Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-08 / 56. szám
1994. március 8., kedd PRIVATIZÁCIÓ Hű----—------^ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszer Interjú Hatvani Szabó Jánossal (II. rész) — Sokan tudják, de van, aki talán nem, hogy mielőtt azÁVÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az Ellenőrzési Igazgatóságot vezette. Már új minőségében adott első nyilatkozatában közölte, erősíteni kívánja ezt az ellenőrző tevékenységet. Miért érzi úgy, hogy erre szükség van? — Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a privatizációval kapcsolatban. Rögtön hozzátenném, a kritikák között sok a jogos is, a vádak döntő többsége azonban alaptalan. Kétségtelenül előfordulnak kisebb szabálytalanságok, emberi mulasztások is. Azt kívánjuk elérni a fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mendemondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pártoktól, szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szervezetektől érkeznek, tö- vid időn belül kivizsgáljuk. S az eredményről a nyilvánosság előtt tájékoztatást adunk. —Eddig ez nem így volt? — Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata változik majd. Eddig döntően utólagos, tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jellemző. A jövőben folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplex rendszer lesz, amely a teljes privatizációs folyamatot átfogja. Vagyis már az eljárás menetébe független ellenőrzési láncszemet kapcsolunk be. Egy plusz ember lesz minden ügynél. —Tudhatják az érintettek, hogy ki az ő ellenőrzőjük? Vagy ez egy titkos akció? — Azt tudhatják, hogy az egész folyamat közben ellenőrzés van, de hogy személy szerint kit jelöltünk a feladatra, azt nem. Akár jogszabály-ellenességet, akár etikátlanságot észlel az ellenőr, azonnal közbelép. — Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek? — A jogszabály-ellenességet nem kell ragozni. A privatizációs folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az AVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozva van. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem elfogadható. Például, ha az egyik pályázónak lényegesen több információt szivárogtatnak ki, mint a másiknak... — Előfordulhat ilyen eset az AVÜ apparátusán belül? — Ez döntően inkább a tanácsadók esetében fordulhat elő. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata. —Ez a tanácsadó felelőssége. — Igen, de előfordulhatnak például olyan esetek, amikor a bankra vetül az etikátlanság gyanúja. Amikor a pályázók esetleg azonos banknál kérik a kedvezményes hitelt és furcsa módon igen kis különbséggel érkezőik be az ajánlatok. Olyan is megtörtént, hogy egy társaság MRP szervezete kívánt a privatizációban részt venni. Minden feltételnek megfeleltek, meg is kapták a banki ígérvényt, amit aztán egy nappal a határidő letelte előtt visszavontak tőlük. Eközben egy másik pályázó megkapta. — Mit tesznek, ha bármilyen gyanú merül fel? — Akár a pályázat megismétlésével, akár a tanácsadó megbízásának visszavonásával, akár a vagyonügynökségi dolgozónak az adott privatizációs ügyből való kizárásával megelőzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem —kollektív bölcsesség alapján—az igazgatótanács testületé hoz meg. — A privatizációs folyamattal mégis gyakran összefüggésbe hozzák a korrupciót. — Ez biztos, ezen a területen óriási a kísértés. —Kit kísértenek meg ? — Akik ezekben a döntésekben részt vesznek. Vagyis a privatizációs folyamat szereplőit — a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelőkön, bankokon keresztül az AVÜ döntéselőkészítésben részt vevő munkatársáig széles a skála. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőséget is. — Gyakori az „elkótyavetyélés” vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak tűnő árakról hallani. — Hatalmas állami vagyon értékesítése zajlik most, példa, tapasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos állami vagyonelemeket a társadalom sokkal nagyobb összegűre értékel, mint amennyit az a működtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt 100 millió forintért eladni, ha csak 20 milliót hajlandók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesítés megfelelő nyilvánosság mellett zajlik-e. Ha igen, akkor én nem látok gondot e tekintetben. — Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről. Az eddigiekből — és a vagyonügynökség más vezetőinek nyilatkozataiból is így tűnik—a magyar polgárság tulajdonlását szorgalmazzák. Már 1993-ban is nagyobb arányban vettek részt a privatizációban, mint a külföldiek. Ezek szerint már nem is lenne szükség további működő tőkére vagy csak „kiárusítást" ostorozó kritikák miatt szorul háttérbe a külföldi tulajdonlás? — 1994-ben az AVÜ tulajdonában 400 milliárd forint értékű vagyon van még most is. Elképzelésünk szerint azt a részét—amely nem igényel hagy tőkét, gyökeresen új technológiát és másfajta marketingstratégiát — azt valóban hazai tulajdonosoknak szánjuk. Ott azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, technológiai megújulásra van szükség a tal- ponmaradáshoz, új piacok szerzéséhez, ott továbbra is számítunk külföldi szakmai, stratégiai befektetőkre. Ez sem zárja ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdonosok lehessenek. Nincs szó tehát a külföldiek diszpreferálásáról. Indokolt esetben, természetesen az ésszerű privatizáció érdekében ennek lehetőséget adunk, sőt szorgalmazzuk is. Helyi hírek • PRIVATIZÁCIÓS SZEMINÁRIUM. Békés megye önkormányzata szervezésében március végén egynapos megyei privatizációs szemináriumot tartanak Békéscsabán. A rendezvényre meghívják az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját, a Budapesti Privatizációs Kamara elnökét, valamint a Békés megyei polgármestereket és jegyzőket. • KATALÓGUS. Megjelent az 1994. évi fényképes katalógus a jelenlegi privatizációs kínálatról; üzemekről, ingatlanokról. A katalógusba a megyei ügyfélszolgálati irodán lehet betekinteni. Privatizációs iroda nyílik Csíkszeredán Az Állami Vagyonügynökség március 10-én, csütörtökön a romániai Csíkszeredán nyitja meg első határon túli ügyfélszolgálati irodáját. Amint azt Szabó Tamás, privatizációért felelős miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, az iroda az RMDSZ és az ÁVÜ közös kezdeményezésére jött létre, és fő feladata a Romániában kárpótlásra jogosultak tájékoztatása. Romániából több mint 27 ezren nyújtottak be kárpótlási igényt. Az Állami Vagyonügynökség Békés megyei ügyfélszolgálati irodájának címe: 5900 BÉKÉSCSABA, Andrássy út 22. Telefon: (66)443-490. Telefax: (66)443-490. „Magánszféra” Egyperces - Szabó Tamás privatizációs miniszterrel — Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését javasolják a parlamentben, a következő héten a kereszténydemokraták közül néhányon menesztését emlegetik, titkos bitzonyítékokra hivatkozással. Hogy érzi magát? —Ha mindig azzal foglalkoznék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői részvénytulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiámat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazottak bevonásától a privatizációba, a dolgozói részvénykedvezményektől. Nem fontos dolog, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami ostobaságot talál leírni. Tallózás a hazai sajtóból Pilléres hírek Az Állami Vagyonügynökség arra inti a kárpótlásijegy-tulajdonoso- kat: ne akarjanak szabadulni jegyeiktől. Nem valószínű ugyanis, hogy a jegy árfolyama sokáig marad a mostani, hosszú idő óta mélypontnak számító 57—62 százalék közötti árfolyamon. Az elsődlegesen kárpótoltak, de a többi jegytulajdonos is hamarosan komoly privatizációs kínálattal találkozhat és lesz mód a válogatásra. (Népszava, március 1.) Várhatóan március 16-ától jegyezhetik a kárpótlásijegy-tulajdonosok a Pillér II. alap jegyeit. A társaság induló vagyona 2 milliárd forint lesz, mely belvárosi irodaházakat foglal majd magába. A papírok futamideje 6 év, szemben a Pillér I. alap tíz évével. A cserearány is kedvezőbb, hiszen két kárpótlási jegyért három új papírt adnak. Valószínűleg elsősorban az eredeti kárpótoltak jegyeznek majd a befektetési jegyekből hasonlóan a Pillér alapéhoz. (KÁPÉ, február 24.) Tényképek A magyar háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen vállalati részvénnyel vagy kárpótlási jeggyel. A vállalati részvények döntő hányada MRP vagy kedvezményes dolgozói részvényvásárlás útján jutott tulajdonukba. Február elejéig 108 gazdasági társaságnál alakult MRP. Az érintett társaságok 43 ezer dolgozót foglalkoztatnak, közülük 34 ezren MRP-tagok. Az MRP tulajdonban lévő részvényekért a dolgozók összesen 15 milliárd forintot fizettek ki. Kedvezényes dolgozói tulajdonszerzés: a dolgozói részvényvásárlásban érintett társaságok jegyzett tőkéje meghaladja a 109 milliárd forintot (125 rt., 205 kft.). 1993-ban több mint 3 milliárd forint értékű részvényjegyzést és másfél milliárd üzletrészjegyzést regisztráltak. A növekedés 1990-hez képest 30, illetve 60-szoros. Tudja-e? A részvényről hogy a részvény tagsági jogot megtestesítő—adott névértékkel rendelkező értékpapír. Ez azt jelenti, hogy valaki hozzájárult egy vállalkozás tőkéjéhez és ennek fejében vagyoni, illetve nem vagyoni jogokat biztosítanak számára. Az a részvényfajta, amellyel a kárpótlási jegyért való feljánlásoknál gyakran találkozni, az úgynevezett elsőbbségi részvény. / •• Bemutatjuk az AVU megyei ügyfélszolgálatát Kovács Sándor Békéscsabán, a tavaly novemberben megnyílt Állami Vagyonügynökség Békés Megyei Ügyfélszolgálati Irodájának vezetője. — Sajnos az emberek még mindig rendkívül tájékozatlanok a kárpótlási ügyekben — mondja —, mi pedig abban szeretnénk segíteni, hogy a Békés megyei ember ne kerüljön hátrányba az ország más vidékén élőkkel szemben. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy senki ne fecsérelje el a kárpótlási jegyét, akármekkora összegű, mert a széles körű, ügyfélre szabott felhasználáshoz mi igyekszünk tanácsot adni. —Ez az ügyfélszolgálati iroda fő feladata? — Igen. Az állami tulajdon privatizációjának elősegítését megyei viszonylatban támogatjuk, ehhez összeköttetésben állunk a szegedi és budapesti adatbázisunkkal, pénzintézetekkel, a kárpótlási hivatallal. Tehát bármilyen állami tulajdon magán- kézbe-vételi lehetőségéről, földlicitálásokról térítésmentesen felvilágosítjuk az ügyfeleket. Például a különböző részvénykonstrukciókról, kisbefektetői porgramokról, kárpótlási jeggyel való vásárlási lehetőségekről (van olyan bolt, amelyik már vásárláskor az áfát is visszatéríti az ilyen vevőnek) megadjuk a felvilágosítást. Harmadsorban pedig propaganda, felvilágosító tevékenységet foly- tatunk, kapcsolatban állunk a megyei hírlappal, az MSTV- vel, műsoraink mennek a Duna TV-ben. — Nagyon sokan már féláron régen eladták a kárpótlási jegyeiket, mert nem bíztak az értékállandóságában. — Rosszul tették. A napi árfolyamokat is tudjuk, a kamattal növelt érték száz forintnál most 150 forint 20 fillér (az év végéig kamatozik), az utcán át értékesítené (a vétel és eladás nem törvénytelen) 58 és 62 forint között ingadozik. Folyamatosan tanácsokkal szolgálunk majd a Hírlapban a legelőnyösebb befektetési formákról. Ebben az évben el kell költeni vagy befektetni a kárpótlási jegyeket és ehhez szeretnénk mindenkinek a legcélszerűbb formát megtalálni. Akinek megmarad a jegye, azt az állam vásárolja vissza az általa meghatározott áron. A választásokat követően a privatizáció lassulhat, némiképp módosulhat, de a kárpótlást végre kell hajtani. Az emberek csak mostanában fogják fel, mit is áldoztak ők ezért a részbeni kárpótlást nyújtó juttatásért! Kovács László ABC a privatizációhoz E-hitel Az E-hitel állami vagyon megvásárlásához vehető igénybe (termőföld, gazdasági társaság üzletrésze, részvénye, bérleti jog, többségében állami tulajdonú kft., rt. vagyona). Olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték az államadósság törlesztésére szolgál (pl. ha az ellenérték 75 százaléka szolgál az államadósság törlesztésére, akkor a vételár 75 százalékáig). Az arányról a vagyonkezelő szervezet nyilatkozik. Az állami vállalat kezelésében lévő vagyontárgy értékesítése úgy lehetséges, hogy a szóban forgó vagyont elvonják a vállalattól és azt az ÁVÜ, az ÁV Rt. értékesíti (az állami vállalatok ugyanis nem jogosultak ilyen kedvezményes eladásra). Ha a befolyt vételár egy része az önkormányzatot illeti meg, akkor ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményt kap. A meghirdetett privatizációs költségekre nem vehető igénybe sem E-hitel, sem részletfizetés. E-hitelt vehetnek igénybe olyan magyar állampolgárok, akiknek állandó lakhelye Magyarországon van, és olyan külföldi állampolgárok, akiknek lakhatási engedélye van. E-hitelt kaphatnak még az ilyen személyekből álló társaságok és szövetkezetek, valamint az MRP- szervezetek. A kamat jelenlegi mértéke: 3 százalék. Az így vásárolt vagyont csak a hitelt folyósító bank hozzájárulásával lehet eladni. Időleges állami tulajdon Az állam vállalkozói vagyonának túlnyomó többsége — a tartós állami tulajdon kivételével — privatizálható és az a cél, hogy mielőbb privatizálják is. Ez a vagyon ezért csak időlegesen van állami tulajdonban. A tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökséggyakorolja. (A jövő héten; Tartós állami tulajdon) — Nem magát fogják privatizálni, kis csacsi, hanem a vállalatot...
