Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

0 1994. február 8., kedd NAGYVILÁG fii MS MEfiYF.I HÍRLAP HLRffPLlJSZ Hitelkártya A holland közlekedésren­dészet járőrkocsijait hama­rosan olyan különleges elektronikus berendezéssel látják el, amely lehetővé te­szi, hogy a szabálysértésen ért ügyfél hitelkártyával egyenlítse ki a kirótt bírsá­got. Az új kezdeményezés kiötlői szerint így végre a helyszínen is meg lehet bír­ságolni a gyorshajtáson vagy ittas vezetésen kapott delikvenseket. Ez különö­sen a külföldiekre vonatko­zik, akiket meglehetősen nehéz a büntetés kifizetésé­re bírni a csekk házhoz kül­désével. A hollandok pedig, akik nem szívesen tartanak maguknál készpénzt, ezen­túl nehezen hivatkozhatnak arra, hogy nem tudnak fi­zetni. Ha a külföldi magyar, ezután is igen nehéz lesz megbírságolni a helyszí­nen. A pénze kevés, hitel­kártyája meg aztán vég­képp nincsen. A szabály­talankodó vagy ittas hol­landusok meg az első bün­tetés után holtbiztos, hogy letagadják még azt is, hogy valaha is volt nekik. K. I. Kárpátaljai civakodás Hol itt, hol ott csapnak fel a kedélyek hullámai a kárpátal­jai árvízkárosultaknak nyúj­tott segélyek elosztása körül. Nem talált megértésre példá­ul, hogy a magyarországi se­gélyszállítmányból az elsők között a beregszászi járás ka­pott, pedig ott képletesen szól­va mindössze a mezőn maradt néhány szalmaboglyát vitte el az árvíz. Most pedig az árvíz­től valóban komoly kárt szen­vedett mizshirjai járásban tör­tént visszaéléseket szellőzteti a sajtó. Pontosabban a gyere­kek magyarországi üdültetése körüli kérdéseket. A megyei tanács egyik képviselője, a megyei szakszervezeti tanács tagja cikkében azzal vádolja a járás vezetőit — a neveket is konkrétan felsorolja —, hogy saját gyerekeiket küldték Ma­gyarországra. / Újabb támadás Károly herceg ellen Károly brit tónörököst hétfőn Aucklandban megtámadta egy új-zélandi férfi, s egy aeroszo- los palackból ismeretlen ösz- szetételú anyagot akart fújni a hercegre. Szemtanúk szerint az ötvenes éveiben járó, kopa­szodó támadó három méter­nyire tudta megközelíteni Ká­roly herceget, mielőtt az új- zélandi rendőrök leteperték és elvezették volna. A Reuter jelentése szerint a brit trónörökös nem sebesült meg. Károlyt a közelmúltban Ausztráliában is megtámad­ták: akkor egy féri startpisz­tollyal lőtt feléje. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Európa megosztott a megtorlás kérdésében « Az olasz légitámaszpontok készen állnak Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szeretné, ha a NATO Észak­atlanti Tanácsa engedélyezné a légitámadásokat Szarajevó­ban és környékén a polgári személyek elleni támadásokért felelős tüzérségi állások ellen Bili Clinton elnök vasárnap közvetetten elvetette annak esélyét, hogy az Egyesült Ál­lamok a közeljövőben katonai akciót indítson a szarajevói aknatámadás megtorlására. Újságírókkal beszélgetve ugyanis célzott rá, hogy az esetleges NATO-légicsapások veszélybe sodorhatnák az ENSZ-erők kötelékében szol­gáló nyugati egységeket, már­pedig ez a lehetőség aggoda­lommal tölti el az Egyesült Ál­lamok szövetségeseit. Az el­nök azután nyilatkozott, hogy a szarajevói helyzet értékelé­sére tanácskozást tartott biz­tonsági tanácsadóival. Olaszország készen áll arra, hogy „hatékony támogatást” nyújtson a NATO-nak, ha az észak-atlanti szövetség úgy dönt, katonai eszközökkel vet véget a szarajevói vérengzés­nek és mindenképpen megvédi a humanitárius szállítmányokat — jelentette ki Fabio Fabbri olasz védelmi miniszter. Az olasz sajtó hétfőn közzétett ér­tesülése szerint az olaszországi légitámaszpontokon mintegy 140 katonai repülőgép várja azonnali bevetésre készen a tá­madási parancsot. Valamivel több mint fél év­százada, amikor nagyipari mé­retekben zajlott egy emberiség elleni bűntett, a világ azzal mentegette magát: semmit sem tettünk, mert nem tudtunk róla. Ma már ez a mentségünk sincs meg: mindent tudunk, és mégsem teszünk semmit — ír­ja a szarajevói tragédiával fog­lalkozó hétfői vezércikkében a Le Figaro című francia lap. — A világ minden államférfija ugyanazon a hullámhosszon van, ugyanazokkal a szavak­kal ítéli el ezt az új, barbár akciót. Nem csodálkozhatunk azonban azon, hogy ezek a szavak már nem rettentik el a szerb agresszorokat — olvas­ható a lapban. A berlini Die Welt szerint már az elkövetkezendő 48 óra választ fog adni arra, hogy a „civilizált világ” megfelelően reagál-e a szarajevói vérfürdő­re. „A barbár balkáni túlkapá­sok sokak által lehetetlennek tartott erősödése azonban azt is mutatja, hogy politikai meg­oldás a volt Jugoszláviában aligha lehetséges. Átmeneti megszállás és lefegyverzés nélkül a térség nem fog meg­nyugodni. Ennek elérésére szárazföldi csapatok tömeges beavatkozására lenne szük­ség, erre azonban egyetlen nyugati állam sem kész. Miután Franciaország és Amerika jelezte készségét a szarajevói szerb ostromzár lé­gitámadásokkal való feloldá­sára, a világ most már Nagy- Britanniától, az ENSZ BT har­madik nyugati állandó tagjától várja a végső szót — így ele­mezte a helyzetet hétfőn a Dai­ly Mail című brit lap, amely igen közel álló a kormányzó konzervatív párthoz. A liberá­lis The Guardian hétfői száma viszont arra emlékeztetett, hogy a brit kormány szemláto­mást az orosz véleménytől te­szi függővé a döntést. Szardínián nincs is prostitúció A magyar vállalkozó cáfol Monostori Mariann, az Olasz­országban bejegyzett Sarfm tár­saság résztulajdonosa határo­zottan cáfolta azokat a magyar sajtóban megjelent értesülése­ket, miszerint a Szardínián az ő alkalmazásában álló magyar lá­nyok bármilyen okból prostitú­cióra kényszerülnének. Monostori Mariann el­mondta, hogy ötödik hónapja társtulajdonosa a másfél éve működő Sarfin társaságnak, mely a szardíniái Porto Torres- ben bérli a Blue Night elneve­zésű éjszakai lokált. A szóra­kozóhelyen valóban alkal­mazlak 10 magyar lányt, aki­ket Budapesten szerződtettek táncosnőnek. Az alkalmazásá­ban álló magyar lányok min­den törvényes előírást betartva dolgoznak nála, van érvényes munkavállalási és tartózkodá­si engedélyük. A római ma­gyar nagykövetségen segítsé­get kérő lányokkal kapcsolat­ban elmondta, hogy egyikük, Csadek Bea valóban jelentke­zett Budapesten az ő hirdeté­sére. —Nem tudom, hogy Bea mit mesélt újságíróknak, mit mon­dott Rómában a konzulátuson, de abból semmi sem igaz, ami odahaza a lapokban megjelent. Senkit nem kényszerűek prosti­túcióra, Szardínián nincs is prostitúció. Azok a lányok, akik nálam dolgoznak, tisztessége­sen élnek és keresnek — mond­ta Monostori Mariann. — Iga­zán ők kerültek rendkívül ké­nyelmetlen helyzetbe, attól fél­nek, hogy ismerőseik, rokonaik most azt gondolják róluk, hogy ők valójában prostituáltak — hangsúlyozta. Hozzátette, hogy tudomása szerint Szardínián je­lenleg 20—25 magyar lány van. Néhányat közülük — magyar alkalmazottain kívül — ismer, de azok vagy dolgoznak, vagy férjnél vannak. Hogy a többi magyar lány mit csinál, arról nincs tudomása. Meciar népszavazást akar Vladimír Meciar szlovák mi­niszterelnök bejelentette, hogy népszavazással kíván vé­get vetni a belpolitikai válság­nak, amit a kormánykoalíció több parlamenti képviselőjé­nek kiválása okozott. A politikus a szlovák televí­ziónak nyilatkozva elmondta, hogy a népszavazásnak arról kell döntenie, hogy érvényes­nek tekinthető-e az ellenzék­hez csatlakozó honatyák kép­viselői mandátuma. Az AFP emlékeztet arra, hogy a Meciar vezette koalíció a múlt héten, a nagyvállalatok privatizációjáról kezdett vita során vesztette el a parlamenti többségét, miután 74 kor­mánypárti képviselő elhagyta az üléstermet. A parlament munkáját február 16-áig fel­függesztették. Meciar elmondta, hogy a kormány az elkövetkezendő na­pokban megkezdi a népszava­zás kiírásához szükséges 350 ezer aláírás összegyűjtését. Szlovákia a magyarországi választásokat várja A pozsonyi Pravda hétfői kom­mentárja szerint „a szlovákiai közvélemény döntő része azt várja, hogy a májusi választá­sok után Magyarországnak olyan kormánya lesz, amelyik országunkkal szemben reáli­sabb magatartást fog tanúsítani”. A lap a „reálisabb magatar­táson” a cikk szerint azt érti, hogy Magyarország „nagyobb érzéket mutat majd a szomszé­dok törvényszerű érdekei iránt” és ezzel Szlovákiában is „lelkesíteni tudja azokat az erőket, amelyek nem a szlo­vák—magyar viszony konf- rontációs spiráljának” kialakí­tására törekszenek. Hozzáte­szi, hogy Magyarország szom­szédjai között — még ha ez nem is udvarias a jelenlegi ma­gyar kormánnyal szemben — nem csak Szlovákia vár a má­jusi választásokat követő vál­tozásokra. A kommentár kiemeli, hogy az adott légkörben mennyire veszélyesek a nem csupán Ma­gyarországon érzékelhető „nacionalista játszmák és a szomszédokkal szembeni konfrontációs indulatok” — nemkülönben az a „sugallat” , amely szerint „a magyarok a közép-kelet-európai térség legjobban megrövidített nem­zetének számítanak. A szom­széd országokat az a tény sem tölti el derűlátással, hogy egy közvéleménykutatás szerint a megkérdezett magyarok 48 százaléka úgy véli: helyénvaló lenne, ha a szomszédos orszá­gok egyes területei Magyaror­szághoz tartoznának” — írja a pozsonyi Pravda hétfőn. A lap „nehezen megbocsát- hatónak” nevezi, hogy „noha a magyar parlament tavaly komplex nemzetiségi törvényt fogadott el”—ugyanakkor „le­hetetlenné tette a nemzetiségek parlamenti képviseletét”. Zsirinovszkij nem kívánt személyiség Magyarországon? Külpolitikai bonyodalmakba keveredhet Magyarország az orosz botrány-honatya, Vla­gyimir Zsirinovszkij miatt — derül ki a Springer Külföldi Sajtószolgálat (SAD) hétfői jelentéséből. A német ügynök­ség értesülése szerint a szélső­séges politikus Moszkvában tettleg bántalmazta a MALÉV egyik munkatársát, mert az a moszkvai repülőtéren a Buda­pesten elvett pisztolyt a leszál­lás után az orosz határőrség­nek adta át. A történtekről ér­tesült a moszkvai magyar kül­képviselet, a MALÉV vezér­kara és természetesen a buda­pesti külügyminisztérium is. Valószínűleg folytatása lesz az ügynek, írja a SÁD, lehetséges­nek tartva, hogy a magyarok „tiltakozó jegyzéket” juttatnak el az orosz külügyminisztéri­umba, sőt alighanem mérlegel­ni fogják: Zsirinovszkij beutaz­hat-e a jövőben az országba? A Ferenczy Europress bu­dapesti értesülése szerint ki­vizsgálják az esetet, és nem alaptalan a feltételezés, hogy „lépések következnek” a Zsi- rinovszkij-ügyben. Ferenczy Europress Martti Ahtisaari Finnország új elnöke A finn elnökválasztás második fordulóján — a szociáldemok­rata Martti Ahtisaari szerezte meg az elnöki széket a finnor­szági Svéd Néppárt jelöltje, Elisabeth Rehn előtt. A mostani elnökválasztá­son első alkalommal szavazott a nép közvetlenül az elnök sze­mélyére. Az elnöki mandátum ideje Finnországban maximá­lisan kétszer hat év lehet. Az elnök választja ki a kormány tagjait, a miniszterelnököt, és nevezi ki az összes magasabb rangú állami tisztviselőt, vala­mint a professzorokat és az érsekeket. A mindenkori finn elnök felelős az ország külpo­litikai vezetéséért, ezért a kor­mányban a külügyminiszter az elnök legközvetlenebb mun­katársa. Az elnök egyben a hadsereg legfőbb parancsno­ka, és ő nevezi ki a hadsereg vezetőit is. Válság esetén a legfőbb parancsnoki jogot átadhatja másnak. Az elemzők a szociálde­mokrata, és a jelenlegi polgári kormány politikáját támogató Rehn programja közötti különbséget kutatva csupán a jelöltek gazdaságpolitikai el­képzeléseiben találtak na­gyobb különbséget. Martti Ahtisaari egy hagyományos szociáldemokrata politika képviselője, aki további kül­földi kölcsönök felvételével akarja növelni a foglalkozta­tottságot. Azt ígéri, hogy az állami út- és egyéb építkezé­sek beindításával mintegy ti­zedével lehetne csökkenteni a több mint félmillió munka- nélküli számát. Ahtisaari az egész kampány során, de külö­nösen a végküzdelemben ál­landóan bírálta a jelenlegi kor­mány politikáját, ezzel kény­szerítve Elisabeth Rehnt, hogy megvédje azt. Rehn meg is tet­te, ami tőle tellett. Gyakran és szívesen hangsúlyozta, hogy ő nem bújik ki a felelősség alól. A probléma az, hogy a gazda­sági javulás az új munkahe­lyek megteremtésével nem következik be máról holnapra. Elisabeth Rehn gazdaságpoli­tikája polgári beállítottságú, messzemenően támogatja a szabadabb vállalkozói kedvet. Andrej Kozirev: A baltikumban etnikai tisztogatás folyik Az orosz kisebbséget fenye­gető veszélyek miatt is fenn kell tartani az orosz katonai jelenlétet a balti államokban Ha a Nyugat nem ítéli el a balti államokban folytatott „etnikai tisztogatást”, akkor azt koc­káztatja, hogy Oroszország­ban elősegíti a fasizmus meg­erősödését — - jelentette ki Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter a Newsweek című amerikai hetilapnak adott nyi­latkozatában. — Lettországban emberek ezreit igyekeznek deportálni, s ezt én nemzetiségi tisztogatás­nak tartom. A nemzetiségi jo­gok megsértése viszont nagyon jó alapot biztosít az oroszorszá­gi nacionalistáknak, hogy tá­madják az ország demokratikus kormányát — közölte az orosz külügyminiszter. A hétfőn megjelenő nyilat­kozatban Kozirev azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy hall­gatnak az Észtországban, Lett­országban és Litvániában élő orosz kisebbség helyzetéről. — A hallgatás lehetővé teszi, hogy kétarcú politizálással vádolják a Nyugatot, amely a balti álla­mokkal foglalkozva más mér­cével mér, mint a többi szovjet tagköztársaság esetében. Mindennap feladhatja hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig. Zsadány—Okány—Vésztő—Körösladány—Köröstarcsa községek­ben 10—45 négyzetméteres helyiséggel rendelkező személyeket kere­sek termékforgalmazáshoz. Lehet nyugdíjas vagy GYED-cn lévő kis­mama is. Érdeklődni a 06 (60) 384-501-es telefonon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom