Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
Nem villognak A békéscsabai Madách Utcai Általános Iskola tanulóinak szülei, s az Orosházi úti óvoda részéről kérték az önkormányzatot, hogy a biztonságosabb közlekedés érdekében szereltessenek fel sárga villogó jelzőlámpákat az Orosházi és a Madách út kereszteződésébe. A 8-10 milliós költség forráshiánya miatt a képviselő- testület egy időre levette a napirendről a kérést, bár elismerte annak fontosságát és jogosságát. Mi több, az olcsóbb — 900 ezer forint — veszélyt jelző lámpák telepítését sem tudja a közeljövőben megoldani. Csökken a létszám Korábban az 1994—’95-ös beiskolázási keretszámok meghatározásánál a tantestület véleményének kikérése miatt elnapolták a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközép- iskola ügyében a döntést. Decemberben a közgyűlés 16 igen és két tartózkodás mellett úgy döntött, hogy egy osztállyal kevesebbet, azaz négyet iskolázhat be a fent nevezett középiskola. A döntés előtt nem ismertették a tantestület, valamint az oktatási, közművelődési és sportiroda álláspontját. Megváltozik a rendelés Szarvason mától megváltozik a nőgyógyászat, a terhestanácsadás, a fogászat és az ifjúsági egészségügyi rendelés. Ezután a szülőotthon melletti új épület ad otthont a felsoroltaknak. A rendelési idő minden esetben változatlan marad. Ugyanitt kezdte meg január 3-ától szolgálatát a jól ismert 24 órás ügyelet. Együttműködés a kisebbségekért A kisebbségek életében különösen fontos esztendő az idei, hiszen életbe lép a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. Többek között erre hívja fel a figyelmet az a levél, amelyet a megyei képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága küldött valamennyi település polgármesterének. A bizottság 1994-ben is kéri, hogy a helyi testületek a költségvetés jóváhagyásánál biztosítsák a működési feltételeket a kisebbségek számára; a normatív támogatáson felül a céltámogatással a nemzetiségi nyelvoktatást, etnikumoknál pedig a felzárkóztatást segítsék. Javasolja, hogy a munkaterv elkészítésekor a településeken élő nemzeti és etnikai kisebbséggel kapcsolatos helyzetelemzést vitassák meg. Ugyancsak lényeges, hogy a szociális segélyek elosztásánál az óvodáztatást, iskolás gyerekeknél a napközis ellátást támogassák. A bizottság ígérete szerint az idén is segíti az önkormányzatokat a kisebbségekkel kapcsolatos munkájukban. MEGYEIKÖRKÉP 1994. január 4., kedd A felnőttekre is ráfér a vidámság Csukás István vígjátékának ősbemutatója Békéscsabán Nincs Magyarországon ma olyan középkorú felnőtt, gyermek pedig keresve sem akad, aki ne ismerné Csukás István mesefiguráit; Mirr-Murrt, a kandúrt, Süsüt, a sárkányt, a nagy Ho-ho-ho-horgászt, hogy Pom Pomról és a többi- ekről már ne is beszéljünk; hiszen meséi nemcsak könyvekből szólnak hozzánk, hanem rajzfdmekről, bábfdmekről és játékfilmekről is. A Békéscsabán és környékén élő gyermekek már a színházban is találkozhattak mesealakjaival, most felnőttnek és gyereknek együtt lesz alkalma megismerni a több műfajban is otthonos szerző ragyogó humorát, pazar ötleteit a Békés Megyei Jókai Színház számára írt vígjátéka — Bohóc az egész család ... meg a postás is —jóvoltából. A január 7-i premier előtt arra kértük Csukás Istvánt, mutatkozzon be a színházkedvelőinek, leendő közönségének. —Békés megyével oly régi a kapcsolata, hogy gyerekkorába nyúlik vissza, hiszen kisújszállási létére éveket töltött Tarhoson. Hogyan lett a zeneiskola tanulója az ötvenes évek elején? — Amikor Gulyás György megszerezte az egykori gyönyörű Wenckheim-kastélyt, első dolga az volt, hogy tanárokból tobojzó csapatokat hozott létre. Ok azután bejárták az egész országot, s a zenei képzéstől elzárt vidéki gyerekekből több mint kétszázat gyűjtöttek össze. Életem ajándékának tartom a tarhosi iskolát, s azóta is ápolom Gulyás György legendáját, hiszen az ő elhatározása nélkül sohasem kerültem volna zeneiskolába. — Valóban Kormos István biztatására kezdett a gyerekeknek írni? — Életem második nagy szerencséjére kérdezett rá. Amikor felkerültem Pestre, akkor ugyan több egyetemre is jártam (jogra, bölcsészkarra), de valójában költő szerettem volna lenni néhány barátommal együtt. Nagy elhatározásunkban és nyomorunkbn talált ránk Kormos István, aki a Móra Könyvkiadóban dolgozott, s gyermekversek, mesék alkotására biztatott bennünket. Szelíd rábeszéléséért haló porában is áldom, mert egy nagy pályát nyitott meg előttem. Soha annyi örömöm semmiben nem volt, mint a gyerekeknek való írásban. Ma is ez éltet, s ha híres vagyok, ettől vagyok híres. Kormos halála után magam is a Móra Kiadóhoz kerültem, s hét évig tartó főszerkesztőségem idején a gyermekirodalom megbecsültségének fölemelésére törekedtem. A gyerekek órája ugyanis gyorsabban ketyeg, mint a miénk. Ha gyerekkoruk röpke évei alatt nem kedvelik meg az olvasást, a színházba, hangversenyre járást, azt később már nem tudják bepótolni. — Szenzációs mesefigurákkal ajándékozta meg a magyar gyerekeket, a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényéből készült négyrészes tévéfilm viszont az ön számára hozta el a világsikert 1975-ben. — Az olyan fantasztikus volt akkoriban, hogy az országban senki sem akarta elhinni, de mi magunk, az alkotók sem. Ez volt az első ifjúsági regényem, Bácskai Lauró Istvánnak pedig az első gyerekrendezése, s a legnagyobb díjakat nyertük el vele, s nem is akárhol, hanem Hollywoodban: megkaptuk a nagydíjat, s az év legjobb gyermekfilmje díját is. —Rá tíz évre Andersen-díj- jal tüntették ki. — Ebben is az volt a különös, hogy ez egy nyugati díj, amit kelet-európai íróknak akkoriban nem nagyon osztogattak. A lényeg az én szememben azonban nem a kitüntetés, hanem a gyerekek szeretete. — Bizony neTn kis dicsőség egy egész ország által kedvelt- nek lenni, de árulja el, hogyan jutottak eszébe a Süsühöz hasonló bámulatos figurák. — Egyrészt ez is egy szakma, amit meg kell tanulni, de vitathatatlan, hogy hajlam, tehetség is kell hozzá. Mindemellett bevallom, hogy a figurák egy részét gyerekkoromból hoztam. Például Baga- méri, aki a fagylaltját maga méri, Kisújszálláson valóban létezett. Nekem már csak a rímet kellett rá megtalálni. Csukás István már háziszer- - zó'nek számít a Jókai Színházban — Nagyon sok műfajban otthon van, hiszen nemcsak meséket ír, de verseket (melyekért József Attila-díjat kapott), regényeket, színműveket, filmeket és tévéjátékokat is. Melyik a kedvenc a sok közül? — Elsősorban költőnek tartom magam, de ez nem mond ellent a meseírásnak, hiszen az igazán jó mese egy kicsit költészet is. A világ legnagyobb meseírója, Andersen ugyancsak költő volt. (Egyébként nem olyan régen fedeztem föl, hogy egy napon születtünk, április 2-án.) Á műfajok kipróbálásához pedig a kíváncsiság vezetett, ezért szép sorban megtanultam mindnek a fortélyait. — Nagyon sok a magányos mesefigura műveiben. Tanulságos történeteivel az egyre inkább elszaporodó magányos gyerekeknek kíván ötleteket adni? — Egyrészt igen, másrészt mindig próbáltam örömöt meg derűt vinni az írásaimba. A gyerekek nagy része valóban magányos, de a nagyobb baj, hogy a többségüknek szeretet- hiánya van. Szeretnék annyi örömöt adni a gyerekeknek, hogy legalább negyven-ötven évig tartson ki nekik. Nagyon gyerekpárti vagyok, s azt szeretném, ha minden rendszer az volna. Ha én színházigazgató lennék, első dolgom az lenne, hogy délelőtti előadásokat szerveznék a gyerekeknek. A békéscsabaiak nagyon jól csinálják, s ezt az alapján mondom, hogy már többször is találkoztunk, hiszen két gyerekdarabot is írtam a színház számára. Most egy vígjáték írására kértek fel, amire mi Ber- gendy István zeneszerző társammal egy új műfajt találtunk ki, a bohócmusicalt. így azután a gyerekeket sem rekesztjük ki a színházból, ők is bátran megnézhetik. A magunk körül tapasztalt sok szomorúság láttán azonban úgy gondoltuk, hogy a felnőttekre is ráfér egy kis vidámság. — Nemcsak a színházzal mondható réginek a kapcsolata, hanem Bergendy Istvánnal is. — Bizony már elmúlt tíz éve annak, hogy Szabó Attila rendező „összeházasított” bennünket az első Süsü filmre- vitelekor. Azóta sokat dolgoztunk együtt. Az első felnőtt musicalünket Veszprémben mutatták be Mesélj, Münchau- sen címmel. Ritka az a zeneszerző, aki színpadi zenét tud szerezni, s Bergendy Istvánnak különös érzéke van hozzá. O maga is nagyon otthon van a színpadon, s nemcsak mint együttesének tagja. Évekkel ezelőtt Bodrogi Gyula a Vidám Színpadon szériában mutatta be a Süsü színpadi változatát, melynek Pista a zenekarával együtt szereplője volt. Legalább akkora sikert arattak a játékukkal, mint a zenéjükkel. Csukás István meséi, ifjúsági regényei évek óta a magyar gyermekirodalom remekei közé tartoznak. Akik húsz-huszonöt évvel ezelőtt örömüket lelték alkotásaiban, ma már felnőttek, s bízvást kereshetik a lelki felüdülést bohócmusicaljében is. Bemutató: pénteken délután három órakor a Jókai Színházban. Lenthár Márta Jelenet a bohócmusical első felvonásának próbájáról. Balról: a falon képkeretben a Dédnagypapa, Kalapos László, Kara Tünde fh., Dégi János, Nagy Erika, Csipke Sándor és Zalai T amás fotó: ilovszky Béla Laktanyaépíto csabai tűzoltók Ezer négyzetkilométer és megközelítően 150 ezer ember biztonságáért felelős A Békéscsabai Tűzoltóparancsnokság mint hivatásos önkormányzati tűzoltóság december végén számolt be a közgyűlésnek tevékenységéről. A tűzoltással, kárelhárítással, műszaki mentéssel, megelőzéssel és tűzvizsgálat- tal foglalkozó parancsnokság a megyeszékhelyen kívül 17 települést lát el, a számok nyelvén ezer négyzetkilométer és megközelítően 150 ezer ember biztonságáért, mentéséért felelős. Mint az Szendi Géza tűzoltó alezredes parancsnok beszámolójából kiderült mindezt 85 fővel látják el, s állományukban hét állás betöltetlen. A tűzmegelőzési tevékenységben gondot jelent, hogy a hatósági jogkört a jegyzőkhöz telepítették, így bonyolultabb lett az ügyintézés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gombamód szaporodó és megszűnő vállalkozásoknál csorbát szenvednek a tűzvédelmi előírások, ugyanakkor a tervezés, építés időszakában egyre több szakember konzultál a tűzoltósággal, ami a megelőzést segíti. A tűzoltási é$ -kárelhárítási munka a készenléti szolgálatot rapszodikusan veszi igénybe. A napi tíz kivonulástól az egy- kéthetes szünetig, az egy-két- perces beavatkozástól a több napos igénybevételig sok minden előfordult már. De tény, a jelenlegi szolgálati létszám a parancsnokság tűzoltótechnikai felszereltségének kiszolgálásához nem elegendő. A tűzoltó gépjárművek egy része is cserére szorul, ám egy ára 17-18 millió forint. Az új eszközök beszerzésére az esélyt a pályázatok jelentik. A működési területről három kivételével minden polgármesteri hivatal adott támogatást. Az önkéntes tűzoltókkal jó az együttműködés, de azok anyagi helyzete, felszereltsége — néhány kivételtől eltekintve — nagyon gyenge. A készenléti szolgálat -— állapította meg a parancsnok — 1- másfél perccel a jelzés beérkezése után kivonulásra kész. A csabai parancsnokság 48 millióból gazdálkodott, ennek 85 százalékát a bér vitte el. Egymillió forintos bevételt írtak elő a számukra, amelynek csak egy töredékét tudták teljesíteni. A parancsnok megítélése szerint a drága felszerelésekkel csak korlátozottan lehet pénzt keresni. A laktanya- épület karbantartási munkáit a rendelkezésre álló csekély pénz miatt úgy tudták megoldani, hogy az anyagot megvásárolták, ám az állomány maga építette be, mi több a bútorzatot is maga javítja. B. S. E. Csobai László versei Kisleány álma új év előtt (alkalmatlan alkalmi versezet) Jóreggelt, jóreggelt kedves kicsi lánykám. Fehér ágyacskádban mondd csak mit álmodtál? Láttál-e zöld erdőt, égbe nyúló fákat. Feleselő patakot, kéklő ibolyákat? Jóreggelt, jóreggel kedves édesapám! Nem láttam, nem láttam égbe nyúló fákat. Csak láttam, csak láttam sok fehér madarat. Fehér madaraknak tűz volt szárnya alatt. Jöttek nagy csapatban, amerre repültek, Fehér ágyacskámra hulltak a vércseppek. Kereplő volt kezed drága édesapám, Úgy hajtotta, úgy hajtotta a halált. Újévkor I. Ércöltöny, Puha hóprém gallér. Mögötted fal zár teret, időt. Ünnep körötted, percnyi trombitás csönd. Gyermekeikkel anyák hordozzák jókívánságaikat, apák állnak mögöttük. Meghitt zsúfoltság. Hó alatt is érzik: múlt a megváltó, távolodó a jövő, vajúdó a jelen.