Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1994. február 8., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Píés megyei hírlap A lakásvásárlás lehetőségei és kétségei 1. A bérlő nem kerülhet hátrányos helyzetbe Dr. Simon Mihály jegyzőt kértük meg az önkormányzati bérlakások megvásárlásáról szóló rendelet értelmezésére FOTÓ: FAZEKAS FERENC Hamarosan változik az üvegvisszaváltás rendje Súlyos állapotban a meglőtt rendőr Továbbra is súlyos annak a rendőrnek az állapota, akit pénteken az I. kerületben in­tézkedés közben több lövés ért. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta, hogy péntek után vasárnap újabb műtétet kellett végrehaj­tani a rendőrön, akinek a testé­ből hat lövedéket operáltak ki. A súlyosan sérült rendőrt meg­látogatta, dicséretben és juta­lomban részesítette Kónya Im­re belügyminiszter. KDNP-panaszirodák a Duna-Tisza közén Kalocsa városban és Madaras községben hétfőn megkezdték működésüket a Keresztény Demokrata Néppárt Bács- Kiskun megyében szervezett panaszirodái. A keresztényde­mokraták a Duna—Tisza köze valamennyi választókörzetére kiterjedő hálózatot alakítanak ki. A hét elején megnyíltak után néhány napon belül újabb tizenegy településen hozzák létre a panaszirodákat, ame­lyekben a párt képviselőjelölt­jei segítik a hozzájuk fordüló állampolgárokat egyéni, helyi vagy közérdekű problémáik megoldásában. Nincs meg a felbújtó Határozottan cáfolja a rendőr­ség azt a- Szegeden elterjedt feltételezést, miszerint a kecs­keméti rendőrök elfogták a gyilkosságsorozatokkal gya­núsított Marinko Magda fel- bújtóját. A hír nem igaz — szögezte le Szőlőssy Gyula rendőrszázados, a Bács-Kis- kun Megyei Rendőr-fő­kapitányság tájékoztatásért is felelős titkárságvezetője. Ugyanakkor közölte: ameny- nyiben a változatlanul nagy erőkkel folyó nyomozás ered­ményre vagy újabb fejlemény­hez vezetne, arról a sajtó kép­viselőit haladéktalanul tájé­koztatják. Mint ismeretes, a kecskeméti és a szegedi gyil­kosságokat feltehetőleg ugyanazzal a fegyverrel kö­vették el és az elkövetés módja is hasonló volt egymáshoz. Az önkormányzati (volt taná­csi, volt IKV-kezelésű) laká­sok bérlői előtt az elmúlt évek­ben többször felcsillant már a remény, hogy megvehetik azt a lakást, amelyben laknak, de vagy a feltételek voltak kedve­zőtlenek, vagy a pénz hiány­zott, s így maradt az otthon úgynevezett bérlemény. Bé­késcsabán a közgyűlés január­ban rendeletet fogadott el az önkormányzat tulajdonában lévő lakások eladásának sza­bályairól, mely igen kedvező feltételekkel teszi lehetővé, hogy a jelenlegi bérlők tulaj­donosokká váljanak, ám a ténnyel kapcsolatos informá­cióhiány bizonytalanságot szült, az utóbbi pedig indulato­kat. Szerkesztőségünkhöz is több panasz, kérdés érkezett, ezért az érintettek megnyugta­tására felkerestük dr. Simon Mihály jegyzőt, hogy segítsen olvasóink számára értelmezni a rendelkezést, s szóljon a vég­rehajtás várható menetéről is. A vele készült beszélgetést folytatásokban közöljük. — Valóban annyi huzavona volt a lakástörvény körül, hogy igazán nincs mit csodál­kozni az emberek elbizonyta­lanodásán, mert a szakembe­reknek sem könnyű már ebben a kérdésben eligazodni — kezdte beszélgetésünket Si­mon Mihály. — Az sem lep meg, hogy nincstelenségünk ismeretében — pénzcentrikus világunkban — feltételezik rólunk, hogy eladjuk lakottan a lakásokat. Megnyugtatásul azonnal megjegyzem, hogy erről szó sincs. Nemcsak azért, mert törvény tiltja, de a város vezetésének sincs olyan szán­déka, hogy a bérlőket hátrányo­san érintő dolgot kövessen el. —Miért alkották meg a szó­ban forgó rendeletet az önkor­mányzati lakások eladásáról? — Mert a lakáseladások körüli huzavona elérte már azt a mértéket, hogy nem lehetett tovább halogatni a helyzetet kezelhetővé tevő rendelet megalkotását. A város tavaly nyáron próbálkozott egy el­adási folyamat beindításával, ki is dolgoztunk egy, a mosta­nihoz hasonló rendeletterve­zetet. Második vitájára már nem került sor, mert időköz­ben megjelent a lakástörvény, és az a miénktől eltérő szabá­lyokat tartalmazott. Alkottunk tehát a törvényhez illeszkedő helyi szabályokat, beveze­tésükre azonban ismét nem volt mód, mert az Alkotmány- bíróság decemberben meg­semmisítette a lakástörvény­nek az eladásra vonatkozó fe­jezetét. Az Országgyűlés elő­reláthatólag ez év március 31 ­éig fogja megalkotni a bérla­kások eladására vonatkozó törvényi rendelkezést, viszont az élet közben nem áll meg. Az átmeneti időre ismét elkészí­tettünk egy rendelettervezetet, amit a közgyűlés azonnal ren­deletként fogadott el, ezért nincs hozzá pillanatnyilag végrehajtási utasítás. — Az érintettek azonban nyugtalanok. Ismernek egy számukra roppant kedvező rendeletet, és szeretnének lép­ni. Ugyanakkor különböző tév­hitek is keringenek a városban arról, hogy eladják a fejük fölül a lakást. Várhatóan mire számíthatnak az önkormány­zati lakások bérlői? (Folytat­juk) Lenthár Márta Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban elkészült az üvegvisszaváltásról szóló kormány-előterjesztés terve­zete. Alapvető változás annyiban várható, hogy a kisebb üzlete­ket a rendelet csak cserére kö­telezi. Ez azért szükséges, mert az országban jelenleg 27 ezer kisebb élelmiszer-vállal­kozás működik, s ezek nem kötelezhetők a betétes üvegek korlátlan visszaváltására. A 300 négyzetméter alapterüle­Az 1956. december 12-ei egri sortűz öt gyanúsítottjával szemben letartőztatási indít­ványokat terjesztett elő szom­baton a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Az ügyész­ség illetékes vezetői közölték: a nyomozás nem a sajtó nyil­vánossága, hanem a hatóság előtt zajlik. Az ügyészség tisz­teletben tartja a gyanúsítottak személyiségi jogait és az al­kotmányban rögzített ártatlan­ság vélelmét. Tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz az ügyészség, ha az illeté­kes bíróság a gyanúsítottak le­tartóztatását elrendeli, akkor erről közleményt ad ki. A büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó rendelke­zése szerint szabadságvesztés­sel büntetendő cselekmény Eltemették a Z. Több ezren kísérték utolsó út­jára hétfőn Szegeden, a Belvá­rosi temetőben a két héttel ez­előtt brutálisan meggyilkolt Z. Nagy Bálintot, feleségét, Du­nai Gizellát, két gyermeküket, a 16 éves Dánielt és a 10 éves Balázst. A város ismert és sze­retett cukrászcsaládjának lelki üdvéért a felsővárosi temp­lomban tartottak engesztelő szentmisét. tűnél nagyobb boltokban azonban valamennyi forga­lomban lévő betétdíjas üveget vissza kell váltani. A javaslat szerint a rendelet hatálybalé­pésétől számított 60 napig az eddigi rend marad érvényben, senkinek sem marad tehát nya­kán az üvegkészlet. A betétdíjas palackok körét miniszteri rendelet határozza majd meg. A kormány, illetve az ipari és kereskedelmi mi­niszter rendelete rövidesen napvilágot lát. miatt a terhelt előzetes letar­tóztatásának akkor lehet he­lye, ha: a) megszökött, a hatóság elől elrejtőzött, illetőleg a bűn- cselekmény súlyossága foly­tán vagy egyéb okból a szöké­sétől vagy elrejtőzésétől lehet tartani: b) alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyás esetén az eljárást meghiúsítaná vagy megnehezítené, illetőleg ve­szélyeztetné; c) az eljárás alatt szabadság- vesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követett el, illetőleg alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyás ese­tén a megkísérelt vagy előké­szített bűncselekményt vég- hezvinné vagy újabb bűncse­lekményt követne el. Nagy családot A temetőben az erőszak elle­ni csendes demostrációra kivo­nult emberek egy-egy szál vi­rággal búcsúztak a meggyilkolt családtól. A hozzátartozók azt kérték a temetésen résztvevők­től, hogy csak egy szál virágot vigyenek. A koszorúkra szánt összeget rokkant gyermekek és a katolikus egyház szegényei­nek megsegítésére gyűjti össze a felsővárosi plébánia. Egri sortűz: letartőztatási indítványok A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből Deák Zsoltot elbocsátotta az MTV 26. Mivel az ufókról készült ere­deti felvételek képezhetik túl­nyomórészt az egyedüli ko­molyabb bizonyítékát a repülő csészealjakról alkotott elmé­letnek, nem árt azok apróléko­sabb leírásával is foglalkozni. Publikálásuk ugyanis tényle­ges segítséget nyújthat más amatőr ufókutatók, egyéni megfigyelők észleléseinek összehasonlításához, az ese­tek feldolgozásának módjá­hoz. Az első példa, amelyről részletesebben szólnánk, egy tatabányai, diplomás, rende­zett családi körülmények kö­zött élő, racionálisan gondol­kodó férfi élményéhez fűző­dik, aki nem hisz a csodákban. Műszaki és természettudomá­nyi képzettsége magas színvo­nalú, nagy fotógyakorlattal rendelkezik. íme, ő személyesen hogyan vélekedik nem mindennapi él­ményéről: — Hosszú idő óta foglalkoz­tat a megmagyarázhatatlan je­lenségek kérdése, különösen az ufók, az azonosítatlan repülő tárgyak problematikája. E témakörben jó néhány könyvet, tanulmányt olvastam és azokat igyekeztem összeha­sonlítani természettudományi ismereteimmel, illetve saját tapasztalataimmal. Én nem tudtam végső következteté­sekre jutni, de a jelenségek mindenképpen figyelemre méltóak. Néhány évvel ezelőtt — ép­pen Esztergomban tartózkod­tam — a levegőből egy családi házra zuhant egy több mázsás, zöld színű jégtömb. Az esetet kivizsgálták. Az volt a nehe­zen hihető magyarázat, hogy repülőgépből dobhatták ki az „egészségügyi hulladékot”, mert a jégtömbben csupán em­beri vizeletet tudtak vegyileg kimutatni. Itt, Tatabánya környékén az utóbbi években valamilyen oknál fogva különösen meg­szaporodtak a különös, meg­magyarázhatatlan égi jelensé­gek. Tudom, nem messze a város fölött légifolyosó van, de egyes fényjelenségszerű repülő szerkezetek ettől az út­vonaltól eltérő irányban, egé­szen fantasztikus repülési pá­lyákkal jelennek meg. Konkrét példát említve 1989. december 14-én, este 9 óra 15 perckor a fiammal fi­gyeltem egy körülbelül 300 méter magasságban együtt mozgó, vörösen villogó, ötta­gú repülő alakzatot A kelet felé zajtalanul repülő jelensé­get 10x50-es távcsővel figyel­tem meg, majd a fiam Minolta 700-as géppel lefotózta. Egy másik sorozatfelvételt 1990. április 23-án készítet­tem. Az esti órákban egy Ma- miya 645 1000 S típusú fény­képezőgépet próbáltam. A gép 1:4,5 f = 75—150 mm-es zoom objektívvei és CDS- prizmával volt felszerelve. A próbához Fortepan 400-as fil­met alkalmaztam. A gépet hatodik emeleti la­kásom ablakpárkányára leszo­rítva, természetesen nyitott ablaknál a kb. 200 lépés távol­ságra levő tízemeletes épület­re irányítottam, és minden különösebb képi mondanivaló nélkül egy felvételt készítet­tem, mert csak a záridőre vol­tam kíváncsi. A gépen ki akartam kap­csolni a mérőautomatikát, amikor is még egyszer kinéz- tam a szemben lévő épületire. Nem akartam hinni a saját sze­memnek: az épület felett egy igen erős fényű, narancs színű fénygömb lebegett. Készítet­tem róla egy-két felvételt. Mintegy 5 perc eltelte után a fénygömb nyugatról kelet felé kezdett mozogni. A 6 x 4,5 cm-es átmérőjű pontként jelentkező leképző- dést jobban kinagyítva jól látha­tó, hogy az nem gömb, ahogy azt eredetileg észleltem, hanem egy körkúp formájú alakzat, amelynek jobb oldali palástré- szén valamilyen dudor (kiemel­kedés) van. Az objektumból a mozgási síkjának megfelelően fénycsóvák indulnak ki (moz­gási iránya balról jobbra). Az egész észlelést körülbelül 10 percig tartott, míg az objektum „méltóságteljes”, hang nélküli mozgással a keleti égbolt hatá­rán eltűnt (Folytatjuk) A Magyar Televízió fegyelmi tanácsa hétfőn elbocsátotta ál­lásából Deák Zsoltot, a tv volt jogtanácsosát, miután — meg­állapítása szerint — a Bánó András ellen indított fegyelmi vizsgálat vizsgálóbiztosaként fegyelmi vétséget követett el. Bánáti János ügyvéd, Deák Zsolt jogi képviselője ez ügy­ben összehívott, rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: a határozat ellen a Munkaügyi Bírósághoz keresetet nyújta­nak be. Bánáti János azt hang­súlyozta, hogy nem kívánja minősíteni sem a fegyelmi el­járást, sem az ítéletet, az majd a bíróság dolga lesz. Leglé­nyegesebbnek Bánáti János azt tartja, hogy Deák Zsolt 1993. december 8-án már fel­mondott, s azt Nahlik Gábor alelnök elfogadta. így — a köz­alkalmazotti törvény szerint — 1994. február 7-én fegyelmi fe­lelősségre vonása jogszerűtlen eljárás. A fegyelmi eljárás során elfogultságot is beterjesztett Deák Zsolt jogi képviselője, hi­szen a most eljáró tanács elnö­ke, Hajdúfi Miklós és a tanács tagja, Kocsis L. Mihály koráb­ban már nyilatkozott Deák Zsolt „mulasztásáról” a Bánó­ügyben, azaz hogy késve hall­gatta ki Bánó Andrást, illetve a szerkesztőség érintett munka­társait meg sem hallgatta. A fe­gyelmi tanács egyébként eluta­sította az ügyben a tanúbizonyí­tási eljárást is, hiszen nem hall­gatta ki tanúként Nahlik Gábor tv-alelnököt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom