Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-14-15 / 113. szám
1994. május 14-15., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR/SOROZAT fiSRÉKÉSMECTEIHtoüP Csak kárpótoltaknak A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. részvényeinek hétfői jegyzői közül csak az alanyi kárpótoltak juthatnak hozzá az igényelt részvényekhez. Egy befektető legfeljebb 90 részvényt kaphat. A nagy érdeklődés miatt az első napon lezárt jegyzés során a befektetők összesen több, mint 8813 millió forintnyi részvényre jelentették be igényüket. A rendelkezésre álló részvénycsomag összné- vértéke ugyanakkor 560 millió forint volt. „A történész ne politizáljon” Az „Egyház, politika és művelődés a XIX. század második felében” címmel tegnap Hajdúszoboszlón megkezdődött tanácskozással a vándorgyűlések régi hagyományát kívánta felújítani az 1867-ben alakult Magyar Történelmi Társulat. Diószegi István professzor, a társulat elnöke a kétnapos találkozó kapcsán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a történészek kizárólag a múltat vizsgálják, bár megállapításaiknak természetesen lehet üzenete a mának is. „Történész viszont— mint mondta — ne politizáljon, mert a múlt kategóriájában gondolkozva gyakran azt hiszi: azt kell csinálnia, amit a rokonszenvesnek vélt elődök tettek.” A kölcsönfelvételhez az állam vállalt kezességet / Húszmilliárdos hitel a MAY-nak A tegnapi kormánydöntést követően a pénzügyminiszter aláírta a megállapodást a MÁV 20 milliárd forint közép- lejáratú kölcsönfelvételéhez szükséges állami kezességvállalásról — tájékoztatta a Pénzügyminisztérium illetékese pénteken az MTI-t. A kölcsönt a MÁV a bérek, a közüzemi díjak kifizetésére és gázolaj-vásárlásra használhatja fel. Á hitelezői tanács javaslata alapján a Gazdasági Kabinet még februárban fogadta el a hitelfelvételről szóló előterjesztést, amelynek alapján zártkörű pályázatot hirdettek a kölcsön folyósítására. Az egyetlen jelentkező a Postabank által vezetett 7 tagú konzorcium volt. A feltételeket hosszas tárgyalások után, csak a múlt héten sikerült a bankok és a Pénzügyminisztérium számára egyaránt elfogadható módon rögzíteni. A kölcsönt 1998. december 31-ig kell visszafizetnie a MÁV-nak, s kétéves türelmi időt kapott a cég a tőketörlesztésekre. Az állami kezesség- vállalás és a kölcsön folyósításának feltétele volt, hogy a MÁV-nak végre kell hajtania egy racionalizálási programot, így remélhetőleg a két év lejártával képes lesz a tőketörlesztés teljesítésére. A MÁV likviditási helyzete a kölcsön felvétele nélkül válságossá vált volna. Áprilisban már úgy tűnt, hogy a cégnek nem lesz pénze a bérek kifizetésére sem. Ez a probléma úgy oldódott meg, hogy a Postabank — valószínűleg abban a reményben, hogy létrejön a 20 milliárdos megállapodás — áthidaló kölcsönt nyújtott a cégnek. A Nemzeti Színház vendégjátéka Párizsban Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem című darabját mutatják be a budapesti Nemzeti Színház művészei holnap a párizsi Magyar Intézetben. Hek- tor Berliozt Sinkovits Imre, Estellát, a nagymamát Tolnay Klári formálja meg a vendégjátékon. Hubay művét 1959- ben tűzte műsorára először a Nemzeti Színház, eredetileg is Tolnay, illetőleg Sinkovits főszereplésével. Hubay Miklós díszvendége a franciaországi előadásnak. Ezenkívül Szép Ernő: Ká- vécsamok című egyfelvoná- sosát is láthatják a francia főváros magyar intézetének vendégei. Az egy felvonásban játszik Hámori Ildikó, Fülöp Zsigmond, Juhász Judit, Barabás Gyöngyi és Kovács Éva. A magyar művészek elhelyezik a megemlékezés virágait Radnóti Miklós párizsi emléktáblájánál, születésének 85. évfordulója alkalmából. A költő 1939-es párizsi tartózkodásakor a Sorbonne-hoz közeli kis szállodában, a Cujas utcai Hotel des 3 Colleges-ban lakott, és több versében is megörökítette a környéket. Az emléktáblát tavaly májusban avatták fel. Békés: napirenden a tavalyi gazdálkodás Hat település mintegy 30 ezer lakosának ellátásában vesz részt a Békés és Vidéke ÁFÉSZ, mely tegnap délután tartotta küldöttközgyűlését. Jenéi Sándor elnök szóbeli kiegészítésével tette egésszé a küldöttekhez már korábban eljuttatott írásos igazgatói beszámolót. A megváltozott gazdasági társadalmi viszonyok között a szövetkezet vezetésének olyan üzletpolitikát kell folytatnia, ami biztosítja a fennmaradást. Szakítottak az ellátási felelősséggel. Tudomásul vették: a 3764 fős tagság, vagyis a tulajdonosok érdekét úgy szolgálják legjobban, ha jól gazdálkodnak a 143.5 millió forintos vagyonnal. Elhangzott: a békési ÁFÉSZ tavalyi árbevétele meghaladta a 299 millió 620 ezer forintot, melynek zömét a szövetkezet által működtetett 25 kiskereskedelmi egység forgalmazta. Az elnök szólt az erősödő konkurenciáról is: egy évtizede a szövetkezet a város kereskedelmének 81%-át bonyolította le, napjainkban több mint 400 kiskereskedő dolgozik a városban. Elhangzott az is: az áfészek sohasem voltak a hatalom kegyeltjei ez különösen az utóbbi 3—4 évre igaz. Az idei üzleti tervben a legfontosabbak közé tartozik: a nyereséges gazdálkodás megteremtése, a fizetőképesség megtartása.-szVáltozások a valutakosárban A Magyar Nemzeti Bank az árfolyamok megállapításánál használt valutakosár összetételét a korábbi 50 százalék USA dollár és 50 százalék német márkáról 30 százalék USA dollár és 70 százalék ECU-ra változtatta május 16-ki hatállyal. Ezáltal olyan valutakosár jön létre, amely tükrözi a nyugateurópai valutáknak hazánk külgazdasági kapcsolataiban megnövekedett szerepét A kormány a valutakosár összetételének megváltoztatásával egyidejűleg a forint új árfolyamszintjét a május 16-án kialakuló szintnek megfelelően állapítja meg, így a MNB az árfolyamszint megváltoztatására vonatkozó plusz-mínusz 5 százalékos hatáskörét ettől az árfolyamszinttől számítottan gyakorolja. POLITIKAI HIRDETÉS m MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Kiszámítható j< Kedves ballagó diákok! AHHOZ, HOGY TELJESÜLJENEK ELKÉPZELÉSEITEK, A SZAKÉRTELEMNEK ÉS TISZTESSÉGNEK KELL MEGHATÁROZÓBBÁ VÁLNIA AZ ÉLETBEN. a továbbtanulásban? (' [gén ) " 0 Cl VT 32 els° munkahelyhez? igen L v L L I I a tisztes megélhetésre? igen az első lakásra? igen 7 NYÍLTAN, EGYÜTT BÉKÉBEN Kínai kaland thaiföldi előjátékkal — 6. Vonatharmadosztály: 54 óra önkínzás Ha Kunmingban nem látjuk, nem hisszük el, hogy ekkora rozseköteget elbír egy idős kínai asszony fotó: lehoczky Péter Dél-Kínában, Kunmingban — amely kínai léptékkel mérve kisváros, alig élnek itt többen, mint Budapesten — nem kell sokáig időznie az embernek, ha sült kutyával kíván összefutni, elég ehhez egy rövid piaci séta. Az első ebcombnál azért csöppet elképedtünk, de kísérőnk megnyugtatott: a kínaiak mindent megesznek, aminek négy lába van, kivéve az asztalt. Tajvannal „baj van” Tajvani fiatalokkal is összefutottunk, akiket országuk és Kína különbségeiről kérdeztünk. Elmondták, hogy Tajvanban jóval magasabb az életszínvonal és ott szinte mindenkinek saját kocsija van, míg Kínában biciklivel járnak. Egyébként az „egy Kína-politika” Tajvant nem ismeri el önálló országként, a kínaiak megsértődnek, ha külön emlegetik ezeket. Ők úgy oldják fel az ellentmondást, hogy Tajvan és a szárazföld alkotja Kínát. Néhány órás kunmingi sétánk során felettébb kifulladtunk, légzési zavarokkal küszködtünk. Boci szerint ez a Tha- iföldön beszerzett malária első tünete, amit már-már elhittünk, egészen addig, amíg bele nem lapoztunk az útikönyvbe. Ez á következőket írta: Kunming 1894 méteres tengerszint feletti magasságával a világ egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa. Ezért nem árt, ha a hosszabb tartózkodásra ide utazó előzetesen kikéri orvosa véleményét. Mi ezt elmulasztottuk és elkeseredésünkben gyorsan megittunk egy sört. Persze abbéli idegességünket a komlószörp sem oldotta, hogy miként kerülünk vissza majd Bangkokba, hiszen a thai kisasszony szavai fülünkben csengtek: ez lehetetlen. Felkerestük a thai légitársaság ki- rendeltségét — tű a szénakazalban effektus — és a hölgy nemes egyszerűséggel megkérdezte, ugyan mikorra kívánunk jegyet? Örömünkben Ópiumpipa mellett gyorsan repült az idő' a vonaton már azt is elnéztük a légitársaságnak, hogy miattuk nem tudtuk csak könyvből megismerni Kunming környékének leghíresebb nevezetességét, a Kőerdőt. Sietnünk kellett, hiszen tudtuk, Pekingtől még 3500 kilométerre vagyunk, ezt a távolságot vonattal kell megtennünk, az időnk pedig kevés. Sárkányirtás köpködéssel A pekingi vonatjegyért indulás előtt egy nappal sorba álltunk, de elég sokan tettek így, nem csoda, ha azt mondták a pénztárnál: reménytelen a jegyhez jutás. Nem ismerték viszont Bocit. Néhány helyi vagánnyal elegyedett szóba és feketén beszerezte a vonatjegyet, a helyiekre vonatkozó árfeltételekkel. (Kínában szinte mindenért többszörös, akár tízszeres, hússzoros árat számítanak fel, ha külföldi veszi igénybe az adott szolgáltatást.) Igaz, hogy a kínai harmadosztályra szólt a jegyünk, de ekkor még nem tudtuk, hogy ez megfelel három nap önkínzásnak. Egy napig mindenesetre még élveztük a „tavasz városának” — ahogyan Kunmingot nevezik — klímáját, a közeli Tien- cse-tó partján megnéztük a Nagy Látvány Parkját, aztán jöhetett az igazi látvány, a kínai harmadosztály. Kunmingból egyfolytában 54 órát vonatoztunk Pekingig és egyenként annyi helyünk sem volt, hogy a térdünket szétnyithassuk. Fotós kollégámat órákon belül a hányinger környékezte meg, hiszen nehezen viselte a kínaiak egyik, hagyományból táplálkozó szokását Állítólag régen azért köpködtek, hogy a torkukban lévő gonosz sárkányt eltávolítsák. Hát bizony, a vonaton mindenkiben legalább hétfejű lakozott. A szeméttel nem sokat bajlódtak, maguk alá almoztak, aztán naponta kétszer jött a takarítószemélyzet és összelapátolta a kisebb dombnyi hulladékot. A második napon WC-re menni már bravúrnak számított, a dolgot elvégezni meg kész csodának, hiszen az „anyag” csak rakódott egymásra. Csirkeláb a csemege Éjszaka a peronra húzódtunk és már éppen aludtunk volna, amikor egy méretes kő landolt a fejünk mellett, a vonatajtó ablakának üvegtörmeléke pedig a fejünkre hullott. Szerencsére a másik ajtónál ilyen veszély már nem fenyegetett, mert ott az ablaküveg eleve nem létezett. Amilyen barátságtalan volt a vonat, olyan barátságosan viseltettek velünk szemben a kínai emberek. Leültettek magukhoz, étellel, itallal kínáltak. Mivel hamar legjobb „szunyjali” — azaz magyar — barátaik lettünk, a legfinomabb falatokat áldozták ránk. Ez egy pirosra sült egész csirkénél a lábát, a fejét és a nyakát jelentette, hiszen itt ez a legnagyobb csemege. Közben rizspálinkát szolgáltak fel, aminek az ízénél csak a szaga elviselhetetlenebb. A vonatablakból láthattuk a falusi lakosság nem mindennapi küzdelmét az életben maradásért, minden négyzetcen- timétemyi területet megművelnek gépesítés nélkül, térdig állva a vízben, vagy bivaly húzta ekével szántva a földet. Átkeltünk a Sárga-folyón, a Jangcén és felsóhajtottunk, de régen is fürödtünk! Közben a kínaiak azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy biztosan kosárlabdázók vagyunk, és bárhogy szabadkoztunk, csak nevettek, tréfának hitték. A pingpongra tereltük a szót és talán nem is meglepő, hogy az idősebbek ismerték Jónyer István nevét, sőt még az általa bevezetett kiflipörgetést is elmutogatták. Ételt egy-egy megállónál vehettünk magunkhoz, a vonatablakon adogatták be, mi meg ki a pénzt. Minél távolabb kerültünk Kunmingtól, annál inkább nem tudtuk, mit eszünk. Szerencsére a sör — kínaiul pityjo, ezt hamar megtanultuk — egyre olcsóbb lett és másfél yuanért, 20 forint alatti áron vásárolni lehetett 6,4 decis kivitelben. Aztán két és fél napos hányattatás után — amikor már nem is reméltük, hogy valaha megérkezünk — befutott a vonat Be- ijingbe, azaz Pekingbe. Nyemcsok László (Következik: Séta a pekingi sivár sikátorokban) Utunk támogatói: Kondorosi Takarékszövetkezet, Domus Bútorbolt, B. & T. Irodatechnika Bt., Bosch Márkabolt, Hungária Biztosító Rt., Noster Kereskedelmi Kft., Hetes Kft., Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet.