Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-15 / 139. szám

1994. június 15., szerda B ŰNBE(L)ESÉS Tfc 1 // • 1 • / / , //% » Rendon akció a vésztői piacon „Sütő úr! Ha meglátja a gyereket, verje meg nyugodtan!” Összefogás Doboz nyugalmáért Éber szemek kísérik az ember minden mozdulatát, amikor belép a dobozi rendőrök „főhadiszállásának” udvarára. Két gyönyörű rendőrkutya tekintélyt parancsolóan ücsörög, igaz, a ketrec nem engedi őket a szabad mozgásban, mégsem hinnénk, hogy valakinek heccelődni lenne kedve velük. Igazi segítőtársai a körzeti megbízotti csoport vezetőjének, Sütő István törzszászlósnak és tagjainak, Kiss Ferenc és Túrák József törzsőrmestereknek. Sportrajongó kutyák Amikor a falu közbiztonságá­ról gondolkodunk, személyek­ben és térben is ki kell szélesí­tenünk a látókörünket; a há­rom rendőrön kívül ugyanis kemény munkát végez a Varga József vezette polgárőrség, és végezetül, de nem utolsósor­ban a kmb-csoport irányítóját, a Békéscsabai Rendőrkapi­tányság kmb-alosztályvezető- jét, Moravszki János száza­dost, aki a beszélgetésünk óta eltelt időb alatt a megyei rend­őr-főkapitányság igazgatás- rendészeti osztályára került. Térben pedig nem csupán a falut kell figyelembe vennünk, hanem a közeli üdülőparadi­csomot, Szanazugot is. A víz­part és környéke minden esz­tendőben kiemelkedő felada­tot jelent a rendőrök, polgár­őrök számára. A két, kiválóan betanított kutya egyébként nem lehet irigylésre méltó helyzetben, ha nem szereti a sportot. Ok azok, akik rendszeresen szol­gálatot teljesítenek gazdáikkal a focimeccseken, kézilabda- mérkőzésekan. Természete­sen a fő profil sem szenvedhet csorbát, a falu rendjére is vi­gyázni kell, mint ahogyan jó néhány bűncselekményt a ku­tyák segítségével derítettek fel a rendőrök. Gyakran hallunk híreket Dobozról betörésekről, főleg az általános iskola, a művelő­dési ház, az óvoda, élelmiszer- boltok és presszók tartoznak a különösen veszélyeztetett ka­tegóriába. Azért, hogy elve­gyék a bűnözők kedvét, nem­régiben jelzőberendezéseket szereltek fel az iskolában és a művelődési házban. A 66 Sztojka —Sejtik-e, kik lehetnek azok a notórius betörők, akik már szinte élethivatásuknak tekin­tik a tolvajkodást? Sütő István válaszol: —A módszerekből, a körűimé-, nyékből következtethetünk az elkövetőkre, de rendkívül ne­héz a bizonyítás. Feltehetően gyerekek is vannak köztük. Szerencsére nagyon jó a kap­csolatunk az általános iskola igazgatójával, Váradi Mihály- néval, aki egy-egy betörés al­kalmával elmondja, a nebulók közül ki jöhet egyáltalán szá­mításba. Ugyancsak sokat se­gít a polgármester, Szatmári János, vele napi kapcsolatban állunk. Sajnos, a szülőkkel már több a gondunk. Előfor­dult már, hogy megszólítot­tunk valakit, mert észrevettük a csemetéjét az éjszakában bo- lyongani. Erre jött a válasz: „Sütő úr, ha meglátja a gyere­ket, verje meg nyugodtan!” Sütő István régi motoros Dobozon. A számára érdekes emberek lakcímét, születési dátumát, anyja nevét fejből so­rolja. Azt is tudja, hogy a falu­ban most éppen 66 Sztojka ve­zetéknevű ember él. A dobozi polgárőrökről a megalakulásuk idején hírt ad­tunk már, ezúttal viszont — mintegy visszatekintésként — meg kell jegyeznünk: amióta léteznek, csökkent a bűncse­lekmények száma. Ez minden­képpen sikerként könyvelhető el, mégsem gond nélküli a 40 polgárőr munkája. Erről be­szél Varga József: — Talán mondani sem kell, anyagi problémákkal küz­dünk. A szanazugi bizottság megszavazott számunkra 130 ezer forintot, tavaly és az idén a rendőrségtől 50—50 ezret kaptunk, de még így is nehe­zen boldogulunk. Kiszámítot­tuk, hogy a rendszeres éjszakai szolgálatokban 0,72 liter ben­zinünk van arra, hogy ki­menjünk Szanazugba, ott körülnézzünk és visszajöjjünk Dobozra. Vendégrendór Szanazugban Moravszki János megjegyzi, hogy a rendőrség nagyon jó kapcsolatban áll a polgárőrök­kel, de sohasem utasítja őket, és nem szól bele az ügyeleti beosztásukba. A szanazugi renddel kap­csolatban mindannyian egyet­értenek azzal, több rendőr, megerősített szolgálat kelle­ne, szezonban legalább 6—7 főre lenne szükség. A szezon­ban minden nap „bevetnek” egy motoros rendőrt —- csak­úgy, mint az elmúlt esztendő­ben. A sorompón belüli rész­ről kitiltották a vadkempinge­zőket, annál is inkább, mert egyre több a lehetőség kultu­rált körülmények között sátrat verni. Úgy készülnek, hogy nagyobb rendezvények, bulik idején Békéscsabáról mege­rősítést kapnak a doboziak, ha kell, a közlekedési, közrend- védelmi szolgálattól is. Min­denesetre az lenne jó, ha a nap minden szakában ügyelne a rendre valaki. Egyet azonban megígérnek: rendőr, polgárőr, vízirendőr egyaránt megtalál­ható az egész szezonban. Úgy kívánják mindezt Dobozon megoldani, hogy a falu ne szenvedje kárát a megerősített szanazugi szolgálatnak. A beszélgetés végefelé né­mi kívánságlistát is összeállí­tunk, amelynek első helyére Varga József óhaja kerül: nem ártana beszerezni egy terepjá­rót, mert a külterületek nehe­zen közelíthetők meg. Megfe­lelne egy használt Niva is, és máris indulhatna a szolgálat távolabbi helyekre. A remény azért mindannyiukban él... L. E. Június 9-én reggel a vésztői rendőrőrsön szokatlanul nagy volt a nyüzsgés, akcióra készülődtek a szeghalmi és a helybeli rendőrök. Mint az ak­ciót vezető Kucsera Lajostól megtudtuk, két célt tűztek ki maguk elé. Egyrészt általános idegenrendészeti ellenőrzés lesz, másrészt mostanában Szeghalmon és Vésztőn meg­szaporodtak a piaci és a besur­ranásos lopások, és felmerült egy olyan gyanú is, hogy eset­leg külföldiek az elkövetők. Az eligazítás után kilencen há­rom-három fős csoportot ala­kítva, a piacot három irányból közelítette meg. Fotós kollé­gámmal előrementünk és kí­váncsian vártuk a fejleménye­ket. A legelső észlelésünk az volt, hogy páran feltűnően ide­gesek lettek a rendőrök láttán és megkíséreltek másik irány-_ ba egérutat nyerni, nem is sejt­ve, hogy ott is várják őket. A piac — ezt a pár izgága sze­mélyt leszámítva — nemigen reagált az igazoltató rendőrök jelenlétére, akik nyugodtan és határozottan végezték munká­jukat. Néhány kereskedővel szóba elegyedve megtudtuk azt is, hogy többen örülnek az akciónak, abban bízva, hátha sikerül csökkenteni a külföld­ről jött árusok számát, akik a helybeliek szerint elfoglalják a legjobb helyeket előlük. Az akciónak volt egy számunkra érdekes mellékzöngéje is. Mi­vel szemmel láthatóan nem helybeliek voltunk és fel s alá sétáltunk a piacon, jöttünkre az árusok feltűnő helyekre rak­ták nyugtatömbjeiket, vélhe­tően APEH-ellenőmek néztek bennünket. Az utólagos értéklésnél ki­derült, hogy a kitűzött célokat az akció nagyrészt elérte, bár szabálysértési és büntetőeljá­rás kezdeményezésére nem került sor, négy esetben szab­tak ki bírságot. A lopások ügyében megismertek néhány olyan személyt, akik „beleil­lettek” a képbe. E felvételeket a nyomozás során hasznosíta­ni lehet majd. Gila Volt, akinek mélyen be kellett nyúlnia a bugyellárisába... Ebből bizony eljárás lesz Mit csinált, tanyaszomszéd?! Évek óta tart a marakodás két tanyaszomszéd között Csaba- szabadi határában. Hol az egyik köt a másikba, hol a má­sik az egyikbe, fenyegetik egymást, szitkozódnak, időn­ként meg kirángatják a föld- rendezést jelző karókat, vitat­ván a másik jussát, a birtok nagyságát. Az idegőrlő perpatvarnak persze lehet, semmi köze ah­hoz, hogy az ifjabb — azért már így is középkorban járó — szomszéd a múltkoriban autó­jával letaszajtotta biciklijéről a tisztes korú urat. Azaz, hogy éppen nézeteltéréseiket fejtet­ték ki — ugyan nem fehér asz­tal mellett — a kerékpárról való lepottyanás, a kétkerekű sárhányójának összegyúrásé előzményeiről. Az idősb ve- télytárs váltig hajtogatta, hogy hátulról meglökte őt a gaz Miért nem beszélünk gyakrab­ban a gyalogosokról, az öre­gekről? Nem tagadjuk, tudjuk, hogy sok baleset előidézői a szabálytalanul közlekedő gya­logosok. De a legtöbb a jármű­vezetőkön múlik. Sajnos gye­rekek, fiatalok százai válnak a közlekedési balesetek áldoza­taivá. A szülők, a pedagógusok dolga, hogy ne félelmet keltsünk bennük, hanem is­mertessük meg velük a sza­bályokat, az alkalmazkodás szomszéd, aki viszont jottá­nyit sem engedett álláspontjá­ból: az öregúr leesett a bicikli­ről. A helyszínre siető rendőrök a dűlőút vastag porában igye­keztek némi nyomra lelni, fe­leket meghallgatni, hogy leg­alább valamennyire rekonst­ruálják az eseményeket. Ráa­dásul emberben is kár esett — pontosan nem derült ki, mek­kora —, de a kerékpáros szom­széd csak a derekát fogva, erő­sen bicegve tudott járni. Ebből bizony eljárás lesz, abból pedig határozat. Valakit bizonyosan elmarasztalnak a csúfondáros találkozó miatt. Csak éppen egyet nem tud ten­ni a hatóság. Nyugalmat, meg­békélést vinni a csabaszabadi határba. A két tanyaszomszé­don múlna a dolog, ha lenne rá mód... -T művészetét. Mint ahogy nem elég megvenni a motort, az autót a fiataloknak, közös dol­gunk, hogy az életben maradás művészetét megértsük. Az öregekről csak annyit, hogy rosszabb a látásuk, a ref­lexük, a hallásukat megviselte a kor, nehezebben járnak, tájé­kozódnak, emberi köteles­ségünk, hogy vigyázzunk rá­juk! Velük nincs más dolgunk, kötelességünk, mint hogy féltsük, óvjuk őket! Bővül a börtön Hatvanötmillió forintos beruhá­zás zajlik a Gyulai Büntetésvégre­hajtási Intézetben. Az 1995. már­cius 15-ére — a Gyulabau kivitele­zésében — elkészülő építkezéssel új konyhához jut az intézet (a ré­git az ANTSZ bezáratta), végre emberi körülményeket teremtő szociális blokkhoz jutnak a bünte­tésvégrehajtási dolgozók, s kiala­kítanak néhány irodát is. Ez utób­bi több fogvatartott elhelyezését is lehetővé teszi, ugyanis az eddig kényszerűségből irodának hasz­nált zárkák visszanyerik eredeti funkciójukat. Az építkezés az inté­zet telekhatárán belül, az Erdélyi Sándor utcai front beépítésével folyik. Nyári veszélyek Itt a nyár és ezzel együtt — sajnos — ismét megnőtt az úgynevezett „nyári” bűnese­tek száma. Szeghalmon, Vész­tőn és másutt is bizony jó né­hány kerttulajdonos dühöngve észleli, hogy nem kell fáradnia a meggy, cseresznye, sőt a krumpli, zöldség betakarításá­val sem, ezt megtették helyette az éjszakai látogatók. Az el­múlt héten például egy vésztői kertben több, mint ötezer fo­rint értékű újkrumplit szedtek fel egy reggelre, de a szeghal­mi Szeleskertben is volt már hasonló eset. Ilyenkor gyakoribb a kerék­párlopás. Csak a legutóbbi időben Körösladányban négy, Vésztőn három, Szeghalmon két kerékpárnak kelt lába és ezek nagyobbik része nem is került elő. Nehezíti a nyomo­zást, hogy a károsultak közül sokan továbbra sem tudják biztosan azonosítani az ello­pott járgányt, hiszen nem is­merik a gyári számot, s nem adnak egyértelmű felismerést biztosító megjelölést sem. Együtt egymásért Vigyázzunk rájuk! A BÉKÉS MEGYEI .jggk VÍZMŰVEK RT, ÍWS§Í’ BÉKÉSCSABA /cö-z: /e m . Az rt. igazgatósága tisztelettel tájékoztatja az érdeklődőket, hogy az 1994. évi rendes közgyűlés által jóváhagyott 1993. évi mérlegének főbb adatai a következők. Eszközök: Befektetett eszközök 5 519 330 E Ft Forgóeszközök 412 988 E Ft Aktív időbeli elhatárolások 83 081 E Ft •• Összesen 6 015 399 E Ft Források: Saját tőke 5 713 062 E Ft Céltartalék 10 632 E Ft Kötelezettségek 203 248 E Ft Passzív időbeli elhatárolások 88 457 E Ft Összesen 6 075 399 E Ft 1993. évi értékesítés nettó árbevétele 1 250 342 E Ft 1993. évi mérleg szerinti eredmény — 43 419 E Ft Az 1993. évről szóló beszámoló megtekinthető munkanapokon 8— 1 5 óráig oz rt. vezérigazgatói titkárságán (Békéscsaba, Dobozi út 5. szám].

Next

/
Oldalképek
Tartalom