Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-22 / 145. szám

1994. június 22., szerda HAZAI TÜKÖR 1BÉKÉS MET.VEI HÍRLAP Országos ankéton azáltalános iskolai fizikatanárok Mi is az az atomfogalom? Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat rendezésében ked­den megkezdődött az általá­nos iskolai fizikatanárok XVIII. országos ankétja Pak­son. Háromszáznál többen vesznek részt a háromnapos szakmai fórumon, amelynek a Paksi Atomerőmű Rt. által fenntartott Energetikai Szak­képzési Intézet ad helyet. Kiss Dezső akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társu­lat elnöke megnyitóbeszédé­ben köszönetét és elismerését fejezte ki az általános iskolá­ban oktató pedagógusoknak, akik gyakran méltatlanul ne­héz körülmények között ala­pozzák meg a gyerekek egész életre szóló tudását. Köszön­tötte a tanárokat Petz Ernő, a Paksi Atomerőmű Rt. vezér- igazgatója és elmondta, hogy az atomerőmű a legkülönbö­zőbb módokon támogatja az oktatást: anyagi segítséget nyújtanak tanulmányi verse­nyekhez, támogatják a Ma­gyar Fizikusképzésért Alapít­ványt, valamint a Fizikai Szemle és az Élet és Tudo­mány megjelenését. A tanári ankét sikeréhez a hét közepén azzal járulnak hozzá, hogy az atomerőműben tett látogatás alkalmával konzultációs le­hetőséget biztosítanak a résztvevők számára az erőmű működéséről és biztonság- technikai berendezéseiről. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az atomerőművekről sok téves és hamis tájékozta­tás, illetve vélemény jelent meg éveken keresztül, ezért ha jól tájékozott tanároktól származó ismereteket szerez­nek a diákok, az hasznára vá­lik az egész társadalomnak. Békés megye szülötte a világhírű fizikus, Bay Zoltán, akinek tavaly emelték ezt az emlékművet Gyulaváriban Az országos ankéton a fizi­katudomány jeles képviselői tartanak előadásokat az atom­fogalom kialakításáról, a ki­emelkedő biztonságú erőmű­vek működéséről, továbbá a fizikatanításban várható új törekvésekről, a hit és a ter­mészettudomány kapcsolatá­ról, időszerű oktatáspolitikai kérdésekről. ” nemzetközi szakkiállítás A fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálják Egyre több a panasz a közüzemekre is EMS Gyorsposta. A Ma­gyar Posta EMS Gyorsposta üz­letága június 1. és szeptember 15. között akciót indít. A fenti időszak alatt öt EMS-külde- mény feladása után egy eser­nyővel, tíz küldeményt követő­en egy EMS feliratú sporttáská­val ajándékozzák meg az ügyfe­leket. Az eladásösztönző akció­tól a szolgáltatás még szélesebb körű megismerését várják. Gyermekrajzpólyázat. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének székházában tegnap ki­osztották a díjait annak a gyer- mekrajzpályázatnak, amelyet a Japán Mezőgazdasági Szövet­kezeti Kiadó, illetve a Nemzet­közi Raiffeisen Unió írt ki. A pályázat a magyar résztvevők számára igen sikeres volt, hi­szen a 261 arany-, ezüst- és bronzéremből, valamint elis­merő oklevélből 34-et vittek el. A pályaművek arról szóltak, hogy a természet milyen szere­pet tölt be az emberek, elsősor­ban a gyerekek életében. Háromtagozatos a Mis­kolci Nemzeti Színház vezető­ségének az a célja, hogy a szege­di és a debreceni teátrumokhoz hasonlóan a miskolci színház is három tagozatú legyen, rendel­kezzék külön opera- és balett­társulattal — hangzott el az in­tézmény vezetőségének ked­den, Miskolcon megtartott saj­tótájékoztatóján. A három tago­zat megvalósítása mellett „há­rom arculatú” színházat akarnak csinálni, vagyis népszerű-korsze­rű, érdekes-különleges és kísérle­tezőjeliegű színházat. „Bioszféra Második alkalommal rende­zik meg Budapesten a bioszfé­ra nemzetközi környezetvé­delmi, egészséges életmód szakkiállítást és konferenciát. Az idei, június 23-tól 25-ig tartó eseménysorozat részle­teiről Szirmai Ferenc, a ren­dezvényt szervező Sedan Ma­gyar—Svájci Kft. igazgatója tájékoztatta tegnap az újság­írókat. Elhangzott: csaknem félszáz cég mutatja be a kör­nyezetvédelemmel, valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos termékeit, tech­nológiáit, illetve ismerteti legújabb kutatási, fejlesztési eredményeit. A környezetvé­delem témakörében az érdek­lődők átfogó tájékoztatást kapnak a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a környezet­barát csomagolás és tüzelés- technika, a sugárzás-, a víz-, talaj- és levegővédelem, a szennyvíztisztítás és a kör­nyezetbarát közlekedés jelen­legi helyzetéről és legfonto­sabb feladatairól. A rendez­vény másik fő témájával, az egészséges életmóddal összefüggésben szó lesz a bio­mezőgazdasági termelésről és a biokertészetről, a gyógytu- rizmusról, a természetgyó­gyászatról. A kiállítás látoga­tói kedvezményesen vásárol­hatnak különféle bioélelmi­szereket és -termékeket, gyógykozmetikumokat, de a kiállításon képviselteti magát több szabadidő-, illetve sport- ruházatot, eszközt és felszere­lést gyártó vagy forgalmazó cég is. A kiállítás keretében emellett megtekinthetők és megvásárolhatók lesznek a környezetvédelemmel, illet­ve az egészséges életmóddal kapcsolatos könyvek, kiadvá­nyok és folyóiratok is. A XIV. kerületi Körcsarnokban meg­rendezendő Bioszféra '94-re a belépés ingyenes, sőt, a szer­vezők 50 százalékos vasúti kedvezményt is biztosítanak. Kétnapos, hét végi tanácsko­zást tartottak a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség és a me­gyei, fővárosi felügyelőségek vezetői. A találkozón megvi­tatták a fogyasztói érdekvé­delmi helyzetét és értékelték a három éve alakult szervezet tevékenységét. Megállapítot­ták, hogy a hatósági fogyasz­tóvédelem további állami erő­sítést igényel úgy a jogeszkö­zöket és létszámot, mint a fi­nanszírozási és hatósági esz­közöket illetően. A Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség tapasztalatai szerint a kereskedelemben és szolgáltatásokban jelentkező panaszokat ma már meghalad­ja a közüzemekkel, biztosítá­sokkal kapcsolatos pnaszok száma. A tanácskozás résztvevői megvitatták a fogyasztói ér­dekvédelem strukturális hely­Az újjászervezett Bencés Ál­talános Iskolában és Gimnázi­umban 1994 szeptemberében megkezdődik az oktatás az ál­talános iskola első osztályos tanulói számára — tájékoztat­ta tegnap az MTI-t a Szent Benedek Kulturális Alapít­vány nevében Kozma Imre plébános, a Bencés Diákszö­vetség elnöke. A keresztény szellemiség, a haza iránti hűség és a lehető legteljesebb szakmai igényes­zetét és egyértelműen állást foglaltak az önálló, centrális rendszerű hatósági fogyasztó- védelem mellett. Ezt nemcsak a strukturális összeférhetet­lenség, az érdeksemlegesség, hanem a megyehatárokon túli tényfeltárások is indokolják. Ugyanakkor ki kell dolgozni az egyesületekkel, civil szer­vezetekkel és társadalmi ka­marákkal a szorosabb együtt­működést. A megalkotandó fogyasztó- védelmi törvény felülvizsgál­hatná és életszerűvé tehetné a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos korábbi jogszabá­lyokat. Végezetül a résztve­vők egyértelműen állást fog­laltak abban, hogy a fogyasz­tói érdekvédelmet a közszol­gáltatásokra, a biztosításokra és az egészségügyre is ki kell terjeszteni. K.J. ség alapján, a Szent Benedek Kulturális Alapítvány és a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával a Kapucinus Rend visszakapott budapesti Fő utcai kolostorépületében kezdik meg a tanítást a buda­pesti bencés iskolában. A diákokat szüleikkel együtt bemutatkozó látogatás­ra várják július 4-én, 5-én, 6- án délután 16—20 óra között az iskolában (Budapest I. kerület,(Fő utca 30.). Szeptemberben kezdődik a tanítás a bencés iskolában Lippa és Gyula „kézfogása” 1551-ben Lippa városi rangú település, a megyénkkel szomszédos Arad megyében, a Maros bal partján, Aradtól 35 km távol­ságban. A város ősrégi te­lepülés helyén fejlődött ki, és története régi várával függ össze, melynek ma már alig van nyoma. Egykori várát még IV. Béla építette. A vá­rost kőfallal, bástyákkal és sáncokkal vették körül. 1285- ben, amikor a nógai tatárok a várost megrohanták, a lakos­ság a várba menekült és a bennlakókkal közösen vissza­verték a támadást. IV. László alatt jelentékeny katonai erős­ség, Erdély kulcsvára lett. I. Károly király és neje, Er­zsébet gyakran tartózkodott Lippán. Erzsébet királyné 1327-ben Szent Lajos tisztele­tére templomot és Ferenc-ren­di kolostort alapított itt, mely a XV. században még fennál­lott. Az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékben a település neve szerepelt, plébániájukat a Ferenc-rendiek gondozták. 1345-, 1352- és 1359-ben az itteni kolostorban tartották a Ferenc-rendiek tartományi gyűléseiket, s a XIV. század­ban élénk kereskedelme és ipara (ötvös, asztalos, szabó, kocsisúlygyártó, mészáros, malom stb.), sőt Nagy Lajos uralkodása alatt, 1344-ben, majd később, 1454-ben is pénzverdéje is volt Lippának. Egy 1344. évi oklevélben a lippai márkáról történik emlí­tés. Itt haladt el Lippa mellett a Maros menti országút Erdély belseje felé. Látogatott volt a piaca és vására, a Maroson le­hozott só fő állami raktára, s innen szekereken szállították az árut tovább. Sok fát és szál­lítottak ide a Maroson Lippáig, majd tovább tengelyen az or­szág belseje felé. A Maros egyik legnevezetesebb réve és vámja volt Lippán. A város középkori címerében benne volt az akkor oly fontos közle­kedési eszköz, a hajó. Nagy Lajos király 1365— 1366-ban, amikor a török ellen hadat vezetett, több ízben megfordult Lippán. Több ura volt várának, majd 1516 júniu­sában Szapolyai János királyé lett, aki 1529. július 29-én sza­bad királyi várossá tette, és Buda főváros szabadalmaival ajándékozta meg Lippát. Sza­polyai özvegye, Izabella ki­rályné és fia, János Zsigmond Buda eleste után Lippára jöt­tek és magukkal hozták a szent koronát és a királyi hatalom jelvényeit, kincseit, és nyolc hónapot töltöttek itt. 1551 őszén a törökök sorra elfoglalták az ország déli ré­szén lévő várakat, s így a Ma­ros-mentieket is. Október 8- án Lippa is hatalmukba került. A vár parancsnoka a perzsa származású, kincsszomjas és kegyetlen Uléma basa lett. A várban 200 török lovas, 100 gyalogos, a városban 5 ezer lovas katona és 200 janicsár telepedett le. A törökök Ma­ros-menti hadjárata után e vi­dék fő támasza a gyulai vár lett, a várkapitányra főszerep jutott. Patócsy Ferenc gyulai várnagy nagy áldozatokat ho­zott Lippa visszafoglalása ér­dekében. Az erdélyi hadakkal egyesülve Patócsyék 1551. november 1-jén ostrom alá vették a törökök által meg­szállt Lippa várát. Az ostrom­ban a gyulai vár zsoldosain kívül részt vettek a földesurak szolgálatában álló gyulai pol­gárok lovas csata is. Hosszú ostrom után, november 28-án a Lippa vára visszafoglalásra került. Az első „kézfogás” ek­kor volt a lippaiak és a gyulai­ak között. (A lippai vár vissza­foglalásában főszerepet játszó Patócsy Ferenc egykor Gyu­lán utcanevet kapott. A II. vi­lágháború utáni rendszer megváltoztatta ezen utca ne­vét, és az később, 1991-ben lett visszaállítva.) Később még többször volt a lippai vár felváltva török és magyar ké­zen. Együttműködni, kapcso­latot tartani többször nem le­hetett a gyulai és a lippai vár között, mert 1566. szeptembe 2-án a törökök Gyulát is elfog­lalták, és 129 évig a kezükön tartották. 1695. szeptember 7-én II. Musztafa szultán vezetésével ismét a törökök foglalták el a lippai várat. Ezen ostrom alatt a vár falai annyira megrongá­lódtak, hogy egy újabb ostro­Lippa ostroma 1551 -ben mot nem tudtak kiállni, és fenntartását a törökök nem tar­tották kívánatosnak, ezért a várfalak egy részét ledöntöt- ték. Lippa végképp csak Te­mesvár bevétele után, 1716. október 13-án került vissza. Vármaradványait az 1699. ja­nuár 26-án megkötött karlócai békeszerződés alapján rom­bolták le. Lippa ma 15 ezer lakosú város Romániában, Arad me­gyében. Négy évtizede köz­igazgatásilag magába foglalja a Maros jobb oldalán fekvő Máriaradna régi búcsújáró he­lyet. A kéttornyú, barokk al- kotású templomában van a csodatevő Mária-kép, mely Romandini de Bassanó műhe­lyéből került ki. A közeli Sólymos szintén Lippához tartozik. Vára Róbert Károly idején királyi vár volt. A vár­falak maradványai és a felvo­nóhíd kőoszlopai ma is látsza­nak. Lippafüred 3 km-re van Lippa központjából, és szin­tén Lippa területéhez tartozik. A szép, erdős környezetben lévő fürdő szénsavas, bikar- bonátos, kálciumos, szódás, vas- és magnéziumtartalmú vizeivel, igen kellemes éghaj­lati viszonyaival nyújt gyó­gyulást az emésztő- és kivá­lasztószervek betegségeiben, a húgyutak, a szív- és a vérke­ringés zavaraiban. E hó 22—26. között az Eu­rópa Tanács főtitkárának véd­nöksége alatt Gyulán „kézfo­gások”, magyar—román bará­ti találkozó kerül megrende­zésre. A találkozó résztvevői­nek egy csoportja július 24-én lippára látogat, az ott megren­dezésre kerülő, kapcsolódó kézfogások programjára. E rendezvények kapcsán gondo­lunk a 443 évvel ezelőtti lippai várvisszafoglalásra, mely gyulai közreműködéssel rövid időre, de véget vetett a török zsarnoki önkénynek. Góg Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom