Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-07-08 / 107. szám
1994. május 5., csütörtök EXKLUZÍV iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Békéscsaba legrégibb nem egyházi klasszicista épülete volt Munkácsy otthona Sokan figyelik kíváncsian, miért kapja vissza eredeti formáját az Omaszta-kúria Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba — A Nemzeti Galériából 21 festmény kerül az emlékház falára Munkácsy vendégeket vár a kúriába Békés megye székhelye vitathatatlanul ipari és kereskedelmi központjává lett szűkebb hazánknak, de műemlékekkel, kulturális kuriózumokkal, idegenforgalmi vonzerővel különösebben nem dicsekedhetett az elmúlt évekig. Akihez távoli vendégek érkeztek Békéscsabára, az átvitte őket Gyulára, Szarvasra, mert a városban csak olyat tudott mutatni, amit máshol is lát az igényes utazó. (Érdekes módon azt Békéscsabán is kevesen tudják, hogy itt van nemcsak mai kis hazánk, de a történelmi Magyarországnak is legnagyobb evangélikus temploma, s elfelejtünk vele dicsekedni...) A tavalyi év áttörést hozott a látnivalók létrehozása terén, ami az idén folytatódni látszik. A ’93-as év vitathatatlanul egyik legnagyobb eseménye volt a Jézus Szíve templom felépülése Jaminában, amely nemcsak szűkebb hazánknak vált egyedülálló látnivalójává, de Közép-Európában sem találkozhatnak a képzőművészet rajongói hozzá hasonlóval. Az idei csoda a Gyulai út 5. szám alatt készül (május 18- ára tervezik az átadását), s Munkácsy Mihálynak állít páratlan emléket. Az iránta való várható óriási érdeklődésnek több oka is lesz: nincs még egy olyan közismert személyisége a magyar képzőművészetnek, mint Munkácsy, s az emlékházban lesz majd a legtöbb festménye együtt kiállítva (az ország és a világ múzeumaiban legfeljebb egy-két darab ad ízelítőt bámulatos tehetségéből), ráadásul korhű környezetben. A korán árván maradt Mun- kácsyt (eredeti nevén Lieb Mihályt) az ország és a világ számtalan helyére elvetette a sors, ő mégis Békéscsabát tartotta otthonának, világhírű festőként is idejött haza. Éppen ezért gyakorta felvetődött tisztelői és a város vezetői körében a méltó emlékállítás gondolata. A konkrét javaslatot először Dér László, egykori múzeumigazgató tette arra, hogy legyen a Gyulai út 5. szám alatt álló ház Munkácsy- emlékház. Dr. Czeglédi Imre nyugalmazott múzeumigazgató kutatásai azt igazolták, hogy valóban nem lenne alaptalan az ötlet megvalósítása. Az első konkrét (akkoriban taEgy-egy terem érzékelteti majd a korai miliőt Ennyi Munkácsy-kép sehol nincs együtt kiállítva — mondta dr. Goldman György jóban látniok a házat, mely felett ugyancsak nem múlhatott el nyomtalanult az utóbbi másfél évszázad? — Steiner Jakab megözvegyülése után a szomszádban lakó baráti családnak, Omasz- táéknak adta el a házat, akik egészen 1950-ig, a bekövetkezett államosításig birtokolták az épületet. Az Omaszta család utolsó tagja, Ilona az evangélikus egyházra hagyta a család hagyatékát, a bútorokat és a képeket. Szerencsére az egyháznak sikerült megőriznie, s az emlékház berendezéséhez át is adta a városnak. Természetesen az idő nyoma meglátszik a tárgyakon, de a restaurálásban résztvevő Munkácsy Múzeum, Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársainak szakszerű munkája következtében eredeti pompájukban láthatjuk majd azokat a bútordarabokat, amelyek között Munkácsy is oly szívesen tartózkodott. Az épület műemléki helyreállítáelegendő pénz, mert a műemlékkutatás például megállapította, hogy eredetileg selyem tapéta volt a falakon, a mennyezeteket freskók díszítették. Egy-egy teremben próbáljuk majd érzékeltetni a korhű miliőt, éppen ezért nagyon sok régiségkereskedőt, múzeumot kerestünk fel a megfelelő kiegészítő tárgyakért, de a hangsúlyt természetesen a képekre szeretnénk helyezni. —Milyen szempontok alapján válogatták ki a képeket, és hányat láthatunk belőlük? — Bakó Zsuzsanna Mun- kácsy-kutató, a Nemzeti Galéria művészettörténésze úgy állította össze a képkiállítást, hogy szép keresztmetszetét adja az életműnek. A Nemzeti Galéria hosszú lejáratú letétjeként 21 kép kerül az emlékház falaira, közöttük kettő olyan, amelyet még soha sehol nem állítottak ki. A festmények Munkácsy minden alkotói korszakát bemutatják, egyesek közülük kimondottan ehhez a tájhoz kötődnek. Az emlékház tehát várhatónácsi) döntés 1989-ben született az emlékház létrehozásáról. — Miért éppen a Gyulai úti házra esett a választás ? -— kérdeztük dr. Goldman György múzeológustól, aki ugyan csupán 1993 óta irányítja megbízott igazgatóként az emlékház feladatához méltó kialakítását, ám az előzményeknek is jó ismerője. — A házat az a Steiner Jakab építtette 1836-40 között, akinek a felesége Munkácsy egyik nagynénje volt. Az árván maradt Munkácsynak az ugyancsak Békéscsabán élő nagybátyja, Reök István lett a gyámja, de a kis Mihály nagynénje vendégszerető házában érezte magát a legjobban, ehhez a házhoz fűzték legszebb gyermekkori élményei, s mindig idejött haza, életrajzában is ezt nevezi igazi otthonának. A városnak is volt néhány szempontja, melyek miatt erre az épületre esett a választás. A már említett Steiner Jakad a gazdag Apponyi gróf uradalmi inspektora volt, maga is roppant jómódú ember, s háza a város legszebb nemesi kúriájának, szinte egy kis kastélynak számított. Korhű berendezésével tehát arról is képet kaphatnak a városban élők, illetve az ide látogatók, hogy a A valódi állapot visszaállítására nincs elegendő' pénz FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET népi és a polgári életforma mellett milyen lehetett a gazdag középnemesi. Ráadásul az sem utolsó szempont, hogy a város világi épületei közül a legrégebbi műemlékről van szó, amely roppant igényesen felépített klasszicista épület. — Mennyire sikerül majd a látogatóknak eredeti pompása. a Munkácsy Múzeum munkatársai és Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője tanácsai alapján történt, hiszen az államosítás után a ház volt tejbegyűjtő állomás, lakás, pártház, s utóbbi minőségében került az önkormányzat tulajdonába. A valódi állapot visszaállítására sajnos nincs an méltó tisztelgés lesz a város egyik legnevesebbé vált polgára előtt születésének 150. évfordulóján, ugyanakkor olyan kulturális vonzerejévé válik Békéscsabának, amely — új templomával együtt — még külföldről is képes lesz vendégeket csalni a városba. Lenthár Márta
