Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

o 1994. május 10., kedd MEGYEI KÖRKÉP iRÉKÉS MEGYEI HlKüP Meddig van esélyünk? Megyei autós ügyességi verseny A Békés megyei Balesetmeg­előzési Bizottság kezdemé­nyezésére, több szervezet tá­mogatásával az idén is meg­rendezik a korábbi esztendők­ben már sikert aratott megyei autós ügyességi versenyt, melynek május 21-én, reggel fél kilenctől Békéscsabán az Autóközlekedési Tanintézet ad otthont. Az idén, a korábbiaktól elté­rően két kategóriában indul­hatnak a versenyzők: a hivatá­sos (oktatók, vizsgáztatók, ta­xisok, buszvezetők, tehergép­kocsi- és kamionsofőrök) és az amatőr járművezetők, vagyis úrvezetők vetélkedhetnek a dicsőségért, no és az értékes díjakért. A versenyzőknek mindkét kategóriában számot kell adniuk KRESZ-ismerete- ikből is. Gépkocsiról a rendezők gondoskodnak, a nevezési díj személyenként 300 forint. Ne­vezni lehet május 15-éig (Bé­kés Megyei Szabadidős Klu­bok Tanácsa, Békéscsaba, P. Jilemniczky u. 3. szám). Korszerűsített közvilágítás Az elmúlt év végére befejező­dött Mezőberény közvilágításá­nak korszerűsítése, mely mun­kálatok összege 8 millió 70 ezer forintba került. A két ütemben — a német szénsegély hitelből — megvalósult rekonstrukció során több mint nyolcszáz vilá­gítótestet cseréltek le, az újon­nan felszereltekbe energiataka­rékos izzókat helyeztek. A meg­takarítás évente 258 ezer kilo­wattóra, a beruházás négy esz­tendő alatt térül meg. Nem újdonság számunkra a közép- és felsőoktatási intéz­ményekből kiáradó pályakez­dő munkanélküli fiatalok megoldatlan helyzete. Mint tudjuk e probléma kezelésére vezette be a kormányzat az átképző tanfolyamok rend­szerét. A 4 éves számadás sze­rint a munkanélküliek képzé­sére és átképzésére a foglal­koztatási alapból több mint 7 milliárdot fordítottak. Az Adj esélyt! program keretében pe­dig 6500 pályakezdő fiatal ka­pott munkát. Nem említi azonban azokat a tetterős, am­biciózus és vállalkozó szelle­mű fiatalokat, akik több át­képző tanfolyam elvégzése ellenére sem tudnak elhelyez­kedni. Sajnos egyre több elke­serítő példa igazolja a rend­szer sikertelenségét. E szomo­rú helyzet tipikus „áldozata” a Gyulaváriban élő Gyuricza Anikó, aki hamarosan a 4. tan­folyamot tudhatja maga mö­gött. — Mióta munkanélküli? — 1991. november 1. óta. Ha jól utána számolunk, ez majdnem 2 és fél év. S mivel nem akarok jövedelem nélkül maradni, az egyetlen megol­dás, ha részt veszek a munka­ügyi központ szervezésében induló tanfolyamok valame­lyikén, hiszen így átképzési tá­Battonya város képviselő­testülete 29 millió forintos for­ráshiánnyal fogadta el az ez évi költségvetést. A deficit megszüntetésére benyújtott pályázatra a helyi önkormány­zat a napokban kapott választ. A Kónya Imre belügy- és Sza­bó Iván pénzügyminiszter ál­tal aláírt néhány soros levél­ben az olvasható, hogy a for­ráshiány részbeni pótlására 15 millió 240 ezer forint kiegészí­tő állami támogatást engedé­lyeznek a városnak, s egyben intézkednek az összeg átutalá­sáról is. A döntésről a május 5-ei képviselő-testületi ülésen Ta­kács Dezső polgármester tájé­koztatta a jelenlévőket. Töb­ben furcsállották, hogy az érte­mogatásban is részesülhetek. — Jelenleg milyen tanfo­lyamra jár? — C-típusú középfokú an­gol nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamra. Ez a negyedik. Korábban szintén a munka­ügyi központ keretében telje­sen más irányú képzésben ré­szesültem. Az ott kapott papír­forma szerint kisvállalko­zások gazdasági ügyintézője vagyok, a gyakorlatban azon­ban semmit sem kezdhetek ve­le, mert igazán semmilyen ké­pesítést sem ad. Nem is adhat, hiszen egy pár hónapos képzés során nincs lehetőség minden oktatott tantárgy teljes kimerí­tésére. Ez azt jelenti, hogy a jogtól és a társadalombiztosí­tástól kezdve a könyvelésen át egészen az adóig és számítás- technikáig mindennel foglal­koztunk egy kicsit, ám annyira egyikkel sem, hogy az valós végzettséget adna. A tanfo­lyam egyetlen előnye a térítés­mentesség volt. — Ezek szerint már részesül ebben az engedményben? — Csak részben. A jelenle­gi nyelvtanfolyam ugyan szin­tén a munkaügyi központ szer­vezésében folyik, tehát ingye­nes. Emellett azonban saját pénzemből még 2 másik tanfo­lyamra is jelentkeztem, ahol pedagógiai asszisztenseket és sítés semmiféle indoklást nem tartalmaz a kért összeg „meg- felezéséről”. Igaz, ehhez abat- tonyaiak már hozzászoktak: a tavalyi pályázatukat például teljes egészében elutasították. Utóbb a számvevőszéki vizs­gálat során kiderült: jogtala­nul! A mostani súlyos helyzetben az önkormányzat „elvi döntést” hozott arról, hogy „megnyirbál­ja” a helyi intézmények amúgy is szűkös költségvetését. Ez azt jelenti, hogy a gimnáziumnak várhatóan 2,1 millió, a magyar általános iskolának 1,9 millió forinttal jut kevesebb a terve­zettnél; a szerb általános iskolá­nak 645 ezer, a románnak pedig 701 ezer forintról kell(ene) le­mondania. Ménesi György gyermekfelügyelőket képez­nek. S mivel mindkét tanfo­lyamra egyszerre jelentkez­tem, így csak 20 000 forintom­ba került. Ha csak az egyiket választottam volna, úgy 15 000 forintot kellett volna fizetnem. — Miért volt szüksége még plusz 2, magánerőből finan­szírozott tanfolyamra, hiszen a munkaügyi központ is több le­hetőséget adott? —Úgy gondoltam, hogy így még nagyobb esélyem lesz az elhelyezkedésre. Valójában azonban már bánom, mert még négy tanfolyammal sincs sem­mi kilátásom rá. Inkább költöt­tem volna valami másra azt a 20 ezer forintot! Ha lenne rá lehetőségem még így 27 éve­sen is elmennék akár főiskolá­ra vagy egyetemre, amennyi­ben ez megkönnyítené a bol­dogolásomat. Ám a felsőfokú oktatási intézmények sem biz­tosítanak semmilyen lehetősé­get a hozzám hasonló korú és helyzetű fiataloknak. Mert nem vagyok egyedül. A sokak által dicsért tanfolyamok pe­dig csak ideig-óráig enyhítik a tüneteket átmeneti megoldást nyújtva, magát a betegséget nem képesek meggyógyítatni. Lehet, hogy én választottam rosszul? Farkas Andrea Ismét a Száraz-érről A Száraz-ér medertisztítításá- val kapcsolatban április végén újabb tárgyalásra került sor Battonyán a polgármesteri hi­vatalban. A megbeszélésen el­ső alkalommal képviseltette magát az állami tulajdonú víz­folyás kezelője, az Alsó-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság. A felek igyekeztek tisz­tázni a korábbi félreértéseket, s megállapodtak abban, hogy a hamarosan elkezdődő meder- tisztítás költségeit az viselje, aki a folyócska vizét hasznosí­tani fogja. Mindebből az is kö­vetkezik, hogy a medertisztí­tás után a battonyai gazdálko­dók jó esetben is csak akkor kaphatnak engedélyt öntözés­re, ha a vízhasználati díjon túl —visszamenőleg—fejleszté­si hozzájárulást is fizetnek. Élni kevés, meghalni sok Elviszik 2i szemetet... Nincs közvetlen járat a megyeszékhelyre A Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat ismét bővítette szolgáltatásait. Aki a képünkön is látható sárga, környezet­barát műanyag zsákokból rendel, a szeméttel teli tasakokat már ingyen elszállítják, ha kiteszik ólcet a kukák, konténerek vagy ha nincs a közelben ilyen — a kerti bejárat mellé. Igaz, a zsák nem ingyenes, de elfogadható áron kapható, a begyűjtés pedig garantált és gyors. Felvételünk a fényesi kertekben, a Magyar utcában készült fotó: lehoczky Péter Sarkadról minden út Gyulára vezet A Sarkad térségében közleke­dő autóbuszok menetrendjé­vel kapcsolatban ültek nemrég tárgyalóasztalhoz a körzet polgármesterei és a Körös Vo­lán Rt. munkatársai. Tóth Imre sarkadi polgármester — a la­kosok panaszaira hivatkozva — elsősorban a térség és a megyeszékhely közötti jára­tok hiánya miatt emelt szót. Mint mondta, jelenleg csak ki­sebb kerülővel, Gyulán ke­resztül érhető el a sarkadiak számára Békéscsaba, mert közvetlenül a megyeszékhely­re a Volán egyetlen járatot sem indított. Gondot jelent a szom­szédos Doboz község megkö­zelítése is. Hiába van a két település (Doboz és Sarkad) csupán néhány kilométernyire egymástól, autóbusszal csak hatalmas kerülővel lehet az egyik helyről a másikra jutni. A Volán szakemberei minder­re azt válaszolták, hogy a prob­léma csak új autóbuszok beál­lításával oldódna meg, erre vi­szont jelenleg nincs pénze az rt.-nek. Ha a Gyula és a Sarkad közötti járatokból vonnának el autóbuszokat, akkor pedig ezen a vonalon lenne óriási a zsúfoltság. Egyelőre tehát biz­tosan nem lesz változás, Sar­kad népe számára „minden út Gyulára vezet”. Néhány polgármester arra panaszkodott, hogy a települé­seik vasútállomásain áthaladó Volán-buszok nem várják be a késve érkező vonatokat, illet­ve a vonat és az autóbusz me­netrendek nem igazodnak egy­máshoz. A válasz erre az volt, hogy le kellett építeni a gazda­ságtalan autóbuszjáratokat, és ha most visszatérnének a régi menetrendhez, akkor ismét szembe kellene nézniük a veszteségesség problémájá­val. (Kötegyán ezt a gondot úgy oldotta meg, hogy a vona­tok érkezéséhez beállított egy saját kisbuszt, így az utasok­nak nem kell kilométereket gyalogolniuk a külterületen lévő állomástól a te­lepülésükig.) — ria Olvasóink írják .." Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Köszönet a támogatóknak A „Cseles-déj” középiskolás vetélkedő támogatói: Kereskedelmi és Hitelbank, Gyula; Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet, Gyula; Gyula és Vidéke Afész; Bútoripari Kft., Gyula; Hungária Biztosító Rt., Békéscsaba; Kőbányai Sörgyár kirendeltsége, Békéscsaba. A gyu­lai FIDESZ-vetélkedő szervezői köszönik a fent felsorolt cégek anyagi támogatásé. A FIDESZ GYULA, szervezete Visszhang A Battonyáé a gondja. Mezőhegyesé a haszna? címűáprilis 22-i írás néhány megállapítása és alaphangja arra biztatja az olvasót, hogy elmarasztalja, kritikával illesse a Battonyán keresztülfolyó Száraz- zérnek Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat által végzendő felújítási munkálatait. A cikk megállapításával tehát nem lehet egyetérteni. A Száraz-ér nem élő vízfolyás, nem folyócska, hanem egy időszakos vízfolyás, amely a román és magyar területi vízrendezések következtében belvízcsatornaként működik, a Magyar-Román Vízügyi Egyezmény alapján közös-érdekű létesítmény. Továbbra is állami műként az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozik. Ez a létesítmény azonban, mivel ipari és öntözővíz fogadására is alkal­mas, kettős működésűnek minősül, mert a Magyar—Román Vízügyi Egyezmény alapján van lehetőség a Mezőhegyesi Cukorgyár szá­mára a Marosból Aradon a Száraz-érbe táplált ipari víz eljuttatásá­ra és újabban a mezőhegyesi Ménesbirtok számára pedig öntözővíz szolgáltatására. A Szárazéren folyó munkálatok amelyek ez évben indulnak, állami támogatással valójában azt a célt szolgálják, hogy az eddigi 0,3-Oft m’ls vízhozam helyett 1 nf/s vízhozamot lehessen eljuttatni a mezőhegyesi Ménesbirtokra 3500 ha öntözésére. A Ménesbirtok jelentős beruházási összeggel részesedik az állami főmű építésében is. A román féltől érkező víz minden cseppjét magas áron dollárban a Ménesbirtok, illetve a cukorgyár fizeti, külkeres­kedelmi szerződés alapján. A térségben konkrétan a Száraz-érhez kapcsolódó intézményes vízszolgáltatási igény még nem merült fel. Nincs kizárva azonban, hogy amennyiben Battonya térségében vagy másutt a Szárazér mentén öntözővizet igényelnek, és a fejlesztéshez, valamint a szol­gáltatáshoz szükséges költségeket megfizetik, akkor mások is ré­szesüljenek a Romániából érkező öntözővíz hasznából. Ehhez azon­ban megalapozott tervek, vízjogi engedély,fizetési szándék is kell, és természetesen a román fél készsége a további vízhozam növelésére. Minden lehetséges, de mindennek megfelelő útja-módja van. Úgy néz ki ez a dolog, mintegy gázvezeték vagy szennyvízcsatorna, vagy ivóvízvezeték önerős hozzájárulás esetén beruházási részarányt, majd a szolgáltatási költségeket az újonnan belépőknek is fizetni kell. Nem arról van tehát szó, hogy a román területről természetesen érkező költségmentes víz hasznából ki akarnák zárni a battonyaia- kat. A dollárért vásárolt vízre, annak minden köbméterére viszont azok tarthatnak igényt, akik azt kifizetik. Végülis Battonya mindenképpen hasznosul a beruházásból, hi­szen a városon keresztül vezető Szárazérben lerakodott iszapot eltávolítják, abban tenyészidőszakban 1 m3/s vízhozam fog folyni, és ez mindenféleképpen kedvező a város számára még akkor is, ha ebből a vízből egyelőre Battonyán nem öntözhetnek. A cikkíró utolsó mondataiban az állami és önkormányzati felada­tok minősítésével foglalkozik. Ez ügyben csupán azt szeretném megjegyezni, hpgy nem az újságcikk megjelenése miatt, hanem azt megelőzően már megbeszélést kezdeményeztem Battonyán, de nyil­ván kapóra jött a cikk is, április 26-án az érdekeltek Battonya és Mezőhegyes polgármesterei és falugazdászai, a vízgazdálkodási társulat, a Ménesbirtok és a Békés megyei Földművelési Hivatal képviselőinek részvételével. Ezen a megbeszélésen a félreértések­nek okot adó újságcikkben foglaltak is, és egyáltalán az egész térség vízgazdálkodási ügyei tisztázódtak. Többen úgy fogalmaztak, hogy nincs véleménykülönbség, vak­lármáról van szó, az viszont igaz, hogy Battonyának jelenleg nincs költségvetési pénze a beruházás támogatására. Török Imre György, MŰSZAKI IGAZGATÓHELYETTES FŐMÉRNÖK POLITIKAI HIRDETÉS m MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Köszönjük a bizalmát! Jo/fon el még egyszer május 29-énl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom