Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

á^REKES MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. február 8., kedd A nyugdíj és egészségbiztosításról A Köztársaság Párt helyi vá­lasztási irodája Orosházán a Petőfi Művelődési Központ emeleti klubtermében fóru­mot tart február 8-án 17 órai kezdettel „Nyugdíj és egész­ségbiztosítás” címmel. Elő­adó: dr. Kovács István pro­fesszor, a Köztársaság Párt szakértője. Épületgépészek szakmai napja Az Épületgépészek Központi Szövetsége Békés Megyei Szervezete február 10-én, csütörtökön 13 órai kezdettel Mezőberényben, a helyi mű­velődési központban szakmai napot szervez. A szakmai ren­dezvény keretében termékbe­mutatót tartanak, a fórum elő­adója Fehér János, áz Épület- gépészek Központi Szövetsé­ge ügyvezetője lesz. Rendeletet alkotnak Pusztaföldvár képviselő­testülete február 9-én 16 órai kezdettel tárgyalja az önkor­mányzat 1994. évi költségve­tését. Napirendre kerül a víz- és csatornaszolgáltatás díjá­nak megállapítása, valamint a társadalmi és tömegszerveze­tek (vöröskereszt, sportkör) tá­jékoztatója is. A nemzetiségekről - Eleken Tabajdi Csaba és Jakab Ró- bertné részvételével tartanak lakossági fórumot ma este hat­kor Eleken, a művelődési ház­ban. A szocialista párt képvi­selői a nemzetiségi és nemzeti kisebbségi törvényről ejtenek majd szót, illetve a nemzetisé­gi oktatás, a hagyományápolás időszerű kérdéseit járják majd körül. Közmeghallgatás Szeghalom város önkormány­zati képviselő-testülete febru­ár 8-án este 18 órakor a városi művelődési központban köz­meghallgatást tart, melyre várják az érdeklődőket. „AKI MEGBOCSÁTJA A GAZTETTET, CIN­KOSSÁ VÁLIK.” (Voltaire) Káosz helyett törvény Az új munkavédelmi törvény a nyugat-európaihoz hasonló színvonalú eló'írásokat tartalmaz a védőeszközökre vonatkozóan • (Folytatás az 1. oldalról) —Sajnos az emberek egy je­lentős része akkor sem tartja be a törvényeket, ha ismeri. Megje­lenik-e valahol a munkáltatók érdekeltsége azért, hogy komo­lyan vegyék az előírásokat? — A biztonsági garanciák abban a pillanatban sérülnek, ha a törvény végrehajtóinak valamelyike — az állam, a munkáltató vagy a munkavál­laló — nem tartja be a játék- szabályokat. Az állam meg­hozza a jogszabályokat, ugyanakkor kötelessége gon­doskodni az ellenőrzés bizto­sításáról is a hatóságon ke­resztül. Sajnos a vállalkozók még nem látják be, ha úgy ígérnek alul a versenytárgya­lásokon, hogy a munkavédel­mi eszközök biztosítását nem kalkulálják be a költségekbe, akkor — a náluk tapasztalt sok baleset miatt — idővel nem kapnak majd megrendelést. A munkavédelmi szakemberek szorgalmazzák, hogy a bizton­sági szabályokat garantáló be­ruházók kapjanak valamiféle gazdasági kedvezményt is. — A munkavállalók védel­mére milyen lehetőségeket biz­tosít a törvény? — Egy teljes fejezetet szán a munkavédelmi érdekképvi­seletre, érdekegyeztetésre. Az itt megfogalmazottak értelmé­ben a munkavállalóknak joguk van maguk közül munkavé­delmi képviselőt választani, akivel a munkáltatónak köte­lessége tárgyalni, egyeztetni, s hogy ne érje őt hátrány jogá­nak gyakorlásáért, még azt is kimondja a törvény, hogy munkajogi védelmére ugyan­azokat a szabályokat kell al­kalmazni, melyek a szakszer­vezeti tisztségviselőket is megilletik. —Hol kaphatnak tájékozta­tást a munkáltatók vagy a mun­kavállalók a törvény őket ér­deklő tartalmáról? — Felügyelőségünk min­den munkanapon reggel nyolctól délután négyig ügye­idet tart, de az igénylők részé­re középfokú munkavédelmi végzettséget adó képzés is in­dul Békéscsabán, amiről ugyancsak nálunk kaphatnak felvilágosítást. Olvasóink többsége munka- vállaló, s mivel a paragrafusok nyelve az átlag ember számára nehezen érthető, ezért a későb­biekben — egy-egy munkakör sajátosságainak figyelembe vételével — visszatérünk a munkavédelem legfontosabb előírásaira, a bennük megfo­galmazott jogokra és köteles­ségekre. Lenthár Márta Kié lesz az iskola? Tegnap Szarvas város önkor­mányzatának képviselő­testülete hosszas bizottsági és lakossági előkészítő munka után megvitatta és véglegesí­tette az 1994. évi költségvetési rendeletét. Dr. Gyalog Sándor jegyző bevezetőjében elmondta, hogy 918 millió 763 ezer forint bevételt, s ugyanennyi kiadást terveztek erre az évre. Az összeg 63 millió 490 ezer fo­rint rövid lejáratú hitelt is tar­talmaz. Az önkormányzati in­tézmények működési kiadásai 764 millió 326 ezer forintot igényelnek. Fejlesztésre, felú­jításra 154 millió 437 ezer fo­rint jut. A képviselők a rende­letet elfogadták, megalkották. A népjóléti bizottságnak augusztus 31-éig kell választ adnia arra, hogy az 1 -es és 2-es számú bölcsőde üzemelteté­sét hogyan lehetne hatéko­nyabbá tenni. Ugyancsak eb­ben az évben derül ki, hogy „az egészséges ivóvíz” elne­vezésű beruházás megkez- dődhet-e 1994-ben. Ennek feltétele a Vízügyi, valamint a Területfejlesztési Alaphoz benyújtott pályázat nyer-e vagy sem. Ha igen, akkor Szarvas 28 millió 500 ezer fo­rinthoz jut, amely a beruházás indításának feltétele. Az újtemplomi és az ótemp­lomi evangélikus egyházkö­zösségek írásban kérték a kép­viselő-testületet, hogy a Szarvasi 2-es Számú Általá­nos Iskolát 1996. szeptember 1 -je helyett (egy korábbi ön- kormányzati rendelet alapján) 1994. március 31-éig adják az egyház tulajdonába. Az ótemplomi egyházközösség kéri továbbá, hogy az iskolá­hoz tartozó Tessedik úti isko­laépületet és az ott található két lakással együtt ugyancsak adják át az egyháznak március 31 -éig. Lapzártakor a nagy ér­deklődést kiváltó döntés még nem született meg. A Fidesz megyei képviselőjelöltjei A döntés a képviselők kezében van A Fidesz megyei szervezete tegnap Békéscsabán, a Garzon Szállóban mutatta be a párt országgyűlési képviselőjelölt­jeit. E szerint az 1-es számú, békéscsabai körzetben Végh László agrármérnök, a 2-es számú, gyulaiban Cséfán La­jos gazdasági mérnök, a 3-as számú, békésiben Egeresi Miklós mérnök-tanár, az 5-ös számú, szarvasiban Babák Mi­hály kommunális ágazatveze­tő, a 6-os számú, orosháziban Hornok Julianna mezőgazda- sági vállalkozó, a 7-es számú, mezőkovácsháziban Varga Sándor, a megyei közlekedési felügyelet osztályvezetője száll ringbe egyéni jelöltként a választásokon. Mivel a 4-es számú, szeghalmi körzetben a korábbi jelölt családi okokra hivatkozva visszalépett, az új jelölt személyéről egy héten belül döntenek a helyi szerve­zetek bevonásával. A megyei területi lista sorrendje: Végh László, Cséfán Lajos, Domo­kos László, Babák Mihály, Homok Julianna, Egeresi Miklós, Varga Sándor. Végh László, a Fidesz me­gyei elnöke elmondta, a közvé­lemény-kutatások eredményeit tekintve reálisnak tűnik az az elképzelésük, hogy két egyéni és két listás Fidesz-jelölt bejus­son Békésből a Parlamentbe. Nagy Sándor megyei kapmány- főnök arról szólt, hogy olcsó, pozitív jókedvű kampányt sze­retnének, amelynek nyitásán, február 28-án Szarvason, részt vesz Orbán Viktor, a párt elnö­ke is. Ny. L. Ha csütörtökön az önkormány­zat ülésén a városatyák is úgy akaiják, akkor szeptemberre, a ’94—95-ös tanév kezdetére el­készülhet Békésen az új óvoda. A Petőfi utca 7. szám alatt lévő óvoda pillanatnyilag nem a leg­ideálisabb: az épület elavult, vi­zes, s ráadásul a kivitelezés zaja zavarja a gyermekek nyugal­mát, a nevelő munkát. A szülők, s egy-két önkormányzati képvi­selő lépéseket tett az áldatlan állapotok megszüntetésére: észrevételeiket 2—3 hete írás­ban juttatták el Kökéndy József polgármesterhez és az önkor­mányzat valamennyi tagjához. Tegnap este, a békési város­házán megrendezett fórumon a szülők képviselője már csak emlékként nyújthatta át a pol­gármesternek az aláírt tiltako­zásokat. Néhány napja, a hol­naputáni testületi ülést megelő­ző városgazdálkodási bizottság ülésén két javaslat került terí­tékre, miközben egy harmadik ötlet született: mi lenne, ha egy új óvoda épülne? Az ötlet első hallásra bizarmak tűnt, de ami­kor a vázlattervek és a költségek alakulásának elemzése is el­készült, már ez a javaslat került az első helyre. A Korona utca és az Élővíz csatorna közötti köz­művesített, eddig tartalékként számon tartott területen szep­temberre felépülhet egy új, száz gyermek befogadására alkal­mas óvoda. Most már a képvise­lőkön a sor, hogy a két, az ugyanolyan összegbe kerülő ideiglenes vagy egy hosszú táv­ra szóló megoldás közül me­lyikre voksolnak. —sz— Utolsó ülésszak kezdete Fekete György — eddigi mű­velődési minisztériumi he­lyettes államtitkár — képvise­lői mandátumának igazolásá­val vette kezdetét az Ország- gyűlés. Napirend előtti felszólalá­sokat követően az elnöklő Sza­bad György bejelentette: Mol­nár Tibor országgyűlési képvi­selő távozik a szabaddemokra­ták frakciójából, s a jövőben a függetlenek soraiban folytatja munkáját. Ugyancsak sürgős­séggel fogják tárgyalni a rádi­óról és a televízióról szóló tör­vényjavaslatot, csakúgy, mint a lakástörvény módosítására vonatkozó előterjesztést. Mindezek után Szabad György bejelentette, hogy az Országos Választási Bizottság hitelesítette azt a több mint 50 ezer aláírást, amelyben indít­ványozzák a közszolgálati rá­dió és televízió felügyeletéről szóló törvény megalkotását. Ezt követően az Országgyű­lés megkezdte az orvosi kama­rákról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, majd áttért az elkülönített állami pénzala­pokról szóló törvény módosí­tásának általános vitájára. A módosítás két lényegi pontja: a vízkészletjárulékra fizetendő díj emelése, vala­mint a Vízügyi Alapba történő befizetések szigorúbb szá­monkérése és az ezzel összefüggő bizonylati fegye­lem erősítése. A javaslat rész­letes vitája a jövő héten várható. Csurka: az USA SZDSZ-MSZP-érdeket szolgál Csurka István (MIÉP) azt a jelentést bírálta éles szavakkal napirend előtti felszólalásában, amelyet az Amerikai Egyesült Államok külügy­minisztériuma terjesztett az USA kongresszusa elé az emberi jogok 1993. évi helyzetéről a világban. Csurka István szerint most azért fontos a tavalyi évről szóló értékelés magyar része, mert választások lesznek, s a jelentés minden mondatá­nak súlya van a belpolitikai küzdelemben. A politikus sajnálattal állapí­totta meg, hogy az anyag nem elégíti ki a tárgyilagosság elvárható követelményét. Sok megállapítás felismerhetően a magyar sajtóból származik, amely azonban jelen állapotában nem tekinthető megbízha­tó forrásnak, mert baloldali-liberális. A faji incidensek lanyha kormányzati kezelése, az Egyenleg-ügy taglalása után Csurka elérkezett a jelentésnek a kisebbségi kérdést tárgyaló fejezetéhez. „A zsidók jól vannak képviselve a politikában, a tömegtájékoztatásban, a kultúrában és az üzleti életben” — idézte, nem értve, hogy ha egyszer a zsidók (kérésükre) nincsenek kisebbségként nyilvántartva, a vallási hovatartozást pedig nem tüntetik fel, honnan veszik a jelentés készítői ezt az adatot. Leginkább persze az nem tetszett a MIÉP társelnökének, hogy a jelentés szerint a kormány későn szakított a szélsőjobboldali, populista Csurka Istvánnal és antiszemita kijelentéseitől késve határolta el ma­gát. Miért antiszemita az, kérdezte, aki ezen, a politikában jól képviselt valakik kommunista múltja miatt, így elkövetett gaztetteik, hazaárulá­saik miatt velük szembeszáll? A politikus megállapította, hogy megbé­lyegzése eélzatos, a politikából kirekesztő. Ez bizonyíthatóan ellenzéki, SZDSZ—MSZP-érdeket szolgál és a keresztényi-nemzeti oldal megosz­tását célozza. Simonffy Ágnes Számvetés Gerendáson Rendhagyó volt a tegnapi falu­gyűlés Gerendáson, hiszen az idén számolt be utoljára az 1990-ben megválasztott képvi­selő-testület. Gajdács János polgármester tájékoztatójában elmondta, hogy ezúttal nem­csak egy évet, hanem egy vá­lasztási ciklust is értékelnie kell. Ebből az 1993-as évre vonatko­zóan kiemelte, hogy a sok bi­zonytalanság ellenére tudtak fejleszteni — rendezték a sze­méttelep sorsát, a vágóhíd épületét és annak elhanyagolt környezetét, megkezdték az új focipálya kialakítását —, volt pénz segélyezésre és támogatá­sokra (412 ezer forintot fizettek ki a munkanélküli járadékból kikerültek számára), rendezték a közalkalmazotti törvényből adódó kötelezettségeiket is. En­nek kapcsán a polgármester büszkén számolt be arról a tény­ről, hogy Gerendáson nem oko­zott ez a téma feszültséget a lakosság körében, hiszen évek­kel ezelőtt is fokozatosan emel­ték az e területen dolgozók fize­tését. A beszámoló végén a Sze­gedi Hűtőház szakembere tar­tott tájékoztatót a gerendási ter­melők részére a kínálkozó fel- vásárlási és szerződési lehetősé­gekről. Cs. I. Sarekba szeriiva A kiválóan kihasználtak A napokban egy tanácskozáson vehettem részt, ahol a megye tankönyvrendeléssel megbízott pedagógusait tájé­koztatták a várható új tankönyvekről — jobbára csak prospektusokból. Biztonsággal csak annak a tankönyvnek a használatát vállalhatja fel egy tanár, amit látott, a látatlan helyett még akkor is az ismertet választja, ha az állítólag rosszabb. A kiadók viszont elkészíttetik a megíra­tott könyveket — rendelés híján csak szűkös példány­ban—, s mire azok a pedagógusok kezébe eljutnak, már törlik is az utánnyomásra kijelöltek listájáról, mert azt hiszik, hogy nincs rá igény. Lévén már nálunk is piacgazdaság, azt hinnénk, hogy a kiadók ezt a helyzetet megelőzik az időben kézbeadható mutatványpéldányok elkészítésével. Szó sincs erről. He­lyette levelet írnak a tankönyvfelelős tanároknak, hogy idegtépő munkájukért ne vegyék fel az egy-két százalékos terjesztői jutalékot — egyébként is csak adóalapjukat terhelné —, hanem ajánlják fel az általuk megnevezett alapítványok javára. Mindezt teszik akkor, amikor a peda­gógusokat legtöbb helyen visszasorolták a végzettségük­nek megfelelő kategóriából, mert hazánkban nincs pénz arra, hogy az átlagon felüli felkészültséget, a megszerzett szakmai gyakorlatot megfizessék. A kiválóság meg­becsülése helyett marad tehát továbbra is a kihasználás— minden szinten. i m

Next

/
Oldalképek
Tartalom