Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

o Mezőberény címere Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Fotó: Kovács Erzsébet Korszerűsített közvilágítás Mezőberény. — Az elmúlt év végére befejeződött a város közvilágításának korszerűsí­tése, mely munkálatok össze­ge 8 millió 70 ezer forintba került. A két ütemben — a német szénsegély hitelből — megvalósult rekonstrukció so­rán több mint nyolcszáz vilá­gítótestet cseréltek le, az újon­nan felszereltekbe energiata­karékos izzókat helyeztek. A megtakarítás évente 258 ezer kilowattóra, a beruházás négy esztendő alatt térül meg. Befejezés előtt a tornaterem Mezőberény. — A helyi 2. szá­mú általános iskola 23 millió 400 ezer forintos költséggel épülő tornaterme befejező sza­kaszához érkezett. A festés, a burkolás, a sportszerek elhelye­zése és bizonyos épületgépé­szeti munkák vannak hátra. Az már biztos, hogy ezeket a mun­kálatokat nem a generálkivite­lező, a herényi RÉV Kft. végzi, mert időközben megkezdődött annak felszámolása. Testületi ülés Köröstarcsa. — A település önkormányzata március 22-én délután egy órakor, a házas­ságkötő teremben tartja legkö­zelebbi ülését. Napirenden szerepel a múlt évről szóló pénzügyi zárszámadás és az oktatási törvényből adódó he­lyi feladatok köre, ezt követő­en a képviselők beszámolót hallgatnak meg az óvoda és az iskola munkájáról, majd felül­vizsgálatra kerül a község szo­ciális rendelete. Megszületett a költségvetés Köröstarcsa. — A község kép- viselő-testülete legutóbbi ülé­sén elfogadta — hitelfelvételek nélkül — a település költségve­tését, mely ebben az évben 85 millió 788 ezer forint. Ebből a legnagyobb tételt a helyi iskola igényli, működésére 36 millió 675 ezer forintra van szüksége. A testület a méltányossági „F” kategóriába való besorolást négy személynek szeptember elsejétől lehetővé tette. Vízdíjak Köröstarcsa. — Az önkor­mányzat döntött a helyi vízdíjak összegéről. Eszerint a jövőben az ivóvíz hatósági díja köbmé­terenként —áfa nélkül—66,40 forint, az önkormányzat hivata­lai és intézményei részére 56,70 forint. A lakossági ivóvíz díja köbméterenként nettó 44 forint­ról 53,10 forint. MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1994. március 8., kedd Születésnap Ki tudja pontosan, hogy valójában há­nyadik születésnapját is ünnepli Mező­berény? Valójában nem is akarok visszanyúlni a gyökerekéig, csupán né­hány esztendőt szeretnék hátratekinteni a város múltjába. Igen, a város múltjában azokra az esztendőkre, melyet immáron városként él. A polgármester szobájának a falán ott függ a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott városi rangot igazoló oklevél. Rajta dátum: 1989. március 1. Mi tagadás, ezt megelőzően már városias nagyközség­ként emlegették a települést. A jó évtizeddel ezelőtt készült, ám finoman fogalmazva a nyilvánosság számára nem ajánlott könyv, a ,,Mezőberény, a helyét kereső kisváros" nemzetközileg is jegyzett szerzői, szaktekinté­lyei ennél tovább merészkednek. A hazai tudományos élet azon képviselői, akik valamilyen formában kapcsolódtak a könyvhöz, előlegezett bizalomként hangoztatták: a te­lepülés minden tekintetben megfelel a városi rang odaíté­léséhez, amit évek múltán aztán mégiscsak elnyert. Korábban a városi rang jogokat jelentett és adott, pénzügyi előnyökkel járt. Napjainkban viszont már csak erkölcsi értéke van. Ahhoz, hogy Berény tényleg város legyen, meg kellett felelni azon infrastrukturális, kulturá­lis, gazdasági, egészségügyi és egyéb követelményeknek, melyet joggal várnákéi az itt élők. A lakosság ezért mindig is tett, s tesz is. Az értelmes célokért áldozatot vállaltak a herényiek, erejüket sohasem kímélték a település gyara­podásáért. A város 1998-ban ünnepli újratelepítésének 275. évfor­dulóját, egy másik születésnapját. Az egy újabb kerek, s minden bizonnyal szép évfordulója lesz a településnek. (3-----a—d. É led a határ A Köröstarcsai Petőfi Mező- gazdasági Termelőszövetkezet is nehéz évet hagyott maga mö­gött. Három esztendő alatt a szövetkezet 4100 hektáros szántója — a kárpótlásra kije­lölt területek és a részaránytu­lajdonok kimérések miatt — csaknem 700 hekrárral zsugo­rodott, s ezzel együtt az aszályos időjárás csak fokozta a gondo­kat. A közös gazdaság mind­ezekkel együtt 2,3 millió forin­tos nyereséget ért el. Az aszály miatt a növényter­mesztés kiesése 34—35 száza­lékos volt. A veszeteséget leg­kevésbé a napraforgó, legin­kább a kukorica érezte meg. Az egyes növények hozama mé­lyen az átlag alatt maradt: búzá­ból hektáronként 3 tonnás, ku­koricából 3,1 tonnás, naprafor­góból 2,2 tonnás hozamokat ta­karítottak be. Az állattenyésztés vala­mennyi ágazata -— a pulyka, a csirke, a liba és a juhászat — veszteséges volt, aminek egyér­telmű okai a magas tartási költ­ségekben, elsősorban a drága takarmányárakban és az ala­csony átvételi árakban rejlenek. Az idei kilátások milyenek? Az aktuális munkákat meg­kezdték a földeken. Folyik a műtrágyázás, s a napokban hoz­zálátnak a szépen fejlett 1400 hektár búza fejtrágyázásához. Ezt követi a tavaszi vetésűek magágy-előkészítése. Lucernát 80 hektáron telepítenek, a nap­raforgó vetésterülete 700 hek­tár, a kukoricáé 600 hektár és a rizsé 260 hektár lesz. Kisebb területeken egyéb, főként takar­mánynövényeket vetnek majd. Megemlékezések március 15-én Nemzeti ünnepünkre készül az orsaég. Nincs ez másként Kö- röstarcsán és Mezőberényben sem. Tárcsán fél egykor koszorú- zási ünnepséget rendeznek az általános iskola falán elhelye­zett emléktáblánál. Emlékmű­sor keretében helyezik el a megemlékezés virágait a 48- as forradalom kései utódai. Mezőberényben az idén is gazdag program lesz az ünne­pen. Fél kileckor 17 kilométe­res gyalog emléktúra indul a Kettős-Körös partján lévő Pe- tőfi-emlékműhöz. Kilenc óra­kor az ünneppel kapcsolatos emléktábláknál — a városhá­zánál, a rendőrőrsnél, a gimná­ziumnál és a BERÉNYTEX- nél — lesz koszorúzás. A köz­ponti rendezvény a művelődé­si központ melletti Petőfi-szo- bornál lesz, ahol Cservenák Pál Miklós polgármester mond ünnepi beszédet. Tizen­egy órakor a Körös-parti em­lékműnél helyezik el a meg­emlékezés koszorúit. Este hat órakor Mezőberény várossá avatásának ötödik év­fordulója alkalmából a művelő­dési központban néptáncgálára várják az érdeklődőket. Ezen fellép a Temesvári Rezeda Együttes, a Székelyudvarhelyi Néptánc Együttes, a Szarvasi Tessedik Táncegyüttes, a Ka­mud Táncegyüttes, s természe­tesen ott lesznek a Berény Tánc- együttes képviselői is. A műve­lődési központ előcsarnokában táncház zárja a napot. Papírfeldolgozó Berényben Napokon belül egy hatvan sze­mélyt foglalkoztató papírfel­dolgozó kezdi meg működését Mezőberényben. A fővárosi PLAVI Kereskedelmi Export- Import Cég Oroszországból vá­sárolt papírhulladék osztályo­zását és német, valamint osztrák exportra való feldolgozását végzi majd a BERÉNYTEX-től — textilipari szövetkezet—bé­relt épületben. Kezdetben 45 dolgozóval indulnak, a teljes létszámot a nyárig fokozatosan 60 főre bővítik, s hetente 20— 22 tonna környezetbarát fehér papíralapanyagot indítanak út­ba a német és osztrák feldolgo­zóhelyekre. Megtudtuk, hogy az induláshoz szükséges beru­házás 13—14 millió forintba kerül, ezekben a napokban ér­kezik meg az a nagyteljesítmé­nyű német présberendezés, mely 70x70x70 centiméteres, 350 kilogramos bálákat készít majd. A vegyes alapanyagot Moszkva körzetéből kamionnal szállítják, egyelőre kézi, később gépi válogatás után a bálákat vasúton továbbítják. A herényi munkahelyteremtés mögött egy, a városból elszármazott üz­letember áll. Csődben a RÉV Alig egy hónapja, a képviselő- testülettől az év végéig kapott megbízatást a helyi, egysze­mélyes RÉV kft. ügyvezetője az építőipari cég irányítására. Akkor a városatyák úgy hatá­roztak, hogy a két éve, a költ­ségvetési üzemből alakult kft.-t megmepróbálják meg­menteni a tönkremenéstől. A legutóbbi ülésen viszont már a felszámolás mellett voksoltak, vagyis a víz alá nyomták azok, akik korábban mentőövet dob­tak a fuldokló cégnek. Hogy valójában mi is történt? A huszonnégy dolgozót foglalkoztató építőipari kft. a teljes építőipart nem tudta fel­ölelni, átfogni. Ráadásul a ho­ni építőipar gondjai a vidék kivitelezőit sem kímélték, a beruházások száma igencsak megcsappant, alvállalkozó­ként pedig nem sikerült elő­nyös üzleteket kötni. Mindez párosult bizonyos fokú belső szervezetlenséggel is. Hogy csak egy-két példát említsünk: az órabér ma már nem dívik a kivitelezői berkekben; a se­gédmunkák elvégzése nem a kvalifikált szakmunkások fel­adata. A döntést követően a kft. dolgozói munkásgyűlésen vitatták meg a továbbiakat. Megfogalmazódott: jövőjüket kilátástalannak ítélik meg, s kérték a tulajdonost a kft. fel­számolására. A további va­gyonvesztés miatt a testület helyt adott javaslatnak, s már­cius elsejétől megkezdődött a felszámolás. A dolgozók fel­mondási idejüket töltik, ez alatt befejezik azokat a mun­kákat, melyek a kft.-t terhelik még. A végkielégítések kifize­tésével a felszámolás még né­hány hónapig eltart. Aztán me­gint szegényebb lesz megyénk egy építőipari céggel. Mezőberényben évszázados múltja, hagyománya van a szőnyegszövésnek. Egy-két emberöltővel ezelőtt az itt készült parasztszőnyegek messze vitték hírét a település­nek. Napjainkban a neves ipar­művészek által megálmodott darabok öregbítik ezt a hírne­vet. A Csaba Szőnyegszövő Há­ziipari Szövetkezet mezőberé- nyi részlege mindig is az egyik fellegvára volt ennek a szép szakmának. Ma hatvankét, bo­szorkányos kézügyességű lány és asszony csomózza, szövi a hagyományos fa szö­vőszéken a mesés darabokat, s nemrég óta szövőgépen is dol­goznak. Mint megtudtuk: a szövetkezet legnagyobb ter­melőegysége a herényi rész­leg, igaz, itt is fogyóban van a létszám. Ennek ellenére éven­te több mint 20 ezer négyzet- méter szőnyeg készül a heré­nyi szövőszékeken, ami azt je­lenti: csaknem minden heré­nyi lakosra jut két nyégyzet- métemyi a késztermékeikből. Az értékesítéssel nincs gondjuk, ugyanis nem tudnak annyit szőni, hogy el ne adják valamennyit. Különösen Né­metországban és Olaszország­ban keresettek a szövetkezet­ben készült szőnyegek, kisebb mennyiségben Japánba is szál­lítanak. Termelésük hatvan százaléka külföldön talál ve­vőre, a többi a honi lakásokat díszíti. Készülnek a kézi csomózású szőnyegek A delegáció Mercedes tűzoltóautóval érkezik Ma indul, s holnap érkezik meg Mezőberény egyik német testvérvárosából, Gronauból az a hattagú tűzoltó-delegáció, amelyik a városnak ajándékba hoz egy Mercedes típusú, használt, de ragyogó állapot­ban lévő tűzoltóautót. A jármű hivatalos átadására csütörtö­kön kerül sor, amikor is Cser­venák Pál Miklós polgármes­ter a képviselő-testület nevé­ben átveszi a 30 méteres létrá­val, s mindennel felszerelt esz­közzel, ami a tűz oltásához és mentéshez szükséges autót. A német tűzoltók vállalták, hogy a gépkocsi és eszközeinek ke­zelésére kiképzik a mezőberé- nyi önkéntes tűzoltókat. A tűzoltó-delegáció látoga­tása során megismerkedik a testvérváros és a megye neve­zetességeivel is. Kismesterségek remekei Az 1994—95-ös tanévben, az oktatási törvény szellemében, a nyolcadik osztály után fel nem vett gyerekek részére vagy a kismesterségek iránt érdeklő­dőknek, akik élethivatást érez­nek egyes szakmák iránt, azok kilencedik és tizedik osztályban Mezőberényben sajátíthatják el a szakmát. A végleges program kidolgozás alatt van még, de az már biztos: az 1. számú általá­nos iskolához kapcsolódik a képzés, s nem csak városi, ha­nem térségi szerepet is kap a kismesterségek oktatása. Az el­gondolások szerint a vidéki ta­nulók kollégiumi elhelyezést kapnak, így könnyítve tanulá­sukat. A közelmúltban a művelődé­si központban a népi kismester­ségeket bemutató kiállítás nyílt azon szakmák remekeiből — kosárfonó, népi bőrműves, fafa­ragó, szőnyegszövő, kézi és gé­pi hímző —, melyeket szakirá­nyú képzés keretében sajátíthat­nak el a fiatalok. A megnyitó után pályaválasztási, beiskolá­zási tudnivalókról kaptak tájé­koztatást az érdeklődők. A kiállítás egy részlete A szép szőnyegek birodalmában

Next

/
Oldalképek
Tartalom