Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-16-17 / 89. szám

MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1994. április 16-17., szombat-vasárnap Képmetaforák Fülöp Ilonától A mítosz alapelve a körforgás, a visszatérő ismétlődés A történelem, a politika többször közbeszólt... Az Ady-hagyaték váradi őrzője Korszakunk művészete eltávo­lodott attól az ideáltól, hogy az ember esendően bizonytalan lé­tének egy kitüntetett helyen újra köze lesz a világhoz, ami lénye­gében érinti őt. Fülöp Ilona gra­fikus az Iparművészeti Főiskola tipográfiai tanszékének könyv- művészeti szakán végzett. Tud­ja, hogy a grafika valójában il­lusztratív, segédműfaj volt. Mégis a „jó szolga” szerepköré­ből — iniciálék, kalligráfiák — A tárlaton kiállított Alföld II. akkor vált önállóvá, amikor a grafikus eszközökkel készült festményvázlatok függetlened­tek a majdani táblaképektől, s így a hangsúlyok a vonal kifeje­zőerejére, a tónusok, féltónusok által megadható intimitására, bensőségességre helyeződtek át. Bár valóban, a nagy művé­szeti változás az elmúlt másfél évtizedben a festészet világá­ban történt meg. Éppen Ma­gyarországi sajátosság, hogy a hatvanas években, Kondor Béla és követői nyomán, a grafikai műfaj a festészet elé lépett. Fülöp Ilona a maga emáncipált útját járja, kikerülvén mesterei­nek holdudvarából — Kass Já­nos, Baska József — Derkovits- ösztöndíjban részesül. A létkényszer visszatéríti szülő­városába, Orosházára, ahol „a semmi ágán ülve” keresi magá­ban az önismeret titkos, felsza­badító útjait. Az Alföldi Tárlaton kiállított grafikai lapok, a poézis élmény inspiráló ereje — Petőfi Sándor Alföld című költeményének lí­rai szövetéből kibomló tusrajza — körülöleli a vers strófáit. Mintegy allegorikus sűrítés té­zislapja, amiben tetten érhető a művészember energiatelített személyisége—az európai kul­túrához kötözött időkeresés gyötrelme. Egyéni mitológiája egy szürreális téregészet te­remt, amiben átmetszett orga­nikus lények mozognak, lüktet­nek, melyben a képmetaforák átszövik, áthatják egymást. Ugyanakkor ebben a metafi­zikus térben—evolúciós folya­mat eredményeként—új vizuá­lis összefüggések jelennek meg, sajátos komponálású mű mutációk. Romantikus szemlé­letű, barokkos burjánzások, lá- tomásos alakok — ember- és állatszerű lények—belső dado­gásban ki nem mondható kétsé­gekkel. A tusrezonancia vona­lak a sötét és világos foltérinté­sek — odakent pacák — a lélek legmélyebb bugyraiból törnek elő és szakadnak fel! A titokteli magát rejtő iszo- nyodást hívja elő, ami nem ter­vezhető, nem irányítható, de ví­zióban, látomásban előre vetít­hető — szublimálható! A meg­idézett művek Babits Mihály Jónás könyve, Kalevala stb. sa­ját gondolati látomásának rajz­ba dúsításával, illusztráció he­lyett a költői művek együttélé­sével, kifejezésre juttatja civili­zációnk rémisztő meghasonlá- sát, melyben az ember mindent a birtoklás fölényéből csak ön­magára irányulva vesz észre. Fülöp Ilona megálmodott ma­darai huszadik századi áldoza­tok. Légies, anyagtalanul lebe­gő sziklarajzok, amelyek fel­idézik a madárban az eget: az elpusztult lények, holtak égbe szálló lelkét. Elrajzolásaival, mint az elvakart seb fájdalma, sérülésében vérző emberi lény — gyógyíthatatlan, hiába kötö­zött, mégis reménytelenül fel­emelő! A hagyományos grafi­kai színesség tónushatárait va­lódi színekkel is érvényesíti. A kép telített, rovátkolt felületeit darabos, tört vonalakkal ellen­pontozza a maga sajátos exp­resszív naturalizmusában. A mítosz alapelve a körfor­gás, a visszatérés periodikussá- ga, a folyamatba ágyazott motí­vumok ismétlésével, stílusával sajátos ikonográfiái képi tartal­makat hoz elő újabb és újabb vizuális összefüggésekben. Fülöp Ilona művészete bizton megtalálja azokat az utakat, amelyek más formák felé visz­nek—ugyanabból az életből! A meditációs olvasat mindenki­nek személyes lehetősége, menjünk közel hozzá, hiszen a feltáruló rejtett titkokat csak a nyitott lélek érzékenysége hite- lesíti ^ Szilágyi András A Barátság első száma Szélfútta, szélámyékos identi­táskeresés helyenként viharos zavarait kerülve, közepette megjelent egy folyóirat, mely beköszöntőjében azt írja: „So­hasem jelent még meg Ma­gyarországon olyan folyóirat, amely a hazánkban élő kisebb­ségek, etnikai csoportok, nem­zetiségek hangját felerősítve, a sokaságon át igyekezett vol­na megközelíteni az egysé­get.” Örülök: „...mert a sza­badság felelősség. És a de­mokrácia: tanulási folyamat. Meg kell tanulnunk türelem­mel viseltetni egymás iránt.” Barátság, ez a folyóirat címe. A megbékélést a Kárpát­medencében éppen úgy, mint Közép-Kelet-Európában csak és kizárólag a kölcsönös, jobb megismerés segítheti elő. A Barátság beköszöntőjében szükségét érzi annak, hogy összefoglaló folyóirata legyen a szomszédok iránt sem kö­zömbös magyar olvasó figyel­mének felkeltésében. A köl­csönösség jegyében bízik ab­ban, hogy a mássággal szem­beni ellenérzés eloszlatható és megteremtődhet egymás lég­körének megbecsülése. A műfajilag változatos fo­lyóirat cikkeit írták többek kö­zött Dedinszky Gyula, Danie- lisz Endre, Bede Anna, Ember Mária (könyvszemle), Szabó György (tv-jegyzet). A Barát­ság kiadója a Filantróp Társa­ság, a szerkesztőség vezetője Ember Mária. A közelmúltban a szeghalmi Ady-kiállítás megnyitására ha­zánkba érkezett Tóth János, a nagyváradi Ady-múzeum igaz­gatója, akivel Adyról és a mai Ady-képről beszélgettünk. — Hogyan kezdődött az Ón vonzódása Ady hoz? — Még diákkoromban ellá­togattunk az Ady-múzeumba, ahol az akkori igazgató, a múze­um megalapítója, a legendás Tabéri Géza kalauzolt végig bennünket. Nagy élmény volt, de akkor álmomban sem gon­doltam, hogy egykor én lehetek ennek az intézménynek a veze­tője. —A szeghalmi kiállítás meg­nyitóján utalt arra, hogy kettős kapcsolat is van a két város és részben Ady között. — A két város közötti kap­csolat adott, hiszen a Sárrét és Szeghalom az egykori „Bihar- ország” peremén, Váradtól nem nagy távolságra volt. Ami az Ady-múzeumunkat illeti, talán nem mindenki előtt ismert, hogy a gyűjteményünk jelentős része abból a hagyatékból szár­mazik, amelyet a korábban Szeghalmon élt Rozsnyai há­zaspár gyűjtött össze. Rozs- nyaiék és főleg a feleség, Dapsy Gizella, vagyis Nyl rajongása Ady iránt abban is megnyilvá­nult, hogy komoly kutatómun­kával értékes relikviákat gyűj­töttek össze. Ezt vásárolta meg 1942-ben a nagyváradi vezetés a létesítendő Ady-múzeum ré­szére. Az már a történelem fin­tora, hogy a politika többször szólt közbe, és a múzeum végül csak 1957-ben jött létre. Tóth János múzeumigazgató — Mennyire élő az Ady-kép vagy ha úgy tetszik, az Ady- kultusz a vele szorosan összefo­nódó Nagyváradon ? — Várad mindig büszke volt arra, hogy Ady itt élt a városban. Halálának hírére fekete zászlót tűztek ki a városháza tornyára, vezércikkek méltatták az el­hunyt költőt, vagyis tulajdon­képpen már halála másnapján megkezdődött az Ady-kultusz. Még ekkor döntés születik arról, hogy szobrot kell állítani Ady- nak, és 1919 februárjában meg­alakul az első Ady-társaság is. Ezt követően is szinte minden évben volt valamilyen megem­lékezés vagy ünnepség a költő­vel kapcsolatban. Mint érdekes­séget meg lehet említeni, hogy amikor Nagyvárad Magyaror­szághoz tartozott, 1944. január­jában nagyszabású emlékmű­sort szerveztek halálának 25 éves évfordulójára. Talán fur­csa, amit mondok, de a váradi Ady-kultuszhoz az is hozzájá­rul, hogy a város régi központja még ma is a századforduló han­gulatát idézi. Aki egy kicsit is ismeri az Ady-hagyatékot, a helyszínen nyomon tudja kö­vetni, hogyan mehetett át példá­ul a Royálból az Emkébe, ahol megismerkedett Lédával. A múzeumunknak ez a feladata, hogy tudatosítsa, ébren tartsa Ady emlékét. — A mai fiataloknak mit je­lent Ady? — Természetesen ismerik a műveit, és azt hiszem, minden környékbeli, magára valamit is adó magyar tanár legalább egy­szer elhozza gyerekeit a kiállítá­sunkat megtekinteni. Most ja­nuárban, a költő halálának 75. évfordulójára nagy szavalóver­senyt kezdeményeztünk, me­lyen igen sok fiatal vett részt. —Mondhat-e napjaink felfo­kozott tempójú világának vala­mit a századforduló Ady Endré­je? — Hiszem, hogy nagyon is sokat. Csak egyetlen példa en­nek illusztrálására. Az köztudo­mású, hogy Ady számtalan pub­licisztikai művet is hagyott hát­ra. Ezek közül egyre szeretnék most utalni. 1903-ban Nagyvá­radon bemutatták egy román író drámáját. Erről Ady írt egy cik­ket, melyben a nem túl jelentős darabot néhány sorban „elintéz­te”, majd hosszasan írt arról, mennyire fontos, hogy egy ro­mán drámaíró művét bemutat­ták a városban, ezzel jelezve, hogy a különböző nemzetiségű népeknek a kultúra területén együtt lehet és kell is működ­niük. Azt hiszem, ez mára sem veszített semmit aktualitásából. Gila Károly Mocsár József: Szublimáció mozdulat nélkül a szétfolyó határok tehetetlenségében az éjszaka formátlan vergődésében ebben a kimozdíthatatlan iszonyatban csak a kezem talán ahogy az ujjaid megakadtak benne Weidmann József Hol a határ? Kutyák ugatnak Almomban Talán Mondani akarnak valamit Kutyák ugatnak ki Almomból A fejemet akarják Kölcsönkért hitemet Köteleimet Nem érzem Az értelem... Ki vagy?... Kezek... Hol... Egy kés... Ne...!!! Zúgó fejjel ébredek... Ki a fene ugat odakint?!? (Lapunknak a költészet napja alkalmából meghirdetett pályázatára beküldött versével a gyulai Mocsár József első, a gyomaendrődi Weidmann József második díjat nyert.) POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal most utoljára találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja: A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjtötte mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! KORMÁNYZAT L Az első függetten mag} ar kormánynak - 1848-ban - elsőnek? (Csak miniszterek!) 1.24 118 összesen nyolc minisztere volt Mennyi volt a rendszerváltozás utáni X. 15 □ 1 Mennyi voll ebből a tárca nélküli miniszterek száma? 1.10 18 X4 □ 3. Mennyi volt a Miniszterelnökség éves köteégvetési kerete 1990-ben? 1.2.639 millió Ft 1798millióFt X. 264 millió Ft □ 4. Hogan jelenik meg az ország lakosságát sújtó gazdasági hanyatlás, a szükséges takarátosság a Miniszterelnökség idei költségvetésében? 1. mindenkinek takarékoskodnia kei, a költségvetést csökkentették 1 a feladatok nem csökkentek, a költségvetés maradt a ’90-es szinten X. csak az áHampolgároknak kell takarékoskodniuk, a költségvetést 123 milliódra (4666%-kal) emelték I __! 5. Miért kellett a rendszerváltozás első kormány ában dolgozó környezetvédelmi helyettes államtitkárnak távoznia 1990-ben? Lmeit nem értett a dolgához Invert más helyet keresett magáná X. mert részt vett egy környezetvédelmi demonstráción I__I 6. A Magyar Rádió idei költségvetése szerint a működtetési költségeken kívül a dotáció 0 FL Mennyi kapott meg a rádió a kormánytól? LO-bólDuIlát 1 még ó fizetett X. 105 millió R-ot az elbocsátásokhoz LJ 7. Melyik párt képviselői nyújtották be a legtöbb önálló képviselői indítv ányt az 1990-94« parlamenti ciklusban a kormányon kívül? 1 az MDF lazSZDSZ XazMSZP U 8. Hány törvényt vagy törvényrészt minősített az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek 1990 és 1993 között? 1.17-et Itat X. 2-t □ 9. Melyik parlamenti pártot hagyták el legtöbben képviselői? 1.MDF 2. MSZP X SZDSZ □ 10. Az általa benyújtott törvényjavaslatok hány százalékát vonta vissza maga a kormány ? 1.2-3M 15-6M X több mint 10%-át □ 11. Ki került az elmúlt négy évben minkzleretrMjód kezdeményezés (feljelentés) következtében korrupciós ügy miatt bíróság elé?__ 1. aki korrumpált lakit korrumpáltak X aki nyilvánosan beszét róla I__I 1 1 Mire buzdította dolgozóit Dr. Boross Péter miniszterelnök 1974 ny arán mint a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatója? 1. passzív ellenállásra 1 amire az akkor már létező demokratikus ellenzék tiltakozó demonstrációra X az MSZMP XI kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére felajánlott szocialista munkaversenyie I__I N U » < FORDÍTS! Csobai László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom