Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-15 / 139. szám
A biharugrai református templom Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: 66-371139. Az oldal fotóit Balogh László készítette Kis hírek Kulturális ajánlat Vésztó'.—Sinka István Művelődési Ház. Június 25-én este hétkor nosztalgiabál lesz, melyen a békési Hangulat zenekar lép fel. Szeghalom. — Városi művelődési központ. Június 15- én Szeverényi Mihály festőművész kiállításának megnyitója. Július 3-án este fél hétkor a Nyári Színház keretében vidám műsor Békebeli kabaré címmel, melyben többek között Antal Imre, Mikó István és Tábori Nóra szerepel. Július 16-án egész napos aratóünnep lesz. Új őrsparancsnok Zsadány. — Az önkormányzat legutóbbi ülésén bemutatkozott a rendőrőrs újonnan kinevezett parancsnoka, Fekete Sándor főhadnagy, akitől a képviselők a rendőrök által végzett eddigi jó munka folytatását kértél^. Nincs fedezet Bucsa. — Továbbra is nagy gond a faluban a munka- nélküliség. Az önkormányzat 30 fő közhasznú foglalkoztatásával próbál enyhíteni a helyzeten, ugyanakkor komoly pénzügyi nehézséget jelent, hogy közel hétszáz munkanélküli már csak jövedelempótló támogatásra jogosult, amelyre nincs meg a fedezet. Napirenden az egészségügy Okány. — Az önkormányzat legutóbbi ülésén megvitatta az egészségügyi alapellátás helyzetét. Megállapították, hogy a személyi és tárgyi feltételek részben biztosítva vannak, ám fejlesztésekre nem tudnak pénzt előteremteni. Jó hír a gyerekes szülőknek, hogy a gyermekorvos ezentúl minden hónapban kétszer fog rendelni a faluban. Útépítés saját pénzből Ecsegfalva. — Nem sikerült támogatást kapni az útépítéshez, ám az önkormányzat és úttársulás közös pénzéből mégis 5000 négyzetméter utat építenek az idén a Béke utcában. SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1994. június 15., szerda Minigolf és ételcsemegék Dévaványán A környékbeliek kedvelt fürdőhelye, a dévaványai strand az idén alaposan megújulva várja vendégeit. Az önkormányzati tulajdonban lévő fürdő vezetője, Tomasovszki Sándor nem kevés büszkeséggel dicsekszik az újdonságokkal. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy saját kézbe vették a vendégek étellel-itallal történő ellátását. Bárt, teraszt alakítottak ki, melegkonyhát létesítettek, ahol terveik szerint egytálételek, sőt — egyenlőre még titokban tartott — specialitásokat is fogyaszthatnak a strandolok. A bejárat mellett építettek egy minigolfpályát is, amiből nem sok van a környéken. Az egész átalakítás mintegy 2,5-3 millió forintba került, ezt az önkormányzat finanszírozta. A szép és rendezett területen egy 25X21 méteres uszoda és több kisebb medence található, köztük a 36 fokos termálfürdő is. Tavaly mintegy húszezren keresték fel a dévaványai strandot, ami elsősorban a rossz időjárásnak volt köszönhető. Ebben az esztendőben bíznak a jó időben és remélik, hogy minél több helybeli is eljön fürödni, hiszen a környékbeliek talán jobban szeretik a strandot, mint a déva- ványaiak. Jó hír a leendő vendégeknek az is, hogy az idén — sok helytől eltérően — nem emelték a belépőjegyek árát. A golfozást már megkedvelték a ványai gyerekek Focibarátság A Füzesgyarmati Haladás kispályás labdarúgócsapata — immár második alkalommal — június első hetében négy napra a Frankfurt melletti Geinsheim városka fociszakosztályának küldöttségét fogadta. A háromezer lakosú település negyventagú delegációjának a helybeliek sokszínű programot állítottak össze, melyben szerepelt szegedi városnézés, sétakocsikázás, sőt még horgászat is. A vendégeket a helyi amatőr művészeti együttesek műsorral köszöntötték. Természetesen nem maradt ki a foci sem, a június ötödikéi kispályás kupán elindultak a németek és a házigazdák előtt meg is nyerték. A búcsúzáskor a gyarmatiakat meghívták Németországba, így folytatás jövőre Geinsheimben. Gáli Mónika Rejtőzködő értékeink Oláh Sándor verse Az öt éve elhunyt egykori szeghalmi diák, majd tanár 1992-ben megjelent verseskötetéből való a következő költemény, melynek címe: Tiszántúl Itt mindenütt üszkös romokat és Törött koponyákat takar a föld. Vágtató lovak patája gyötört, Halott falukat árnyékol a fű. Óvatosan járj a rőt avarban, Hallgasd a fű közt porladt sziveket A holtakét. Ha egyszer sírba térsz, Testvérként fogadják a testedet. A földben békességben nyugszik A kelta, gót, hun bevert koponya. Tatár a kunnal és a magyarral, Csak amíg élt, nem békéit soha. Vallasd meg őket, ha fényes ekéd, Ásód kidobja porló testüket. Vallasd meg őket, kitárják régen Fekete földdé érett szivüket. Hatodik koponya: Paraszt voltam, dolgom volt rengeteg. Pihenhetek, a halál elvetett. Hetedik koponya: Juhász voltam, száz birkám itt legelt. Egy irigyem orozva fejbe vert. Nyolcadik koponya: Max voltam. Hűs ágyat vetett a sár. Kölnben, ha él anyám, hiába vár. Kilencedik koponya: Szergejnek hívtak, vágytam élni még. Egy német leszúrt, itt ért el a vég. Mennyi vér folyt és egyformán piros Sárrá áztatta a szomjas rögöt, Ahogy lefolyt a gyökerek között, Hogy virág legyen, vérszínű pipacs. Első koponya: Göröncsér voltam. Jött a nagy sereg, Eltörtem, mint a sárga cserepek. Második koponya: Róma szült. Egy lovas hun elfogott, Szolgáltam, a halál feloldozott. Harmadik koponya: Jobbágy voltam és egy tatár lova Le gázolt, betakart a föld pora. Negyedik koponya: Allah nevében jöttem messze el Hurik helyett a szürke sár ölel. Ölni kellett. Az „enyém” vért kívánt A „van” és a „nincs" egyformán elég Gyilkos parancs volt megölni a szép Embert, kinek sorsa élni rendelt. Békéden föld, megbékél végre tán, Avas mezsgyéknek bilincse roppan. Az utód, ki a gépről lepattan, Nem érti majd a szétszórt csontokat. És akkor itt kívánok én is Pihenni az elvetett magok. Testvéreim között, ha meghalok, Hogy virág legyek, vérszínű pipacs. Ötödik koponya: Szép anya voltam. Most már csont vagyok. Gyaláztak durva, részeg zsoldosok. 1957 Búcsú és jókívánság Lezajlottak a parlamenti választások, Szeghalom környékének új országgyűlési képviselője van Matuska Sándor személyében. Úgy gondolom, tisztességes, becsületes „csatában” kerekedett a korábbi képviselő, dr. Pelcsinszki Bolesz- láv fölé, aki négy éven át tevékenykedett a régió érdekében. Ellenzéki honatyaként, a meglehetősen szűkös lehetőségekkel okosan élve megbecsülést vívott ki magának a parlamentben és a megyében is. A maga csendes módján, mindig választói legégetőbb gondjait próbálta orvosolni. „Elbocsátó szép üzenetként” csak annyit mondhatunk: szép volt, Bolesz, köszönjük! A munka folytatása most Matuska Sándorra vár, aki máris helyzeti előnyben van elődjével szemben, hiszen a kormánypárt képviselője. Az ő számára sem ismeretlen régiónk legtöbb gondja, hiszen azok egy részét saját bőrén is tapasztalhatta. Mint kistelepülésen élő agrárszakember, a falvak és a mezőgazdaság ezer gondját viheti a legmagasabb fórumok elé. A halmozottan hátrányos helyzetű térség lakói titokban talán még csodát is várnak tőle. Persze csak hétköznapi csodákat, olyanokat, hogy legyen munkahely, megélhetési lehetőség, kiszámítható jövő. És azt, hogy mindez ne tartozzon a csodák közé! Nem könnyű a lecke, óriási az elvárás és a felelősség. Mindehhez az itt élő újságíró csak annyit tehet hozzá, hogy gratulál a győztesnek és sok sikert kíván parlamenti munkájához! Megújult a körösladányi vágóhíd Napjainkban a vállalkozások Jcorát éljük, de kevesen tudják, mi a siker titka? Erre nincs biztos recept, az azonban tény, hogy a sikerig vezető utat számos buktató nehezíti és csak a legkitartóbbak — és talán a legszérencsésebbek — mondhatják el: Bejött! A körösladányi Vetési Istvánt, aki már negyedik éve vállalkozó, kérdeztük elkép: zeléseiről: — 1990 áprilisától mint vállalkozó foglalkozom vágással és értékesítéssel. Korábban a vágóhíd jóvoltából a ladányi- ak hozzájutottak a kívánt mennyiségű friss tőkehúshoz, azonban 1993 szeptemberében az illetékesek már nem találták alkalmasnak erre a célra. Elkerülhetetlenné vált a vágóhíd korszerűsítése. Felvettem a kapcsolatot az épület gazdájával, a helyi önkormányzattal, akik támogatásukról biztosítottak. Döntésükben közrejátszott az az aláírásgyűjtés, amellyel több mint ezer körösladányi annak a véleményének adott nyoma- tékot, hogy kell a vágóhíd. Mivel az önkormányzat nem kívánt megválni tulajdonától, így bérlőként fogom üzemeltetni. A felújítás behatárolt költsége mintegy 600 ezer forint, amelyet fele-fele arányban osztunk meg az önkormányzattal. Én saját eszközökkel, illetve a szükséges anyagok beszerzésével járulok hozzá, az önkormányzat végzi a kivitelezést. Természetesen adódtak nehézségek, de a lényeg az, hogy a vágóhíd beindítása óta a körösladányi- ak friss tőkehúst kapnak és remélem én is megtalálom a számításomat. Kiss Károly A bádogember és a madárijesztő Szeghalmon Az elmúlt héten került sor Szeghalmon a Sebes György Általános Iskola bemutatkozó műsorára. A nagy sikerű előadást egy nappal később meg kellett ismételni. Képünkön a 2. d és 4. d osztályosok közös produkciója, az Óz rövid feldolgozása látható. A szereplők: Totó kutya: Tóth Imre; Oroszlán: Kiss József; Bádogember: Vasvári Ildikó; Madárijesztő: Lőrincz Adrien és Dorka: Sztojka Zsanett Véradás ünnepséggel Május végén nagyszabású véradást szervezett Szeghalmon a helyi Vöröskereszt, ahol a 180 önkéntes véradó összesen mintegy 62 liter vért adott a rászorulóknak. Ugyanekkor tartották a vöröskeresztes világnap városi ünnepségét is, ahol megjelent Priskin János megyei titkár is. Priskin János köszöntötte a véradókat és okleveleket, ajándékokat adott át 82 tízszeres és 40 hússzoros véradónak. Ezután tombolasorsolásra került sor, a szponzorok által felajánlott díjak közül a legértékesebbet a város legtöbbszörös véradója, Kiss Gyula bácsi nyerte meg.
