Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-05 / 79. szám
1994. április 5., kedd HAZAI TŰKOR/SOROZAT IRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Megújult Helikon A keszthelyi Helikon ünnepségek idei programját nevezési csúcs jellemzi: május 5. és 7. között megrendezendő kulturális fesztiválra háromezer diákot várnak a Dunántúl hat megyéjéből. Tizennyolc kategóriában versengenek majd a középiskolás művészeti csoportok és egyéni fellépők a helikoni aranyérmekért; Tiéd a színpad címmel külön szereplési lehetőséget kapnak a határainkon túlról érkező diák kul- túrális küldöttségek. Igényes, érdekes kísérőrendezvények illeszkednek a fesztivál programjába: a többi között a Rock Színház, a Budapest Ragtime Band vendégjátékára, móló bálra és tűzijátékra ^erül sor. A csabai színtársulat Budapesten A budapesti Arany János Színházban vendégszerepei áprilisban két dararabbal a Békés Megyei Jókai Színház. A szín- társulat április 6-án, szerdán mutatja be Giulio Scamacci— Renzo Tarabusi „Kaviár és lencse” című vígjátékát, amelyet Verebes István Jászai-dí- jas rendező állított színre, s a főszerepben — a Békés megyei szíház eddigi előadásain gipszbe tett, törött kézzel is nagy sikert aratva szereplő — Bajor Imre játszik. A csabaiak másik budapesti előadására egy hétre rá, április 13-án kerül sor, amikor is Arthur Miller „Alku” című drámáját mutatják be a fővárosi közönségnek. A Békéscsabán szintén nagy sikerrel játszott darabot a társulat igazgatója, Konter László rendezte, s a drámában az öreg alkusz szerepét Szabó Gyula Jászai-dí- jas, kiváló és érdemes művész alakítja. A Békés Megyei Jókai Színház hosszabb ideje ápol jó kapcsolatot az Arany János Színházzal, melynek közönsége nem most találkozik először a viharsarki társulattal. Tisza menti települések szövetsége Határszemlék Fejér megyében Immár kilencven önkormányzat lépett be abba az önkormányzati társulásba, amelyet Tisza Szövetség néven hoztak létre ez év januárjában harminchat Tisza menti település részvételével — tájékoztatta az MTI-t Horváth Benő, a szervezet elnökségi tagja. Elmondta, hogy a 170 Tisza menti település sok esetben egyforma problémákkal küszködik, ezért hívták életre közös érdekképviseleti szervezetüket. Elsődleges céljuk az volt, hogy összehangolják és menedzseljék a települések fejlesztését és megóvják, illetve helyreállítsák a térség ökológiai értékeit, természeti egységét. A 600 kilométernyi vízi út, az 1200 kilométer hosszúságú gátrendszer, a kerékpár- és lovasúthálózat, a holtágak, tavak és a termálvizek jó lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a Tisza-völgy az idegenforgalom és elsősorban az ökoturizmus egyik európai központjává váljon. Ennek érdekében a Tisza Szövetség vízügyi, környezet- és természetvédelmi, illetve területfejlesztési projekteket kíván készíteni. A hullámtér privatizálása és a holtágak mocsárként való nyilvántartása következtében Jó termés várható az idén őszi vetésű kalászosokból Fejér megyében. A napokban befejeződött állapotfelmérő határszemlék tapasztalatai alapján a búza-, az árpa- és a rozsvetések igen jó állapotban vészelték át a telet: az árpatáblák háromnegyede, a búzatáblák több mint fele minősíthető jónak. Az időjárás azonban kedvezett a kártevők és a gyomok elszaporodásának, s ez megdrágítja majd a termelést, hiszen több gyomirtó szert, növényvédő szert kell használni. A kedvező időjárást kihasználva a közös és magángazdaságokban felgyorsultak a tavaszi munkák. Megyeszerte végeztek a tavaszi árpa, a borsó és a lucerna vetésével és hozzáláttak a burgonyaültetéshez. A következő napokban a fcu- korrépa és a napraforgó vetése, április közepétől pedig a kukorica magjának földbe juttatása ad majd munkát a gazdáknak. A termésszerkezet a hagyományos növények mellett az idén újabbakkal bővült: nagyobb területen vernek lencsét, mákot és mustárt is a megyében. Történelmi túra az 1849-es tavaszi hadjárat tiszteletére A Tisza-völgy az európai ököturizmus központja lehetne FOTÓ: ARCHIV FOTÓ ellenőrizhetetlenné válhat a Tisza számára fontos élővizek sorsa, ezért kérni fogják a kormánytól a kedvezőtlen kihatású intézkedések felülvizsgálatát. Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat emlékhelyeit felkeresve történelmi lovastúra rajtolt vasárnap Jászjákóhalmá- ról a Történelmi Lovas Egyesület szervezésében. Elsőként a 30 korhű öltözetű lovas a túra kiindulási állomásának számító településén vonult végig, majd a Damjanich tábornokról elnevezett téren lévő kopjafánál idézték fel a szabadságharc eseményeit. A részvevők ezek után útnak indultak, s a tervek szerint az 1848— 49-es történelmi színhelyeket felkeresve április 8- án érkeznek a túra végcéljára, Vácra. A tápiószecsői Fegyverzettechnikai Honvéd Szak- közpéiskola tizenöt diákja és nevelőtisztje pedig arra vállalkozott, hogy végigfutják az 1849- es tavaszi hadjárat útvonalát. A csoport Tiszafüredről vágott neki az útnak és Jászjá- kóhalmán csatlakozott a lovasokhoz. A zene hónapja Világhírességek Szolnokon Jeszenszky Géza a Bodrogközben A II. Szolnoki Zenei Fesztivál áprilisi eseményei nem mindennapi művészeti élményt ígérnek a muzsika rajongóinak. Április 7-én, csütörtökön este Maurice André világhírű francia trombitaművész játékában gyönyörködhet a közönség a ti- szaligeti sportcsarnokban. Április 11-én, hétfőn újabb nemzetközi hírű előadót lát vendégül a Tisza-parti város: Isaac Stem amerikai hegedűművészt, aki este 7 órakor ad koncertet. Mindkét szólista kísérője a Liszt Ferenc kamarazenekar, amely Szolnokra szerződött. Április 17-én, vasárnap a belvárosi nagytemplomban lesz a III. Nemzetközi Barokk Magánének Mesterkurzus záróhangversenye. Egy héttel később ä Kodály Zoltán nevét viselő kórusok nemzetközi találkozója lesz a zenei várossá előlépett Szolnokon, a kétnapos rendezvény résztvevői több helyszínen lépnek föl. Az áprilisi program 25-én a Spanyolországból érkező Alziriai vegyes kar és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar közös produkciójával zárni. Az Eurobarométer Közép- és Kelet-Európáról 7. Az, hogy a Visegrádi Országok közül hazánk elsőként adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, nem jelent különösebb előnyt. Nekünk sok mindent kell a csatlakozásig tenni. Ez a lehetőség jelenleg elsősorban kötelezettségekkel jár - mondta szombaton Jeszenszky Géza a bodrogközi Pácinban, a magyar oldalon elkészült határátkelő új épülete előtt tartott sajtótájékoztatón. A külügyminiszter Hörcsik Richárd, a térség parlamenti képviselője, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke és 21 határmenti bodrogközi település polgármestere meghívására látogatott el a határszélre, hogy megtekintse a tervezett határátkelőket, szót váltson a helyiekkel a sátoraljaújhelyi, pácini és láca- csékei határátkelőhelyek megnyitásáról, a Lácacséke— Perbenyik térségében tervezett vámszabadterületről, s megtekintse az előkészületeket. Pácinban Barati Attila polgármester (aki az elmúlt évben a határ túloldalán lévő nagy- kövesdi polgármesterrel, Ja- kus Péterrel együtt éhség- sztrájkot folytatott a határátkelő mielőbbi megnyitásáért) mutatta be a teljesen kiépített és berendezett határállomást és vámépületet. A létesítmény a szlovák határőrizeti és vámszerveknek is biztosítani fogja a zavartalan munkát. Mint mondta, a Pácin—Velky Kamenec határállomás megnyitását már igen várja a Bodrogköz népe mindkét oldalon, s reményét fejezte ki, hogy a külügyminiszter segít mielőbb megoldani ezt a rég-óta vajúdó kérdést. Minden készen áll a megnyitásra. A lácacsékei határállomás megnyitását 1995-re tervezik. Jeszenszky Géza arról szólt, nagyon szomorú az, hogy a szlovák határon, ahol a rokonok, családtagok más-más országban élnek, a határ megnyitásáért kell küzdeni. Teljesen érhető mindkét oldalon élők követelése, hogy a határ megnyitását nem lehet tovább halasztani. Az új Kö- zép-Európának határok nélkülinek kell lennie, helyi demokráciával, önkormányzatokkal. Az Eurobarométer elnevezésű nemzetközi közvéleménykutatást 16 országban végezték el. Ezek a következők: Albánia, Belorusszia, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Oroszország európai része, Örményország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A magyarországi vizsgálatokat a Modus Kft. végezte tavaly novemberben egy ezer fős országos reprezentatív mintán. A mellékelt ábra szerint arra a kérdésre, hogy Magyarország jövője melyik országhoz/ országcsoporthoz kapcsolódik leginkább, a hazai válaszadók relatív többsége az Európai Közösséget választotta. A második helyen 1992-ben az USA, 1993-ban pedig már a többi (nem EK-tag) európai állam (például Ausztria, Svájc, Svédország, Finnország) szerepelt. A közép- és kelet-európai országokhoz való közeledés híveinek száma némileg emelkedett 1992-höz képest: ez a „kelet-európai sorsközösség” érzésének magyarországi erősödésére utal. Ferenczy Europress Banki várakozások, monetáris folyamatok Ön mit gondol, a dolgok jelenlegi állása szerint Magyarország jövője az alábbi országok közül melyikhez kapcsolódik leginkább? Az összes válaszadó arányában EUIiOUAROMm'EK/GALLUP/MOnUS Amerikai Egyesült Államok Európát Közösség más európai államok, mint például Ausztria, Svájc, más közép- és kelet-európai országok Oroszország Törökország J a pá ti / De 1 - Korea Németország egyik sem Kizárólag magunkra kell támaszkodnunk nem tudja Ö1992 SS 1993 0 5 10 15 20 25 30 35 % Az év első felében a költségvetési hiány várhatóan meghaladja a tavalyit, s ezt tovább súlyosbítják a korábbi elkötelezettségek esetleges terhei, az adóskonszolidáció, a bankok további feltőkésítése — szögezi le a Gazdaságkutató Rt. előrejelzése. Az rt. szakértői a monetáris politika érdemi szigorodását az év közepétől várják. A GKI 1994-re 20 százalék körüli, enyhén mérséklődő inflációt prognosztizál. Az előrejelzés szerint az inflációs ráta az év első felében mérsékeltebb lesz. Ebben szerepe van a választásoknak is. Áz év második felében az áremelkedés gyorsul. Az infláció mértéke erősen függ attól is, hogy az új kormányzat milyen gazdasági intézkedéseket hoz a már eldöntött árnövelő lépések mellett. A költségvetési hiány belső forrásokból való finanszírozása érdekében a kamatszínvonal az év átlagában magas marad, a második félévben pedig tovább emelkedik. A második félévre számított 23 százalékos inflációs ráta mellett az egyensúlyhoz 28 százalékos hitelkamat, s a forrásadó esetleges megszűnése esetén 25 százalékos betéti kamat lenne reális. Ez azt jelenti, hogy a kincstárjegyek, államkötvények és egyes banki értékpapírok kamat- és hozamkínálata elérné ezt az értéket. A GKI azonban nem tartja valószínűnek, hogy a lakossági betétgyűjtésben meghatározó szerepet játszó bankok a betéteknél elérjék ezt a kamatszintet, mivel kihelyezéseikben nem tudják ezt az igen drága forrásköltséget érvényesíteni. Összeségében a hitelkamatoknál csekély mértékű ingadozás várható attól függően, hogy az adóskonszolidáció és a banki tőkejuttatás milyen mértékben teszi szabaddá a forrásokat a bankok számára, és a várható hitelexpanzió mikor ütközik újra a kockázatképzési kötelezettségekkel. A betéti kamatok emelkedését a hitelkamatok is követik, feltételezhetően azonban némi ütemkülönbséggel. A betéti kamatoknál a bankok 1,5—2 százalékos emelkedést várnak, a hitelkamatoknál pedig 1—1,5 százalékos növekedést. Mindez az első félévre vonatkozik. Bár az eddigi jelzések a bankok nagyfokú óvatosságát sejtetik, az adóskonszolidációban résztvevő vállalatok újra- hitelezése lökést ad a belföldi kihelyezéseknek. A vállalkozóknak nyújtott rövid lejáratú hitelek növekedését a banki felmérés szerint elsősorban a nagyobb bankok vállalják, tehát az a kör, amely az adóskonszolidációban érintett.
