Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05-06 / 30. szám
iSBÉKÉSMEdYEIHÍRUPMUVESZETEK - TÁRSADALOM Sors, nyiss nekem tért! A fiatal Munkácsy - Szamossy Elek tanítványa Sikerkönyv, népszerűsítő földolgozások, s talán film is készült Munkácsy Mihály életéről. Hálásabb témát keresni sem lehetett volna. Belefért abba minden. Művészsors, amilyennek az olvasó kívánta végigélni. Csodálatos karrier története a nyomortól a világhírig. A békéscsabai asztalosinas elindul „Párizs ellen”, s meghódítja a művészet fővárosát. A Bohémélet ugyan nem Murger receptje szerint íródott, de azért bőven volt benne hasonló fordulat is. A csábítás története: egy pompakedvelő asszony és egy könyörtelen műkereskedő élősködik az alkotói zsenialitáson. Közben betegség gyötri a festőt; gyógyíthatatlan kór. A millennáris évek csillogásából már vajmi keveset láthat. Elmebetegek szanatóriumából hozták haza eltemetni, a nemzet őszinte gyásza mellett. Mindezek ellenére a még fölbukkanó dokumentumok vagy közzétett leveleinek olvasása sokkal életesebben állítja elénk őt, mint a drámaiságra vagy fordulatosságra kihegyezett regényrészlet. E források megjelenítő erejével semmi sem versenyezhet. A megszépítetlen valóság, a puszta igazság hangja csendül ki belőlük, megrá- zóbb és döbbenetesebb erővel, mint bármely regényből vagy filmből. Pályájának dokumentumai dacolnak az esztétika törvényeivel: mintha az élet utánozná a művészetet... Munkácsy pályájának kutatói számon tartják, hogy egy vándorfestő — Szamossy Elek — vezette rá az akkor még Lieb Mihály névre hallgató ifjút a művészet igaz útjára. Ki volt ez a hányatott sorsú ember? Erről már kevesebbet és bizonytalan adatokat sorakoztat föl a szakirodalom. Pedig Szamossy Elek és a nagy mecénás, a bánsági Ormos Zsigmond nélkül alighanem elkallódott volna a magyar nép nagy festőtehetsége. Ormos Zsigmond- nak, a temesvári múzeum élet- rekeltőjének érdeme, hogy Szamossy művészetéről is képet alkothat a kutató. Megtudhatjuk mi az, amire saját tudásából tel- lően növendékét megtaníthatta. A temesvári képtárba huszonkét eredeti Szamossy-festmény és hét másolat került be Ormos Zsigmond hagyatékából. Ez az összefüggő képanyag a legközvetlenebb tárgyi bizonyíték a pályakezdő Munkácsy tájékozódásáról, az őt ért korai stílusbeli hatásokról. Az említett másolatok nagy itáliai festők munkáiról készültek; múzeumok kincsét tárták az érdeklődő fiatalember elé. Megelevenítő erejű kép a három ember, Szamossy, Ormos, majd Lieb Mihály találkozása. Velence... Szent Márk tér... A napemyős Degli specchi kávéház terasza... Két magyar talál egymásra a turistáktól nyüzsgő, forgalmas helyen. Véletlenül, de sorsszerűén. Ormos Zsigmond, a módos bánsági műgyűjtő, művészeti író, a szabadságharc hőse, majd Temes vármegye főispánja azért járt Itáliában, hogy az ottani képtárakkal, a reneszánsz festők műveivel megismerkedjék. Megengedhette magának azt az úri passziót, mert jelentős vagyon birtokosa volt. Az említett kávéházban feltűnt neki egy művészkülsejű ember, aki magyar könyvet olvasott. Megszó- lította, s mert rokonszenves volt számára, ismeretségük ezzel az epizóddal nem ért véget. Ormos élete végéig támogatója lett Szamossynak; megbízásokkal látta el, munkát szerzett neki otthon, magyarföldön is. Szamossy Elek 1826. június 28-án született Déván, s eredetileg papi pályára készült. Kovács Mihály erdélyi püspök támogatásával jutott ki Bécsbe, ahol teológiai tanulmányokat folytatott. A papi hivatásnál azonban nagyobb vonzalmat érzett a festészet iránt. Vonzódásaiban megerősítették a császárvárosban látottak; végigbú- várolta a bécsi képgyűjteményeket. Kilépett a szemináriumból, s Aradra jött, ahol hiányos festészeti ismeretei ellenére jövedelmező arcképmegrendeléseket kapott. Autodidakta voltát felismerte azonban maga is, mert az így szerzett pénzt művészeti tanulmányai folytatására gyűjtötte össze. Ismét Bécsbe ment, ahol Kari Rahl festőiskolájában tanult egy évig. (A Munkácsy-kutatás itt már közös mozzanatra bukkant: Lieb Mihály 1865-ben nem véletlenül lett szintén Rahl tanítványa a bécsi akadémián.) Ismét Arad: portrék, oltárképek. Majd a nagy lehetőség — Velence. Szamossy ambiciózus voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ezúttal is keresetéből teremtette elő az itáliai tanulmányút költségeit. Az 1855-ös esztendő végén érkezett a lagúnák városába, ahol négy évig dolgozott. Hazatérésre Ormos Zsigmond ajánlatai csábították. A szülőföldön megmaradt— részben földolgozatlan levelezésből —legelébb is az derül ki, milyen megbízatásokhoz jutott Szamossy művészetkedvelő támogatója jóvoltából. A „vándorfestő” immár a legmelegebb ajánlólevelekkel talált munkát. Udvarházról udvarházra járt s a kor szellemének, elvárásainak megfelelő arcképeket készített vendéglátóiról, úri kiasszonykákról és fiúkról. Szamossy Elek 1888. január 28-án kelt és tényeiben ismén levele a legfontosabb adalék a Munkácsy-pályarajz pontosításához. Nem sokkal halála előtt, közel hatvanéves korában mondja el benne megismerkedésük fordulatos-regényes történetét. A festőt az abszolutizmus korát föllazító, szabadabb 1860-as évek legelején hívták meg Békésgyulára. Gróf Wenckheim Frigyesnél vendégeskedett azzal a megbízatással, hogy a dúsgazdag alföldi nagybirtokos családjának tagjairól arcképeket fessen, s az ősök galériáját fölújítsa, annak képeiről másolatokat készítsen. Tíz hónapig tartózkodott a gyulai kastélyban. S ez az az idő, amikor a végzetszerű találkozás összehozta az inas sorból asztalossegéddé avanzsált Lieb Mihállyal. Az igazsághoz tartozik, hogy a fiatal Munkácsy már kapott valamelyes bevezetőt a rajzolásba. Fischer Ferenc, a Gyulán megtelepedett német festő támogatta. Ám a művészpálya lehetősége csak azután villant föl előtte, hogy Szamossy Elekkel találkozott. A tapasztalt, már harmincas éveinek közepén járó festő csalhatatlanul fölismerte a fiatalember tehetségét. Az árva „Lieb Miska” nevelője, a békéscsabai Reök István —mint ezt a Munkácsy-életraj- zok oly színesen ecsetelik — ridegen elutasította a polgári konvenciókon kívüli bármely pálya lehetőségét. A maradi gondolkodású fukar ügyvéd különben sem kedvelte a lánytestvére halála után kényszerűségből reá bízott fiút. Ilyenformán küldte el egy Langi nevű asztaloshoz szakmát tanulni. Mint az Ásító inas című ismert Munkácsy-kép példázza, a mesterségre fogott árva gyermek is hajnalban kelt, erején felül dolgozott. Szamossy kitartásán, győzködő türelmén múlott, hogy Reök Istvánt engedményekre lehetett kényszeríteni. A gyám és nevelőapa legelébb ahhoz járult hozzá, hogy Szamossy, míg Békésgyulán marad, esténként foglalkozzék a fiúval. Majd arra bírták rá, hogy magával vihesse és taníthassa. Szamossy és tanítványa előbb Aradon, majd Újaradon dolgozott. Ormos Zsigmond meghívása azután Szamossyt Buziásra szólította, s ő magával vitte növendékét is. A már elválaszthatatlan tanító és tanítvány a nyarat együtt töltötte vendéglátójuk házában, a parkosított, kellemes bánsági fürdőhelyen. Szamossy följegyzései megerősítik, hogy Ormos Zsigmond is nagyon megkedvelte a fiút, ráérzett tehetségére. így azután Temesváron is ő gondoskodott ellátásukról. Munkácsy korai rajzai Budapestre kerültek, de Szamossy Elek is beszámolt róla, mit dolgozott a fiú a közös bánsági festőutakon. A Buziáson töltött nyáron életképeket, s nyolc-tíz arcképet razjolt. Temesváron — írja Szamossy — egyik képe egy vásári jelenetet mutat be, másik a várfalon őrt álló katonát ábrázol. A Vauban-rendszerű temesvári vár, mely ma is turisztikai látványossága a városnak, megörökítődött tehát ezeken a rajzokon is. A közös vándorélet folytatódott. Vidéki birtokosok kastélyaiban, udvarházaiban vendégeskedtek, dolgoztak. Miközben Szamossy arcképeket festett, tanítványa a rajzolásban tökéletesítette magát. Figyelmes mesterének gondja volt rá, hogy növendékét anatómiai ismeretekre oktassa, s nagyon hiányos általános műveltségét gyarapítsa. Közel két év után gróf Karácsonyi Guidó nagyobb megrendeléssel és hosszabb időre meghívta a festőt Torontál vármegyébe, Bániakra. Mester és tanítvány útja itt elválott. Szamossy levelet írt Reök Istvánnak, s megadott időre meghívta őt Temesvárra. Találkozásukkor közölte vele, hogy a rendkívüli tehetséget mutató fiúnak tovább kell tanulnia, akadémiára kell mennie. A momentum jól ismert: Reök István végül is beleegyezett, de pénzt nem adott. Szamossy a Rőzsehordó nő, 1873 maga költségén vásárolt ruhát és festőfelszerelést a fiúnak. Ormos Zsigmond pedig pénzzel látta el az elinduláshoz, a megkapaszkodáshoz. A volt tanítómester ajánlólevelével ment el Lieb Mihály Pestre, majd 1865-ben Bécsbe. Úgy búcsúztak el egymástól, mint apa és fia. Levelezésük őrzi tovább a tanítvány el nem múló háláját. Kései önéletrajzi visszaemlékezéseiben Munkácsy így írt néhai mentoráról: „Hiszen még most is és örökké hálás vagyok neki azért a sok jóért, amelyben részesített.” Utolsó nagyobb vállalkozásán, a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképén dolgozott Munkácsy, amikor (1888-ban) hírül vette Szamossy Elek halálát. Az egykori yándorfestő — mint ez a művészet történetében oly gyakori eset — saját álmait látta megvalósulni tanítványának példa nélküli karrierjében. Munkácsy ifjúságáról a még mindig fölbukkanó források a történelem útjain kettészakadt ország határmegyéire (Békés, Arad, Temes) vezetnek. Itt csendült föl a nagyszerű mű prelúdiuma. POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Murádin Jenő Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 11 hétig találkozhat. A V ÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztv a 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! ONKORMANYZAT 1. A helyi polgárok által befizetett személyi jövedelemadó hány %-át tarthatják meg az önkormányzatok? 1. felét 2.30%-át X. az egészet CH 2. Ki gyakorolja az ellenőrzést az önkormányzatok gazdasági tevékenysége fölött? 1. a parlament 2. egy helyi megbízott X. az Állami Számvevőszék O 3. Hogyan alakult az önkormányzatok központi költségvetéstói való anyagi függősége 1990 óta? 1. nőtt 1 nem változott X. függetlenebbek lettek D 4. Hány km burkolt belterületi utat építettek az önkormányzatok 1992-ben? 1.59 km 2.578 km X. 268 km □ 5. Hány km csatorna épült az önkormányzatok beruházásában 1992-ben? 1.86km 1218km X.475km □ 6. Az SZDSZ az 1994. évi költségvetés vitájában 5,6 milliárd forinttal növelni kívánta az általános iskolai oktatás támogatását Mi lett a javaslat sorsa? 1. elfogadták 2. módosították X. leszavazták 7. Hány milliárd forintot fordítottak szociális ellátásra az önkormányzatok 1992-ben? 1.29,4 1 38,3 X, 47,3 □ 8. Mennyivel egészítette ki egy általános iskolai tanuló oktatási költségeit az önkormányzat 1993-ban? 1. min. 20.000 Ft-tal Imin. 5.000 Ft-tal X. min. 10.000 Ft-tal [Ál 9. Milyen polgármester-választást akar az SZDSZ? 1. közvetlent 2. központilag kijelölt X. a közgyűlés választja 10. Lehet-e a polgármesternek saját terűién magánv állalkozása? 1. nem lehet 1 lehet X. törvény nem szabályozza □ □ 11. Hány polgár él hazánkban olyan településen, ahol az SZDSZ irányítja az önkormányzat munkáját? 1.1 millió 2.4millió X.3mülió [Á 12. Kit vittek el többször: Demszky Gábort, vagy az autóját? 1. Demszky! lazautót X. egyformán □ FORDÍTS! A V Ásító inas, 1869 VÁLASZTÓTO
