Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-30 / 125. szám
1994. május 30., hétfő MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS iBEKÉS MEGYEIHfRLAP Örök emlék a Fekete Kígyóból Békéscsabán nyolc hónapja Kőváry Istvánnal beszélműködik a Kőváry Tattoo tető- gettünk. válószalon. Tulajdonosával, — Úgy tudjuk, BékéscsaNálunk mindenből csak egy darab készül FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET bán ez az egyetlen tetoválószalon. — Igen, bejegyzett vállalkozásként működünk, így mindig megtalálhatóak vagyunk. ANTSZ-engedélyt kaptunk, ami igen magas szintű sterilizációt kíván meg. Igyekszünk munkánkat művészi szintre emelné — Hogyan lehet művészi szinten tetoválni? — Nálunk mindenből csak egy darab készül, nincs ismétlés. Joe, akivel együtt dolgozom, egyedi rajzokat készít. — Mi történik azután, ha valaki belép a szalonba? —Fontos, hogy az elhatározása komoly legyen, hiszen ezentúl ezzel kell majd élnie. Megbeszéljük, hogy milyen ábrát szeretne, másnap Joe elmegy a könyvtárba, és utánajár a szakirodalomnak, képeket gyűjt, az adott dologról, hogy élethűek legyenek a rajzok. Többféle változatból lehet választani. Először kontú- rozunk. Ez egy hét múlva le- varrasodik, ekkor látjuk, hogyan reagál rá a bőr. Ezután jön a színezés. A különböző árnyalatok között egy hét szünetet tartunk. Amikor elkészült a tetoválás, két hét múlva újra találkozunk. —Ki tetováltatja magát? — Vannak örök tetkósok, jönnek sportolók és üzletemberek is. Itt említeném meg, hogy 18 éves kor alatt csak mindkét szülő beleegyezésével lehet tetováltatni. — Van jövője ennek a vállalkozásnak? — Magáért beszél az a tény, hogy Szegedről és Szolnokról is járnak hozzánk. Úgy érzem, jó utat járunk, és van értelme. Joe júliusban egy budapesti tetoválóversenyen indul. Amit keresünk, csak a megélhetéshez elég. A sok pénz reményében én nem adom fel az elveimet: a minőséget megtartom. Mitykó Mónika magyar Állampapír Lakossági Kincstárjegy 1994/1. Legyen mindig elérhető Van olyan megtakarítása, melyet nem konkrét célra gyűjt, tehát nem is tudja, hogy mikor szeretné felhasználni? Van olyan megtakarítása, melynek bármikor mobilizálhatónak kell lennie, de azért a kamatról sem szeretne lemondani? Megtakarított pénzének egy része mindig elérhető lehet, ugyanakkor előnyösen kamatozik. Mindössze a megfelelő befektetésre kell rátalálnia. Ez a Lakossági Kincstárjegy. A Lakossági Kincstárjegy Magyar Állampapír, így visszafizetését és kamatait az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értékesítő fiók köteles visszaváltani az Ön Lakossági Kincstárjegyét. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest Deák F. u.5. tel: 1-266-2251 (vezető forgalmazó] • Budapest Bank Rt. Békéscsaba, Hunyadi tér 10. • OTP Bank Rt. Békéscsaba, Gyula, Mező- kovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Battonya, Csorvár, Gyomaendrőd, Mezőberény, Sarkad, Tótkomlós (június 6-tól) Polgári Bank Rt. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. • MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. A Lakossági Kincstárjegy 1994/1. 1 éves futamidejű állampapír, amely azonban bármikor visszaváltható. A kamat mértéke a visszaváltás időpontjától függ: 0-60 napig évi 0% 61- 90 napig évi bruttó 12% 91-180 napig évi bruttó 14% 181-270 napig évi bruttó 17% 271-364 napig évi bruttó 18% 365. napon évi bruttó 22% Ha tehát szeretné pénzét egyszerűen, rövid távon is jó hozamra befektetni, válasszon egy rugalmas megoldást. 1OBBSZOROS BIZTONSÁG Olvasóink írják ■ > ----------■■ > ■ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Köszönöm az intézkedést A napokban történt meg ez az eset itt, Szarvason. Előfizetője vagyok az Önök újságjának már igen régóta, kb. 10—14 éve. Most is így történt, áprilisban előfizettem május—júniusra. Igaz, megbíztam az emberükben, aki hordta az újságot, és neki adtam a pénzt, a 750 Ft-ot. Kértem, hogy a cédulát dobja be másnap reggel a postaládába az újsággal együtt. Újságot dobott be május * 15-éig, de aztán sem újságot sem a cédulát nem találtam. Kérdezősködtem, és kiderült, hogy a szomszédoknak sem hordta rendesen az újságot. Reklamáltam a kiadóban és gyorsan, precízen, becsületesen kivizsgálták személyesen az ügyet. Az újságkihordót azóta már nem foglalkoztatják, és reméljük többet nem lesz ilyen problémánk. Ezután szeretném a magam és a többi olvasó nevében megköszönni gyors munkájukat. Kiadójuk munkatársai dicséretet érdemelnek, és munkájukhoz további sok sikert és jó egészséget kívánunk. Tisztelettel: Nagy László előfizető, Szarvas A mentőket ki menti meg? Gondolatok egy válaszlevél és egy újságcikk nyomán Isten a tudója hányféleképpen tálalhatunk a statisztikából egy adatot, egy hírt. A minap jelent meg a Hírlapban az Országos Mentőszolgálat fejlesztését bemutató cikkük. Tollat ragadtam, mert úgy érzem, mi orvosok, mentőtisztek, ápolók és gépkocsivezetők, mi is a mentőkhöz —- nem csak mint fogalom! — tartozunk. Közel 6300-an, azaz húszezren, mert sokunknak van családja: felesége, gyermeke. És meg nem született gyermeke, akit szeretne, csak hát... Csak hát ez a mamutvállalat, úgy látszik, ezt nem tudja anyagilag biztosítani a dolgozóinak. Az OMSZ a Magyar Köztársaság 1993. évi CXI. törvénye értelmében még 1,434 Md Ft-ot kapott intézményi beruházásra és gépkocsicserére. Dr. Jávor András örömmel értesít minket arról, hogy „ez az összeg nemcsak a betegszállítást és a mentésügyet szolgálja, hanem egyúttal nagymértékben javítja a mentőszolgálat kivonuló dolgozóinak fokozott fizikai és pszichés megterheléssel járó munkakörülményeit is.” Kelt pedig ez a válaszlevél azért, mert dr. Boross Péter miniszterelnök úrhoz intézett levelünkben igen méltánytalannak tartottuk a munkahelyi pótlékunk—-A/1 fokozat 50%-a, azaz a 4000 Ft—megállapítását! Tekintettel arra, hogy a szaktárca az udvariasan elutasító válaszában meglehetősen szűkszavúan fogalmazott a munkakörülményeink javulása terén, engedtessék meg ennek részletezése. Igaza van a Népjóléti Minisztériumnak, mert javult és folyamatosan javul: —az olyan gépkocsiellátottság, amelyben nem fázunk sem mi, sem a betegek, — nem vagyunk fokozott zaj, és vibrációs ártalmaknak kitéve sem mi, sem a betegek, — emberarcú, összkomfortos mentőállomásokon dolgozhatunk, ahol a garázs nem a csillagos ég, —a 04-et egyre több helyről érhetik el közvetlenül a rászorulók érdekében. Valóban javultak a munkakörülményeink, azonban a Miniszter- elnök Úrnak címzett levelünkben mi egészen másra gondoltunk Államtitkár Úr! Hiába érkezünk mi a baleset helyszínére helikopterrel, Mercedes vagy Toyota gépkocsival, elkerülhetetlen a vérrel való kontaktus éppúgy, mint az érintkezés a fertőzőbeteg-szállítás során a beteggel. Mi szállítjuk el a magatehetetlen hajléktalanokat 'csakúgy, mint a részegeket, akik után nekünk kell takarítanunk a mentőautót. Az emeletről mi hordágyazzuk le a betegeket és mi visszük őket a röntgen-diagnosztikába is, ha a szükség úgy hozza. A pszichés ártalmakról pedig csak annyit: gyakran kényszerülünk intézeti és orvosháttér nélküli felelős döntésekre, legyen az belgyógyászati, szülészeti, traumatológiai eset vagy akár gyermekgyógyászat. Tevékenységünk tehát felölel minden olyan ellátási és ápolási szakterületet, ahol a 8000 Ft-ot kifizetik, mi azonban csak a felét kapjuk. Láthatjuk— ellentétben dr. Jávor András véleményével — a munkakörülményeink nem javultak jelentősen a plusz 1,434 Md Futói. Levele további részével sem tudunk egyetérteni, mert az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete képviselt ugyan, de ebből a Mentődolgozók Ónálló Szakszervezete sajnálatos módon kimaradt. Kormányzati szinten pedig az OMSZ a létszáma miatt nem képviseltetheti magát. Ágazati egyeztetés pedig nem történt. Ezek után — ismerve helytállásunkat, nehéz munkakörülményeinket — számítanak a megértésünkre. Mi is számítottunk az Ónok segítségére, ha már a legfelsőbb vezetésünk kijelentő módban belenyugodott a „megalázóan alacsony bérezésünkbe" . Természetesen helytállunk ezután is, mert ezt vállaltuk, mert ez a dolgunk, és ott vagyunk mindenhol, ahol szüksége van ránk, hiszen 1996-ban a világ figyel majd minket. Azonban valaki elmondhatná helyettünk, hogy a tizenezer forintokkal nem mi alázzuk meg őket magányos ünnepestéken, hanem Önök. Ki mondja el? A MENTŐKET ki menti meg? Kéra János
