Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

BÉKÉS megyei hírlap KÖRKÉP 1994. február 23., szerda Bicska a védőháló ellen Előadás a gazdaságról Varga Mihály országgyűlési képviselő, a parlament költség- vetési bizottságának tagja lesz annak a gazdasági, vállalkozói fórumnak az előadója, amelyet a Fidesz Békés megyei szerve­zete rendez február 24-én, csütörtökön 18 órakor Oroshá­zán, a művelődési központ I. emeleti előadótermében. Rendkívüli testületi ülés Békésszentandrás képviselő­testülete ma, szerdán 16 óra­kor rendkívüli testületi ülést tart, melynek témája a szemét­telep létrehozásával kapcsola­tos pályázat megtárgyalása. Közmeghallgatás Kardoskúton A képviselő-testület soros ülé­se közmeghallgatással kezdő­dik. Február 24-én 14 órai kez­dettel várják a település lakos­ságát, majd a képviselők meg­vitatják az idei esztendő költ­ségvetését, a helyi általános iskola és óvoda alapító okira­táról szóló rendelet módosítá­sát, a hatósági vízdíjak megál­lapításáról szóló rendeletet. Szó lesz az országygűlési kép­viselő-választás előkészülete­iről is. Lakossági fórum Az Agrárszövetség Békés me­gyei szervezete „Valami más, valami új az Önök érdekében Önökkel” címmel lakossági fórumot rendez Csárdaszállá­son február 23-án, ma 18 órá­tól a kultúrházban. A helyi postahivatal munkájá­ról hallgatott meg tájékoztatót elsőként Doboz képviselő­testülete tegnapi ülésén. Nem panaszképpen, de a hivatalve­zető, Szuromi Elemérné meg­jegyezte: a dolgozók sajnos nincsenek túlfizetve. S mint elhangzott, a korábbi kedvez­ményektől is elestek a hivatal munkatársai, csupán annyi előnyük van, hogy évente 12 mázsáig díjmentesen küldhet­nek csomagot az országban. Hiába háborogtak a vízdíj­emelés körül kialakult helyze­ten, egyebet nem tehettek, mint megszavazták a képviselők az ezzel kapcsolatos rendeletter­vezetet. Mint ismert, egy tör­vénymódosítás alapján a vízdí­jak hatósági ármegállapítása önkormányzati hatáskörbe ke­rült. A Békés Megyei Vízmű­vek Rt. kidolgozta a március 1 - jétől esedékes díjakat, amelyek mértéke a hatósági vízdíj eseté­ben 66 forint 40 fillér köbméte­A gyulai képviselő-testület hétfői ülésén, az idei költség- vetés vitájában — annak meg­szavazása után — lemondott képviselői mandátumáról Danes László. Korábban kifo­gásolta, hogy ilyen fontos kér­dés tárgyalásakor mindössze eggyel több képviselő van je­len, mint a szavazáshoz mini­málisan szükséges. Többször rámutatott, hogy a testület be­ruházási és hitelfelvételi dön­téseivel már a következő testület pénzét költi, s ezt nem tartja etikusnak. Lebenszky At­tila alpolgármester ezt — szin­tén nem egy alakalommal — visszautasította. Danes László renként, az önkormányzati hi­vatal és intézményei 56 forint 70 fillért fizetnek, a lakosság számára pedig 53 forint 10 fil­lért állapítottak meg. Ezek az adatok az áfát nem tartalmaz­zák. Kérdésekre válaszolva Hosszú Szilárd, a vízmű rt. ve­zérigazgatója elmondta, hogy a víz szabványossá tétele a vízmi­nőség-javító program kereté­ben folyamatos, ezzel együtt megszűnt megyénkben a vízhi­ány. Az idén 550 milliós beru­házást terveznek, ezen kívül re­mény van egy 300 milliós pót­csomagra is. A képviselők szerint az in­tézkedés nem más, mint „éles bicska a szociális védőháló el­len", hiszen ilyen szegénység­ben a lakosság számára hatal­mas terhet jelent a vízdíj eme­lése, amelyből az önkormány­zat — önhibáján kívül, ugyan­csak a nehéz gazdasági körül­mények között — képtelen részt vállalni. L. E. fenntartotta véleményét: ez az eljárás nem csak etikátlan, ha­nem az önkormányzati tör­vénybe is ütközik. Nehezmé­nyezte, hogy a testület a pénzügyi szakemberek véle­ményének figyelembe vétele nélkül fogadta el az idei költ­ségvetést, ezért 22.50-kor be­nyújtotta lemondását és haza­ment. Lebenszky Attila a távo­zó Fidesz-frakció tag után „küldött” néhány keresetlen szót: tudja, hogy Danes László most polgármesterjelöltként vonult ki. Kontor Judit a Fi­desz nevében tiltakozott emi­att. Majd az ülés folyt tovább a maga medrében. k a,*J. „SOKAT KELL TANULNUNK AHHOZ, HOGY KE­VESET TUD JUNK.” (Montesquieu) Danes is elment Mit számítanak a tények? (Folytatás az 1. oldalról) hangsúlyozta, hogy soha nem szándékuk iskolák közötti há­ború kirobbantása: szakmai követelmények indokolják e program elindítását, s erre az Erkel gimnázium érett állapot­ban van. A kimazsolázásról csak annyit jegyzett meg, hogy minden előzetes megállapo­dást felrúgva az egyházi gim­názium szeptemberben már be is indította a hetedik és nyolca­dik osztályokból összeváloga- tottakból képzett osztályait. Emlékezetes, hogy csinos kis botrány kerekedett abból, ami­kor a város legjobb eredményt felmutató általános iskolás ta­nulóinak szülei — Isten tudja, honnan szerzett címlista és érdemjegyismeret alapján — kaptak egy levelet, mely ép­pen a Karácsonyi gimnázium — gyakorlatilag — 6 osztá­lyos képzésének első két évfo­lyamába csábította a gyereke­ket. — Ehhez néhány képviselő is nevét adta, azok, akik ma a mi 6 osztályos képzésünk megvalósítása ellen szavaz­nak — emlékeztetett dr. Ke- reskényi Miklós. — Esély- egyenlőség az ilyen?! A kép­zési tervünkkel való jelentke­zésünk óta a testület létesített néhány gimnáziumot, s köz­ben az Erkel számára megvál­toztatta a feltételeket. Nem en­gedik, hogy a versenyben a legfelkészültebb, az Erkel gimnázium, lehetőségei sze­rint fusson. Miután hosszas és emelke­dett elmélkedés után dr. Po- csay Gábor polgármester azt találta mondani, hogy aggód­va figyeli az itt folyó pedagó­giai vitát, dr. Albel Andor kép­viselő megállapította: „Itt nem folyik pedagógiai vita. Ahol viszont folyt — a kulturális bi­zottság ülésén —, ott egyhan­gúan elfogadták az oktatási koncepciót. S jóváhagyta a mi­nisztérium is. Itt nekünk sze­reptévesztésünk van. A mi dol­gunk csak annyi: ha vállaljuk a programot, biztosítanunk kell az anyagiakat. Az előterjesz­tésből kitűnik, hogy ezt meg tudjuk tenni. Eddig bárki bein­dított valami képzést, támo­gattuk. Helyes is. Miért ne ad­hatnánk esélyt egy pedagógiai programnak, mely 3 év múlva akár le is állítható?” Dr. Gyarmati Sándor a program bevezetése ellen szólt. Felvetette, hogy még nincs Nemzeti Alaptanterv, nincs a városnak oktatási kon­cepciója. Béres István, a pol­gármesteri hivatal osztályve­zetője házifeladat-szerűen előadott hozzászólásában épí­tészetié?) nehézségeket látott a program bevezetése előtt. Márki-Zay Lajos, a Bay gim­názium igazgatója szerint meg kellene várni a fejlesztéssel, hogy — úgy három év múlva — talpra áldjanak az új gimná­ziumok is. Dr. Pocsay Gábor ismét jónak látta „beszállni” a vitába: — Tudjuk, két éve készült ez az anyag. Látszik rajta az a lázas esetlegesség, ami mö­götte van. De nem látjuk mö­götte a tanterveket, s hogy mi lesz 2—3 év múlva? „Az Erkel Ferenc Gimnázi­um 6 osztályos részének tan­rendje” teljes pontossággal megszerkesztve ott hevert va­lamennyi képviselő asztalán... Szilágyiné Nagy Judit szerint ,,akkor nem volt esélyegyenlő­ség, amikor egy másik 6+6-os gimnázium beindult, s kima­zsolázták a jó tanulókat”. Dr. Kereskényi Miklós rávi­lágított: ’ — Itt mintha nem is a 6 osztályos gimnáziumról, ha­nem az 1-es iskola jövőjéről folyna a vita. Ez képmutatás. Az 1-es iskoláról már nem en­nek a testületnek kell dönte­nie, már nem az ő kompetenci­ája. Már régen nem szakmai kérdésekről esik itt szó. Hogy nincs Nemzeti Alaptanterv, az az Országgyűlés hiányossága. S hogy nincs a városnak okta­tási koncepciója? 1992-ben ennek egy vitaanyagnak szánt tervezetét elkészítettem. S most érvként használják fel, hogy a testület nem készített koncepciót?! Sőt, a tervezet alapján sem tettünk semmit. Lehet, hogy azért nincs oktatá­si koncepció, hogy azt csinál­junk. amit akarunk?! Nem önöknek kell aggódniuk a szülők beiskolázási döntései miatt: ők tudják, hogy hová és miért íratják be a gyermekei­ket. Arany-busz Nagyszalontára Arany János születése napján hagyománnyá vált, hogy a gyulaiak „átrándulnak” Nagy­szalontára. Már-már azt hittük, hogy idén elmarad a meghívás. Ám a költő születé­sének 177. évfordulóján mégis ott lehetnek az érdeklődők: a Gyulai Arany János Művelő­dési Egyesület — kellő számú jelentkező esetén — március 2-án 12 órakor buszt indít Nagyszalontára. Dr. Friedrich Endrénétől, az egyesület elnökétől szár­mazó információk szerint az ünnepség programjába 15 óra­kor kapcsolódnának be a gyu­laiak. Ekkor kezdődik a város­háza dísztermében a helyi Arany János Társaság ünnepi gyűlése. Másfél óra múlva át­vonulnak a református temp­lomba, ahol dr. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök tart ünnepi is­tentiszteletet. Fél hatkor Arany szobránál, azt követően szülőházánál lesz koszorúzás. A részletekről a gyulai Mo- gyoróssy-könyvtárBan Titz Já­nosáétól lehet érdeklődni. / Óvatosan közlekedünk Információnk szerint tegnap csak néhány koccanásos baleset történt a megyében, úgy látszik, a gépkocsivezetők figyelembe veszik a csúszós utat s a ködös időt, ami óvatosságra int. Ugyanakkor több panasz is ér­kezett Békéscsabáról, hogy ép­pen ilyen rossz látási viszonyok között nem működik a Szarvasi és a Jókai út kereszteződésében a forgalomirányító lámpa. Állí­tólag már három napja elrom­lott, s az ezzel megbízott kivite­lező még mindig nem javította meg. Azóta komoly baleset is történt ott, a sorbaállásokról nem is beszélve. Reméljük, míg nagyobb baleset nem történik, a lámpákat megjavítják. Dr. Kereskényi Miklós név szerinti szavazást kért, ám ezt — nem merték vállalni? — elvetették a képviselők, ahogy egy titkos szavazási indítványt is. Dr. Petróczki István úgy találta, hogy minden testületi döntés éppen az Erkel gimná­ziumnak kedvezett. Dr. Albel Andor felvetette: ugyan mi in­dokolja, hogy egy ilyen egy­szerű kérdés megszavazásá­hoz kétharmados többséget ír­tak elő? Dr. Lúczi József jegy­ző szerint intézményátalakí­tásról van szó. A kétkedőket — így az álláspont szervezeti és működési szabályzatban rögzített helyét firtató Danes Lászlót — a polgármester az­zal szerelte le, hogy a jegyző állást foglalt, ő a törvényesség őre. Kontor Judit azt tudakol­ta: ha itt — a jegyző érve sze­rint — intézményátalakítást érintő kérdésről Szavaznak, akkor hol van ennek kelléke­ként az írásban beterjesztett rendelettervezet?! De hát a kérdés el volt döntve. A 6 osztályos gimnáziumi kép­zést tízen szavazták meg, a jegyző által meghatározott 14 helyett, így nem valósulhat meg. — Prekoncepcionált, hatal­mi döntésről van szó — vágta képviselőtársai szemébe dr. Kereskényi Miklós. — Egy évvel azután, hogy kiléptem az MDF-ből, most viszaadom képviselői mandátumomat is. Kívánok önöknek jó munkát! Az óramutatók ekkor 20 óra 50 percen álltak. S nem sej­tettük, hogy az idő haladása két óra múlva egy újabb képviselő — Danes László — tiltakozó lemondását hozza magával. Kiss A. János 1 milliárd 384 millió forint a választásokra Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg keddi munkanapját. A felszólalások elsősorban az el­múlt hetekben felderített gaz­dasági bűncselekményekkel foglalkoztak. Ezt követően Szabad György üdvözölte a plenáris ülésre ér­kezett Egon Klepsch-t, az Euró­pai Parlament elnökét. Délután a képviselők majd­nem egyhangú szavazással jó­váhagyták a költségvetési tör­vény módosítására benyújtott törvényjavaslatot. A technikai jellegű módosítás nélkül az egyházak nem használhatták volna fel a nekik szánt költség- vetési támogatást működési költségeik fedezeteként. Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a tavaszi képvi­selőválasztás költségeire vo­natkozó előterjesztést. Ennek értelmében a májusi választás két fordulójának lebonyolítá­sára 1 milliárd 384 millió fo­rint áll rendelkezésre. Lezárták az általános vitát a kétharmados többségi szava­zást igénylő rendőrségi tör­vényjavaslatról. Miután a Fi­desz-frakció újabb módosító javaslatokat kíván benyújtani, erre az időre az általános vitát a jövő héten megnyitják, majd újra lezárják. A földtörvény általános vi­tájának folytatatásában több képviselő is elállt felszólalási szándékától, s így a vita a jövő héten is folytatódik. Végül a vitát elnapolták. A folytatásra a jövő héten kerül sor. Lukovics Éva a rendőrségről Békéscsaba képviselője, Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) is felszólalt a rendőrségről szóló törvényjavaslat vitájában. Véleménye szerint a rendőrség az állami szervezeti rendszerben talán a legellentmondáso­sabb helyzetben van. Két alapvető elvárásnak kell ugyanis egyszerre megfelelnie: demokratikus körülmények között szolgálnia kell a köz- biztonságot és a köznyugalmat, ugyanakkor úgy kell ezt tennie, hogy a lakosok ne érezzék, hogy lépten-nyomon figyelik és ellenőrzik őket. Ezt a két dolgot egyszerre egyetlen dolog garantálhatja, ha egy törvény pontosan körülírja, meghatározza, mik a rendőrség, ezen belül a rend­őrjogai és kötelezettségei, és mik az állampolgárjogai és kötelezettségei a rendőrség irányában. A képviselő úgy vélte, hogy ezt a tervezet nem tárgyalja elég részletesen. Kifogásolta Lukovics Eva a rendőr feladatainak felsorolása végén azt a félmondatot, miszerint „elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat”. Szerinte ez olyan gumiparagrafus, amilyennek nem lehet helye egy demokratikus állam rendőrségi törvényéhen. Ráadásul nem tudható, hogy ki állapíthatja meg az úgynevezett egyéb feladatokat, és miiven körben. Ezt tisztázni kell, mert a rendőrség alig vitatható módon fegyveres erőszakot is alkalmazható szervezet. Lukovics Éva jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a rendőrség személyi állománya az utóbbi időben előnyére változott, fiatalodott, legalábbis lakóhelyén ezt tapasztalta. Csak anyagi kérdés az, hogy ezek a ráter­mett emberek meg is maradjanak a rendőrség kötelékében, ezért a maga részéről messzemenően támogat minden olyan javaslatot, amely a rendőrség megerősítését, jobb anyagi körülmények közé juttatását célozza. S.Á. Mégis egy expónk lesz? (Folytatás az 1. oldalról) osztrák, olasz, román érdeklő­dők is. A korábbi rendezvényről felmérést készítettek, s a részt­vevők mindössze a vagyonvé­delem és a vendéglátás hiányos­ságaira panaszkodtak, tehát ezen az idén javítani fognak. A város polgármestere, Pap János beszédében a vásárhoz kapcsolódó kelet-európai üz­letember-találkozó jelentősé­gét és hasznát emelte ki, amelynek a helyszíne a Körösi Csorna Sándor Főiskola lesz. Domokos László alpolgár­mester ugyancsak az expo és a vállalkozásba adott sportcsar­nokról született közgyűlési döntés gazdasági, jogi hátterét világította meg. A háromórás sajtótájékoz­tató vége felé Váradi Zoltán bejelentette, nekik nyugodt munkára van szükségük, nem hangoskodásra, s meggyőző­dését fejezte ki, hogy csak az egyik expo fog megvalósulni a megyeszékhelyen. . B.S.E. Sarokba szorítva Az óvatosabb gumihasználatért Termékdíj bevezetését fontolgatja a kormányzat, mégpe­dig a gumira célozva. Nem rágódnék ezen, ha nem ismét az autózást drágítanák vele. Sosem értettem, mit erőlködnek az állami költségvetést a csillagos égig—a kiadási oldalát még annál is magasabbra — srófoló politikusok: egysze­rűbb lenne viszaállítani a dézsmát, meg a robotot. (Persze nem a malenkijt.) A kiszivárogtatok gondosan elhintették: a kereskedőkre kivetett ménkű sarc valószínűleg ,,begyűrűzik” a fogyasz­tói árakba is. Helyben vagyunk. S ha még sok ilyen kis trükkel próbálkoznak, helyben is maradunk. Értem a szándékot: az elhasznált autógumikból lassan hegyek nőnek, nincs mit kezdem velük. Az illetékesek tartják a markukat a termékdíjért, bizonyára gumievő baktériumo­kat vesznek belőle. Mert mi másra is költhetnék? Hogy ez a fajta baktérium még csak a képzelet világában tenyészik? No, éppen ott élik világukat az állam pénzügyesei is... (Még az is eszembe jutott, hogy régebben — mondjuk, a vásárokon —adták és nem szedték a termékdíjat. De nem panaszkodom: manapság e nélkül is kapunk eleget...) El tudnám képzelni további termékdíjak bevezetését is. Például kivethetnék bizonyos bársonyszékekre, melyek tulajdonosai szintén sok kárt tesznek a környezetünkben. Persze, ha ezt a díjat is átháríthatnák a fogyasztókra..., hagyjuk a fenébe! Kiss A. János

Next

/
Oldalképek
Tartalom