Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-22 / 145. szám

fcKÉKÉSMEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1994. június 22., szerda o A megyék döntenek. A Szakképzési Alapból 70 millió forintot különítenek el az Or­szágos Képzési Jegyzék köve­telményrendszerének kidol­gozására. Az összeg felhasz­nálását az új kormányzat nyi­latkozatáig zárolják, majd a támogató állásfoglalást köve­tően döntenek a felhasználás részleteiről. Döntött az Orszá­gos Képzési Tanács arról is, hogy 500 milló forintot cso­portosítanak az alap decentra­lizált részébe, melynek sorsá­ról a megyei testületek dönte­nek majd. A munkanélküliségről. Békés város képviselő­testülete június 30-án, délután két órakor tartja legközelebbi ülését. Napirenden szerepel a város munkanélküliségének helyzete, beszámoló hangzik el az ÁNTSZ munkájáról, s ezen az ülésen fogadja el a testület második félévi mun­. katervét. • Gázrészvények. A Dégáz Rt. más településekhez hason­lóan Mezőkovácsházán is ajánlatot tett, az eddig a város tulajdonát képező, 3,5 millió forint értékű Dégáz-részvé- nyek visszavásárlására. A kép­viselő-testület, mérlegelve a pénzügyi erőforrásokat, úgy határozott, hogy amennyiben valamelyik pályázat saját erő­forrásához, illetve egyéb költ­ségek fedezetére szükség lesz erre az összegre, úgy értékesíti a részvényeket. Balesetek. Volán autóbusz ütközött egy Ladával tegnap reggel Békéscsaba belterüle­tén. K. Gy. békéscsabai lakos az általa vezetett személygép­kocsival nem adta meg az el­sőbbséget a busznak. A baleset során a Lada utasa, K. É. bé­késcsabai lakos súlyos sérülést szenvedett. A becsült anyagi kár 100 ezer forint. Hárman szenvedtek könnyű sérülést annak a tegnapi, bé­késcsabai balesetnek a követ­keztében, ahol G. Z. helyi la­kos Wartburg személygépko­csijával nem adta meg az el­sőbbséget a P. P. békési lakos által vezetett teherautónak. A sérültek a Wartburgban utaz­tak. A becsült anyagi kár 200 ezer forint. „A HAZUGSÁG A GYÖNGÉK FEGY­VERE.” /T, X/r. , (Jókai Mór) A konzervgyár versenyképes szerződéseket ajánl Magyar szépség sikere Isztambulban Hárem helyett hat(odik) Fási Ádám, aki egy isztam­buli speciális szépségver­senyre is benevezte egyik „lányát", tegnapelőtt érke­zett haza a török világváros­ból, mégpedig kalandos au­tózás után. (Bulgáriában 15-ször ellenőrizték kocsi­jukat, s noha semmit nem vétkeztek, összesen 300 márkájuk bánta a „kéjuta­zást” .) — A Miss Model of the World elnevezésű szépség- versenyen vettünk részt — mondta. — Ez a verseny a hetedik legrangosabb a vilá­gon, ezúttal a Holliday Inn Istambulban rendezték. Negyvenhét ország vitte el lányait, Magyarországot a Miss Universe ’94 harmadik helyezettje, a pécsi Sebők Éva képviselte. Örömünkre hatodik lett Isztambulban! A Török barátaink valaha az isztambuli hárembe hur­colták a csinos magyar lányo­kat. Miután a török tévé egye­nesben közvetítette a szépség- versenyt, az a gyanúnk, hogy Éva rabul ejtette egész íörÖK- országot. Váhoznak az idők... divat világcégei közül né­hány máris ajánlatokkal halmozta el, természetesen díjat is kapott. Éva a Miss Universe révén Olaszor­szágban kapott munkát, s mielőtt visszautazna oda, érte megyek Ferihegyre, ugyanis külön érkezik haza. — Ki lett az első Isztam­bulban? — Egy francia kislány, Isabelle de' Silva. Szeptem­berben újabb szépségver­senyre küldhetek egy ma­gyar lányt: a Miss Europe következik.' Ami a Miss Universe Hungary ’95-öt il­leti: megegyeztem a tévével abban, hogy magunk ve­tetjük fel a 15 perces döntő­előzetest, mégpedig Gyu­lán, a sugárzásról pedig a tévé gondoskodik. K: A. J. Képviselők a vésztői szeretetotthonban Meglehetősen rendhagyó mó­don kezdődött a minap a vész­tői önkormányzat ülése. A képviselők elfogadták a helyi református lelkész, Juhász Sándor meghívását és meglá­togatták a református szeretet­otthont. Ezután igen fontos na­pirendi ponttal folytatták munkájukat a testület tagjai, akik a vezető óvónői munka­körre kiírt pályázatok sorsáról döntöttek. A két jelölt közül Bertalan Károlyné mellett a több éves sikeres vezetői mun­Az M—7-es autópályán a közelmúltban megsebesített gyulai orvos, dr. Kamarás Gé­za állapotáról feleségénél ér­deklődtünk, aki a következő­ket mondta munkatársunknak: ka szólt, míg Csányi Istvánná fiatalos lendületével váltott ki szimpátiát. Ezúttal a fiatalság győzött, a képviselők 8:5 arányban Csányinéra voksol­tak, Bertalan Károlyné eddigi tevékenységét „címzetes ve­zető óvónő” címmel ismerték el. Nagyobb vita nélkül elfo­gadták a Sinka István Művelő­dési Központ beszámolóját, egyúttal megköszönték Vágó János igazgató munkáját, aki július elsejével távozik a falu­ból. Az új igazgató kinevezé­— Vasárnap látogattam meg a férjemet a székesfehér­vári kórházban, de én csak szubjektív és nem orvosi véle­ményt formálhatok. Úgy lát­tam, sokkal jobban van, tud­séig Szabó Béláné könyvtár- vezető kapott megbízást a köz­pont vezetésére. A testület ezt követően az első lakáshoz jutók támogatá­sáról szóló korábbi rendeletét alkotta újjá, majd a bejelenté­sek következtek. Ezek során döntöttek arról, hogy Vésztő csatlakozik a Vasutas Te­lepülések Szövetségéhez, amely az idén alakult és célja azon települések összefogása, amelyek életében fontos té­nyező a vasút. tunk kommunikálni és elkez­dett beszélni is. A családból mindennap meglátogatja vala­ki és reménykedünk, hogy mi­hamarabb túljut az életveszé­lyen és felépül. A Békéscsabai Konzervgyár F. A. privatizációja még ko­rántsem fejeződött be, a ter­melőegység jövője sok szem­pontból bizonytalan. Ennek ellenére az élet nem állt meg, a konzervgyári szezon elkezdő­dött. A sok kérdőjel közepette mi az, ami biztos? — kér­deztük Szőke Gyulánét, a ter­meltetési osztály vezetőjét, aki a válaszát a következőkkel kezdte: — A hitelezők engedélyé­vel a meglévő pénzeszközein­ket a termelésbe fordítottuk vissza. Zöldborsóra, csemege- kukoricára és uborkára termel­tetési és termékértékesítési szerződéseket kötöttünk. — Milyen nagyságrendek­ről van szó?-— Zöldborsóból 2500 ton­nára van szerződésünk, ami négymillió doboz zöldborsó­hoz elegendő. A 12 ezer tonna csemegekukorica 12 millió dobozhoz elégséges, uborká­ból pedig 480 tonnát vásáro­lunk föl. — Milyen fizetési feltételek­kel köttettek a szerződések? — Többszörös garanciával ajánlottunk versenyképes, korrekt szerződéseket a terme­lőknek. Ugyanakkor mi is el­vártunk garanciákat, hiszen már a termelés részbeni finan­szírozását magunkra vállal­tuk. A vetőmagokat kamat­mentes vételárelőlegként biz­„Sarkad-várunk és városunk úgy lovas, mint gyalog renden lévő lakosainak hű és buzgó szolgálatait, kik azokat nekünk minden alkalommal, minden ügyünkben és idő vi­szontagságokban, amint csak lehetett, felajánlották és meg­mutatták, mi sem késünk azo­kat az utókor számára fenntar­tani és megbizonyítani” — írta 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem abban a le­vélben, amelyben hajdúkivált­ságokat adományozott az er­délyi fejedelmeket szolgáló sarkadi katonáknak. Sarkad lakossága (az utó­kor) június 24-én, pénteken egész napos történeti tanács­kozással emlékezik a 350 év­vel ezelőtti eseményre. Leg­először Tóth Imre, a város pol­gármestere kap szót, aki Sar­kad egykori és jelenlegi tér­ségformáló szerepéről beszél. Ezután dr. Nyakas Miklós haj­tosítottuk. Zöldborsónál 5000 Ft-ot hektáronként, csemege- kukoricánál 15 000 Ft-ot, uborkánál pedig 50 000-et. —A termelőknek mikor fizet a konzervgyár? — Zöldborsónál és uborká­nál közvetlenül a szállítást kö­vetően rendezzük a számlát, csemegekukoricánál halasz­tott fizetést vállaltunk ma­gunkra. A kukorica ellenérté­kének 60 százalékát a teljesí­tést követő 10. banki napon utaljuk át, 20 százalékát a 40. banki napon, a fennmaradó 20 százalékot pedig a 70. banki napon. De legkésőbb decem­ber 6-áig fizetünk. — Ezek a mennyiségek mi­lyen mértékben kötik le a gyár vonatkozó kapacitásait? — Zöldborsónál a felét, de erre valóban biztos piac van. Csemegekukoricánál az egyik vonalunk teljes gőzzel üze­mel. — A beszélgetés során nem említette a paradicsomot, pe­dig ennek a növénynek is nagy hagyományai vannak Békés­csabán. — Sajnos a paradicsomsűrítő idén nem tud nyersanyagot fel­dolgozni, mert a meglévő pénz­forrásaink ezt nem teszik lehe­tővé. Pedig valószínűleg lenne rá kereslet. Némi vigasz, hogy 1993-hoz hasonlóan bérmunká­ban alma sűrítését vállaltuk. Lovász Sándor dúböszörményi történész összefoglalja a magyarországi hajdútelepítések és a kiváltsá­golások módjait, majd dr. Dankó Imre debreceni egyete­mi tanár a sarkadi hajdúkról beszél. Dr. Erdei Aranka bé­késcsabai történész I. Rákóczi György 1644—45-ös hadjára­táról szól, míg Németh Csaba gyulai történész II. Rákóczi György törökellenes harcait eleveníti fel, abban is inkább a hajdúk szerepét domborítja ki. A Nagyszalontáról érkező Zuh Imre történész a XVII. századi szalontai hajdúkról beszél, Csiszámé Deli Edit hajdúbö­szörményi etnográfus pedig a hajdúsági viseleteket elemzi. A történeti tanácskozás befe­jező előadását Szendrei Eszter etnográfus, a sarkadi Márki Sándor Múzeum igazgatója tartja a sarkadi táj történeti ha­gyományairól. —RIA Hangyakereskedés a város szélén Békéscsabán, az Orosházi úton június 9-én nyílt meg a Hangya Kis- és Nagykereske­dés. A divatos, lilára festett ajtó-, ablakkeretek mögött szerény kis bolt húzódik meg. Itt beszélgettünk Adamik Pál tulajdonossal és feleségével. — Amilyen kicsi a bolt, an­nál felszereltebbnek tűnik. — Vas- és műszaki, háztar­tási kereskedésként nyitot­tunk. Árulunk festékeket, nö­vényvédő szereket, zárakat. Tudjuk,’hogy Jaminában nem lehet ezeket a termékeket megvásárolni, ezért nyitot­tunk jtt üzletet. Feleségemmel hat évet dogoztunk hasonló területen, gyakorlottabbak va­gyunk a beszerzésben, mintha kezdők lennénk. — Amivel nem tudunk szol­gálni, azt egy füzetbe veze­tem, s megpróbáljuk beszerez­ni — mondja Adamik Pálné. — Sokat gondolkodtunk, hogy merjünk-e önálló üzletet nyitni. Belevágtunk, bízunk a sikerben. A bejárás nem okoz nehézséget, évek óta vidékről ingázunk, megszoktuk már. — Különös nevet adtak a boltjuknak. — Azért választottuk a Hangyát, mert szorgalmas ál­latka. Szeretnénk rá hasonlíta­ni. Mitykó Mónika Kamarás doktor már beszél Hűség és helytállás a Rákócziak szolgálatában Történeti emlékülés Sarkadon Miniparadicsom kompházzal Szanazugban Szanazug egyik legelegán­sabb vendégcsalogatójává vált a Kovarszki Pál tulajdonos ál­tal megálmodott kompház. A látogatók már tavaly elégedet­tek voltak a kínálattal — ételt, italt kaptak, kulturált körül­mények között kempingezhet- tek, csónakot bérelhettek, fürödhettek —, idén viszont még vonzóbbá vált ez a mini turistaparadicsom. Kiépítet­ték a homokpartot, felújították az állandóan üzemelő kompot, megoldották a konténeres sze­mételszállítást, az autók szá­mára füves parkolót létesítet­tek, és a dobozi önkormányzat támogatásával folyamatban van az önálló áramellátás megvalósítása. A kompház május végén nyitott, első vendége egy hétig ingyen élvezhette a helyiek vendégszeretetét. S hogy ne teljen unalmasan a szezon, máris lázasan készülnek a júli­us 21—24 között megrende­zendő bulira. Ennek keretében családi mulatságokon, gyer­mekműsorokon, népitánc- és divatbemutatókon, fúvósok hangversenyén, együttesek koncertjén és vízparti bulin pi­henhetik ki fáradalmaikat ki­csik és nagyok. A kompházban és környékén egyébként szíve­sen ad helyet különféle progra­moknak, rendezvényeknek, és társul a megrendezésben csa­patával együtt a tulajdonos. L. E. Minden együtt a nyaraláshoz: kompház, kemping, csónakok, homokpart és a kellemesen hűs Körös Fotó: Lehoczky Péter A televízió főszerkesztőjének pályáznia kell Orosházán a kábeltévés háló­zat tagjai az elmúlt héten meg­lepve tapasztalták, hogy a vá­rosi csatornán ismét volt adás. A műsorvezető búcsúzásként azt is elárulta, hogy egy hónap múlva újra jelentkezik az Orosházi Városi Televízió szerkesztett műsora. A képviselő-testület legutób­bi ülésén a városatyák is foglal­koztak a témával (ki emlékszik arra, hányadik alkalommal?), ugyanis a stúdió alapítására vo­natkozó engedély 1994. június 15-étől érvényes. Az idei évre már megszavaztak 10 millió fo­rintot, ennek a felhasználása csak úgy lehetséges, ha a televí­zió megkezdi—a már felállított adó jóvoltából — adásainak su­gárzását. Az Antenna Hungária szakembereit a napokban kere­sik fel, hogy kiharcolják a su­gárzási engedélyt is. Addig vi­szont határozni kell: a testület vagy alapítsa meg az Orosházi Városi Televízió intézményét, írjon ki pályázatot annak veze­tői állására, vagy a városban már működő egyik kulturális intézményéhez (Orosházi Nap­ló, Petőfi Művelődési Központ) csatolva, annak részintézmé­nyeként működtesse. A képviselők az önálló intéz­mény mellett döntöttek, és (min­denellenkezőhíreszteléssel szem­ben: a tévének jelenleg nincs fő- szerkesztője) pályázat útján ne­vezik ki az intézményvezetőt. (CSETE)

Next

/
Oldalképek
Tartalom