számítástechnikára a vizs­gajogot, hisz itt a négy év alatt jóval többet elsajátítanak a ta­nulók, mint egy alapfokú (320 órás) számítástechnikai tanfo­lyamon — hangsúlyozták. Mint megtudtuk, a többi tárgykör, amire nagy hang­súlyt fektet a gimnázium, az a gépírás, valamint a nyelvokta­tás. Ennek érdekében a rajz és ének órák tantervi anyagát csoportosították át. Az így fel­szabadított idő segítségével emelt óraszámban tanítják az angol, az orosz és a német nyelveket. Az is előfordult, hogy a felmerült igények mi­att, rendkívüli tantárgyként, latint is tanítottak szakkörjel­leggel. Ezen oktatási forma ér­deme, hogy évente 4-5 tanuló tesz sikeres középfokú nyelv­vizsgát. H. M. A technika óra helyett számítástechnikát tanulhatnak a diákok a mezőkövácsházi Hunyadi János Gimnáziumban. A képen Sallai István középiskolai tanár felkészült szakemberként magyarázza a számítógépes technika alapismereteit Fotó: Such Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom